Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
DSésgyen medifácSők (4L) ki oskelamesler járandósága A reformáció megindítója lett ai addig hiányzó, rendszeres népoktatásnak. Diós- g/őtcen az e!sö iskolát — műi tudásunk szerint - Enyingi Torok István várkapitány pattogásává! a templom közeiében, a mai Pi skás Tivadar utca 4. számú ház helyén építették meg 1 í56. előtt fából. Ott lakott az oskolamester és abban volt a tante.em is. Kezdetben csak fiúkat tanítottak. A bibliában több helyen olvashatjuk, hogy Jézust a tanítványai, az aoostolok igy szólították: Mester. A reformáció kezdetétől mesternek nevezték az iskolában tanító nevelőt is. Elnevezésének hivatalos megváltoztatása csak 1852-ben olvasható az egyházi naplóban így: „Fioktató”. Mit tanítottak akkor? Olvasást. írást, számolást, „Keresztyén vallást”, „Szent Históriát”, „Kis Catechiz- must”, „Soltárt” és imádságokat. Az említett helyen nem sokáig taníthattak, mert számolni kellett a török veszedelemmel. A mestert iskolásaival a vár közelébe, az elővár területén állott épületek egyikébe költöztették, és ott folyt a tanítás több. mint 100 éven át. Az átköltöztetés helyesnek bizonyult, mert 1598-ban és 1598-ban bekövetkezett a török támadás, felgyújtották az ' elhagyott iskolaépületet. Az egvháznál megmaradt egy kézzel írott díjlevél megsárgult állapotban, ami a mester és a prédikátor járandóságát — fizetését — tartalmazza 1603. január 15- ével kezdődően. Abban a mesterre az alábbi pontok vonatkoznak: „3. Minden szőlős ember, ha vidéki is a BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta Vállalat január ll-én „A hazai első takarékpénztár 150 éves évfordulójára” elnevezéssel egycímletű 5 Ft névértékű bélyeget hozott forgalomba. A bélyeg Varga Pál grafikusművész terve alap ián, több színű obfszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. A bélyeg 1 671 300 fogazott és 5100 fogazatlan példányban, 50 bélyeget tartalmazó ivekben, az ív- szélen különböző országok pénznemeinek nemzetközileg elfogadott rövid! őseivel került kibocsátásra. Az 5 Ft-os bélyeg bal oldalán — mintegy a takarékosság szimbólumaként — összezárt tenyérben egy pénzérme látható. A stilizált szimbólum körül az eseményre utaló felirat olvasható. A bélyegkép és az értékjelzés stilizálva, pénzjegyre emlékeztet. A MABÉOSZ Észak magyarországi Területi Iroda, Miskolc, Széchenyi út 83. sz., I. emeleti kiállítótermében január 31-ig tekinthető meg az a bélyegbe- mutató, melyet a Mezőkövesd Városi és a Miskolc „Kazinczy” Bélyeggyűjtő Körök rendeztek ismeretszerzés és propaganda jelleggel. Ezúttal Csörgő István, Műsor a Vasasban Romániáért A Romániában élők megsegítésére ajánlják fel annak a műsornak a teljes bevételét, amelyet hétfőn rendeznek meg a Vasas Művelődési és Oktatási Központban. A fellépők — természetesen — nem tartanak igényt gázsira, a néző pedig annyit fizet a jegy ellenében, amennyit jónak lát. Béres Ferenc a műsor sztárja, társai között van Havasi György (aki egvben az est egyik szervezője) H. Nagy Ilona, Molnár Irén, Ötvös Éva, Csorba Ilona, Kálmán Hona. konferansziéként pedig a debreceni humorista: Weisz György. Az énekeseket kísérő zenekar: Lipusz László (billentyűsök). Bordás' Aladár (gitár). Mikó László (dob). A műsor 6 órakor kezdődik. )fc Béres Ferenc hétfőn a Vasasban énekel. Kispál Albert, Reményi Gyula, Sidlóczki Zoltán, Sípos Ferenc és Szabó Mátyás mezőkövesdi gyűjtök, valamint Harmatta Artúr miskolci kiállító anyaga szerepel a tárlókban. A bélyegbemutató naponta 8—15 óra között. illetve csütörtöki napokon 17 óráig tekinthető meg díjtalanul. A kiállítóferem szombaton. vasárnap és ünnepnapokon zárva tart. A helyszínen az iroda dolgozói a felvilágosítás mellett filatelista szakirodalommal is segítik az érdeklődőket. Több MABÉOSZ-kiadvány meg is vásárolható. A budapesti Bélyegmúzeum átalakítás miatt továbbra is zárva van. Ugyanakkor a Magyar Posta Bélyegmúzeuma a debreceni „Derlizsán5z” kiállítótermében (Debrecen, Bethlen G. u. 1.) bemutatja a „Kőzetek és kövületek” című anyagot. Megtekinthető: szerdán, szombaton és vasárnap 13—18 óra között. R. U. Győri Hegyről egy-egy köböl bort ad, mely bornak fele a Prédikátoré, fele a Mesteré. 4. Minden külön kenyeres ember garas pénzben nyolc pénzt ad, ennek is fele a Mesteré. 12. A temetéstül tizenkét pénz jár. Ennek fele a Mesteré. 13. A várbeli porkolábok egy köböl bort adnak. Ha szőlőjük nincsen, egy forinttal tartoznak, ennek is fele a Mesteré. 14. Amely várbeli darabontnak szőlője van, az egy köböl bort ad. Ha a városban háza van, nyolc pénzzel is tartozik. Ha szőlője nincsen, huszonöt pénzzel tartozik. Ennek is fele a Mesteré. 15. A közönséges szolgák, úgymint kapu, tömlöctartó, pattantyús, ha szőlőjük nincsen, huszonöt pénzt adnak, ha szőlőjük van, egy köböl bort. Ennek is. fele a Mesteré.” A porkoláb a várkapukat őrzők parancsnoka volt, a darabolt pedig a gyalogos katona. Kenyeres embernek nevezték a gazdálkodókat. A' díjlevél az uradalom részéről az egyháznak természetben nyújtandó járandóságokat is rögzíti, felsorolja a használatban levő szántóföldeket, de nem említi a mesternek járó mennyiséget. 1 köböl bor = 13,44 liter. Diósgyőrben azonban a köböl szó „hegyi köbölt” jelentett, ami duplája az előbbinek. tehát 1 hegyi köböl = 26,88 liter. Mivel iskoláról van szó, ismerjük meg az akkor használatos űrmértékeket is. A magyar akó = 54,30 liter, 1 bécsi akó = 56,59 liter, 1 bécsi pint = 1,41 liter, 1 icce = 0,84 liter. Figyelmet érdemel, hogy 1603-ban a felsorolt járandóság fele a Mesteré, és fele a prédikátoré volt. Később ezek a prédikátor javára megváltoztak. Balázs József Bemutató a Játékszínben KASPAR Az osztrák származású Péter Handke 1967-es keltezésű darabja, a Kaspar - amelyet a szerző huszonöt éves korában irt — olyan mü, aminek megszületését az emberjobbi- tó és szinházmegújító szándék inspirálta. Az emberek többsége nemigen hajlandó megjavulni, a „más" színházi törekvésektől is idegenkedik, amiből az következik, hogy a Kaspar - olvasva és előadva — kevesek érdeklődésére tarthat számot, intellektuális csemegének számit. A színmű nyomtatva 1975- ben jelent meg, a Modern Könyvtár sorozatban, Eörsi István fordításában és utószavával, ötezer példányban. Caspar Hauser 1828. május 26-án bukkant fel Nürn- bergben. A 16 éves fiú alig tudott beszélni, ez a mondat ragadt meg emlékezetében: „Szeretnék olyan lovas lenni, mint az apám.” öt éven keresztül próbálták tanítani- nevelni, kevés sikerrel. Egy ismeretlen férfi tőrdöfése oltotta ki életét. Peter Handke Kasparja ezt mondogatja: „Olyan szeretnék lenni, amilyen volt már valaki más.’’ Mondja, közli, kérdi, motyogja, kiáltja — sokféle hangon, hangsúllyal, de nyilvánvalóan anélkül, hogy tudná, mit beszél. Hogy végül milyen lesz, azt nem ő dönti el. Hanem a HANGOK, a SUGALMAZOK. Handke részletező, pontos utasításokkal irányítja a rendezőt, a színészt. Kíváncsi vagyok, mi lenne a véleménye a miskolci előadásról, Arkosi Árpád rendezéséről, amely sok helyütt alapvetően eltér az eredetitől, hogy mást ne mondjak, Handké- nál egyetlen szereplő van, Kaspar. A sugalmazok csak >¥,t JANUÁR 22-TÖL, AMÍG A KÉSZLET TARTI Téli vásár! Téli vásár! 4-0%-cs engedménnyel knpM többek között női kabát 3950 helyett 2370,00 Ft bakfiskabát 3300 helyett 1980,00 Ft bakfisalj 594 helyett 356,40 Ft férfiirhameilény 4630 helyett 2778,00 Ft férfiszövetkabát 2080 helyett 1248,00 Ft nagykamaszkabát 800 helyett 480,00 Ft női szintetikuspulóver 690 helyett 414,00 Ft gyermek-pamutpulóver 294 helyett 176,40 Ft bébitipegő 140 helyett 84,00 Ft íéríi-flanelpizsama 550 helyett 330,00 Ft kamaszflaneling 440 helyett 264,00 Ft női bundanadrág 240 helyett 144,00 Ft %-os engedménnyel! ródli 550 helyett 385,00 Ft gyermeksiléc 330 helyett 231,00 Ft gyermeks-iéc 350 helyett 245,00 Ft női csizma 1850 helyett 1295,00 Ft női csizma 1200 helyett 840,00 Ft női félcipő 750 helyett 525,00 Ft férficsizma 1250 helyett 875,00 Ft férficsizma 650 helyett 455,00 Ft gyermekcsizma 183 helyett 128,10 Ft pamutdzsörzé-méteráru (fehér) 300 helyett 210,00 Ft kordbársony (több színben, 150 cm széles) 526 helyett 368,00 Ft Kasha-szövet 535 helyett 374,00 Ft VÁRJA ONT A MISKOLCI ARUHÁZ >|c Kovács Lajos hangok formájában vannak jelen, Árkosinál viszont két szereplővel' bővül az előadás: a Férfival és a Nővel. Ebből következik azután számos játék, olyan, amilyenről a szerző nem is álmodott. Álmodhatott viszont olyasféle összhatásról, amilyet a produkció gyakorol ránk. Érzésem szerint ugjmnis az eltérések ellenére tökéletesen hű marad az írói szándékhoz, szellemhez a rendező. Különleges a játéktér: egy téglalap két hosszabbik oldala mentén ülnek a nézők — két-két sorban, körülbelül ötvenen —, közöttük folyik a játék, a téglalap rövidebb oldalaival párhuzamosan vetítővásznak helyettesítik a falakat. A „színpad" néhány centi vastagon földdel van beterítve, ■ ■ Nincs dialógus. Monológ van, monológok vannak, utasítások — olykor mikrofonon, erősítőn keresztül — filmbejátszások vannak, amelyek felerősítik az élőben zajló beszédkínvallatást. (Ez a műfaji megjelölés szerepel a cím alatt.) És van A SZÍNÉSZ — Kovács Lajos —, akire méltatlan lenne azt mondani, hogy nagyszerű, azt viszont nem merem leírni, hogy zseniális. Hantiké — szándéka szerint — nem hús-vér figurát teremtett meg Kaspar alakjában, hanem egy színpadi — hangsúlyozottan színpadi —, „elidegenített'’ lényt. Ilyenné válik Kovács Lajos — aki hosszú évek óta együtt dolgozik Árkosival, a mi színházunkhoz is így szerződtek ettől az évadtól —, hiszen abszurd a szövege, a helyzete, de persze látjuk az embert, a művészt (a pokoli hőségben két órán át az arcáról csurgó verítéket), érezzük, sejtjük, micso(Jármay felv.) da szellemi-fizikai energiák munkálnak benne. Az eredetileg kétrészes játék egyben megy le. Nem a hosszával, a darabbal van bajom: a végére elfárad a színmű, már nem tud úgy hatni ránk, mint tette azt — körülbelül — a háromnegyedében. Manipulálásra ki-ki tudna példát közelmúltunkból, de ilyen kísérletek napjainkban is zajlanak. A „vadember” Kaspart beszéddel keltik életre a sugalmazok, a beszéddel előregyártóit gondolatokat ültetnek belé — új lényt teremtenek, olyat, „amilyen volt már valaki más”. Ám fennáll a veszélye annak, hogy ez a lény önálló, valódi életre kel. Ezt is megmutatja Handke, Sokféle szcenikai eszközzel él a rendező — mint ez az eddigiekből is kiderült falán —, némi túlzással írhattam volna sokkfélét. Az előadás további két szereplője Kuna Károly és Zborovszky Andrea. Kuna hol lelketlengépies sugalmazó, hol agi’esz- szív idomár, Zborovszky a Nőt testesíti meg. A rendező által teremtett figuráik alkalmasak arra, hogy az eredetinél — feltehetően — könnyebben befogadhatóvá tegyék a darabot. Alapvetően egy jelenetet éreztem megoldatlannak — a színészi játék fogvatékossága miatt. Azt, amikor Kaspar „fellázad”, és ezt a Nő észleli. Ott bizony civil csodálkozás ül ki Zborovszky arcára. i A díszlettervező a vendég Antal Csaba, a jelmezeket Fekete Mária tervezte. A filmet dr. Ormay Péter készítette, a Varia Filmklub közreműködésével. 1 Szabados Gábor w AZ ÉSZAKMAGYARORSZAGI VEGYIMŰVEK FELVÉTELRE KERES 41 férfi vegyipari szak- és betanított munkásokat, ® női vegyipari szakmunkásokat, 9 műszerészeket, 9 kiszerelőt és takarítónőket. BÉREZÉS: megegyezés szerint történik. JELENTKEZNI LEHET: ÉMV Sajóbábony, munkaerő-gazdálkodási osztály. Telefon: 67-111, 359-es mellék.
