Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
j|c Dobrost Dezső, Dobrosi László és Orosz Zsolt (Kerényi felv.) Més’ találkozunk velük Utcán a P. Galaxis Lesz (és voll) egyszer egy iskola Szekunda a bajnoknak Utcára került a P. Galaxis. No, nem lettek munkanélküliek, arról van szó, hogy részben valóban az utcán dolgoznak, részben ott reklámoztak minket — a Déli Hírlapot - december 30-án. A P. a para rövidítése, és nem utalás az egykori Mobil P.-jére. Ezek a srácok akkor még egyébként is igencsak kisfiúk voltak, hiszen legöregebbikük — Dobrost Dezső — mindössze 22 éves. Miskolci zenekar a P. Galaxis, 1985-ben alakult. Jelenlegi felállásában 1988. óta létezik. A már említett Dobrosi Dezső az énekesük, testvére, László, a dobosuk. Orosz Zsolt basszusgitározik, Majoros Béla a szólógitáros. Azaz csak lenne, de most Arisztotelésztől a dagucrrolípiáig A fényképezés őskora Arisztotelész már időszámításunk előtt 350 ben foglalkozott a keskeny nyíláson átmenő fénysugarak útjának a leírásával, amikor a napfogyatkozásnál fellépő jelenségeket rögzítette. Körülbelül 500 évvel később Ptolemeus irta le a fény törését, és ugyanezeket a jelenségeket Plinius, majd Sene- ca is, mint előttünk ismerteket említik. Ali Abu Alhassan arab tudóson kívül még Roger Rácon foglalkozott a fénytörés törvényével: neki már egy gyűjtőlencséje is volt. 1500 körül Leonardo de Vinci ismertette a camera obscurát, majd 1535-ben a híres természetbúvár, Johann Baptista Porta adott leírást a „Magia naturálisáról, a lyukkameráról, amit már előtte Erasmus Reonboid a napfogyatkozás megfigyelésére használt. A fényképezőgépek ősének tehát a lyukkamerát tekinthetjük, amely a legegyszerűbb eszköz arra, hogy a fény egyenes vonalú tovaha- ladásának felhasználásával lencse nélkül tudjuk előállítani valamely tárgy képét. A fejlődés további útján 1566 körül Dániel Barbaro velencei polgár a lyukkamera furatában már egv egyszerű gyűjtőlencsét használt, énpen ezért őt tekinthetjük a lencsés fénvképezőgén feltalálójának Johnnn Zahn 1635- ben egy olvan hordozható lvukkamerát készített, ameiv homályos üveegel és a megfigyelést előeevítő ferde tükörrel volt ellátva. így őt tekinthetjük a tükörreflexes gérrek feltalálójának. Ebben az időben még nem volt ismeretes, hogy a lencsék által adott képeket miként lehet rögzíteni. Az erre vonatkozó érdem Heinrich Schultze német orvost illeti, ekl 1727-ben felfedezte az ezüstsók fényérzékenységét, és ezzel kiindulási alapot adott a képek rögzítésére, vagyis a fényképezésre Végső soron a francia Mepce-nak sikerült 1826-ban a lyukkamrában a fényképet tartóssá tenni és munkatársa Daguerre azután dolgozta ki az akkori időkben világhíres fényképészeti eljárást, a daguerrotípiát. Ennél az eljárásnál magát a felvételt nedves állapotban levő jód- ezüstlemezre készítették. A megvilágítási idő 10—20 perc között mozgott, ami különösen kényelmetlen volt az arcképfelvéteieknél, mert majdnem lehetetlen, hogy az illető ilyen hosszú ideig mozdulatlan maradjon. A megvilágított lemezt higanygőzök hatásának tették ki, ezáltal jött létre a pozitív kép. A túl hosszú megvilágítási idő csökkentésére a felvevő objektívok fényerejének növelését tűzték ki célul, tgy került használatba 1841-ben a Peízual-lencse, amelynek gyújtó távolsága 149 mm és a viszonylagos nyílás körülbelül 1:3,7 volt. Ezzel az objektívvei szerelték fel a bécsi Voigtlánder cég 1842-ben gyártott fényképezőgépét. Az úgynevezett száraz fényképészeti eljárás megindítója Meddox angol orvos, aki 1871-ben olyan recepteket közölt, amelyek alapján előállítható lemezek már különösebb kezelés nélkül azonnal alkalmazhatók, és 1875-ben használatba is vették a száraz fényérzékeny lemezeket. Mindezek alapot adtak a különböző fényképezőgépek előállításához, amelyek akkoriban még elég nehézkes és kezdetleges berendezések voltak. éppen katona. Novemberben szerel le, Kecskeméten szolgál. Társai remélik, hogy a jövőben mind sűrűbben látogat haza. A zenét Majoros szerzi, a szövegek nagy részét Dobrosi Dezső írja. Volt már olyan koncertjük — az Ifjúsági Házban. — amelyre 320 fizető volt kíváncsi. Körülbelül kétórás programjuk van — természetesen saját számokat játszanak. A rock and roll és a blues keveréke áll közel a szívükhöz, zenei példaképük az AC/DC és a Bon Jovi. Dobrosi Dezső (Dean) az MKV-nál forgalmi ellenőr, Majoros Béla (Káosz) — amikor nem katona — az LKM-ben, illetve most már a Dimag Rt.-ben dolgozik,' Dobrosi László (Rocky) és Orosz Zsolt (Zsizsu) pedig Déli Hírlap-mozgóárus. Féléven belül szeretnének újra színpadra lépni, olyan műsorral, amit már hónapok óta próbálnak. De valószínűleg már korábban is találkoznak velük a miskolciak — igen, kitalálták: az utcán Sz— Korunk élsportjában a nagy teljesítmények időszaka mindinkább „előrejött”, az élvonalba tartozó sportolók szinte kivétel nélkül még tanulnak (olykor éppen az általános iskolában), hiszen annyira fiatalok. Már csak emiatt is jogos a minduntalan visszatérő riporteri kérdés, hogy: „Miként tudja összeegyeztetni a tanulást a sporttal?” • TŰZ ÉS VÍZ A riportokból az szokott kiderülni, hogy elég jól, a gyakorlatban azonban tudja minden tanár, sportoló és nem sportoló diák, valamint „sportoló apuka és anyuka”, hogy roppant nehéz összeegyeztetni a két dolgot. Egy — oktatásirányításban dolgozó — magas beosztású tanácsi tisztviselő mesélt erről egy jellemző történetet. Jó pár éve — akkor még tanfelügyelőként — szem- és fültanúja volt a Kilián Gimnáziumban, hogyan kapott pillanatok alatt hatalmas szekundát (egyest, azaz tököt) a reményteljes ifjú1 sportoló, aki éppen kétnapos versenyről érkezve, nyilvánvalóan nem készült. A feleltető tanár azonban ezt a legkevésbé sem tolerálta, ő a tanmenetet és a kötelező tanulmányi fegyelmet tekintette vezérelvnek, s — valljuk be — a maga módján igaza volt... További kutatásokat mellőzve, kijelenthetjük nyugodtan: az oktatás és az (aktív) sportolás összhangját biztosítani annyira nehéz feladat, hogy elkel az intézményes segítség. Az intézményes segítség neve: Miskolc Városi Sportiskola. Ilyen iskola volt már egyszer városunkban, s mivel jól működött (magas színvonalú tevékenységet fejtett ki az utánpótlás nevelésében, számos válogatott sportolót nevelt, Önök is kitalálhatják: igen, megszüntették, még 1972-ben. Részben ennek köszönhetően, részben más okokból az utóbbi években a Miskolcon folyó utánpótlásnevelés alig tud eredményeket felmutatni, s ez - ahogy egy nemrégiben készült előterjesztés fogalmaz — „méltatlan a városhoz” ... Ezt az előterjesztést a városi tanács ifjúsági és sportosztálya készítette, s a végrehajtó bizottság a koncepciót nemrégiben elfogadta Ez köznyelvre lefordítva annyit tesz, hogy a testület egyetért a tervvel, de a boldogító igen csak az idei költségvetés jóváhagyott sorai között olvasható majd .., • ÉPÜLET HELYETT CÉLOK Még mielőtt valaki egy új. most felépítendő — következésképpen méregdrága, azaz megfizethetetlen — iskolaépületre gondolna: mindenki marad ahol van ... A sportiskola célja „mindösz- sze” annyi, hogy biztosítsa a nevelés, oktatás és a sportolás összhangját, s oldja meg a meglévő tárgyi feltételek mellett a verseny- sport utánpótlását azokban a sportágakban, melyekkel a városi sportegyesületek megkülönböztetett figyelem, mel foglalkoznak (magyarán: amelyekben „fantázia van”). A gyerekek — miközben saját iskolájukban tanulnak — 18 éves korukig tartoznának ide, évfolyamcsoportos rendszerben részesülnének sportági képzésben. Ezzel egyenrangú feladat a sportiskolát végzett fiatal tehetségek orientálása, az együttműködő sportegyesületekhez való irányítása. Végül (de nem utolsósorban) a tervezett sportiskola lehetőséget adna a sportszakember-képzésre is. melyre szintén ráfér a segítség, A sportiskola szervezeti- felépítése a laikusnak nem sokat mond. lényegében három szakcsoport végezné a munkát: a szervezési, a módszertani és a gazdasági csoport. A sportágak várhatóan az atlétika, a labdarúgás, a kézilabda, a nyári olimpiai egyéni sportágak, a nyári olimpiai labdajátékok lesznek, de a nyitottság jegyében a felsorolás végén ott az „egyéb sportágak” kategória is. Elébe vágva a várható szülői kérdésnek: a sportiskolába két módon lehet majd bekerülni. A testnevelési osztályok tanulóit testnevelő tanáraik ajánlása alapján veszik fel, a többi jelentkező gyereket pedig alkalmasságfelmérő foglalkozások során válogatják ki. Mindezekből látható, ez á mostani előterjesztés egy „minimumterv”,- azonban megvalósítása nagy és fontos lépés lenne. Hogy menynyi az esély a megvalósulásra? Érdeklődésünkre egy jól informált, de magát megnevezni nem kívánó illetékés 80 százalék esélyt adott a tervnek... Kájé Megújul a Rákoczi ház Miskolc belvárosának rehabilitációja során számos műemléki épületet is helyreállítanak. Már elkészült, s a város egyik ékessége lett a Rákóczi utca 11. számú iker-épület. Munka alatt van a Tanácshoz tér 13. számú ház, s megkezdték a homlokzatával a főutcára néző Rákóczi utca 2. számú épület helyreállítását is. Az egyemeletes épületet a 17. században, egészen pontosan 1670-ben építették, s az akkori város első emeleA szívek kötelessége megmarad Dobos Marianne interjúkötete Az interjúkötetet, a Miskolcról elszármazott Dobos Marí- anne munkáját úgy tettem le, mint aki visszament a maga életében is arra a szakaszra, amikor a háború és vele együtt az őrület tombolt Európában. Csak itt? Dobos Marianne azok nyomába szegődött, akik kettős kötésben élve, európai, közép-európai, ázsiai hazájukat feladva utóbb megtelepedtek Izraelben. Művészek, költők, értelmiségiek, azok, akik új hazájukban új lelkiséget fogalmaztak meg magukban. Ennek a kötetnek az interjúalanyai, s a megszólaló emberek megjárták a maguk poklát. A maguk módján. Ezeknek a halál torkából menekülőknek helyzetfelismerésre, szívósságra, véletlenekre, az életükért játszott sakkparti iszonyatos felelősségtudatára és olyan belső, lelki kondícióra volt szükségük, amit ennyi idő után is csak bámulni lehet. Szilárd Klára, a nemzetközi hírű festőművész ma is vallja, hogy előbb volt hazaszeretetben öntudatosan nevelt magyar, mint zsidó. És ezt a kettős gyökerűséget, a léleknek ezt a két belső forrását ma is éltetőjének tartja. Ahogyan visszakeresi Gondos Margalit — könyvesboltjuk volt az Andrássy úton, és sok tudós barátjuk — az akkori légkört. Rivka Mirjam varsói, 1952-ben született, költő, és itt találta meg azt, ami a Szellem, a lélek, netán az érzelmek otthonát jelenti számára. Kopácsi Sándor és felesége, Fried Ibolya az ’56-os események miatt is ismerősök az ország számára, mégis más az a kép, amit itt kaptunk róluk. Éjal Meged- nek egy életre szóló hatású Balaton-élménye és úgy jár oda, mint a mohamedánok Mekkába. Ki érti ezt és sok más egyebet? Ez a XX. század talán úgy kerül bele a történelembe, mint egy korszak, amely esztelenül indított háborúk következtében lelkileg tette próbára, kiégette az emberiséget. Itt már rég nem arról van szó, mit is bír ki az emberi test, hogyan viseli el az idegrendszer a kínzást, a meglepetéseket, a gvötretéseket, hanem az. mekkora erővel képes fenntartani magát a lélek, a tudat. És amíg ez a kérdés valóban roppant súllyal nehezedik rám, az olvasóra, azzal vigasztalom magamat — és ezzel együtt másokat is —, hogy a riportokat, a beszélgetéseket készítgető írónő gondos munkája közben felfigyel környezetére, a tájra, a napfényre, a felhők játékára, az érzelmekre, a ragaszkodásra. Ahogyan ezek az asszonyok, férfiak a megélt sorsuk, sebeik leltárkészítésekor is hangsúlyozzák: a szív kötelessége megmarad, a szeretet és minden, ami ebből fakad a világon, nem tagadható meg. Akkor vágyónk igazán méltóak az ember névre, ha a múltat a mát. és a jövőt embereivel együtt a minket körülvevő folyamatnak, lélekben felmérhető valóságnak tekintjük. Dobos Marianne önzetlen szolgálatot vállalt, amikor ezt a sok szempontból értékes és hézagpótló anyagot összegyűjtötte. Tudatosan vállalta a katalizátor szerepét, úgy kérdezett, hogy végül is kitetszett: itt mindenki legbensőbb énjét forgatta ki, mint a gyerek, ha nem találja az utolsó garasát. És. hogy a lélek nagy gimnasztikája után még valami ajándékot is nyújtson át az érdeklődőnek a szerző, a kötet végén csatolja Gellért — azaz Goren Tamás Naplóját. Amely még itthon készült, de olyan friss hatást vált ki. mintha egy mai újságíró írta volna veszélyes kiküldetéséről. Farkas András tes háza volt. Történelmi „rangját” többek között az adja, hogy Thököli és a.; „nagyságos fejedelem” II. Rákóczi Ferenc is tartózkoldott falai. között.. —■ amiiyt, azt a homlokzatán elhelye--:. zett emléktábla is tudatja. Építészettörténeti jelentősé-' gét emeli, hogy a falkutatás során egyes helyiségeiben faliképek maradványaira bukkantak. Ezeket a tervek szerint restaurálják. A műemléki épület helyreállítását a Miskolci Építőipari Vállalat 2-es építésvezetőségének munkásai végzik el. Lenkei Endre építés- vezető közlése szerint az „előmunkálatokat” már meg is kezdték. Ennek során a meglévő falak állékonyságának megállapítására, az esetleg szükséges bontások mértékének meghatározására statikai méréseket végeznek. Ezzel párhuzamosan fogtak hozzá a födémszerkezet és a tetőrész bontásához. Kívülről még nem sok látszik az ott folyó munkából, de a tervek szerint már az idén sokat végeznek. Helyreállítása után a város főutcájának egyik reprezentatív épülete lesz a Rákóczi- ház. a tervek szerint a földszintjén továbbra is üzletek kapnak helyet, míg az emeleti részen kiállító helyiséget alakítanak ki. Tárlat a műszaki klubban A kohászat műszaki klub. jában Kecskemétiné Törő Irén pedagógus képzőművésznek nyílik kiállítása e hó 8-án. Grafikák és festmények szerepelnek a tárlaton, amelyet hétfőn délután fél 3-kor nyit meg Ka- lóczkai Istvánná szociális vezérigazgató-helyettes. A kiállítás a nyolcadikéval kezdődő héten tekinthető meg, naponta 10-től este 6 óráig. ’ L,
