Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
A vendéglátó együttes távlati rajza. A szállodában a kínai étterem, a bungalóban a magyaros étterem. Kínai és magyar konyha, sörfőzde, fátékíerem Vendéglátó együttes lesz az Anna Szálló XXII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1990. FEBRUAR 20., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT Bárki csatlakozhat Alapítvány a természet védelmére Az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park is csatlakozott ahhoz az alapítványhoz, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park a közelmúltban hozott létre. A Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány induló vagyona csaknem 500 ezer forint. Célja a természetvédelem jelentőségének propagálása, az ismeretterjesztés és a természetvédelmi munka összehangolása. Az alapítvány vagyonának egy részét oktatásra, nevelésre, tudományos kutatásokra és természetkímélő gazdálkodási kísérletekre kívánják fordítani. A Bükki, az Aggteleki, a Kiskunsági Nemzeti Parkok mellett az Alapítványhoz alapító tagként csatlakozott a Hortobágyi Nemzeti Park, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Puszta- tourist Idegenforgalmi Hivatal, a Kertészeti Egyetem kecskeméti,. főiskolai kara, az Agrobank, valamint több mezőgazdasági nagyüzem. Az alapítvány vagyonának kezelésére, a célok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére az alapítók öt tagú kuratóriumot hoztak létre. Az alapítvány nyitott, ahhoz különböző tevékenységek vállalásával, vagy anyagi hozzájárulással bárki csatlakozhat. Az anyagi hozzájárulást az Agrobank Rt. területi fiókjánál (Kecskemét, Trombita u. 2.), vagy csekken lehet befizetni a következő számlaszámon: MNB 258 -98535. Annak idején alaposan leromlott állaga miatt, az Építési Minőségvizsgáló Intézet lebontásra ítélte a tapolcai Anna Szállót. A szomszédságában levő nádfedeles bungaló pedig leégett. A fürdőhely jellegzetességét meghatározó épületegyüttes „életre keltésének” most készülnek a tanulmánytervei az Interplan Kft.-nél, Bo- donyi Csaba Ybl-díjas építész vezetésével. Az épületegyüttes rekonstrukciója sorái. a tervezők az egykori tervek alapján az eredeti homlokzatok visszaállítására törekednek. (Annak érdekében, hogy ezt elérhessék, részletes felméréseket végeznek, és fotódokumentációt is készíttetnek.) A volt szálloda földszintjén lesz a kínai étterem, amelyet elsősorban a külföldi vendégek igényelnek. Az utólag épített konyhát lebontják, helyén rendezik be a korszerű kínai, illetve magyar konyhát. A szálloda földszinti részén épül meg a bajor sörfőzde, és szomszédságában a söröző, amely stílusosan fehér favázas épület lesz. A szállodaépület emeleti részén alakítják ki a night-klubot, egy játéktermet és egy különtermet is. A nádfedeles bungaló — tervezője a miskolci Menner László — is az eredeti tervek alapján épül újjá, nádfedéllel, de természetesen megfelelő tűzvédelemmel. A jellegzetes köralakú épület földszintjén lesz a magyaros étterem, amely tulajdonLucuitsrtjM KtL/L-hh----TZ7 . II/#' é'é , i' 11 —Lu ■-LL'Jl_ Újjáépítik a bungalót, amelyben a magyaros éttermet rendezik be. Ehhez csatlakozik a favázas bajor söröző. képpen a fölé épített körgalérián, illetve a kupolában is „folytatódik”. Az összesen több, mint 2 ezer négyzetméter alapterületen, jó idő esetén a nagy felületű teraszokon is, egy időben 1000—1200 vendéget képes fogadni a vendéglátóház, amely egyébként a tervek szerint könnyen elérhető a strandról, az utcáról és a parkból is. A tervezők szándéka szerint igénybe vehetik majd a később megépülő új nagy szálloda vendégei is. Így a külföldi, a tranzitvendégeken kívül megpihenhetnek itt a hazai országjárók, de a miskolciak is, akiknek mindig is kedvelt kirándulóhelye volt Tapolca. A fürdőhelynek ez a nagy forgalmú területe a terv megvalósításával megújul, látványában és hangulatában azonban a régi marad. A tervezőket megnyugtatja a városi tanács legutóbbi döntése, amely szabad utat nyit a Tapolcán tervezett idegenforgalmi komplexum Megdolgoztak a Béres-cseppekkel Ml# fizet a Herbária? Négyszeres munkáért kétszeres jutalék Február elejétől vége a tolongásnak, a Herbária miskolci szaküzlete előtt. Ezentúl csak a gyógyszertárak foglalkoznak a Béres-csep- pek árusításával. Ha nehezen is, de feledjük a napokat, amikor a hosszú sorban állóktól nem lehetett a boltokba beférni. Most jut idő arra is, hogy az év eleji- hez képest háromszor-négy- szer annyi munkát végző eladókról is szó essék. — A tavaly június 1-től életbe lépett vállalati rendelkezések alapján tiszta, jutalékos rendszerben részesülnek a Herbária-üzletek a többletforgalomból származó haszonból — mondja Vágó Györgyné, a miskolci szaküzlet vezetője. Azonban a szeptembertől megjelenő Bé- res-cseppek jelentősen megemelték az ország valameny- nyi boltjában a forgalmat. Amire még nem volt példa, három-, négyszeresét vihettük volna haza alapbérünknek. Igyekeztünk tehát minél több vevőt kiszolgálni, reggeltől estig dolgoztunk, s a szabadnapjainkat sem vettük ki a két ünnep között. Nem sokáig örülhettünk azonban, hiszen november 13-ával az alábbi körlevelet kaptuk a vállalat vezetőjétől: „... olyan lökésszerű forgalomemelkedés keletkezett, ami változatlan nyitva tartási idő mellett aránytalanul magas jutalékkeresetet eredményezett, melyre bérfedezetet a vállalat nem tud biztosítani...” „... ezért november 13-ától kezdődően a kifizetendő jutalékkeresetek összegét a ledolgozott időre járó alapbér kétszeresében maximáljuk.” Szóban még arra is hivatkoztak, hogy nem megengedhető, hogy a fizetés 4—5-szörösét vigyük haza. Csak azt nem értjük, hogy akkor miért nem úgy osztották szét a boltok között a cseppeket, hogy ez ne fordulhasson elő, hogy az egyik boltban kétszer-, míg a másikban négy- szerannyit kellett dolgozni. — Mekkora forgalmat hozott a Béres-csepp? — Tavaly 14 milliós bevételre számítottunk, ezzel szemben több. mint 18 millió lett a forgalom. A szeptembertől eladott cseppek értéke több, mint 4 millió volt. ötvennyolcezer darabot árusítottunk belőle, az országoshoz képest is magas forgalmat bonyolítottunk le minden segítség nélkül. Hiszen míg Budapesten a központ dolgozói is kimentek az üzletekbe segíteni, mi még egy takarítónőt sem tudunk felvenni. Most pedig, amikor leálltunk a Béres- cseppek forgalmazásával — tehát február elejétől —, ismét visszaállította a központ a tiszta jutalékos rendszert. Hozzáfűzném még, hogy két éve nem volt fizetésemelés vállalatunknál, így ez a kis pluszpénz jól jött volna, s nem titok az sem, hogy hárman együtt 24 ezer forintot keresünk összesen. — Miért módosították a tavaly júniusban megállapított, az ez év márciusáig szóló vezérigazgatói utasítást, miért maximálták egy másik körlevéllel szeptember és február között a jutalékokat? — ezt már a Herbária Központ vezérigazgatójától, Foga- rassy Józseftől kérdeztük telefonon. — Ha nem ezt tesszük, s kifizetjük az arányos jutalékokat, vállalatunknak az eredeti 14 százalék helyett 54 százalékos béradót kellett volna befizetnie. Egy hónap alatt kiadhattuk volna a teljes évre járó bérfejlesztésünket. De rengeteg plusz- költség is felmerül*' a gyártóüzemünk, s a szállítók is hatalmas munkát végeztek. Ezért döntöttünk a jutalék maximálázásában, s ebbe a szakszervezet is beleegyezett. Ezek után nehéz elképzelni, hogy legközelebb, ha isimét nem fizetik meg mondjuk egy hasonló sikert arató termék esetében a dolgozók munkáját, ugyanolyan lelkesedéssel igyekeznek majd a vállalat, s üzletük forgalmát növelni. De ezen túlmenően van még egy gond: ma már nem ismeretes gazdasági berkekben a béradó fogalma. Ellenben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz bejelentett éves vállalati jutalék-tervezet túllépésekor valóban életbe lépnek bizonyos szankciók. Csakhogy ezt egy hirtelen jól jövedelmező üzlet esetén év közben is lehet korrigálni. Az ÁBMH-hoz tehát „báziskorrekciót” nyújthatott volna be a Herbária, így csökkenthétté volna jutalékadó-alap- ját. Ezt azonban elmulasztotta a vállalat, amely így dolgozóival ellentétben jól előtt, ennek azonban az első lépcsője az Anna Szálló átépítése. Most már csak az a kérdés, elkészül-e 1995-re, a világkiállításra ez az idegenforgalmi komplexum, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az északmagyarországi régió központja, Miskolc is részesévé váljék az akkor várható nagy idegenforgalomnak. (oravec) Szigorúak a feltételek Az újrakezdés ára járt. N. Za. Az OTP ügyintézőire egyre nagyobb nyomást gyakorolnak azok az ügyfelek, akik újrakezdési kölcsönért folyamodnak hozzájuk. Magukkal viszik ugyanis a Munkaügyi Szolgáltató Iroda igazolását, hogy valóban nincs munkahelyük, s ezen az alapon úgy vélik, hogy kötelezően ki kell adni az újrakezdési kölcsönt. A köztudatban alighanem összekeveredik a jár és az adható fogalma. Az újrakezdési kölcsön folyósításának gyakorlatát, és az ezzel kapcsolatos tapasztalaitokat dr. Lindt György, az OTP megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese így összegzi: — Az OTP valóban minden megalapozott vállalkozást támogat. Igen sokan vitték be ezt a kölcsönt kft.-k törzsbetétjébe. Körülbelül 120—130 ilyen társaság számláját vezetjük, s mintegy 95 százalékuk nyereségesen és tisztességesen dolgozik. De sajnálatos módon, egyre több az olyan igénylő, aki teljesen bizonytalan kimenetelű vállalkozásba akarja ezt a pénzt befektetni. Az OTP a saját, de a vállalkozó érdekében is vizsgálja, hogy belátható időn belül megtérül-e a pénz, megvan-e az értékesítés biztonságos háttere. Például ma már nem adunk újrakezdési kölcsönt annak, aki biohumuszt, biogilisztát, vagy éticsigát akar tenyészteni. mert ennek nincs meg a megfelelő piaca. Az ózdi Munkaügyi Szolgáltató Irodával közösen tartottunk már olyan tanácsadást, amely az újrakezdési kölcsön felvételének feltételeiről, illetve a jó vállalkozás ismérveiről szólt. Meg kell ugyanis értetni, hogy ez nem tekinthető nemzeti ajándéknak, sem nemzeti segélynek. Az OTP egyébként évenként vizsgálja, hogy a vállalkozó valóban vállalkozó-e. arra fordítja-e ezt a pénzt, amire adták. Ha nem. akkor a kamataival együtt azonnal visszakövetelhető. A Munkaügyi Szolgáltató Irodában találkoznak. természetesen először azzal az ügyféllel, aki újrakezdési kölcsönért folyamodik. Az ehhez szükséges igazolásnak is számos jogszabályi feltétele van. A leglényegesebb: akik elvesztették a munkahelyüket — s nem kilépett bejegyzéssel távozlak —, vagy pályakezdőként nem tudtak állást találni, illetve legalább egy hónapig keresték a munkalehetőséget a Munkaügyi Szolgáltató Irodával együttműködve, de eredménytelenül. azoknak adható ki az igazolás. Dr. Szegedi László, a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda igazgatója így mondta el tapasztalataikat: — Különösen az olyan munkanélküliek száma emelkedik, akiknek semmilyen szakképzettségük, de még iskolai végzettségük sincs. Ok azok, akik általában állampolgári jogon követelik az újrakezdési kölcsönt. Mi úgy véljük, hogy az OTP — nem kis nyomásra — több százmillió forintot adott ki úgy, hogy a visszafizetések fedezete bizonytalan. A számokból így is látható, hogy sokkal többen kértek, mint amennyien hozzájutottak valami módon. Tavaly 3316-an igényelték, és mindössze 1910-en vehették fel, ami összesen 520 millió forintot tett ki. Azt is tudni kell, hogy ennek kamatait négy évig az állam fizeti a foglalkoztatási alap terhére. Tehát jó lenne, ha ezt a pénzt nem az ablakon szórnánk ki. — Mi lenne tehát az ennél jobb megoldás? — A jogszabályok kijátszása soha nem zárható ki. De úgy véljük, hogy pontosabb. és szigorúbb feltételeket kellene szabni, s a javaslatainkat el is juttattuk a felettes szerveinknek, kérve, hogy az ezzel kaocsola- tos iogszabálvokat egészítsék ki. illetve módosítsák. (oláh)
