Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

ffIlyen nehéz pénzügy! helyzetet még nem tapasziatfam** — mondja az osztályvezető Feketelista a költségvetésben A vita folytatódik, de a forintok aligha szaporodnak * Megkezdik-e a művészeti gimnázium építését? Az idei költségvetésben ez a beruhá­zás egyelőre vonal alatt szerepel, azaz a szakemberek szerint nem indítható. De ezzel sokan nem értenek egyet, többek között a városi tanács elnöke sem. Merre fordul Pál? A pálfordulás, amely a latin „conversio sancti Pauli” fordítá­sa, a Bibliából, Pál apostol életéből veszi eredetét. A legenda szerint a keresztény­üldöző Sauiusnak a damaszkuszi úton meg­jelent a feltámadott Krisztus, s ennek ha­tására Saulusból Pau- lussá lett, ahogy a pél­dabeszéd mondja. En­nek analógiájára vette át a népi időjóslás is a pálfordulást, azaz a csíziók jóslásait. Ilyen például: kijön-e a medve a barlangjából, azaz kint marad-e, avagy „megfordul”, s visszamegy vackára, így aztán a még hát­ralévő tél negyvenes napjának tartják. Ezért termésjósló is. Ha tehát napfényes, jó időjárással köszönt be Pál, akkor a med­ve meglátja árnyékát a havon, s visszamegy a barlangjába, miként gyertyaszentelőkor is. Ha viszont borongás az idő, akkor már várható, hogy megfor­dul az időjárás, ha­marosan megenyhül. Mindezek a megfi­gyelések szorosan ösz- szatartoztak a mezei munkákkal. A kora ta­vaszi indítással, a ter­més jóslással. Ezért például szokásban volt. hogy a tarisz­nyát, amelyben a dug- hagymát vitték ma­gukkal a mezőre, meg­fordítva akasztották fel. hogy jó legyen a termés. Pál napja már a farsang idejére esik. • Csokonai írja: Éljen azért Pál úr! s azok is éljenek. Kik Pál fordulóján fordulót ejtenek. azaz táncolnak — ta­lán éppen : Pál nőne­mé varjával Paulá­val. akit egy nappal később kell köszön­teni. Tok Miklós könyvéről A budapesti baráti körben Január 30-án, kedden dél­után 5 órakor a Csehszlo­vák Kulturális Tájékoz­tató Központban (Budapest, VIII. kerület, Rákóczi út 15.) tartja k^közelebbi rendez­vényét a Borsodi Baráti Kör. Hamarosan megjelenik Tok Miklós könyve. Hivatás­ból tettem címmel, s a szerzővel, Miskolc nyu­galmazott tanácselnök-he­lyettesével, a Földe. Ferenc Gimnázium egykori igazga­tójával folytat majd beszél­getést dr. Nagy Károly, a baráti kör titkára. A ren­dezvényen Koncz Gábor, Lukács Sándor és Papp János is közreműködik. Minden, Budapesten tartózkodó és érdeklődő borsodit szeretet­tel várnak a találkozóra. l iclesz-iroda nyílt Telefonhoz jutottak a na­pokban megnyílt Fidesz-in- formációs iroda üzemeltetői. A fiatal demokratáiknak a Hunyadi utca 2. sz. alatt ta­lálható helyiségét ezentúl a 36-157, valamint a 15-259-es telefonszámon kereshetik a nyitva tartási idő alatt, vagyis 10 és 18 óra között. Nyilvánosságra került a fideszes képviselőjelöltek névsora is. Így Miskolcon a 2. sz. választókerületben Ré- pássy Róbert joghallgató, a 3. sz. választókerületben Kiss János joghallgató, a 4. sz. választókerületben Wachsler Tamás építészmérnök-hall­A szociáEílemskrafák jelijei A Magyarországi Szociál­demokrata Párt 1990. janu­ár 20-án, szombaton a kibő­vített végrehajtó bizottsági ülésen megvitatta a párt vá­lasztási elképzeléseit, és megerősítette az alapszerve­zetek által indítványozott országgyűlési képviselőjelöl­teket. A miskolci 1. sz. or­szággyűlési választókerület­ben: Atucsák György szoba­festőt, 2. sz-ban dr. Rucskó Viktor orvost, a '3. sz.-ban Végh László villanyszerelőt, és 4. sz.-ban Zoltay Zsolt András raktárvezetőt, Ózd és környéke dr. Kasza Gyu­la nyugdíjast, az ÓKÜ volt gazdasági igazgatóját, Sze­rencsen és környékén Bíró István művezetőt, Leninvá- ros és körzetében Mátyus Attila László kébelszerelőt, Mezőkövesd és körzetében Szekeres István gépkocsive­zetőt, Encs és körzetében Si- vák János gépkocsivezetőt jelölte. MSZDP megyei vezetősége A Borsod-Aboúj-Zemplén Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat közli, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalói Szerencsi Körzeti Üzemének raktára Szerencs II. ieliratú bélyegzője illetékte'.en kezekbe került, ezért hasz­nálatát 1990. január 22-től hatálytalanítjuk. A bélyeg­zővel velő bármilyen visszaélésért felelősséget nem vál­lalunk. gató, Ózdom és környékén dr. Mészáros Miklós körzeti orvos indul a választási küz­delemben. A Fidesz egyéb­ként megyei listát is kíván a későbbiekben állítani, ám ennek összetételéről csak a közeljövőben tájékoztatják az érdeklődőket. Addig is azonban a jelöltjeiket támo­gatókat kérik, hogy ajánló- szelvényeiket a már meg­nyílt irodáb'a juttassák el. Régóta űzöm ezt a szak­mát, de ilyen nehéz pénzügyi helyzetet, mint az idén vár­ható, még nem tapasztaltam — mondta dr. Sárvári Ká­roly, a városi tanács pénz­ügyi osztályvezetője, a váro­si tanács végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén. Pedig nem is festette a kel­leténél feketébbre a képet, hiszen az a különbség, ami a sokszor átválogatott, meg­szűrt jogos igények és a várható pénzügyi források között létezik az idén, forint­ban mérve felér egy korábbi év teljes fejlesztési lehető­ségeivel. Bár még az idei tanácsi költségvetés nem került a ta­nácsülés asztalára, és hátra van egy szakmai, valamint a politikai pártokra is kiter­jesztett széles körű vita, mégis érdemes tallózni: mi az, amit ma a tervkészítő szakemberek megvalósítha- tatlannak ítélnek Miskolcon. A rangsorolás változhat, de alapvető fordulatokra, aki reálisan gondolkodik, aligha számíthat... • NEM LESZ MŰVÉSZETI GIMNÁZIUM? Mi várható a tervezők szerint például a fejleszté­sekben az idén Miskolcon? A Safeásépítésben az, hogy állami erőből nyoíc la­fi Vasgyárban állt a szobor Pefcífi# is Iteressülf Táncsics Mihály szobrát kezdtük el keresni a közel­múltban. A Hazafias Nép­front Miskolc Városi Szö­vetségének közleménye sze­rint az egykori Fészek, ké­sőbbi nevén Táncsics mozi előtt állhatott. Olvasóink ta­lán emlékeznek rá, hogy semmilyen fellelhető kézi­könyvben nem bukkantunk még csak egy utalásra sem, amelyik megerősíthetett vol­na bennünket abban a hit­ben, hogy egyáltalán léte­zett a keresett szobor. Biz­tosan állíthatjuk viszont, hogy a Vasgyárban állt egy­kor Petőfi Sándor szobra, amelyről szintén nem tudni, mi lett vele. Erről ír most Miskolc történetének kutató­ja. Miközben az egykori, a Fészek mozi előtt állítólag állt Táncsics-szobor után kutattam, rábukkantam egy, ma még ismeretlen helyen levő. köztéri alkotásra: a vasgyári Petőfi-szoborra. Ezt a szobrot sem említi az 1960-as idegenforgalmi úti- kalaüz. de hiányzik abból az összeírásból is, melyet egy tanulmány részeként a Hermán Ottó Múzeum 1972. évi évkönyve közölt. Mivel ez a felmérés az LKM „üzemben és az irodaház belső terében” volt alkotá­sokra nem terjedt ki, a Pe- tőfi-mellszobor keresése azo­kon a helyeken sem lenne hiábavaló... A Jószerencse Kultúr- szakosztálya 1946-ban az addig meglevőkhöz plaszti­kai szakosztályt is szerve­zett. A szakkör vezetésére R. Nyíry Lili szobrászmű- vésznőt kérték fel, aki en­nek a megbízatásnak Mis­kolcról Pécsre történt elköl­tözéséig, 1949-ig tudott ele­get tenni. A művésznő a szakkör munkásságáról 1971- ben, fényképes írásával em­lékezett meg. A fényképek között van a keresett Pető- fi-szobor is, melyről Nyíry Lili több fontos adatot kö­zölt: „A SZÍT (Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmoz- galom 1945-től 1950-ig I. Gy.) egy Petöfi-mellszoborra hir­detett házi pályázatot 1948 nyarán... Tóth Béla és Varga Pál 1. (a szakkörben két Varga Pál volt) komoly eséllyel indultak a pó.lyáza- ton. Végtére Varga Pál' I. kapott megbízást a kivitele­zésre.” A két szobrász kritikai méltatását sem mellőzte a hajdani tanulómesterük, megállapítva, hogy Varga Pál I. a maga „donatelló- san” finom kifejező erejű mintázásával került — szin­te szükségképpen — a ro­mantikus képzeletű Tóth Béla elé, mert akkor már nálunk is a „szocialista rea­lizmus” néven ismert kép­zőművészeti felfogás kezdett tért hódítani. Bár egy Pe- tőfi-szobornái valóban nem tartottam lényegesnek bizo­nyos fokú romantika érvé­nyesülési lehetőségének mel­lőzését. Az illetékesek azon­kás épül fel, OTP-lakásként 32 és a többi 397 pedig ma­gánerőből. Nézzük meg azt a listát, amelynek tételeire ma azt mondják a szakem­berek, hogy minden valószí­nűség szerint nem lesz pénz megvalósításukra 1990-ben. Eszerint nem épülne meg az Avasra felvezető Hidegh-sori út, és nem tartják valószí­nűnek, hogy megkezdődhet a 16 tantermes általános gimnázium és művészeti szakközépiskola kivitelezése. Ugyancsak nem folytatód­hatnak a Szeles utcai álta­lános és a kiegészítő iskola létrehozásának előkészítő munkálatai. Nem jut pénz a Zsarnai piac rendbetételére, a hejőcsabai szolgáltatóház kivitelezésére, az Eszperantó téri ABC tervezésére. A kényszerűségből elhagyandó feladatok között szerepel többek között a Centrum Áruház bővítéséhez, egy új autómosóhoz, az Augusztus 20. strand bővítéséhez nyúj­tandó tanácsi támogatás. Va­lószínűleg nem futja majd a Blaha Lujza utca rendbe­tételének folytatására, a Bú­za téri piac további bővíté­sére. A Rákóczi utca 2. szá­mú házba tervezett grafikai galéria is a rangsor végére került. Újra a kényszerűség­ből elhagyandó fejlesztések között olvashatjuk az avasi lakótelep Hl. ütemébe ter­afe A SZAT-pályázaton díjat nyert bronz Petőfi-arcmás. Hová ’ tűnhetett? bán — úgy látszik — más véleményen voltak. A kivi­telezésre ezért Varga Pál I. kapott megbízást... A gyá­ri Szabadság téren, ünne­pélyes keretek között lep­lezték le Varga Pál I. bronzba öntött Petőfi-szob- rát. Az eseményről a Di­ósgyőri Munkás című lap 1948 szeptemberi számában is írtak, Felavatták a SZÍT Petöfi-szobrát a Szabadság- kertben címmel. „A szom­bati napon — szeptember 18-án — a nagygyűlés után került sor a Szabadság-kerti­ben a Petöfi-szobor lelep­lezésére, amelyet Varga Pál vasesztergályos, a kisplasz­tikái tanfolyam hallgatója mintázott meg nagy művé­szi erővel. Avatóbeszédet Herczeg Ferenc gyárigazga­tó mondott...” Talán a nagygyűlésen részt vett 3000 „ifjú”, vagy az egykori tanfolyamtársak kö­zött van valaki, aki segíte­ni tudna a Petöfi-szobor nyomára jutni... Iglói Gyula vezétt orvosi rendelőt és OTP-fiókot, valamint a Vas­gyári Kórház konyháját. • JÁRATRITKÍTÁS, DRÁGÁBB MENETJEGGYEL A várhatóan meg nem va­lósuló feladatok között lát­tuk a Petőfi tér átépítését, s a sportcsarnok előtti terü­let rendezését is. Minden valószínűség szerint nem épülhet az idén lakás a Bo- dótetőn, és tovább fékező­dik a belvárosi rehabilitáció. A Széchenyi út rekonstruk­cióját befejezik, ám az ut­cabútorozás további folytatá­sa helyett egy pályázatot ír­nak ki az eddiginél költség­kímélőbb és talán nagyobb tetszést is arató megoldá­sokra. A város működtetésében is jóval kevesebb pénz jut mindenre. Az utak fenntar­tásánál csak a legszüksége­sebb dolgokat tudják elvé­gezni, és a köztisztaságra juttatható pénz oly kevés, hogy ez bizony alaposan meg fog látszani az utcák, terek állapotán. A parkfenntartás­ban nem jut pénz a képző- művészeti alkotások és a játszóeszközök karbantartá­sára. Tervezik, hogy továb­bi bölcsődéket zárnak be, mert csökken a kisgyerekek száma. Egyedül a szociálpo­litikánál tudják megoldani, hogy ellensúlyozzák a drasz­tikus áremeléseket, megőriz­zék a tavalyi színvonalat A színháznál, és általában a művelődésügyben mindenütt jelentős a pénzügyi forrá­sok csökkenése: például a Családi Intézetnek az idén a tavalyi támogatásnak a fe­lét javasolják odaítélni. A lakóház-felújításoknál csak a megkezdett munkák folyta­tására látnak lehetőséget, a városi tömegközlekedésben pedig a várható — átlago­san több, mint 40 százalékos — tarifaemelés dacára já­ratritkításokra kerülhet sor. Nem tudni ma még, hogy mit kezd a város a fürdői­vel, sikerül-e ellensúlyozni a várhatóan 20 millió forin­tos idei veszteséget __ ® NINCS MÁR MIT KIHÚZNI - ÁLLÍTJÁK Nem szándékoztunk han­gulatot kelteni azzal, hogy a fontossági rangsorban kény­szerűen hátra került célok­ról, tervekről írtunk, és nem azokról, amelyek megvaló­sulnak. Azért tettük ezt, mert úgy véljük: az átlag­polgár kevéssé van tisztá­ban azzal, hogy milyen tem­póban ürült, és ürül ki a város kasszája, mennyire ne­héz a város anvagi helyzete. A tervezők állítják, hogy a megvalósítható célok közé csupa olyat soroltak, amélve- ket már képtelenség elhagy­ni, kihúzni, és még így is nagyon fontos városi ügyek­re nem juthat pénz. Szá­munkra — és az eddig meg­ró/ilatkozó szakemberek többsége számára is — vilá­gos. hogy a város gazdál­kodását a jövőben teljesen át kell szabni, mert több pénz aligha lesz. Hogy eb­ből a generális átalakításból mennyit sikerül megvalósí­tani az idén, nehéz megjó­solni. Az azonban bizonyos, hogy a megreformálás mun­kájából jut még a jövő évre, és azutánra is __ (ki ss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom