Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 16. szám
I A 1(ővetélések jogosak, de ki fogja teljesíteni? Volán-sztrájk a Búza (éren Ongára nyolc óra után öt perccel indult volna az. autóbusz, de csak kilenckor kapcsolta be a motort a sofőr Ennyi autóbusz egyszerre és egyidőben még sohasem Tarakozott a Búza téri Volán pályaudvaron. A váróteremben sem várta még eny- nyi utas a buszok indulását. Ez volt az első országos sztrájk, amelyet tegnap reggel 7 órától 9 óráig hirdetett meg a Közúti Közlekedési Szakszervezet. Bent a Táróban először dr. Juhász Györggyel, a Borsod Volán vezérigazgatójával találkoztunk. A vállalat irányítójának nem könnyű ilyenkor a helyzete. — Jogosnak tartom az autóbusz-vezetők követelését — mondta. — A gondok ott kezdődnek, hogy a mi tevékenységünket nem tekinti a kormányzat közszolgáltatásnak, ezért más elbírálás alá esünk, többek között az adó szempontjából is. Nem tudunk bért fejleszteni, ha a műszaki állapoton szeretnénk változtatni. Legalább a városi közlekedésben dolgozókhoz hasonló elbírálás alá kellene venni a Volán munkáját is. — Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén is csupán részeredményt sikerült elérni — mondja Cácsi Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára —, s eközben a vállalat terhei tovább nőnek, mert még mindig a gazdálkodásunktól várják, hogy megteremtsük a pénzt a fizetések, a juttatások emelésére. A kormány ugyan nem zárkózik el a tárgyalásoktól. és részben el is ismeri a követeléseink jogosságát, de ezúttal is csupán tizenhárom megyei székhely helyi közlekedése — tehát nem a Voláné — kapja meg az ígért támogatást. Ezért aztán január 24-én a Közúti Közlekedési Szakszervezet országos titkári értekezletén döntünk arról, hogy szükség lesz-e egy egész napos sztrájkra, vagy enélkül is elértünk már eredményeket. Az utasok többsége megértéssel fogadta a tegnapi sztrájkot, és jogosnak tartották a buszvezetők követelései t. Igaz, a kétórás munkabeszüntetés miatt a Borsod Volánnál legalább ezer autóbusz állt meg. . A buszvezetők melegedőjében nagy a hangzavar, a több éve felgyülemlett elégedetlenség, a keserűség hangjai ezek. A sofőrök többsége igen felelősségteljes munkát végez, jórészt úgy, hogy nincs ideje kipihenni magát, s mindezt meglehetősen kevés pénzért teszik. 1966-tól dolgozom a Volánnál — mondja Juhász László, és csupán 9 ezer forint a fizetésem. A kazincbarcikai vonalon járok, és minden második nap reggel 5-től este fél 11-ig szolgálatban vagyok. Egyik este éjfélkor fekszem le, a következő nap hajnali 3-kor kelek. Augusztusban például olyan kimerült voltam, hogy rosszul lettem az autóbuszon. — Szerintem jobban meg kellett volna szervezni ezt a mostani sztrájkot is — szól közbe egy fiatalember —, mert akkor sokkal nagyobb lett volna a hatása, ha már a műszakos járatokat sem indítják el. Akkor talán jobban odafigyeltek volna a követeléseinkre is. Mert ez a helyzet tarthatafcl lan, olyan rosszak a műn« kakörülményeink. — Akkor mi lesz, ha ml fogjuk kezdeményezni a sztrájkot? — kérdezi egy idősebb buszvezető —, éa meg fogunk állni az utasokkal útközben. Mert ezt a mostani munkabeszüntetést nem mi szerveztük, és nem is nagyon bízom abban, hogy lesz hatása. Gácsi Lajos szakszervezeti titkár próbálja megnvugtat- ni a felháborodott embereket. Beszél arról, hogy a kormány is megértéssel fogadta a követeléseket, de ugyanakkor önmérsékletre intett mindenkit. Hiszen még a jogos igényeknek is a lehetőségeken belül kell maJ radni. Az óra mutatója lassan eléri a kilencet, lent melegítik a buszok motorját. A hajdúszoboszlói járat - előtt kígyózó utassor. Kilenc órakor valamennyi menetrend szerinti autóbusz rend-; ben elindult a miskolci Volán pályaudvarról. (vadas) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. JANUAR 19., PÉNTEK FORINT Mejivállozlalják a Zója lér nevét Kandó Kálmán szobra méltó helyen lesz (jc A pályaudvaron katonás rendben várták az autóbuszok a sztrájk végét (Kerényi László felvételei) Húszezer gyermekruka raktáron Váratlak fel az exportstop A vasutasok kérését teljesítette a MÁV Miskolci Igazgatósága, amikor javaslattal fordult a városi tanácshoz: változtassák meg a Tiszai pályaudvar előtti tér nevét Zója térről a jobban odaillő, a vasutasokhoz közelebb álló. és kifejezőbb Kandó Kálmán térre. Kandó Kálmánról tudni kell, hogy 1869—1931. között élt, gépészmérnök volt, a nagyvasúti villamosvontatás magyar úttörője, a legkiválóbb villamosmozdony-szer- kesztők egyike. Egyebek mellett a Ganz-gyárban munkálkodott, kialakította a róla elnevezett első 50 pe- riódusú. úgynevezett Kandó- féle fázisváltós rendszert. A felszabadulás után a többi között ebben a rendszerben villamosították a budapest— miskolci vonalat is. Hernádi Istvántól, a MÁV Miskolci Igazgatósága vezetőjétől kérdeztük: milyen változtatásokat terveznek a Tiszai pályaudvar előtti téren? — Mindenekelőtt a hét végén a vasút műszaki alakulatai — az éjszakai órákban, hogy a körforgalom közlekedését ne zavarjuk vele — elszállítják a hetvenes evek elején kiállított páncélos mozdony másolatot. Ezt a későbbiekben — páncéljától megfosztva —, vagy a tornanádaskai vagy a me- zőcsáti vonalon, ahol a két világháború között, s a második világháború után közlekedett, mint vasúti ipar- történeti műemléket állítjuk ki. Helyére egy Kandó Kálmán munkássága idején ki alakított Ward Leonard mozdonyt helyezünk ki, s a téren mint méltó helyen állítjuk fel Kandó Kálmán szobrát, amely jelenleg a MÁV Kinizsi utcai oktatási főnöksége előtt áll. A Zója tér átkeresztelésével azonban várni kell kissé, mert a névváltoztatást a városi tanácsnak kell jóváhagynia. Erre pedig csak a népszámlálás és a választá sok után kerülhet sor, mivel a név- és címjegyzékeken már Zója néven szere pe! a tér. Meg'avatná tshá- a névváltozás az adató« pontosítását. (r) A kereskedelmi miniszter felíiiggesztette a rubelelszámolású exporttermékek ki- i szállítását. Beck Tamás körlevelét a Világgazdaság teg- i napi száma már ismertette- a í megjelent indoklás szerint ei- J viscihetetien terhet jelent a j magyar gazdaságnak a fei- í halmozódott rubelaktívum. Közölték azt is, hogy új exportengedélyeket adnak ki a vállalatoknak, és a jövő héten csütörtöktől már csak így lehet árut szállítani az érintett országokba, A bejelentés érzékenyen érinthet jó néhány miskolci illetőségű céget. Erről kérdeztük a Diósgyőri Gépgyár, a Miskolci Háziipari Szövetkezet és a Decémber 4. Drótművek illetékeseit. Kovács Zoltán, a Digép vezérigazgatója elmondta, hogy a gyárnak aláírt szerződései vannak ez évre. a termékekhez szükséges anyagokat már mind megrendelték. a szocialista exporttételeket beépítették az 1990- •es tervbe. Most az a teendőjük, hogy a külkereskedelmi üzleteiket lebonyolító vállalatokkal felvegyék a kapcsolatot. akik az újraenge- délyezesre benyújtják majd kérelmüket. A Digép egyébként államközi szerződés keretében szállít a Szovjetuniónak speciális, illetve más gépipari terméket, amire igény van, s onnan közismerten kőolaj, földgáz és energia érkezik, tehát áruért árut kapunk. A kérdés most úgv vetődik fel a Di- gépben, hogy az idén exportálható termékekből mennyit fognak engedélyezni. A vezérigazgató reméli, hogy ad minisztrációs formaságon kívül mást ez számukra nem jelent, s ha gyorsan és rugalmasán intézkednek, változatlanul folyhat a termelés. • Ml LESZ A KÉSZLETEKKEL? — Teljesen el van keseredve a szövetkezet — mondta Dukát Ferencné, a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnöke a hír után, — A legmegdöbbentőbb számunkra az, hogy nincs egy hónapja, amikor az OKISZ- ban egy miniszteri tanácsos éppen az ez évre szóló rubelelszámolási exportlehetőségeket ecsetelte és elmondta, hogy éppen mezőgazda- sági és ruházati termékekre lesz nagy szükség. Sőt, a 22 százalékos támogatás helyett 35 százalékosat ígért. Csodáljuk. hogy ennyire nincs szinkronban a gazdasági felső vezetés. December 31-ig egy olyan gazdasági társulás tagjai voltunk, amelynek keretében még kötöttünk egy pótszerződést, hogy január végéig 20 ezer gyermekruhát készítünk a Szovjetuniónak Most képzelje el. ez szállításra készen áll, nagy része pedig félkész termék. Persze készültünk mi már erre, s jócskán lecsökkentettük az idei tervünkben a szocialista exportot, egy 30 millió forintos beruházást fejeztünk be, amely kifejezetten a tőkés export felfutását szolgálja. No, de mit kezdjünk a megmaradt ruhákkal, amiről sajnos azt sem mondhatjuk el, hogy az itteni piacon elkelne, mert nem egyezik a magyar vevők ízlésével. 9 A DRÓTGYÁR SZERENCSÉSEBB A December 4. Drótművekben is várták tegnap reggel az újságot, hogy részleteket tudjanak meg a szűkszavú, rádióban elhangzott hír után. A gyár szovjet, lengyel és NDK-exportban érdekelt. De Kiss Barna, a kereskedelmi főosztály főmunkatársa hangsúlyozta, hogy ez zárt konstrukciójú exportszerződés, ami azt jelenti, hogy termekért, például hengerhuzalért, vagy sodronykötél-huzalért innen magasabb feldolgozottsági fokú termékeket szállítanak az említett rubelelszámolású országokba. E gyárban egvébként a tőkés országokba irányuló export 95. míg a rubelelszámolású országokba indított áru mindösz- sze 5 százalék. (oláh) A szombat éjs,nkai e^'á11'fásra készítik elő a pályafenn luiiási főnökség dolgozói a páncélozott mozdonymásolatot
