Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

><e Megnyílt a Déli Hírlap Kft. legújabb hirdetésfelvevő helye a miskolci Centrum Áruház földszintjén. Ezentúl ezen a helyen szombat délelőttönként is a hirdetők rendelkezésére állunk. Szolgáltatásunk teljes skálájával várjuk olvasóinkat. Nemcsak a Déli Hírlapba, ha­nem a Borsod Expresszbe is feladhatják hirdetéseiket ebben a pavilonban. Sőt video­felvételek készítésére is elfogadunk itt megrendeléseket. A sin mellett nem jó lakni Korábban csak csilingeltek, zörögi!. Megsűrűsödtek a világki­állítással kapcsolatos hírek, örvendetes, hogy Miskolc műszaki társadalmából két építészcsoport is a díjazot­tak között van. Mások is készülődnek, hogy régiónk mivel rukkolhatna ki a kö­zelgő világkiállítás látogatói előtt. Egy miskolci attrakciót még nem említettek ezek között, pedig már pár éve készül: a visító villamos­sínt. Valaha eleink a koruk kezdetleges technikai eszkö­zeivel nem tudtak ilyet pro­dukálni. Csak arra tellett tu­dásukból, hogy a 6,5 km-es villamosvasúti pályát, a Ti­szai pályaudvar előtti, 30 méter hosszú Szinva tahidat, a Baross utcai kocsiszínt, az irodaépületet és az áram- fejlesztő gépházat 9 hónap alatt megtervezzék és meg­építsék: 1897. július 10-re. A munkák leszámolására és a pótmunkákra további 3 hó­napot kötött ki a vállalkozó. A következő nagy villamos- vasút-építésre a második -i- lágháború utáni években ke­rült sor. A Tiszaitól a Vas­gyárig két év alatt, 1952. december 13-ára megépítet­ték a teljes kettős vágányú pályát 6.3 km hosszban, a hozzá tartozó két közúti híddal és a Bajcsy-Zsiünsz’’v úti közúti aluljáróval. Ezek­kel eavütt a teljes beruhá­zás költsége 36 millió fo­rintot tett ki. Teltek, múltak az évek, s ezalatt az alépítmény kiszol­gálta a maga idejét, a meg­növekedett terhelést már nem bírta. A régi helyett, akárcsak a fővárosban. Mis­kolcon is. az úgynevezett félmerev rendszerű hossz- aljasított pálya készült, az esedékes síncserékkel együtt. A munkálatokkal két év alatt. 1963—65 között végez­tek Terelőutak híján, a meglevő úthálózaton szállí­tották az utasokat, az áru­i főkapitány tooadóórája A Borsod -Abaúj-Zemplén Megyei RendcV-főkapitánv- ság vezetője dr Kain Jó­zsef rendőr ezredes február 26-án. délután egy órától fo­gadóórát tart a Miskolc, Zsolcai kapu 32. szám alatt. kát, volt is jókora fölfor­dulás a városban. Végül is elkészült az 5,8 km hosszú pálya, s a főutcát is új asz­faltburkolattal látták el. A folytonosan változó, meg­újuló villamosvasúton — a kezdettől számítva — sok­fajta járműtípus közlekedett. A Ganz. a Schlik-Nicholson gyári járművek után volt itt kassai, fővárosi villamos is. Miskolci tervek szerint 1937-ben még 3 csuklós jár­művet is üzembe helyeztek. Talán ezek voltak az or­szágban az első csuklós jár­művek? Bármelyik típus is közlekedett 1985-ig, „csak” zörögtek a szerelvények, csilingeltek, berregtek a jel­zőberendezéseik, de a sín­pálya „csendes” maradt. Nem így azóta! Immáron öt éve. hogy ismét átépítik a villamosvasutat. Elbontják á vasbeton hosszaljat, a talp- fatuskós „félmerev” szerke­zeteket. A járműparkból 1990-ben már csak a legkor­szerűbbek futnak a menet­rendjük szerint, szinte egész nap. Az új vágányok legki- .ebb íveiben is visítanak a sínek, éjjel-nappal „szennye­zik” a környezetet. I. Gy. * Nemrég írtunk arról', a sínvisítás ügyében érintett cégek a tanács felkérésére végigmérték a pályát, keres­ve a visítás okát. Informá­cióink szerint a mérésekből sok lehetséges ok derült ki, azaz legfőképpen az, hogy ez a pálya, ezekkel a sínek­kel, és ezekkel a villamosok­kal nehezen öss-'uázasíth,-- tó, aminek eredménye a vi­sítás. No, persze, válogatni nincs miből: ilyen villamo­saink vannak, ilyen síneket gyártanak, és ez a pálya épült meg. A szakemberek szerint azonban a sínvisítás csökkent, mert kopik a sín a kanyarokban, és néhárv hónap múltán el is tűnik máj a kellemetlen hang. Re­méljük, hogy így is lesz. * Evek óta építik a villamospályát. Bizonyára korszerű lesz, J -.Tocriek nem mondható. (Kerényi felv.) Eddig egymillió forint microCAD—PRO MUSEO Alapítvány A microCAD nemzetközi számítástechnikai találkozó keretében március 1-jén dél­után 2 órakor írják alá a microCAD—PRO MUSEO elnevezésű alapítvány alapí­tó okiratát. Eddig 1 millió forint gyűlt össze a Buda­pest Bank Rt. Miskolc által vezetett 271-99 389-8884/61. számú bankszámlán, illetve összesen ennyit ajánlottak fel a célra. A cél pedig a következő: a magyarországi múzeumok számítógépes szöveg- és ki­adványszerkesztési rendsze­rének továbbfejlesztéséhez, könyvkiadáshoz, kiállítás- és konferenciaszervezés, -kivi­telezés korszerűsítéséhez, a múzeumok és az idegenfor­galom jobb kapcsolatának kiépítéséhez szükséges pénz­alap megteremtése. A vagyon mindenkori évi hozadéka használható fel. a rendelkezésre álló összegből a magyar múzeumi Intézmé­nyek dolgozói pályázati ké­relem benyújtásával része­sedhetnek. Az alapítvány nyitott, így ahhoz bárki csatlakozhat, aki legalább 10 ezer forintot áldoz a célra. A Nehézipari Műszaki Egyetem 18-as előadójában lesz az ünnepélyes aktus, amely előtt szakmai prog­ramok zajlanak ugy anott, a múzeumok és a számítás­technika kapcsolatának té­makörében. Az alapítványtevők a kö­vetkezők: valamennyi megyei múzeumi igazgatóság. a KLTE, az NME. a NOVI- TAS Egyetemi Egyesület, a Borsod Tourist, a B.-A.-Z. Megyei és a Miskolc Váro­si Tanács, a MIVÉ, az ICP; a Budapest Bank Rt., Va- lent Ede, a Diósgyőri Pa­pírgyár a SZÜV. a Digép, Tokaj, Sárospatak és Sátor­aljaújhely tanácsa, valamint a Borsodi Sörgyár. A MISKOLCIAK NAPíLAWA ÁRA: 3,50 FORINT XXII. ÉVFOLYAM, *7. SZÁM 4990. FEBRUAR 24., SZOMBAT Hetek alatt nem történhet gazdasági csoda Piac és tradíció — Az elmúlt több, mint negyven év romos alapjain kell megkezdeni az újjáépí­tést a választások után —■ hangsúlyozta Bogár László, közgazdász azon a gazdasági fórumon, amelyet a Magyar Demokrata Fórum rendezett csütörtökön, a Rónai Sándor Művelődési Központban. A közvélemény elsősorban arra kíváncsi, hogy a különböző pártok milyen gazdasági programot ígérnek, s a ter­veik megvalósítására milyen garanciát adnak, s ez tér­ben és időben hogyan lát­szik megvalósíthatónak. Megyénkben, amely a dif­ferenciáltság. az ellentmon­dásosság minden jegyét ma­gán viseli, a kérdés kivált­képpen feszítő. Az államilag kedvezményezett megye 1960 és ’80 között minden évben az első volt az egy lakosra jutó beruházások mennyisé­gét tekintve. S ehhez képest megdöbbentő, hogy közben infrastrukturális mutatók folyamatosan romlottak, s e tekintetben az utolsó előtti helyre szorultunk. A megye falusi társadalma irtózatos áldozatokat fizetett azért — hangsúlyozta az előadó. Az MDF újjáépítési prog­ramjának kiinduló tézise, hogy csak társadalmi-gazda­sági és politikai rendszer- váltás teremtheti meg az alapját a válságból való ki­jutásnak. A programjuknak viszont van két fontos moz­zanata: az egyik, hogy a piacváltást és a reintegráló- dást csak a nemzeti tradi­cionális struktúrákra szerve­sen ráépítve tudják elkép­zelni. A másik a szociális érzékenység, vagyis nem tartják elegendőnek a szo­ciális védőhálót, hanem szo­ciális piacgazdaságban gon­dolkodnak. Tartanak ugyan­is attól, hogy a korábbi rendszer kedvezményezettjei a szabad vállalkozás égisze alatt nagyon is konzervatív módon átmenthetik hatal­mukat. Megyénkben, ahol az anyagi és szociális elnyo­morodás máris óriási mére­teket öltött, és a munkanél: küliség már ma is a legma­gasabb, különösen fontos, hogy a piacgazdaság kiala­kulása szerves helyi társa­dalmi tradíciókra és szociá­lis érzékenységre épüljön — hangsúlyozta Bogár László. — Programunk döntő ele­me tehát, hogy a megye gazdasága az ember külső és belső természetével össz­hangban lévő irányba fej­lődjön. Az ökológiai és a humán-ökológiai lepusztu­lást kell tehát először is le­lassítani és megállítani, vagyis a természet és a kul­túra további pusztulását. — folytatta az előadó. Az MDF szerint az önkormányzatok — ha valóban kezükbe ve­hetik a települések helyi társadalmainak irányítását — be fogják bizonyítani, hogy a fejlesztésre rendel­kezésre álló források jelen­tősen bővíthetők. A megye jövőjét nagymér­tékben befolyásolja az ipar jövője. A merev struktúrájú ágazatokban a szerkezetvál­tást korántsem látják egy­Lapunk utcára kerülése­kor még tart az ünnepség a Nehézipari Műszaki Egyete­men: az Állam- és Jogtudo­mányi Kar végzős hallgatóit most avatják doktorrá. A végzettek esküje után az egyetemi tanács nevében a rektor és a négv kar dé­kánja kézfogással erősíti meg az avatás tényét. A friss iogi doktorok kö­zül a tanulmányi emlékérem arany fokozatát érdemelte ki Csiky Mészáros István, szerűnek, ez hosszabb távú folyamat lesz. Ezért támo­gatják azokat a kezdemé­nyezéseket, hogy legyen íe­gionális átképzési közftmrt, s így váljon lehetővé. HögV az átalakulási folyamatok „súrlódási vesztesége” mini­mális legyen. De ezért cél­juk a kis- és középvállalko­zások ösztönzése is. de a szociális esélyegyenlőség alapján. Döntőnek tartják, hogy munkahelyi kollektí­vák piaci alapon is megsze­rezhessék a saját üzemük feletti tulajdonjogot, mint részvényesek. Tisztában kell azonban vele lenni, hogy rövid távon e helyzet javulása gyakorla­tilag lehetetlen — így vála­szolt a feltett kérdésre az előadó. A legnehezebb fel­adat annak a politikai-bi­zalmi tőkének a megszerzése lesz. amely ahhoz szükséges, hogy a választások után az új kormánytól ne hetek alatt várják a nemzet fel- emelkedését. hanem kapjon minimálisan két-három évet, hogy programjának megva­lósításában valóban eredmé­nyeket lehessen számon kér­ni tőle. O. 2. Káló Ágnes és Lengyel Ist­ván. Ezüst fokozatot kapott Dobó Viola. Friedmanszky Zoltán és Kiczkóné Kupái Emőke. Bronz fokozatot ért ei Gönczi Katalin, Nagy Kor_ nélia és Tóth Éva. Szemere Bertalan Emlékéremmel ju­talmazták — kiemelkedő di­ákköri munkáiéért — Kocsis Évát. Káló Ágnest. Ajzner Istvánt. Maczkó Havaskát és Kispataki Évát. Az ünnepség közreműkö­dője a Forrás Kamarakórus. Jogászdoktorokat avatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom