Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

Összedőlje? Tornyok és szelek Olaszország egyik neveze­tessége a pisai műemlék- együttes: a dóm. a kereszlc- lőkápolna és a harangto­rony. Ezek önmagukban 's mcgérncK Firenzéből egy kirándulást, (le a fő attrak­ció az — mint ismeretes —. hogy építése előtt hiba csú­szott a talajmechanikai szá­mításokba. és már építés közben megbillent a torony. Azóta találgatják, hogy ösz- sze fog-e dőlni, vagy hogyan lehetne megmenteni. Veszély bizony jócskán fenyegeti: a további süllyedés, egy eset­leges földrengés — de elég egy erősebb szélvihar is. Ez ntóbbiról érdekes módon, kevés szó esik. Legtöbben úgy gondolják, hogy a magas építmények, mint például a tornyok és gyárkémények, teljesen szi­lárdan álló, merev testek: legfeljebb csak földrengés idején mozdulnak el egy keveset az eredeti helyze­tükből. Ez a vélekedés azon­ban téves, mert a szél is ál­landóan mozgatja az ilyen épületeket. Már a közepes hevességű szél is óriási erőt fejt ki a magas építmények­nek azokra a jelentékeny nagyságú felületére, amelyek a széllel szembe néznek. Viharos szél idején a szél­nyomás 50—60 kilogramm is lehet négyzetméterenként, kivételes szélviharban a 100 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Hitelrontás, gömöri sorompó, épülő húskombinát REGGELI HÍRLAP, 1930. JANUÁR 8. Az utóbbi időben a miskolci kereskedők rendkívül kellemetlenül tapasztalták, hogy rovásukra, vagy az ő nevükkel kapcsolatban megbízhatatlan forrásból olyan hírek kerültek forgalomba, amelyek nagyban rontják hitelüket. Magam is nem egy esetben meggyőződtem arról, hogy a város tele van felelőtlen pletykákkal, amelyek a legjobb cégek szolidságának hírnevét is ki­kezdik. Egyesek kizárólag attól a beteges vágytól hajtva, hogy állítólagos jól informáltságukat fitogtas­sák, meggondolatlanul dobnak bele a közvéleménybe híreket, egyes cégek megrendüléséről. Amikor egy iiyen hír elkezd cirkulátni, mint lavina nő meg, amely eljut a kereskedővel összeköttetésben álló gyárakhoz, nagykereskedőkhöz és bankokhoz, amelyek azután egészen természetes módon igyekeznek a hírbehozott ház hitelét szőkébbre fogni. Ez a mesterségesen, mondhatnám erőszakkal és meggondolatlanul felkel­tett bizalmatlanság a legszolidabb cégek helyzetét is megrendítheti és azokat kellemetlen helyzetbe hoz­hatja. A mai kivételesen súlyos gazdasági viszonyok között ezerszeresen meg kell gondolni tehát, hogy bárki is híreket kockáztasson meg akármelyik keres­kedőről, mert az ilyen híreknek hatása az egész pia­cot hatalmába keríti. Miskolcon a számbavehető cé­gek valamennyien hősies küzdelem árán megállották a tűzpróbát és mi bízunk abban, hogy a közeljövő jobbra forduló gazdasági helyzete felszabadítja a vá­rost a lidércnyomás alól. Rosszindulatnak kell tehát neveznem azt a tendenciát, amelyre az imént rámu­tattam, és amely ellen természetesen maguk a keres­kedők is teljes erővel küzdenek, aminthogy ezt név­telen tettesek ellen tett feljelentések máris bizonyít­ják. Remélhetőleg a rendőrségi nyomozás rá fogja tenni a kezét ezekre a „rémhírterjesztőkre”, és kellő példa statuálásávai helyre fog állni a közönség és a hitelezők bizalma és a kereskedők megtámadott ön­bizalma. Nemcsak a büntetés súlyos volta, hanem a hitelrontás esetében az erkölcsi kártérítés nagyságaié bizonyára vissza fogja tartani a felelőtlen elemeket a könnyelmű kijelentéseik és pletykák portálásától. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. JANUÁR 29. Ezután Bebrits Lajos elvtárs, közlekedési miniszter emelkedett szólásra. Felemlítette, hogy többé-kevésbé hasonló problémával küzd ma minden ipari város Magyarországon. Az ötéves terv idején a legnagyobb gondot kell arra fordítani, hogy a nehézipari gócpon­tokban feltétlenül jó közlekedést biztosítsunk a dol­gozóknak. Elsősorban pedig Miskolc problémáit kell megoldani. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az ötéves terv hatalmas beruházásai nyomán Miskolcnak 300 ezer lakosa lesz. Amikor a terveket lefektetjük, arra kell gondolnunk, hogy 10—15 év múlva is jó legyen, amit most csinálunk. Bejelentette Bebrits elvtárs, hogy a gömöri sorompó kérdését az állomástól a város szíve felé vonuló még ki nem épített utcán létesítendő aluljáróval még ez év őszéig megoldják. Az ehhez szükséges hitelt feltétle­nül biztosítják. DÉLI HÍRLAP, 1971. JANUÁR 6. A hejőcsabai nagyberuházás felvonulási előkészüle­teit már megkezdte a 31. építőipari és a Borsod me­gyei Mélyépítő Vállalat. A munkálatok tavasszal kez­dődnek. A hejőcsabai üzem lesz az ország legna­gyobb és legkorszerűbb cementgyára, amely évente 1,6 millió tonna cementet ad az országnak, másfélszer annyit, mint a most épülő óriás, a beremendi cement­gyár. A kormány jelentős összegű beruházással segíti az ország északkeleti részein a húsellátás javítását. En­nek érdekében Miskolcon 360 millió forint költséggel ebben az évben megkezdik és 1973-ban befejezik a borsodi húskombinát építését, amely évente 2500 va­gon húst dolgoz fel. A tőkehúson kívül 1120 vagon hentesárut is a vásárlók rendelkezésére bocsát. Az új gyár létrehozásával az elavult húsüzemek megszüntet- hetők. Sőt. a húskombinát termékéből exportra is jut. kilogrammot is elérheti. X szélviharokban rejlő óriási nyomóerőnek az a következ­ménye, hogy ezek a magas épületek szél idején bizo­nyos lengéseket végeznek. A lengés az építmény alsó ré­szén kisebb mértékű, felső részén azonban jelentékeny lehet. Magas gyárkémények és tornyok felső részei félmé­teres, olykor egy méteres kilengést is végeznek. Mind­ez annak a következménye, hogy a legszilárdabb épület­alapozás sem elegendő ah­hoz, hogy teljesen ellensú­lyozza azokat az óriási erő­ket, amelyeket a szél fejt ki egy magas építménynek a nagy, szabad felületein. Első hallásra úgy tűnik, mintha a magas építmények felső részeinek szél okozta mozgása minden egyes szél­vihar alkalmával veszélybe hozhatná az ilyen épületet. Ez persze, nem így van, mert a fellépő elmozdulás után az építmény súlypont­ja még mindig az alapozás fölé esik, és így az építmény feldőlésétől nem kell tarta­nunk. Más a helyzet azonban akkor, ha a torony nem függőlegesen áll, hanem — mint a pisai torony —, az alapok egyoldalú megsüllye- dése következtében ferde helyzetű. Ilyen építmények­nél már súlyos következmé­nyei lehetnek a szélnyomás okozta elmozdulásnak. Ez az aggodalom vezetett arra, hogy a pisai ferde torony alapozását betoninjekciókkal, és más módszerekkel már többször megerősítették. Ügy látszik, további óvintézke­désekre is szükség van. A torony megmentését minden kultúrember a szívén viseli, mert nevezetessége koránt­sem csupán annyi, hogy hossztengelye ferdén áll. Bemutató a színházban La Mancha lovagja Színháziaktól hallottam, hogy a La Mancha lovagját — ha jók a főszereplők — nem lehet elrontani. Azután azt is hal­lottam - igaz, ez „belügy", de miért ne tudhatná az olvasó hogy a vologdai vendég Romna Szokolov rendezőnek igencsak szüksége volt M. Kecskés András segítségére a színpadra állításban. (M. Kecs­kés játékmesterként szerepel a szinlapon.) A végeredmény: sikeres előadás. Dalé Wassermann írta a szövegkönyvet, Mitch Leigh szerezte a remek zenét — amelynek minimum két szá­ma évtizedek óta „sláger” —, magyarra Blum Tamás fordította a szöveget. (A verseket Joe Darion írta.) A musicalben Don Quijote története keretbe ágyazva elevenedik meg: Cervantest, az író-költő-adószedőt bör­tönbe veti az inkvizíció, és ott, rabtársaival játssza­énekli el a Bús-képű Lovag históriáját. Szünet nélkül, egy rész­ben játsszák színházunkban A Városunk művészei hangversenysorozat kereté­ben Olajos György (fagott) és Fajz Rita (fuvola) ad koncertet ma este, 7 órá­tól a Bartók-teremben. A hangversenyen közremű­ködik Zsirzsmann Zsuzsa (hegedű), Kiss Viktória (brácsa), Czeizer Ágnes (cselló), Vaszkó Rita (zon­gora) és Szlovencsák Péter (zongora). Elhangzik Danzi C-dúr fagott-kvartettje, Schubert Arpeggione szoná­tája, Hűmmel F-dúr fagott- versenye, Mozart D-dúr fu­volaversenye, Vivaldi a-moll fuvola—fagott szonátája. Tájékoztató a lakosság által fizetendő víz- és csatornaszolgáltatási díjról, annak megállapítási és számlázási rendjéről. A lakossági viz- és csatornadíjak 1990. január 8-i válto­zásával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk a t. Fogyasztókat. A VIZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS DÍJTÉTELEI: Az Országos Árhivatal elnökének 6/1990. (ÁSZ. 1.) sz. ár­megállapítása alapján a vállalatunk által 1990. január 8-tól alkalmazható lakossági dijak a következők: — ivóvízdíj 9,10 FT/m3 — csatornadíj 3,80 FT/m3 együtt: 12,90 Ft/m3. A díj alapja a fogyasztott-felhasznált vízmennyiség. Amennyiben a vízmérő nem működik, vagy nem olvasható le, úgy a fogyasztott mennyiséget arányosítással kell meg­állapítani. VÍZÓRA-LEOLVASÁS: Vállalatunk a kötelezően előirt egyszerivel szemben a la­kossági vízórákat döntő többségében évente négyszer ol­vassa le. Amennyiben a leolvasás valamilyen ok miatt meghiúsul - pl. ingatlan zárva, óra viz alatt van, vízóra­akna nem nyitható fel stb. — ún. önleolvasó kartont kéz­besítünk, melyet a tulajdonos kitöltve, vállalatunknak díj­mentesen visszaküldhet. Itt hívjuk fel szives figyelmüket, hogy a vízórák leolvasha­tó állapotának biztosítása a fogyasztó feladata. SZÁMLÁZÁS: Az áremelés csak a január 8-a utáni vízfogyasztásra vo­natkozik, az azt megelőző fogyasztás régi áron kerül szám­lázásra. A vízdijszámla alapja az előző és az utolsó óraállás közti különbség, vagy az előző év azonos időszakának átlagá­ból arányosított mennyiség. Amennyiben sem a megkísérelt leolvasás, sem az önleol­vasó karton alkalmazása után nem kapunk tényleges óra­állást, a számlázás alapja a fent említett átlag. Fentiek alapján egyéves ciklusban 4 db vízdijszámla készül, mely kézbesítéskor esedékes. Fontos tudnivaló, hogy a számlázás alapja a vízórán át­folyt vízmennyiség, tehát a belső meghibásodásból eredő vízelfolyós is tényleges felhasználásnak minősül. Szűcs Sándor, Dézsy Szabó Gábor és Horváth Zsuzsa. tJármay György 4elvétele) a La Mancha lovagját, nem hiszem, hogy megerőltető lenne a közönség számára. Egy ;éve, az M. Kecskés András szerkesztette-rendez- te Szilveszteri gálán „pró­bálták . ki” a musicalt, pon­tosabban annak két fősze­replő-várományosát: Dézsy Szabó Gábort és Horváth Zsuzsát. Az akkori siker előlegezte a mostanit, a produkcióét. Minden együtt van: Dézsy jSaató, itíeális..;Don Quijote ‘ (nagybn 'Kevés lenne az al- 'kati „megfelelés”), Horváth Zsuzsa úgyszintén kitűnő Aldonza. A mikrofonok — az erősítés — lehetővé te­szik, hogy az énekesek eről­ködés nélkül adják elő a dalokat, a zenekarnak nem kell visszafognia magát. Fancsik Zoltán vezényli a színház muzsikusaiból és a Flamingó együttesből alakult zenekart, neki — mint beta­nítónak és mint dirigensnek —, valamint a zenészeknek nagy részük van a sikerben. A rendező — és a játék­mester — instrukciói alapján az énekesek-játszók erős érzelmi hatásra törekednek, szívhez szóló jelenetekben bővelkedik az előadás, mi­ként ezt a gyakran felcsat- ' "< tanó taps is igazolja. (Szó sincs azonban arról, hogy ezí/,1 az érzelmi hatás valami túL«*« csorduló szentimentalizmustP/J jelentene, ügyeltek erre a" szerzők és a színrevivőls egyaránt.) " A főszereplők partnerei: Szűcs Sándor (Sancho), aki­nek a figuráját egysíkúbb- nak érzem a kívánatosnál, Mikola Róbert (dr. Cár*'1?, rasco), nála egybemosódik. “ ez a szerep és a börtönbe- ' li Hercegé (a nyilvánvaló megfeleléseken túl), elkefűlT" viszont ezt a csapdát Kril* csár Imre (a rabok „Kar- : mányzója” és az általuk előadott Don Quijote-törté- net Fogadósa), egyetlen je- 1 lenetnyi szerepben remekelt Szemán Béla (Borbély), di­cséret illeti — név szerint — Komáromy Évát (Foga- ! dósné), Pécskay Tibort (az — Atya). P irisi Editet (Antó- nia), Szegedi Dezsőt (Fed- ro). > Viktor Szadovoj díszletei: között, Nyina Szadovaja jel- f mezeiben kelt életre Mis- kokon a La Mancha lovagja; (szabados) Tisztújítás a képző* és iparművészeknél A Magyar Képzőművé­szek és Iparművészek Szö­vetségének Észak-magyaror­szági Szervezete a múlt hét végén tartotta^ meg tisztújí­tó értekezletét! A régió mű­vészeti titkárának Szanyi Péter szobrászművészt, Bor- sod-Abaúj-Zemplén titkárá­vá Mezey István grafikus- művészt, Heves titkárává Pusztai Ágoston szobrász- művészt, Nógrád titkárává Czinke Ferenc grafikusmű­vészt választotta meg a tes­tület. A szövetség képvisele­tében az értekezleten jelen volt Bálványos Huba alel- nök; meleg szavakkal mon­dott köszönetét a leköszönő titkárnak, Mazsaroff Mik­lósnak, azért, mert fáradha­tatlan munkával, húsz esz­tendőn át viselte gondját az észak-magyarországi művé­szeknek. A szervezet ügyve­zető titkára Siklósi László. AZ ÉSZAKMAGYARORSZAGI VEGYIMŰVEK FELVÉTELRE KERES 9 férfi vegyipari szak- és betanított munkásokat, 9 női vegyipari szakmunkásokat, 9 műszerészeket, 9 kiszerelőt és takarítónőket. BÉREZÉS: megegyezés szerint történik. JELENTKEZNI LEHET: ÉMV Sajóbábony, munkaerő-gazdálkodási osztály. Telefon: 67-111, 359-es mellék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom