Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
34c Egy hatalmas borosüveg formájú csónak úszott a Canale Grande-n február 10-én, a minden évben megrendezésre kerülő velencei karnevál nyitónapján. A háttérben a Ponté Kiáltó. Székelyföld történetéből 5. A határvidéket védték A magyarság harcos része már a honfoglalás előtt megismerte a Duna—Tisza táját. Először 862-ben hívta őket segítségül Morvaország vezére Rasztiszláv, a Privina szlovén hercegséggel vívott háborújához. Második alkalommal 892- ben Atnulf német király kérte részvételüket a morva Szvatop- lukkal való leszámoláshoz. Jól ismerték tehát a Duna medencéjét, amikor 895 őszén a besenyők nyomása miatt átkeltek a Kárpátokon, de azúttal nem mint szövetségesek, hanem mint hóditák. Előzőleg Árpád vezér, hogy ártalmatlanná tegye a kárpáti medencében a bolgár birodalom cárját, 894- ben szövetséget kötött a bizánci császárral. Ezután elindította fiát Leventét a magyar elöhaddal Bolgárország ellen. Közben a bolgárok békét kötöttek a bizánciakkal, és menekülésre tudták kényszeríteni a támadó magyarokat. Visszaérkeztek Etelközbe, de akkor már nem találták ott a magyarokat, mert a besenyők szoron- gattatása miatt kénytelenek voltak kitérni. A Dnyeper, a Búg és a Dnyeszter folyók mentén felfelé haladva Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon, a Vereckei-há- gón. Megérkeztek arra a földre, amelyen hajdan Attila járt seregével, amiről Arany János így emlékezett „Rege a csodaszarvasról” című költeményében: „Szóla Hunor: itt maradjunk! / Tanyát verjünk; itthon vagyunk. / Selyem a fű. édes a víz, / Fa odúból csöpög a méz.” Levente az erdélyi határhegység egyik szorosán, talán a Gyimesin, vagy a Békásin kelt át hadával 896- ban, és ott találta a székelyeket, akik csatlakozásukról biztosították. Levente tovább haladt csapatával a Maros völgyén, a székelyek pedig maradtak. Négy év alatt a magyarok fokozatosan megszállták a Tisza táját és a Dunántúlon Szvatopluk országát. A székelyek földjét a magyarok nem szállták meg, és váraikat sem foglalták el. Megegyeztek abban, hogy feladatuk marad a határvidék állandó ellenőrzése, és a keletről érkező ellenség feltartóztatása. Területi zártságukat és katonai szervezetüket továbbra is megtartják. Szent István király vármegyékre osztotta az országot. Azok központja egy-egy régi vár volt, élén a várispánnal. A vármegye katonai szolgálatra kötelezett népe a várjobbágy, alattvalói pedig a rabszolgák voltak. Abból az időből 45 vármegyét ismerünk. Erdélyben a magyarok földjén is voltak várak és alakítottak ki vármegyéket; Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda, Küküllő, Kraszna vármegyék. Azokhoz szintén tartoztak várföldek, várkatonaság és várjobbágyok. A Székelyföldet azonban nem osztották vármegyékre, az továbbra is a „Székelyek Földje” maradt önálló köz- igazgatással, a székely székekkel. a MÁV Miskolci Járműjavító Üzem korlátozott számban felvételt biztosít sSfeJlí állandó munkahelyet keresők részére az alábbi munkakörökben: számítógép-programozó,- CNC-karbantartó gépszerelő lakatos,- tüzikovács, esztergályos szakmunkás vCNC ismeretekkel)- hegesztő, lakatos szakmunkás- minősített hegesztő, kocsirendező A 130 éves ipari üzem Miskolc környéki településekről bejáróknak kedvező munkábajárási, munkabeosztási lehetőséget nyújt. Számtalar szociá1is juttatás és kedvezmény mellett díjmentes vasúti utazási lehetőséget nyújt a családtagok számára is Felvétel: az üzem személyi bejáratán kérész tül a Személyzeti és munkaügyi osztályon. (Tiszai pu. aluljárón keresztül) Az ottani váraknak, mint Szent Lélek vára, Udvarhely, Várhely, Görgény és Vécs nem volt várföldjük, sem várjobbágyuk. Azokban a szomszédos falvak szabad székely népe végzett szolgálatot kapitányaik alatt. A székelyek ősidőktől fogva nemzetiségi és katonai szervezetben éltek. Jogaikat Íratlan törvények szabályozták a 15. század végéig. A honfoglalás után a magyar királynak hódoló, azt tisztelő, de minden tekintetben szabad népi közösség maradt. Egynek számított a magyar nemességgel, mert a székelységet a határ és a hegyszorosok védelme állandó készenlétre kötelezte. . Balázs József Iskolákat, könyvtárakat kell bezárni? Csődhelyzetben a város kultúrája Amikor a városi tanács művelődési osztályának pénzügyekkel foglalkozó szakembere elmondta, hogy a város oktatási és művelődési tevékenységének zavartalanságához közel háromszázmillió forint hiányzik, a teremben megdermedt a levegő. Ettől függetlenül a jelenlévő iskolaigazgatók és művelődési intézményvezetők, akiket a művelődési bizottság hívott össze, a kialakult helyzeten nem lepődtek meg. Egy évek óta tartó, az oktatást és a művelődést alulértékelő folyamat termékét látták maguk előtt. Történt mindez a héten, a városi tanács dísztermében, ahol a jelenlévőket arra is biztatták, hogy ötleteket adjanak ahhoz, miként lehetne elkerülni a város szellemi életének katasztrófáját. Azaz a szakapparátus által hónapok alatt elkészített, sok-sok részinformációt is ismerő es bedolgozó opuszát a jelenlévők bölcs gyülekezete tegye olyanná, hogy jusson pénz óvodákra, iskolákra, színházra, televízióra, képtárra, könyvtárra és művelődési házra. A dolgok logikája szerint ez nem sikerült, de nem is sikerülhetett, hiszen képtelenek döntést hozni azok, akik nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a döntés témájáról. Nem is szólva arról, hogy a hiányzó százmilliók nem a művelődési és Oktatási intézmények luxusélete miatt halmozódtak fel, hanem ez egy abnormális állami költségvetési gyakorlat következményeként. Egy olyan politika végtermékeként, amely mindig hangoztatta a műveltség és a művelődés fontosságát, de ezt úgy kívánta megvalósítani, hogy ha majd marad pénz, akkor azt a kultúrára fordítja. Évek aiatt más dolgokra is kevesebb pénz jutott, következésképpen a művelődésre és az oktatásra még kevesebb maradt. Ebben az évben elérkeztünk oda, hogy a művelődésre már nincs elegendő pénz. Ha a város a rendelkezésére álló pénzeit ebben az évben nem képes más variációban megtervezni, akkor óvodákat keli majd bezárni, iskolai osztályokat kell majd megszüntetni. Könyvtárak és művelődési otthonok tűnnek el a címjegyzékből. színházi előadások és televízióműsorok maradnak majd el. Óvónők és pedagógusok kerülhetnek az utcára, de más elfoglaltság után nézhetnek a közművelődésben dolgozók közül is nagyon sokan. Mi ennek a következménye? Kora reggel szülők százainak utazási hulláma, hogy a még fűthető és világíható óvodákba — akár a város másik végébe — elvigyék gyermekeiket. Hacsak nem tudják, mondjuk a négyéves csemetét olyan önállóságra nevelni, hogy a hajnali órákban egyedül buszozzon át a városon. A napköziotthonok menekülttáborokhoz hasonló zsúfoltsága már elviselhető sikernek fog ezek után tűnni. Sőt. ha így megy tovább, az is elképzelhető, hogy az általános iskolákban egy széken két nebuló fog majd kuporogni. A megoldási lehetőségeket én így képzelem el. Pénz hiányában a színházra egyáltalán nincs szükség. hiszen ha a művelődés intézményeire és egyéb más formáira sem a városnak és lassan a polgároknak sincs pénze, akikor a dolog végtelen egyszerű módon megoldható: be kell őket zárai, abba kell hagyni ezt a költséges tevékenységet. Emlékszem arra, hogy évekkel ezelőtt vészmadárnak minősítették azokat, akik előre látták a mai áldatlan állapotokat. S ebben az ügyben nemcsak a volt helyi vezetők, hanem az országot ígyógy irányítók nagyfokú tnu^ lasztása is benne van. önáltatásnak tetszik a mai helyzet. Többpártrendszerért, piacgazdaságért és sajtószabadságért kiáltunk, mi-' közben fennen hangoztatjuk; hogy útban vagyunk Európa felé. Most már csak az a kérdés, hogy Európa melyik része felé masírozunk. Mert ha leírjuk a művelődésre fordítható pénzeket, önmagunk tisztességéről és jövőnk értelméről mondunk le. Arról a jövőről, amelyet működőképesebbnek képzelünk el. Vagy csak álom megint mindez? Bizton állítom, hogy bennünket zavaros helyzetünkből nem a nyugati tőke fog megmenteni, mert művelt, képzett és okos emberek nélkül mindent el lehet rontani, minden pénzforrást továbbra is el lehet herdálni. Mi, fűtik ebben a városban élünk, felelősséggel tartozunk a gyermekeinkért, sorsukért, de a mi jövőnkért is. Elmúlt már az az idő, hogy jelmondatokkal és magyarázatokkail ötről a hatra lehessen eljutni. Most olyan döntéseket kell hozni — még ha egyesek napi érdekeit ez sérti is —, amelyek biztosítják a város szellemiségének működőképességét. Azaz a város tanácsa tegyen meg , mindent azért, hogy jusson , pénz a kultúrára. Ha nem, akkor „zárjuk” be a várost, mert ennek hiányában városról a továbbiakban mér nem beszélhetünk. — kecskés — i m i ha tud • vv. ?: i J0T '- -i- ■ ORVOSt ÜGYELETEK Körzeti orvosi ügyeleti szolgálat — csak sürgős esetek ellátására — a következő helyeken található Miskolcon, a hét végén: az I. és II. kerületben lakóknak a Csabai kapu 9—11. szám alatt (bejárat a Bottyán János utcai oldalon), telefon: 63-333, 63-124. A III. kerületben lakóknak az Első u. 4. . szám alatt (telefon: 51-704). Az Első utcai ügyelet hétvégeken este 7 órától másnap reggel 7 óráig a bükkszentkereszti és répáshutai lakosokat is ellátja. Jó tudni, hogy ezeken a helyeken hétköznapokon déli 12 órától délután 3 óráig, valamint este 7 órától másnap reggel 7 óráig ügyelnek. Gyermekorvosi ügyelet, 14 éves korig, a város egész területére a Hunyadi u. 21. szám alatt van. Telefon: 15-698. A hétvégeken pénteken este 7 órától hétfőn reggel 7 óráig ügyelnek. A vasgyári rendelőintézetben szombaton reggel 7-től 13 óráig az alábbi szakrendelések működnek: fogászat, szemészet, belgyógyászat, laboratórium, nőgyógyászat. A fogászati ügyelet szombaton déli 1 órától hétfőn reggelig tart a Csabai kapu 42. szám alatti Tüdőkórház szájsebészeti osztályán, telefon: 68-622. Az ideiglenesen Miskolcon tartózkodók a szállásuk szerint illetékes ügyeleti szolgálathoz tartoznak. Állatorvosi ügyelet Miskolc város területén február 23-án (pénteken) 13 órától, február 24-én (szombaton) 8 óráig: dr. Zelenák László körzeti állatorvos ügyel (Hejőpapi, telefon: Hejőbába 20). Február 24-én (szombaton) 8 órától, február 26-án (hétfőn) reggel 7.30- ig dr. Gönczi Károly körzeti állatorvos tart ügyeletet. Lakása: Miskolc, Szebeni u. 8. sz. Telefon: 68-805. Rendelés és bejelentés: 8—9, 13—14 és 18—19 óra között. A miskolci állatkórházban az ügyelet szombaton és munkaszüneti napokon 8—10 óra között van. GYÓGYSZERTÁRÁK Szombaton és vasárnap reggel 8-tól 20 óráig tart nyitva a Széchenyi út 3—9. szám alatti (Pátria-ház) gyógyszertár (telefon: 35-951) és 8-tól 17 óráig az Avar u. 2. szám alatti patika (telefon: 51-697). Szombaton délután 5 óráig van nyitva a Kun Béla úti gyógyszertár. A Pátria-házi és az Avar utcai állandóan, a Kun Béla úti hétközben látja cl az éjszakai ügyeleti szolgálatot. Az Engels u. 44. szám alatti gyógyszertár szombaton reggel 8-tól 14 óráig tart ügyeletet. SZERVIZEK A Gelka televízió- és központiantenna-javító szervize szombaton délig várja a bejelentéseket. Címük: Testvérvárosok útjai szolgáltatóház, telefon: 66- 666, 66-633. Vasárnap reggel 8-tól déli 1 óráig ügyeletet tartanak. A Vilikész rádió- és televíziójavító műhelye a Szűcs Sámuel u. 5. szám alatti szervizében szombaton reggel 7-től 14 óráig, vasárnap reggel 7-től 13 óráig tart ügyeletet. Telefon: 15-601, 36-599. Szombaton és vasárnap Rácz Tibor rádió- és televíziószerelő (Miskolc, Mikes K. u. 19., telefon: 67-725), Újvárosi Gyula lakatos kisiparos (Miskolc, Muszkástelep 11/A.) és Pacher Károly fregoliszerelő (Miskolc, Régiposta u. 7., telefon: 15^502) tart ügyeletet. TEJ ÉS KENYÉR A következő vendéglátóhelyeken kapható vasárnap reggel 7- től 11 óráig tej és kenyér, bolti áron: az Otthon étteremben, az Expressz étteremben és az Ifjúság étteremben. A Gyors étterem vasárnaponként 6-tól 10 óráig árusít tejet, vajat, péksüteményt, tejterméket és kenyeret. a Lenin tér 1. szám alatti tejivó vasárnap reggel 5-től 9 óráig van nyitva. NONSTOP LELKISEGÉLY A miskolci telefonos lelkisegély-szolgálat hétvégeken, pénteken este 6 órától hétfőn reggel 6 óráig éjjel-nappal fogadja a hívásokat. Telefonszáma: 88- 884. A hívás díjtalan, a beszélgetés végeztével a nyilvános telefonállomások készülékei is visszaadják a bedobott pénzt. A lelkisegély-szolgálat hétköznapokon 12 órás ügyeletet tart: hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható« BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta Váttaftat február 20-an „Védett madaraink** elnevezéssel 6 címletű, 29 forint össznévertékü béiyegsorozatot hozott forgalomba. A bélyegsorozat Vü^ga Pál grafikusművész verve alapján, többszínű ofszetnyomással az Aii&mi Nyomdában készült. A sorozatot 293 500 fogazott és 4 100 íogazatian példányban, 50 bélyeget tartalmazó ívekben bocsátották ki. Az egyik 3 Ft-os bélyegen a Balkáni fakopács (Dendrocopos syriacus), a második (3 Ft) címleten Süvöltő (Pyrrhula pyrrhuía), a sorrendben harmadik (3 Ft) címleten pedig a Jégmadár (Alcedo att- his). Az 5 Ft-os címleten Bú- bosbanka (Upupa epops), az ötödik (5 Ft) bélyegen Gyurgyalag (Merops apiaster), és a 10 Ft-os címleten pedig Szalakóta (Coracias garrulus) látható. Már csak néhány napig, azaz február 28-lg tekinthető meg a MABÉOS5S Észak-Magyarországi Területi Iroda Miskolc, Széchenyi u. 83. sz. alatti kiállítótermében a Miskolc „Kazinczy” és a Salgótarján „Kohász** bélyeggyűjtő körök bélyegbemutatója. Az eddigi köstecttényedafcet kiegészítve felhívjuk az érdeklődők figyelmét a salgótarjáni Juhász Ildikónak „A népiesség irodalma és a realizmus kibontakozása’*, valamint „A Nyugat és kora” irodalmi összeállítására. Továbbá nem érdemtelen megtekinteni a másik salgótarjáni gyűjtő, Simon László „Madarak” gyűjteményének sólyomfélék, újvilági sólyomfélék, vágómadárfélék, kígyászloeselyűfé- lék, hal ászsas fél ék stb. összeállítását is. A tárlat szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével naponta 8—15 óra között, illetve szombati napokon 17 óráig tekinthető meg díjtalanul. Itt is megjegyezzük, hogy a szóban forgó kiállítóterem március és április hónapokban zárva tart, az 1990. évi sárospataki 28. Országos Ifjúsági Bélyegkiállításra való felkészülés és megrendezés miatt. A „75 éves a Fővárosi Autóbuszközlekedés — BVK’» feliratú bélyegzést március t-jén használja a budapesti 8. sz. postahivatal. R. 6. * ■TW$t ÉRTESÍTJÜK t. fogyasztóinkat, hogy 1990. február 26—27-én (8—16 óráig) a Baross G. u. - Bajcsy-Zs. u. - József A. a. - Körösi Cs. S. utcák által határolt városrészen yízóracsere miatt a vízszolgáltatás szakaszosan szünetelni fog. Miskolci Vízművek
