Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

Nézze meg, hallgassa meg... Az én XX. századom Szinte példa értékű a fiatal filmrendező, Enyedi Ildikó ese­te, aki tulajdonképpen nem is filmrendező, hiszen nem ka­pott diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A jó értelemben vett kis­kapu a Balázs Béla Stúdió volt: rajtuk keresztül nyílt út a hamburgi Filmhaus pá­lyázatának elnyerésére (dur­vábban fogalmazva: pénz szerzésere a filmhez), s meg­született Az »n XX. száza­dom című alkotás, nelv Cannes bán elnyerte a leg­jobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera díjat. A re­mek ironikus-filozofikus me­se. mely a nő szerepéről szól, szerdán este negved Il­lői látható a TV2-őn. Ugyancsak szerdán este. negyed 9-től az egyes prog­ramon is érdemes „moziba j menni”: a Zenélő Filmkoc- j kák sorozatban az 1967-ben j Készült Ezek a fiatalok című , filmet láthatjuk. A film iga­zi főszereplője a beat-zene. pontosabban annak honfog­lalása e hazában, méghozzá azokban az években, amikor a „je-je” obszcén megnyil­vánulásnak számított. Kitudhatatlan okból az emberek szeretnek borzon­gani. felni egv kicsit: napja­inkban a horror reneszán­szát éli. Pénteken este 9 óra 55 perctől az egyes progra­mon a műfa) legnagyobb klasszikusával. Alfréd Hitch­cockkal találkozhatunk. Az egy évtizede elhunyt ameri­kai rendező Az ember a filmek mögött című sorozat epizódjában számos műhely­titokba beavat bennünket, ami nem jelenti azt. hogy ezek után nem tudunk majd egy jót rettegni újra és újra levetített filmjein ... Szombaton este negyed 9- kor az egyes programon máris próbára tehetjük ide­geinket „Hitch mester” első hollyvoodi filmjével, az 1940-ben forgatott Rebecca- val, mely azonos A Mander- ley-ház asszonya című alko­tással. Első hallásra szinte ab­szurd ötlet: magyar humo­ristaként élni hosszú éveken át Romániában. Kvári Sinkó Zoltán pedig magyar humo­ristaként élt és dolgozott Kolozsváron, sőt, mint el­mondta „két gyereket nevel­tem, etettem poénokból. A cenzúra állandóan kihúzta a húst a főzelékből...” Kvári Sinkó Zoltán szerzői estje ma este, 9 órakor kezdődik a Kossuth adón. Kiss József ★ A Senki sem tér vissza című négyrészes filmsorozat szer­dán este 7 órakor jelentkezik először a Tv2-n Az épület hátulról elszomorítóan néz ki, megmutatkozik, hogy mit takar a még t>i- szonylag jó állapotban levő homlokzat Egykoron a belvárosban (14,) Móricz itt is írta az Erdély-trilógiát tavaly hetven előadásuk volt Pécsi Sándor-os mérleg „Megint eltelt egy esztendő, s boldog vagyos, hogy tudtunk dolgozni, tanulni, tanítani, sokezer embernek, gyermeknek tartalmas, örömteli órákat, es­téket szerezni" - kezdi beszá­molóját Szép László, a BÁÉV Pécsi Sándor Színpada veze­tője. Tavaly 70 előadást tartott a színpad, műsoraikat több, mint húszezren látták. Ját­szották Szigligeti Ede Lili­omfiát, Thomas Mann Ma- rio és a varázsló című mű­veknek színpadi változatát, Moliere Képzelt betegét, leg­többet Molnár—Zerkovitz A doktor úr című zenés darab­ját, és Erich Kástner Emil és a detektívek című ifjúsá­gi regényének színházi adaptációját. Előadást tar­tottak Miskolcon. Szegeden, Sárospatakon, Özdon, Debre­cenben, más kis- és nagyvá­rosokban, borsodi aprófal­vakban. Művelődési házak­ban, klubokban, iskolákban, kollégiumokban, szociális otthonokban, nyugdíjashá­zakban szerepelt a társulat. A Minisztertanács Ifjúsági Kormánybizottság Kollégiu­ma pályázatán — az apró­falvak műsorokkal való el­látását vállalták — 100 ezer forintot nyertek el. A társu­lat tagjai közül tizennégyen részt tudtak venni a Megyei Módszertani Központ óital Mályiban szervezett színját­szó táborban, amelyhez az összesen 30 ezer forint rész­vételi díjat előadásaikkal maguk teremtették elő. Az előadások bevételei, vala­mint a pályázatokon nyert támogatások összege csak­nem 200 ezer forint volt ta­Kétezrcn vizsgáztak A második félév valy, így létezésük anyagi feltételeit már erre az évre is önerőből biztosították. Munkájukat segíti a váro­si és a megyei tanács, a BÁEV művelődési otthona, gazdasági és szakszervezeti vezetése. A Pécsi Sándor- osok továbbra is részt vesz­nek a Miskolci Ifjúsági Színház munkájában, neve­lik, tanítják a fiatalokat és az általános iskolások mel­lett ők játssz"’- - "elnőtt sze­repeket. Sz­ügy látszik, régen is a fő­városra való kacsingatás volt a divat Miskolcon, hi­szen az egyik legrangosabb szállodát a színházzal szem­ben így nevezték el: Szál­loda Pest városához Mis­kolcion. Ez a szálloda ma is várja a vendégeit csak Aranycsiliag néven. A Szé­chenyi út 24. számú ház ez, amelynek története összefo­nódik a miskolci vendéglá­táséval. Sajnos, a szálloda és a ház múltjáról sokkal töb­bet tudunk, mint arról, hogy mi lesz a jövője ... • PEST, BUDAPEST A 16. század elején a Gyö- ry família lakóháza állt ezen a telken, majd Kapossy Ist­ván kúriáját említik itt a le­Vezényel: Wolfgang Gabriel Befejeződött az első félév és az azt lezáró vizsgák idő­szaka az egyetemen. Azok, akik nem tudtak eleget tenni beszámolási kötelezettségüknek, az elhalasztott vizsgákat e hónap végéig még pótolhatják. Az NME mérnöki karain, valamint a jogi karon a közgazdasági intézetben több. mint 2000 hallgató tett eleget vizsgakötelezettségé­nek. Köztük a mérnöki ka­rok végzős hallgatói is. Az utolsó eves bányász-, kohász- és gépészríiérnök- hallgViók a félévi vizsgák után különböző üzemekben megkezdték a kéthetes üzemi gyakorlatukat. Azok akik társadalmi, illetve üzemi ösztöndíjjal végzik az egye­temet. az őket anyagilag tá­mogató üzemeknél tudják le a gyakorlatot. Az ötödéves mérnökhallga­tóknak az egyes tanszékek kiadták a diplomamunkákat is. Ezek egy-egy üzem által megadott olyan műszaki fe­ladatok. amelynek gyakorlati értéke is van. A megoldás­hoz, illetve a diplomamun­ka kidolgozásához az üzemek konzultánsok személyében segítséget is adnak. Az elké­szített diplomamunkát szak­értékből álló bizottság előtt kell megvédeni. A jogi karon befejezéshez közeledik az utolsó évesek állam vizsgáztatása. Azok, akik most állnak a bizott­ság elé. februárban kapják meg a diplomát, s a vele já­ró doktori címet. Akik az államvizsgát későbbre ha­lasztották. a tanév végén jutnak a végbizonyítványhoz. A bécsi professzor a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart számos alkalommal vezé­nyelte külföldön. Wolfgang Gábriel a bécsi akadémia tanára, az operai osztály professzora vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenekart a színházban ma este fél 8- kor kezdődő hangversenyen. Rossini Selyemlétra-nyitá- nyát,Weber F-dúr fagottver­senyét, és Mozart d-moll szimfóniáját hallhatja a kö­zönség. Az est szólistája Halász István fagottművész, a zenekar I. fagottosa. Wolfgang Gábrielnek ez lesz a harmadik vezén3’lése Miskolcon. A Muzsikáló Ud­var Mozart-koncertjén va­lamint az 1983-as újévi koncerten dirigált. A Mis­kolci Szimfonikus Zenekar­ral 1986-ban kötött barátsá­got. Európa sok országában vezényelte városunk szimfo­nikusait az operaturnékon. A Figaró házassága 1988-os, a Varázsfuvola 1988-as és a Cosi fan tutte 1989-es kül­honi előadásain több, mint negyven alkalommal állt a Miskolci Szimfonikusok élén. Nemcsak zenepedagógus­ként, hanem mint dalszerző és a bécsi Régi Zene Együt­tes csemballistája is ismert. Hosszú évek óta a bécsi Akadémiai Zenekari Egylet állandó dirigense. Az akadé­miai hallgatókból alakított Junge Oper Wien zenei ve­zetőjeként a schönbrunni Schlosstheaterben több Mo- zart-operát tanított és mu­tatott be. Sátoraljaújhelyen hetedi­kén szerepel ugyanezzel a programmal a Miskolci Szimfonikus Zenekar, szin­tén Wolfgang Gábriel ve­zényletével. írások. A 18—19. század for­dulóján a lakóház és a te­lek a görög kereskedők bir­tokába jutott, majd Durcza Demeter volt a tulajdonos. Miskolc főutcáján, a Szé­chenyi úton a századfordu­lón sorra épültek és nyíltak meg új szállodák és éttér- ; mek, mert ezt igényelte a j nagyiközönség, volt fizetőké- 5,pes kereslet. így nyílt meg : a Pest városához címzett ét- 5 terem és szálloda Fejér Jó­zsef jóvoltából 1859-ben, a színházzal szemben a Szé­chenyi út 24. szám alatt. Egészen a századfordulóig Fejér József volt a Pest szálloda bérlője, de 1910-ben Miskolc leghíresebb szállodá­sa, Böczögö József vette át a helyét. Ekkor már Buda­pest szálloda a neve. A ko­rabeli leírások szerint a Bu­dapest szálloda 12 vendég­szobája a Szinvára nézett. Alagsorában helyezkedett el a „Böczögő pince” utcai és udvari különbejárattal. 1929- ben megint változik a szál­lodát üzemeltető személye: Rosenfeld Jenő az új bérlő, és átkeresztelik a szállodát is Abbáziára. $ CIGÁNYZENEKAROK HANGVERSENYE 1943-ban ötven szobájával és kávéházával együtt a vá­ros legjelentősebb vendéglá­tóegységének számít az Ab­bázia. Ezen a néven éri meg a második világháború vé­gét. A szállodához sok mis­kolci történet, kapcsolódik, és megfordult itt jó néhány neves ember is. Egykoron Móricz Zsigmond, az Erdély - trilógia nagyobb részét is e falak között írta. Ma már nehéz elhinni, ha valaki megnézi hátulról is az Aranycsillag épületét, hogy Böczögő József úgy hirdethette az Abbázia kávé­házát: kellemes, északi fekvé­sű, hűs levegőjű, amelyben minden este a legjobb ci­gányzenekarok hangverse­nyeznek. Szerényen azt ál­lítja az egykori reklám, hogy ez volt Miskolc legnépsze­rűbb „szórakozási helye”. A mai állapotok bizony el­szomorítóak, s jól tudja ezt a szálloda és vendéglátóban mai tulajdonosa, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat is. Ezért dolgoztak ki egy terv­csomagot, amelynek lényege» úgy újítanák meg az étter­met, és a szállodai részt, hogy az épület hátsó traktu­sának kiegészítésével létre­jöhessen egy kereskedőház* azaz egy olyan központ» amely városunk és környé­künk iránt érdeklődő üzlet­embereket szolgálna. A terv megvalósításához azonban társak és tőke kellene. Ezt keresi ma a cég, tudatában annak, hogy az idő szorít, ugyanis a városi tanács úgy nyilatkozott: amikor odaér a belvárosi rehabilitáció, — amelyet már csak egy-két épület választ el az Arany­csillagtól — akkor eredeti formájában újítják föl az épületet, ha nem áll össze addig a tőketársulás a ke­reskedőházhoz ... 0 HA NEM FELEJTIK EL... Ma annak tudatában, hogy a miskolciaknak rangosabb vendéglátásra már nem te­lik, nyugati idegenforgalom meg szinte nincs itt az észa­ki végeken, elég bizonyta­lannak látszik az Aranycsil­lag jövője, számos eshető­ségre lehet gondolni, de egy­ben azonban egészen bizto­sak lehetünk: az elkövetke­zendő évek nem úgy fognak bekerülni a város történe­lemkönyvébe, mint a már idézett századfordulós idők, amikor sorra nyíltak az új szállodák, kávéházak, étter­mek. Várhatóan a szomorú hanyatlás éveit éli majd meg a város vendéglátása, és ez elsősorban a hagyomá­nyos vendéglátós üzleti for­mákat érinti majd: a na­gyobb éttermeket, a repre­zentatívabb kávéházakat. Csak abban reménykedhe­tünk, hogy a nehéz év«k alatt nem fogják elfelejteni a miskolci szakemberek a vendéglátás nemes hagyo­mányait, és nem alakítják át teljesen városunk hajda­ni patinás szállodáit, étter­meit. (kiss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom