Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
Művésztanárok koncertje Hajdú Edit (gordonka) és Hennel András (longora) szonátaestjére invitált az a meghívd, mely imponálóan gazdag programot kínált. Egy Bach, két Beethoven, Grieg és Chopin müvei igényes hangszertudást, jelentős felkészültséget követelnek. Hajdú Edit 1988 őszén Balásfai Attilával nagyszerű koncertet adott. Most sem volt másképp, s bár a hangverseny felépítése hasonlított a korábbi fellépéshez, a műveket tekintve még magasabbra helyezte a mércét. A Bartók-termi esten Bach C-dúr szólószvitje került az első helyre. E művek felépítése (6 darabot írt Bach 1720 táján) első pillantásra sok hasonlóságot mutat: prelúdiummal kezdődnek és mindegyik tártál, mázzá a szvitek négy állandó tételét (Allemande, Courante, Sarabande, Gigue). Az utolsó tétel előtt e mű60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk „T rolleybuszon", vagy kalauz nélkül? REGGELI HÍRLAP, 1930. JANUÁR 18. Napokkal ezelőtt életbe lépett az új közlekedési kódex. A forgalmi szabályrendelet nem csupán a járművek közlekedését szabályozza, de a gyalogjárók forgalmának az irányítására is széles körben intézkedik. A rendeletnek a gyalogjárók szempontjából az a fő irányelve, hogy a gyalogközlekedóst a járdán kell lebonyolítani. Csupán abban az esetben engedhető meg, hogy a közönség az úttesten haladjon, ha a gyalogjáróról leszorulnak a nagy tömeg miatt, de még így csupán a gyalogjárótól félméternyire veheti igénybe az úttestet, amely a járműveké. A rendelet szerint az úttesten keresztülhaladni csak derékszögben lehet. Azt sem mindenhol, hanem csupán a forgalmasabb utcáknak azon a részén, ahol ezt a rendőrhatóság a tapasztalatok alapján megengedi. Miskolcon a Széchenyi-utcán az az irányelv a rendőrségnél, hogy az átkelési szigeteket a mostani forgalmi viszonyok között lehetőleg azokon a részeken engedélyezi, ahol a forgalmi rendőrök irányítják a járműforgalmat. Most még eltekintenek egyelőre attól, ha valaki nem ezeket a szigeteket használja fel , az átkelésre, de később kihágás! büntetésnek teszi ki magát, aki az úttestet meg nem engedett részen szeli át. A gyalogjárók forgalmáról is széles körű intézkedések történtek a kódexben. Mint a járműforgalomban itt is az az elv: jobbra hajts, balra mellőz. A rendelet értelmében tehát a felfelé haladóknak a gyalogjáró jobb oldalán, a lefelé haladóknak pedig a gyalogjáró bal oldalát szabad igénybe venni. A jobbra mellőzést a gyalogjárókon éppenúgy büntetik majd, mint ahogyan eljárnak a járművek vezetői ellen. Ezzel véget akar vetni a rendelet az utcai lökdösődéseknek és annak, hogy a forgalomban a gyalogjárón akadály következzék be. Természetesen szigorúan tilos csoportokba verődni a gyalogjárón, és az úgynevezett majomszigetek is rövidesen a múlt emlékei közé tartoznak majd. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. JANUÁR 29. A Párt álláspontja, hogy kettős villamosvágányt feltétlenül még ebben az évben meg kell építeni, hogy milyen útvonalon, azt a szakértők döntik el. Ugyanígy a legsürgősebben meg kell oldani a Vasgyár felé vezető út tehermentesítését, a kerékpárút kiépítését. A Párt a Gömöri sorompó okozta közlekedési akadályt aluljáró építésével látja megoldandónak. A város fejlődése szükségessé teszi az autóbusz- forgalom további fejlesztését is — fejtette ki Mihala elvtárs. Etekintetben új szükségletként mutatkozik a . keresztirányú forgalom bevezetése: Görömböly-Tapol- ca, Hejőcsaba és a Szentpéteri kapu útvonalon ki a laktanyák felé. Ennék az útvonalnak nincs komoly közlekedési eszköze. Ehhez kapcsolódik a lillafüredi és hámori dolgozók beszállításának a kérdése, késqbb pedig a trolleybusz bevezetése Miskolcon. DÉLI HÍRLAP, 1971. JANUÁR 5. Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk a miskolci kalauz nélküli közlekedés bevezetéséhez: a napokban a KPM tanácsi közlekedési főosztályán jártak a városi tanács illetékesei, hogy megbeszéljék a KN miskolci bevezetésének lehetséges módozatait. A főosztály a vb — ebben a témakörben hozott — legutóbbi határozatával egyetértésben lehetlennek tartja az autóbusz- viteldíjak emelését, viszont elutasítja a KN részleges, csak villamosakon történő bevézetését is. Mint a szakemberek megállapították, a részleges KN tovább súlyosbítaná a Miskolci Közlekedési Vállalat létszámproblémáit. A villamos szerelvények többségén ugyanis hónapok óta már csak egy-egy kalauz teljesít szolgálatot. A KN bevezetését követően ezeket a jegykezelőket kocsikísérőként kell alkalmazni, mert az érvényben levő rendelet értelmében a villamos szerelvényeket legalább egy kísérő nélkül tilos forgalomba állítani. A KN-hez elengedhetetlenül szükséges fokozott ellenőrzés és az utcai jegyárusítás viszont lényegesen több dolgozó munkábaállítását igényelné, mint ab én van a kalauz nélküli rendszer bevezetésével fe’szabadulnának. Ezért, ha az MKV súlyos létszámgondjain enyhíteni akarnak, a KN bevezetésének fel'ételeit — egységes viteldíjak kialakításával — ki kell dolgozni a helyi autóbusz-közlekedésre is. ben még két Bourrée hallható. Hajdú Edit érdeme, hogy egyszerre képes megvalósítani a stilizált tánctételek karaktereinek különbözőségét és a más-más ihletésű és ritmikájú zenei gondolatok egységét. A régebbi korokban bevált gyakorlatnak számított a más szerzők témáira írt változatok sora. Ez alól Beethoven sem volt kivétel. A szeretve tisztelt mester Mozart Varázsfuvola című operája két alkalommal is megihlette gordonkavariációk komponálására. A fiatalkori alkotás Pamina és Papageno kettősének témáját dolgozza fel virtuóz darabbá. Lényegesen igényesebb feladatot jelentett alkotónak és a mindenkori interpretátor- nak Beethoven A-dúr szonátája. Ez már vérbeli kamaramű, ahol a zeneszerző ragyogóan oldja meg a két hangszer színeinek „keverését”, párbeszédét. Grieg a-moll szonátája gordonkára és zongorára nem tartozik az ismert művek közé. Igaz, kamarazenéje is sokkal kevesebb más műveihez viszonyítva (három hegedő-zongora szonátát és 1—1 gordonka-zongora szonátát, illetőleg vonósnégyest komponált). Pedig a koncerten felcsendülő mű igazi romantikus zene, és rendkívül hálás lehetőséget adott az előadóknak. Hangszerjátékuk biztonsága, mélyen áradó zeneisége e szép muzsikában maradéktalanul ér. vényesült. A koncert zárószáma Chopin Bevezetés és polonai- se brillanté című műve ugyancsak tetszetős együtt- játékkal, magas szintű élménnyel szolgált. A közönség tapsait Chopin g-moll szonátájának lassú tételével köszönték meg a Zeneművészeti Szakközépiskola művésztanárai. Barta Péter A A Miskolci Bölcsész Egyesület a leendő német nyelvi tanszék számára hanganyagot készít, amelyhez a német anyanyelvűek segítségét kérik. Akik tudnak és hajlandók segíteni, azokat pénteken délelőtt 10 órára várják az egyesület irodájában, amely a városi tanács III. udvarán, a földszinten van. Ugyancsak pénteken este 6 órától a leendő bölcsészhallgatók és más érdeklődők részére rendez előadást a Miskolci Bölcsész Egyesület. Dr. Szabó Adám akadémikus az ókori irodalom- és művelődéstörténet köréből tart előadást a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Ma este premier. Peter Handke színmüvét, a Kaspart mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Játékszínben. Ar- kosi Árpád rendezte az előadást, amelynek címszereplője Kovács Lajos (képünkön). Partnerei: Kuna Károly és Zbo- rovszky Andrea. A bemutató — akárcsak a további előadások — fél 8-kor kezdődik. (Jármay György felvétele) Zenés torna óvodásoknak Lesznek iovasszán-lórák Csak az időjáráson múlik, hogy lesznek-e, pontosabban, mikor lesznek lovosszán-túrák a Bükkben. A Vörösmarty Művelődési Ház munkatársai - mint megtudtuk most is szerveznek majd ilyeneket. Ugyancsak „vörösmartys” hír, hogy zenés ovitorna zajlik szerdánként a művelődési házban. A foglalkozásokba még be lehet kapcsolódni, az érdeklődőket szerdán este fél 6-ra várják. Felnőttek részére 70 órás kezdő német nyelvtanfolyamot indítanak, erre a napokban még elfogadnak jelentkezéseket. A foglalkozások keddenként és csütörtökönként lesznek. Érdekes vállalkozás — bár nem újdonság, hogy a művelődési intézmények is a legkülönfélébb módon próbálják meg előteremteni a működésükhöz szükséges pénzt — a gallyazó-daraboló, motorfűrész-kezelői tanfolyam beindítása. A 40 óra elmélet és 40 óra gyakorlat után a résztvevők — eredményes vizsga esetén —• szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Érdeklődni a művelődési házban lehet, személyesen, vagy a 89-847-es telefonon. Vízkereszttől hamvazószerdáig Farsangi tarkabarka Vízkereszt után sorra megtelnek a kirakatok színes lampionokkal, mákás maszkokkal, kígyózó szerpentinekkel, tarkabarka koniettiesövel, annak jeléül, hogy itt a farsang szép Ideje, és hamvazószerdáig, azaz a húsvét előtti negyvenedik napig áll a bál, egymást érik a mulatságok falun és városon. Ahogy az európai kultúrának oly sok gyökere a klasz- szíkus görög—római időkbe vezethető vissza, ugyanúgy vannak ma is népi szokásaink, hagyományaink, amelyek az ókorból öröklődtek át századokon keresztül a mi korunkba. Ezek közé sorolhatjuk az Európa-sze-rte, sőt a világ más tájain is gyakorolt farsangi szórakozásokat, karneválokat, bolondozásokat is, amelyek a római szaturnáli- ákból eredeztethetők. A sza- tumáliákat a rómaiak ősi istenük, Satumus tiszteletére rendezték a téli napforduló alkalmával. Ezek afféle sötétséget űző, télkergető másAUamviz<gáznak a joghallgatók Első alkalommal 1976-ban kaptak doktori diplomát a miskolci egyetemen végzett joghallgatók, s azóta évről évre rendszeresen avattak jogi doktorokat a műszaki képzésre alakult felsőoktatási intézmény első humán karán. A jogi kar iránti érdeklődést — egyúttal a kar létrehozásának szükségességét — mi sem bizonyítja, mint hogy az eltelt időszak alatt megközelítően hétszá- zan vehették át diplomájukat, akik a nappali, illetve a levelező tagozaton végeztek. Az idén végzős joghallgatók most az államvizsga- bizottság előtt állnak, s adnak számot tudásukról, fel- készültségükről. A'kik ezt az utolsó akadályt is sikeresen veszik, azok a februári diplomaosztáson vehetik át a doktori oklevelet. Akik most nem állnak az államvizsga-bizottság elé, ha sikeresen végeznek, júniusban kapnak diplomát. Az eltelt évek gyakorlata alapján az első, februári diplomaosztáskor általában a végzősöknek mintegy kétharmada fejezi be tanulmányait, veszi át oklevelét. A nyári diploma átvétele a hallgatók kisebb része marad. A miskolci egyetem jogi kara iránt nem csökken az érdeklődés, a korábbi években is túljelentkezés volt tapasztalható. Az előzetes tapasztalatok alapján ez az érdeklődés a közgazdász* képzéssel sem csökken. karázások, vigadozások voltak. A ; farsangi. karnevál valamelyes vonásai megtalálhatók á rómaiak egy másik „népszerű” téli szokásában, a február közepén rendezett Lupercalia eseményeiben is. Lupercus a nyájak ősi itáliai istene volt, külön papi testülettel. A tiszteletére tartott ünnepeken a papok kecskebakot áldoztak, a levágott állatok’ bőréből kötényt formáltak, azzal mezítelen alsó testüket betakarták, a többi bőrből szíjat hasítottak, korbácsot fontak, s bejárták Róma utcáit. Akikkel találkoztak, alaposan megcsapkodták őket. A kíváncsi tömegből különösen a férjes asszonyok igyekeztek a „kor- bácsos” papok közelébe jutni, és szívesen verették meg magukat, mert — hitük szerint — ezáltal megtisztultak minden bajtól, és házaséletükre elnyerték az istenek áldását. Manapság nálunk már nincs vallásos színezete a farsangnak, s alig van különbség falusi és városi farsangi mulatság között. A régi időkben azonban — idős szülők, nagyszülők elbeszéléseiből tudhatjuk — másként szórakoztak a falusi fiatalok, mint a városiak. A Bordog- közben és a Tisza menti községekben — amint Gulyás Józsefnek, a pataki kollégium tudós főkönyvtárosának tanulmányában olvashatjuk — pacurkáknak nevezték azokat a fiatalokat, akik farsang idején meglátogatták a disznótoros házakat. A fiúk lányruhába, a lányok fiúruhába öltözve beköszöntek a disznóvágással szorgoskodó családokhoz, s vidám rigmusokkal, mókázással szórakoztatták őket. Ennek természetesen az lett a vége, hogy a házigazdák a pacurkákat leültették maguk közé — a torosasztalhoz. Színes, dalos, maskarás fonóházi élet jellemezte például a bodrogközi, hegyközi, Hernád-völgyi falvak népének téli szórakozását. Esténként más-más családoknál gyűltek össze a lányok, ász- szonyok. Sötétedéskor fogták a kerekes rokkát, vagy hónuk alá csapták a talpas guzsalyt, s indultak a fonó; házba. Pörgött az orsó, szapora ujjak sodorták az ab? roszokat, vőfélykendőket, fehérneműnek való finom-szálat, a zsákvarrásra, a ponys* vakészítésre használt csepű- fonalat. Ilyenkor Vajdácskán a legények be-belestek az ablakon, s amikor alkalmasnak érezték rá a benti hangulatot, egyik társukat kifordított subába, vagy kecskebőrbe bújtatták, s még szarvat is illesztettek a homlokára, majd hirtelen rántással bevonszolták a íó- nóházba. Lett erre nagy visongás, majd kezdetét vette a szórakozás, játék, tréfálkozás, Maskarázás után a legények odatelepedtek a lányok mellé, persze ahová kit-kit a szíve húzott. Beszélgettek, sugdolóztak, s köziben a legények egy óvatlan pillanatban elcsenték a lányok kezéből az oldalt pörgő orsót, vagy a meglazult guzs&ly- fejet, amit aztán csakis csók árán lehetett visszaszerezni. A Hennád közelében levő Megyaszón lakodalmast is játszottak a fonóházban. Választottak menyasszonyt, vőlegényt, vittek kukoricalisztből készített tortát, süteményeket. Aztán ha „megköttetett” a fonóházi házasság, még keresztelőt is tartottak. A fiatal menyecskét ágyba fektették, melléje tettek egy előírás szerint bepólyólt viaszbabát. És ahogy az az igazi kereszteléskor szokásos, komatálban vittek a „betegágyas kismamának” ennivalót, éspedig — persze tréfából — aszalt szilvát és kukoricadarát. Aztán előállt az anyakönyvvezetőnek megválasztott legény, aki vidám rigmusaival megkeresztelte a viaszbabát. A fonóház, farsangi maskarázás, majd a farsangfarkán, azaz a farsang végén rendezett fonóbál: a régi falusi társasági életnek ezek a kedves eseményei hajdan jó alkalmul szolgáltak arra is, hogy a fiatalok egymással megismerkedve. egymásra találva — összeházasodjanak. A letűnt, időkből öröklődött szokás tehát, hogy faluhelyen a legtöbb lakodalmat napjainkban is a farsangi hetekben tartják. Hegyi József
