Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1990. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK ARA: 3,50 FORINT Nyelvi óvoda a Avason Négyéves kortól várják azokat az óvodásokat az Avasi Információs Irodában, akiket szüleik a nyelvtanulás iránt igen fogékony korban németre, vagy angolra szeretnének taníttatni. Januárban ismét indítanak három hónapos tanfolyamot; az irodában délelőtt 10-től este 6-ig fogadják az érdeklődőket. A hegyekben nem esett Belvárosi tél A síelőknek mindmáig nem túl sok örömet hozott az idei tél. Még a Győri kapuban is több hó van, mint a Bükkben, vagy a Mátrában. A mezőgazdák is sűrűn lesik az eget. a napot ugyan nem látni, de a felhőtakaróból mégsem hull vastag bunda a földekre. Az effajta télnek igazán csak a város tisztaságáért felelősök örülhetnek. Talán így sikerül valamit megtakarítani az erre szánt kevés pénzből. A meteorológiai előrejelzések pedig nem egyértelműek. Az egyik prognózis 25—40 milliméteres csapadékot jósol, míg az agrometeorológusok becslései szerint január közepétől emelkedő hőmérséklet, több csapadék várható. Majd meglátjuk. (Kerényi László felvételei) Mester lók ú teljesítmény a Mast érit I ben Elköszönt A múlt év 1,3 milliárdos termelési értékéből várhatóan 128 millió forint lesz a nyeresége a Masterfil — a Pamutfonóipari Vállalat — miskolci gyárának. Mindez 9010 tonna jó minőségű fonal gyártásából származik, melynek 20 százaléka tőkés export — tájékoztatott Szi- gethy Tibor igazgató, aki a múlt év végén kérte nyugdíjaztatását. Az eltelt közel három és fél évtized alatt a miskolci gyár a vállalat hét egysége közül az egyik legkorszerűbb, legtöbbet termelő, leggazdaságosabb üzem lett. Szigethy Tibor a kezdet kezdetétől főkönyvelőként, 17 évig pedig igazgatóként vett részt a gyár életében. Szerencsés embernek vallja magát abból a szempontból is. hogy gyári elfoglaltsága volt egyben a hobbija. Szakmai felkészültsége, emberismerete és tisztelete, akaratereje, kitartása, állóképessége segítette át a nehéz időszakokon. Jól emlékszik 1955 májusára, amikor az épülő üzemcsarnoknak méa oonvvából voltak az oldalfalai, s miközben az egyik oldalon már dolgoztak az NDK gvártmánvú berendezések a másik oldalon még folyt a gének alapozása, illetve a telepítése. Bár a gvárat elsősorban a miskolci női munkaerő foglalkoztatása céljából hozták létre, akkor több volt a vidéki, bejáró dolgozó. Jelenleg is 60 kilométeres körzetből, 120 községből jön a gyári létszám fele. De ma már szállodai szintű munkásszálló, saját üzemi étkezde és üzemorvosi rendszer segít. Tervszerűen folyik az utánpótlás képzése is. jelenleg 250 ipari tanuló sajátítja el a gyárban a gyakorlati tudnivalókat, míg elméleti képzésük a 101. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben folyik. Sajnos, a három év végére sokan elhagyják tanult szakmájukat. Mert nem könnyű a fonónők munkája. Amikor 1965-ben bevezették a lényegében folyamatos, 6+2-es munkarendet, gyakran megjelent az igazgató az éjszaka dolgozók között is. Jól tudja, hogy a nagy zajban, a klímaberendezés ellenére a levegőben szálló porban több kilométert gyalogolnak egv-egy műszak alatt a dolgozók. Ezért amint arra 1967-ben lehetőség nyílt, azonnal hozzáfpgtak a műszaki fejlesztés keretében a korszerű gépek, berendezések beszerzéséhez, üzembe állításához. A technológia korszerűsítésével megkezdődhetett többek között a műanyagtermékek gyártása is. Az előkészítő művek, a gyártóberendezések korszerűsítése után most kezdődik az úgynevezett végművek, berendezések fejlesztése. De ez már utódjára a főmérnökből lett igazgatóra, Héricséi Józsefre hárul. Bár ma már nem divatos dicsekedni különböző kitüntetésekkel, nem hallgathatjuk el, hogy a miskolci pamutfonót Szigethy Tibor igazgatása alatt 11-szer tüntették ki Élüzem címmel. Ez az elavultnak tűnő kitüntetés mindenféleképpen a gyári kollektívát dicséri. Az elköszönt igazgató pedig tulajdonosa a Munka Érdemrend arany fokozatának, és számos más kitüntetésnek. Szigethy Tibor, aki édesapja nyomán fizikai munkás is volt a vasgyárban. 62 évesen úgy döntött, hogy átadja a helyét a fiatalabbaknak. A kitüntetései helvett inkább arra büszke, hogy becsülettel teljesítette az önként vállalt közéleti feladatokat is. és hogv a női dolgozók a nehéz munka ellenére is iól érzik magukat itt. Erről árulkodik az a szénen gondozott nark is, ami a gyárat körülveszi, s amelyben, ha csak percekre is, szívesen megpihennek a íonónők napfényes napokon. (oravec) Levél, csomag, távirat Emelkedtek a postai tarifák Az áremelések nem kerülték el a posta szolgáltatásait sem; január 8-tól változott a díjszabás. Igaz, ezúttal csak néhány forinttal módosultak a tarifák. Tavaly februárban emelte szolgáltatási díjait a posta, a mostani áremeléssel pedig elsősorban a megnövekedett szállítási és üzemköltségeket kívánják fedezni, fejlesztésre ebből egészen biztosan nem futja. A miskolci 1. sz. postahivatal vezetőjét, Jurcsin Ká- rolynét arról kérdeztük, mit jelent az árváltozás, menynyit kell majd fizetnünk ezután a postai küldeményekért? — Január 8-tól a levélpostai küldeményeknél különbséget teszünk a helyi és a távolsági levelek között — hallottuk a hivatal vezetőjétől. — Az idősebb postások még emlékeznek arra, hogy hasonló megkülönböztetés — amelyet egyébként logikusnak is tartunk — az 50-es években már volt a postán. Ez annyit jelent, hogy különböző díjtétellel vesszük fel a leveleket, ezért a helyben továbbított levélért 5 forintot kérünk, a belföldre továbbítandó távolsági leveleknél 8 forintos bélyeget kell venni. Kedvezményes a díj, ha szabványlevelet adnak fel, az egyéb leveleknél súlydíjat is felszámolnak. Ugyancsak kedvezményes díjat számolunk fel — egységesen nyolc forintot — a Csehszlovákiába, Bulgáriába, Jugoszláviába, Lengyelországba. az NDK-ba, Romániába, a Szovjetunióba, Vietnamba és Ausztriába küldendő szabványméretű leveleknél. Ha nem szabványméretű levelet adnak fel, akkor 12 forintot kell fizetni, s ezen felül a súlyosabb küldeményeknél más-más díjat számolunk. Ha az előbb megjelölt országokon kívül adják fel a levelet, akkor 20 grammig 20 forintot, 100 , grammig 40-et és 250 grammig 100 forintot kell fizetni. Változott a levelező- és képeslapok feladási díja is, helybe 3 forintért, vidékre pedig 5 forintért kell bélyeget venni, a már említett külföldi országokba 5 forintba kerül a képes- és levelezőlap, míg más külföldi országokba 14 forintért viszik el a küldeményt. Korábban nem volt belföldön érvényes kedvezményes djjú nyomtatvány, most helyben 3 forintért, vidékre pedig 20 grammig 4 forintért viszi el a posta a nyomtatványt, de ezt úgy kell csomagolni, hogy a felvevő meggyőződhessen arról, hogy az nyomtatvány. Ugyanez külföldre 20 grammig 10 forint, további grammonként súlydíjat kell fizetni. A kiscsomagok külföldre 250 grammig 40 forintba kerülnek, s a díj természetesen súlyonként emelkedik. A kiscsomag felső határa 2000 gramm, és ezért 200 forintot kell fizetni. A nem szabvány méretű nagyobb csomagok 5 kilóig 45 forintba, a szabvány méretűek pedig 3# forintba kerülnek. Az ajánlott küldemények díja 8 forintról 10-re növekedett, az expressz-díj 12- rőí 18 forintra nőtt, a tér ti - vevény ára viszont változatlan maradt. A hivatalos iratok továbbításáért az intézményeknek 15 forintot kell fizetniük, a postautalványok feladási díja 100 forintig ezután nem 10. hanem 12 forintba kerül, 500 forintig eddig 15 forint volt, most 18 forint lesz a feladási díj. Változott a táviratok tarifája is. A szövegnél aa első 5 szóig 30 forint további megkezdett 5 szavanként 10 forint. Így egy tízszavas távirat 40 forintba kerül, a sürgős pedig ennek a duplája. Az árváltozásokat tartalmazó Postaügyi Értesítőt a Kazinczy utcai hivatalban az elmúlt hét péntekjén kapták meg, s azonnal sokszorosítást készítettek az új árakról. Valamennyi fiókbérlő kapott ezekből, s minden postahivatalban kifüggesztik majd az új árjegyzéket. Hamarosan számítógépre kerülnek a megváltozott díjszabások. _ V- Zv + Aktív korában az igazgató mindennap bejárta a gyárat. „ (Kozma, István íelvételej
