Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

Osztrák Benedek-rendi ajándék Szent Erzséhet-erekíye Sárospatakon Nemcsak a magyar, hanem ar egyetemes római katolikus egyháznak is egyik „legnép­szerűbb" szentje Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek az em­lékét bronzszoborral örökítet­ték meg Sárospatako . Azért itt, mert a pataki várban szü­letett 1207-ben II. Endre ma­gyar király és a Bánk bán cí­mű tragédiából jól ismert Gertrudis királyné leányaként. Még ötéves sem volt a gyermek, amikör szüleitől megkérte a kezét a thürin- giai örgróf ti a, Hermámi számára. Igv a magyar ki­rálylány , Wartburg várába került, s 'a szülei dajkát, ne­velőt is küldtek vele Thürin- giába. Hermann azonban nemsokára meghalt, és Er­zsébetet Hermann öccse, La­jos vette feleségül. Házas­ságukból három gyermek született. Erzsébet egész fia­talon ismét özveggyé lett. mert férje a keresztes had­járatba menet Otrantóban meghalt. Ettől kezdve Erzsébetnek valóságos kálváriát. kellett végigjárnia. Ugyanis sógora, Raspe Henrik gyermekeivel együtt elűzte Wartburgból, így kénytelen volt özvegyi birtokán, a romos marburgi várban letelepedni. Kétkezi munkával tartotta fenn ma­gát és gyermekeit. Szinte házassága kezdetétől lelki örömét lelte a betegek, bél- poklosok gyógyításában, a szegények istápolásában, a nők tanításában. Ezt a tevé­kenységét Marburgban is folytatta: jótékonyságot gya­korló és betegápolást végző apácarendet alapított, amely­jjc Erzsébet férjével együtt hazánkba érkezik. Varga Imre szobra Sárospatakon. nek munkájában maga is részt vett. Fiatalon, 24 éves korában halt meg 1231. november 17- én. Négy év múlva, 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta a magyar királylányt. Már életében is, de különö­sen halála után, igen sok történet, legenda keletkezeit róla. Kultusza nemcsak ha­zánkban, hanem az egész keresztény világban igen népszerű. A kassai dómot például az ő tiszteletére A kis Vera A kis Vera című srovjet fil­met egy francia kritikus az „illendőség Téli Palotájának ostromaként" jellemezte, ami noha zsurnalisztikus túlzásnak tűnik - közel jár az igazság­hoz. A kis Veiát nálunk és Nyugaton is szexfilmként rek­lámozzák, ami természetesen nem igaz (mint a reklámok általában), ráadásul félreér­tése a filmnek, és a rendező Vaszilij Picsul szándékának. Akinek ugyanis „szeme van a látásra”, az nemcsak a Verát játszó Natalja Nye- goda bájait látja, hanem azt az áttörhetetlen burkot, ami ezt a szép női testet (is) kö­rülveszi áttörhetetlenül. A burok gyilkos füstöt okádó végeérhetetlen iparte­lepekből, leharcolt panella­kásokból, nyugati cigarettás­doboz-gyűjteményekből, a vodkát befőttesüveg számra hazahordó alkoholista apából, a korán tönkrement anyából (aki a körülményekkel éppen úgy nem tud megbirkózni, mint a gyomrából feltörő gá­zokkal), a felületes, örömte- len szeretkezésekből, az élet­telenre szennyezett tenger­partot borító rozsdás ron­csokból áll. Ezt a burkot a külső megjelenésénél is nyo­masztóbb kohéziós erő tart­ja össze, mely arra is képes, hogy a benne élő (vegetáló) embereket tökéletes . össz­hangba hozza a.z őket körül­vevő embertelen környezet­tel. A kis Vera ugyan szép, de szépsége csak úgy érvénye­sül, mint egy kis formás ecetfa a szemetes, nyirkos romház kútszerű udvarának mélyén. Mert Vera sem kü­lönb a többieknél, ő is csak vegetál egy olyan — anyagi és szellemi — környezetben, ahol tulajdonképpen már nincsenek meg az élet fel­tételei. A film világszerte és ott­hon is hatalmas sikert ho­zott a rendezőnek, ugyanak­kor vádak tömkelegét. Pél­dául azt, hogy ez a világ nem létezik. El kell hinnünk Picsáinak, hogy igenis léte­zik ez a Zsdanov nevű vá­ros az Azovi-tenger partján, hiszen ő itt született és nőtt fel, ugyanolyan lakásban, melyben Vera élete fut za­katolva a maga vakvágá­nyán. Kiss József Három-négy fiatal LAKATOS SZAKMUNKÁST, esetleg végzettség nélküli fiatalokat betanított lakatos munkára, valamint egy alumíniumhegesztésben jártas AWI HEGESZTŐT FELVESZÜNK BÉREZÉS: megegyezés szerint. CÍM: NAPSUGÁR GMK, Felsőzsolca, Kossuth u. 31. Tele­fon: 83-366. építették. A képző- és zene­művészet sokszor feldolgozta Szent Erzsébet életét. A róla szóló legendákat világhírű művészek festményeken, freskókon, szobrokban, ora­tóriumokban örökítették meg. Szülővárosa, Sárospatak kegyelettel ápolja Szent Er­zsébet emlékét. A várne­gyedben teret neveztek el róla, s ugyanott a vártemp­lom előtt szobrot állítottak neki boldog emlékű Lékai László bíboros, esztergomi érsek adományából. Varga Imre szobrászművész alkotá­sa azt a pillanatot tárja elénk, amikor Árpád-házi Szent Erzsébet 1222-ben fér­jével együtt hazánkba érke­zik. Bent a templomban, a főoltár közelében levő fal­részen bronzborítású dom­bormű, Kis Nagy András alkotása látható, amely a gyermek születési helyének emlékeit idézi. A közelmúltban az auszt­riai Admontból egy küldött­ség élén Sárospatakra érke­zett a Szent Benedek-rend főapátja, és egy aranyozott ereklyetartót adományozott a pataki római katolikus egy­háznak. Az ereklyetartóban van Szent Erzsébet koponya­csontjának és hajdani ruhá­jának egy darabja, amelyet a rend évszázadokon át őr­zött. Az ereklyéket a vártemp- Icmban márványtalapzatra erősített bronzszekrényben helyezték el, s minden év­ben egyszer, Erzsébet nap­ján kinyitják, hogy a hívek és a templomba érkező lá­togatók áhítatos érzésekkel megtekinthessék. Hegyi József Operai kísérletek Gregor József a közönségről és a zenéről — „Poros” operákat fogunk bemutatni, „rongyos” díszletek között, jó énekesekkel, remél­hetően jó előadásban __Gre­gor József mondta ezt nemrég, a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának új vezetője, aki a szegedi operaélet meg­újítására vonatkozó - nem minden feltétel nélkül vállalt — feladatairól, terveiről az utóbbi időben számos fórumon el­mondta elképzeléseit. Szegeden (is) fogy az opera- (és hang­verseny-) látogató közönség, és Gregor Józsefnek a fiatalok megnyerésére irányuló tervei, próbálkozásai mindeddig kevés eredménnyel jártak. — Korábban sok rosp ta­pasztalatot szereztem — em­lékszik az ismert operaéne­kes —, amikor egy-egy isko­lába ellátogattam, az ének­órákra, s láttam milyen oktatás folyik, hogy milyen szánalmasan alacsony a fia­talság zenei, s tágabb érte­lemben vett esztétikai kul­túrája. Akkoriban felaján­lottam, hogy néhány kollé­gámmal rendszeresen elláto­gatunk olyan iskolákba, ahol akadnak gyerekek, akik szí­vesen eljönnének operaelő­adásra, s beszélgetnénk ve­lük a műfajról, a darabról, amit hallani fognak, eléne­kelnénk egy-egy részletet, s talán kedvet kapnának a többiek is ... Ezzel az aján­latunkkal akkor Szegeden összesen egy iskola, a Beb- rics Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskola élt, egyedül ők hívtak meg. Fájdalmas kudarcnak éreztem ezt. Még fájdalmasabb számomra, hogy akik eljönnek egy ope­raelőadásra, azok sem mind tudják, hogyan kell ott vi­selkedni. Erre külön meg kell tanítani őket.- On többször is felemel­te szavát - miként sokan mások is - a hazai zenei nevelés elsekélyesedése mi­att... — Talán nem is csak a ze­nei neveléssel van bajom. Mert szerintem az egész ma­gyarság zenei igénye olyan alacsony, hogy ennél mé­lyebbre talán már nem is süllyedhet. És ebben igen nagy szerepe van a rádiónak és a televíziónak, amely az elmúlt évtizedben nagyon sok silány zenével árasztotta el az országot. Magam szí­vesen hallgatok jó könnyű­zenét is, de ma már túlsúly­ban van az ízlésre romboló hatású pop- és rockzenei szemét. Pedig a műfajban sok kitűnő darab, néha re­mekmű is születik, amilyen Webber rockoperája, a Jézus Krisztus szupersztár is. . Hogy komolyan gondolom mindezt, annak bizonyságá­ig Gregor József a Don Pásquale című Donizetti operában ul elmondom: elképzeléseim között szerepel egy kísérlet, mely szerint egy-egy népsze­rű operát átíratnék rogk- változatba. amelynek előadá­sával talán sikerül becsalo­gatni a fiatalokat az eredeti mű előadására is. Mindez — ismétlem — kísérlet, ami le­het, hogy fiaskóval végződik.- Gondolja, hogy a fiata­lok megnyerésének ez a leg­inkább járható útja? — Nem tudom, de én — sokakkal ellentétben — hi­szem, hogy az úgynevezett „feldolgozások” közelebb hoz­hatják az autonóm zenemű­vészethez a fiatalokat. Vala­miképp el kell indulnunk, mert hamarosan nem lesz közönségünk. Én diákkorom­ban népdalokon nevelked­tem az iskolában. Tanárom elénekelte, vagy hangszeren eljátszotta a népi dallamot elénekeltük mi isf így tanul­tuk meg. A mai énektanár jó esetben magnóról meg­szólaltatja a népdalokat, de a gyerekek nem énekelnek. Passzív hallgatókká válnak, s akkor perszer unják, amit hallanak. Így van ez a szín­házban is, ahonnan már nem egyszer ki kellett zavarnom hangoskodó, az előadást akadályozó fiatalokat.- A szegedi operatársulat vezetését tehát - ha jól ér­tem szavait - részben azért is vállalta, hogy új közön­ségréteget nyerjen meg. — Így van. Én sok jő szándékú, érdeklődő fiatalt ' ismerek, talán értek a nyel­vükön, és optimista vagyok abban, hogy hosszabb távon sikerül sokukat becsalogat­nom a jó zenéhez. Ehhez ' persze kitűnő előadásokat ■ kell produkálnunk — ez a másik, pontosabban: elsőd­leges cél! Amihez perszene-' künk is kevés a pénzünk, t? ezért néha szegényesek a 1 díszleteink. Ilyen helyzetben i ' azt is vállalni kell, hogy fő­ként népszerű, „poros” ope­rákat viszünk színre. Most nincs helye a kísérletezés­nek, például modern mű­vekkel. Itt, Szegeden, vala-:. mi megmozdult; sok olyan kolléga van, aki a szívét?, viseli, hogy a Rubányi V.íl--. mos. Vaszy Viktor . által egykor megalapozóit szegedi', operakultúra tovább él jen,- • Ezt szeretném elősegíteni, vezetői munkámmal. Amit — ez kikötésem volt — kollé­gáim is, magam is évente át­tekintünk, s eldöntjük: vál-1 lalhatom-e tovább az opera- társulat vezetését. Szomory György A JÜNÓ SZÁLLODA FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörökbe: 0 szakács, f* villanyszerelő, # melegkonyhai mosogató. JELENTKEZÉS: a Júnó Szálloda területigazgatójánál. Mis- kpIc-Tapolca, Csabai u. 2-4. A PANNÓNIA SZÁLLODA FELVESZ 0 kezdő szakácsot JELENTKEZÉS: a Pannónia Szálloda üzletvezetőjénél. Mis­kolc, Kossuth u. 2. sz. | Borban az igazság, is vízben az egészség! m Ússzon minél t&hbet, félen isi m az Augusztus 20. strand sátorussodá/éban ■ a Szabadság téri uszodában NY,TVA TARTAS ■ a diósgyőri uszodában NViíVA TARTAS: map 6-tél 17-ig mindennap 6-tól IS-ig NYITVA TARTAS: hétköznap 6-tól 18-ig, vasárnap 6-tól 12-ig Válassza a mozgást, a fó közérzetet! MISKOLC! VÍZMŰVEK ÉS FÜKQQK VÁLLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom