Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

Az adatszolgáltatás kötelező Megkezdődött a népszámlálás A kérdőíveket megsemmisítik Tegnap hivatalosan meg­kezdődött a népszámlálás, amelyet immár 120 esztende­je 10 évenként szervez meg Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal. Az or­szágban több, mint 37 ezer — Miskolcon 600 számláló­biztos keresi fel január 2. és február 3. között az állam­polgárokat. Akik esetleg va­lami okból kimaradnak eb­ben az időközben, azoknak az adatait február 20-ig ír­ják össze. Az összeírás módszerei különbözőek lehetnek, a kérdőíveket sajátkezűleg is ki lehet tölteni, esetleg a számlálóbiztos segítségével, de — kérésre — a KSH megbízottja írja be a meg­felelő rubrikákba a megfe­lelő válaszokat. A népszámlálási adatok ma már nélkülözhetetlenek az államigazgatás, valamint a tudományos kutatás szá­mára. A helyi adatokat igénylik a városi, községi és megyei szervek, az egyre nagyobb szerepet játszó ön- igazgatási intézmények, a különböző szervezetek és pártok. A mostani népszám- tálás fontosságát növeli, hogy a lakosság is egyre több információra tart Igényt, szűkebb és tágabb környezetéről, a társadalom szerkezetéről, egyes rétegek és csoportok helyzetéről. Az idei népszámlálás kü­lönös figyelmet szentel a nemzetiségi hovatartozás felmérésének: ezzel kapcso­latos az anyanyelvre, a „be­szélt” nyelvre, valamint az arra vonatkozó kérdés, hogy ki. milyen nemzetiségűnek vallja magát. A lakosság 20 százalékától részletesebb, kiegészítő kér­déseket is tartalmazó kér­dőív kitöltését kérik. Ez a reprezentatív minta kiterjed egyebek között a munkába járás módjára, a főfoglal­kozás melletti kereső tevé­kenység felmérésére is. A • vagyoni helyzettel kapcsola­tos kérdések azonban a részletesebb kérdőíveken sem szerepelnek. A népszámláláskor felvett adatok szolgáltatása köte­lező, ám ezek titkosak, sem­miféle visszaélésre nincs mód. A személyi adatokat tartalmazó, fejléccel ellátott kérdőívekről a válaszokat számítógépre viszik: ily mó­don készülnek a táblázatok, amelyeken már semmiféle azonosító jel nincsen. A kér­dőíveket ezután a legrövi­debb időn belül megsemmi­sítik. fc XXII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1990. JANUAR 3., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT „Csak nézegetünk, kérdezgetünk Áremelés után Ha lesz manhahelylik és kenyerük... Napi négyezer Tanácstagi fogadóórákon, képviselői beszámolókon egyöntetű lakossági kíván­ságként fogalmazódott meg Hejőcsabán a szolgáltatások javítására olyan épületegyüt­tesre lenne szükség, ahol a különböző részlegek elhe­lyezhetők lennének. Ez a kívánság most a megvalósulás stádiumába került. Bodonyi Csaba — aki nemcsak mint az IN- TERPLÁN Tervező-Fejlesztő Magyar—Osztrák Kft. egyik vezetője, de mint ország- gyűlési képviselő is érdekelt a lakossági igények megva­lósításának elősegítésében — elmondotta, hogy a kft. — elkészítette a hejőcsabai szolgáltatóház tervét, ami­nek alapján a kivitelezés is megkezdődhet. A terveket Kelemen István készítette, akit a miskolciak, mint a város volt főépítészét A MISKOLCIAK NAPILAPJA + „Hogy lehetne ezt a napot is kispénzböl megúszni?" — kérdezi az egyik vásárló. (Kerényi László felvétele) Még a múlt év végén, de­cember 30-án megkapta a legújabb árközlő listát az Unió ÁFÉSZ 101. számú, Búza téri árucsarnoka. Az üzlet 50 fős eladógárdáját egyáltalán nem érte várat­lanul az újabb áremelési hullám. Pontosan 239 árvál­tozást éltek meg 1989-ben, az erről szóló központi lis­ták vastag dossziét töltenek meg — tájékoztatott tegnap délelőtt Veres Veronika, az árucsarnok vezetője. Az üzletben délelőtt alig volt vásárló. Az eladók már nyitástól, reggel 6 órától az átárazás műveletével voltak elfoglalva. Például a Csabai csípős kolbász kilója 260 forintról 320 forintra emel­kedett. a fényezetlen rizs ára 37 forint helyett 44,40 fo­rint, a fényezetté pedig 43 forint helyett 51,30 forint. Emelkedett a rétesliszt és a finomliszt ára is. A télen szinte nélkülözhetetlen cit­rom kilóját 43 forint helyett 48-ért vásárolhatjuk meg — hogy csak a fontosabb élel­miszercikkekről essék szó. — Mert ásványvíz, üdítő nélkül még meglehetünk — sorolta a boltban az egyik vásárló, özv. Nagy Lászióné, akinek 3700 forintos nyug­díját kell egy hónapra be­osztani úgy, hogy a lakás és rezsije másfélezer forint. — Egy héten csak egyszer fő­zök. két napra, hét végén. Másnapokon egy tányér le­vessel is megvagyok a Gvorsban. Szerencsére segít a tanács segéllyel, krumpli­val, almával, hagymával, de időnként még ebéddel is. Ha boltba jövünk mi, nyug­díjasok, akkor csak néze­getünk és kérdezgetünk, ho­gyan lehetne ezt a napot is kispénzböl megúszni. Nem tudom ezután hogy leszek meg, ha csak az árakat emelik? ... Az árucsarnok a múlt év­ben 14—15 millió forintot forgalmazott havonta. Veze­tője szerint az alapvető élel­miszereken nem sok spórol­ni valójuk van a vásárlók­nak. mert már eddig is le­szorították igényeiket. Talán a tőkehúsból és a húské­szítményekből fogy majd ke­vesebb. amit megpróbálnak másféleképpen, talán „ház­tájiból” pótolni. Várhatóan csökken majd az ital- és do­hányféleségből is a keres­let. Mert ezekről még le le­het mondani, de a kenyérről már nem ... (oravec) Czine András igazgatási főosztályvezető. Már az elmúlt év utolsó napjai változást hoztak a diósgyőri kohászatban dol­gozók számára; akkor ala­kult meg a Dimag Rt. Az első munkanapjait éli most az új részvénytársaság, s van ahol azonnal érzékelik ennek hatását, míg másutt arról esik a legtöbb szó, mi­ként érinti majd mindez a kohászat dolgozóit. Gyors közvéleménykutatásunk sze­rint, általában nem fogad­ták ellenérzésekkel a Dimag Rt. megalakulásá­nak hírét leginkább ott. ahol már eddig is önálló társasá­gokban dolgozhattak. A változás sok felada­tot adott az igazgatási fő­osztály munkatársainak is. Czine András főosztályveze­Ezekben a napokban min­denütt költözködnek. Bízunk abban, hogy a részvénytár­sasági formában való gaz­dálkodás meghozza majd a maga gyümölcseit, és jobb lesz a pénzügyi helyzetünk is. Ehhez természetesen az önálló társaságoknak az ed­diginél is többet kell telje­síteniük. Már egy féléves önállósá­got mondhat magáénak a Diósgyőri Acél- és Vasöntő Kft., ahol Balogh Sándor termelési igazgatóhelyettes dolgozik. Régi ismerője már a kohászatnak, negyven éve őrzik itt munkakönyvét. — Ez a legnagyobb vál­tozás eddig, amit a diós­győri kohászatban megér­hettem. A munkatársaimmal egyetértünk abban, hogy mindenképpen szükség volt erre, hisz’ már annak is elő­nyét láttuk, amikor kft.-vé alakultunk. Eddig sem volt a mi gyárunk veszteséges, ám ezután méginkább meg kell állnunk a helyünket a piacon. Acél- és vasönt­vénnyel látjuk el a gépgyá­rakat, s már erre az évre is van elegendő megrende­lésünk. Szántó István öntő-for- mázó csoportvezető. — Már tavaly is több volt a borítékban — mondja Szántó István öntőcsoport­vezető, s a kft.-ben nem alakultak rosszul a fizeté­sek. Ha továbbra is lesz biztos munkahelyünk és ke­nyerünk, akkor mindenki úgy ítéli meg, jó ez a vál­tozás. Mi kissé óvatosak vagyunk, nem egykönnyen lelkesedünk, s most még- csak reméljük, hogy nem­csak a vállalat neve válto- zbtt. Igaz, nem . hangzik rosszul, hogy reggelente egy részvénytársasághoz jövünk dolgozni. V. Zs. A Borsodi Szénbányák Miskolci Bányaüzemében. Lyukőbányán. a múlt év utolsó munkanapján, de­cember 31-én is termelő munka folyt, igaz egy mű­szakban. Elsején teljes mun­kaszünet volt. Tegnap. 1990. január 2-án reggel 6-kor megkezdődött a munka a három komplexén gépesített, -tömegtermelő munkahelyen és a hat elő- vájási munkahelyen. Mint általában, ezen a napon is négyezer tonna szenet küld­tek a felszínre. A hét végén, szombaton három műszak­ban lesz termelés és vasár­nap is egy, vagy két mű­szakban. ahogyan ezt még a múlt évben elhatározták. Az idén a terv szerint egy­millió 109 ezer tonna sze­net termelnek, méghozzá úgy, hogy különösen a la­kossági fogyasztásra való szeneknél ügyelnek a minő­ség további javítására. Ez­zel nagymértékben csök­kenthetik a reklamációk: számát, és így a visszatérí­tés összegét is. A másik nagy feladatuk a bánya­munka biztonságának foko­zása, hogy minél kevesebb munkahelyi baleset történ­hessen. Elsősorban a tech­nológiai, technikai előírások pontos betartására, betarta­tására törekednek, és szigo­rúan veszik a balesetvédel­mi szabályok alkalmazását is. tő asztalán percenként csö­rögnek a telefonok, hisz ja­nuár 2-án már a legtöbb társaság megkezdte a köl­tözködést. Susánsiky János dísvdoktor ságszervezés európai hírű szaktekintélyét tisztelte meg a dr. honoris causa kitünte­téssel. A miskolci tudós egy évtizede vendégprofesszora a testvéregyetemnek, az in­tézmények és a két ország közötti tudományos együtt­működés elősegítésében vég­zett munkáját is elismertéle a megtisztelő címmel. jól ismernek. Elgondolása szerint az egyemeletes, mintegy 1500 négyzetméter nagyságú épületet a jelenle­gi gyógyszertár mellett, a Csaba ABC-áruház szom­szédságában építenék meg. Az épületben helyet kap­na többek között egy mű­szaki bolt, férfi-női fodrá­szat, ruházati, valamint pa­pírbolt. De jutna hely a cipő- és ruhajavító-részleg- nek, hírlapárusítónak, vala­mint üvegezőnek is. Egy kis­vendéglőt is kialakítanak benne. A szolgáltatóház a környék rendezésére is alkalmat ad, mert a tervek szerint a ki­alakuló téren fedett kispia- cot képeznek ki. A beruházás mintegy 37 millió forintba kerül, az üz­lethelyiségeket pedig pá­lyázat alapján vásárolhatják majd meg az üzemeltetők. — A szervezeti változás szinte minden kft.-t érint, hisz’ ahol eddig nem volt önálló pénzügyi-gazdasági alkalmazott, ott most létre­hoztak ilyen részlegeket. Természetesen együtt dolgoz­nak majd az önálló társasá­gokkal, s nekik irodát és a munkájukhoz szükséges fel­tételeket kell biztosítanunk. ★ Balogh Sándor Acél és Vasöntő Kft. termelési igaz­gatóhelyettes. Dr. Susánszky János egye­temi tanár, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi In­tézetének igazgatója kiemel­kedő tudományos, oktató és nevelő munkájának elisme­réseként díszdoktori címet kapott a Leobeni Montan- universitat Tanácsától. Az osztrák egyetem a gazda­Mit fi ez mcfjcf a Dimag Rt.? tonna síén II a Ivükéi mi r% 9 ff 9 § / Szoinállaiiáz HcsÉia

Next

/
Oldalképek
Tartalom