Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-09 / 289. szám
Pártok, szervezetek, mozgalmak ir A többi szeméttel együtt ezt is itt felejtették... Az új, és a tíz évvel ezelőtt épült há- 'zak környékén a tereprendezés még várat magára. (Szabán Gabriella felvétele) Zöldövezet zöld nélkül Átok ül Kom Teniszpálya iszap alatt • Tábla, ami nincs • Húsz perc az autóbuszig — Higgye el, szerintem Komlóstető minden négyzetméterén átok ül. Alig hiszem, hogy van olyan ház, vagy közterület, amit egyszer, első nekifutásra tisztességesen megcsináltak volna. Itt mindig történik valami, csak éppen nem az, amit várunk. A Láditelep utcából indult a penészper, emlékszik rá, újra kellett szigetelni a falakat. És ki mondja meg már végre nekünk, hogv mi, akik OTP- lakásokat vettünk, meddig vagyunk kötelesek az „új” és a régi lakótelep közötti gazosban gyönyörködni? — nem az első kirohanása már ez a Láditelep utcai Kallós Istvánnak az otthonáért, a környezetéért, amit a visz- szatérő bosszúságok miatt nem tud maradéktalanul élvezni, szeretni. — Megírtam már a lapjukba is: minden évben történik egy súlyos gyermekbaleset. Az iskolából e rendezetlen területen át jönnek a gyerekek, s az autók, a buszok söpörnek lefelé a lejtőn. Szóvá tettém: sebességkorlátozó tábla és zebra kellene. Az illetékes válaszolt, tnég 1987-ben: kint áll a tábla. Ahogy maga nem látja, azóta mi sem. Egy baleset után helyszínelő rendőrt kérdeztem, nem intézkedhetnének-e ők? Nyilván nem tudnak. ■ ■ — Örültünk, amikör megjelent egy dózer, s napokon át egyengette ezt a területet. S nemsokára a legnagyobb döbbenetünkre, jöttek a törmelékkel megrakott autók, s sorra rábori- gatták rakományukat. Kinyílt a bicska a zsebünkben. Kezdődött újból az eltakarítás, és egy komolyabbnak látszó munka. Tessék, itt van egy teniszpálya! A kérdésem: tisztában volt-e a tervezője a lejtős terület természeti törvényeivel? Mennyibe kerülhetett? Mi úgy saccoljuk, hogy körülbelül egymillióba, hiszen komoly alépítménye van. Hát látja, ezt a pénzt is sikerült kihúzni a város, vagyis a mi zsebünkből. Mert betemette az iszap, a piros salakot mór csak foltokban látni. — Letargikussá tesz, hogy sokan azt hiszik, hogy a munkásnak nincs szépérzéke. nincs igénye. Ügy vélekednek: örüljön, mert van lakása! Néhány évig a miénk is erdőre néző, panorámás volt, aztán az eltolt második szintről most csak egy rézsűt látok, mert úgy megmagasították az utat. Így az autók bűzét „élvezhetjük” • továbbiakban. Pedig a környezet tényleg gyönyörű, emberléptékűbb is lehetett volna az avasi lakótelep hibáiból okúivá. — fejezi be a panaszáradatot Kallós István. — Minket, mint yij lakókat is az bosszant, hogy még felárat is fizettünk olyasmiért, amit nem kaptunk meg — magyarázza Gombár Istvánné, Szeder utcai fiatalasszony. — 1987- ben kint voltunk a végleges lakásilistán. Két év alatt kétszer emelték az árat, négyzetméterenként. 15 ezerről 19 500 forintra. Amikor ezt sokalltuk, a tanácsi ügyintéző így világosított fel: aki zöldövezetbe alkar költözni, az fizesse meg! A zöldövezet díja pedig 2000 forintot jelent négyzetméterenként, tehát lakásonként csaknem 100 ezret. Gyerekes, fiatal családok laknak itt zömmel, gondolhatja, hogy nem a mellényzsebünkből fizetjük ki ezt az összeget. S kíváncsi lennék arra is. hogy lakásonként, vagy személyenként mennyi zöldterület/ illeti meg az - ittlakókat. Nézzen ki az ablakon! Elég közel vagy un ü egymáshoz, terebélyes fákat nemigen tudok ide elképzelni. Vagy a zöldövezetbe beszámítják a gazos területet, vagy a szomszédos erdőt, amit ,egy újabb házsor építése miatt éppen most kurtítottak meg? Hallottuk az illetékes nyilatkozatát, az az erdő nem volt igazi erdő, pedig akadtak közte meglehetősen szép szálfák is. Szerintem, amikor a lakásárakat megállapítják, nemcsak ezt, hanem a terület komfortosságát, ellátottságát is figyelembe kellene venni. Nekünk a buszmegállóig az út 15—20 perces könnyű séta a gyerekkel szép időben. De télen a hóban körülbelül 100 lépcsőn fogunk lefelé csúszkálni, aminek még korlátja sincs. És örülünk, ha nem marad ki egy járat. Mert az én gyermekem már nem fért be ide az iskolában működő óvodába. A Tokaj étterem mellé járunk. (Megszüntetett óvodák felszereléséből vajon nem kaphatott volna-e egy lakásóvodát Komlóstető? A szerk.) De hiányzik az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a posta is az itt élő néhány ezer embernek. — Tudja, ez afféle „úri- proli”-negyed — mondja előző beszélgetőpartnerem. — Az a mi bajunk — állapítottuk meg nagy bölcsen a szomszédokkal —, hogy Komlóstetőn nem laknak £őO PLATFORM AZ IFJÚSÁGÉRT Megalakult, a Magyar Szocialista Párt „Ifjúságért” platformja Miskolcon. Ennek szervezői arról is értesítették szerkesztőségünket, hogy „Ifjúságért” elnevezéssel klubot működtetnek az MSZP I. sz. városi politikai centrumában, a Korvin Ottó u. 9. sz. alatt, csütörtökönként délután 5-től este fél 7-ig. Eljuttattak szerkesztőségünkbe egy dokumentumot is. amelynek azt a címet adták, hogy Mit akar az MSZP „Ifjúságért” platformja? Az alábbiakban ezt az írást közöljük. „Mit akar az MSZP Ifjúságért platformja? Demokratikus, független ország állampolgáraként más népekkel békében élni. Nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkört, ahol a lakás megfelelő, nincs anyagi létbizonytalanság, és nem kell félni a munkanélküliségtől, a betegségtől. Demokratikus szellemű közéletet és iskolákat, hogy megtanuljuk a demokráciát élni. Sportolási és kulturális lehetőségeket, hogy megőrizzük egészségünket, tartalmasabbá tegyük életünket. Megvédeni a természetet, hogy dédunokáink is tudjanak élni. Munkahelyeket, ahol képességeinknek, felkészültségünknek megfelelő munkakörben dolgozhatunk, ahol teljesítménytől, tudástól függ az elismerés, az előrehaladás, ahol a szervezettség, a rend uralkodik, ahonnét minőségi termék kerül ki a kezünk alól. És mindenekelőtt igényes iskolákat! A programot mi, fiatalok, szülők, tanárok, az ifjúságért tenni kész MSZP-tagok fogalmaztuk meg gyermekeTanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Döbröntei Zoltánná, a Katowice u. 17, sz. alatti általános iskolában, 18—19 óra között; Hegyaljai Lászióné, a Hermán Ottó Általános Iskolában (Elek Tamás u. 2.), 18 órától; Halász András, a Gorkij-telep 1, sz. alatti párthelyiségben, 17 órától. ink, saját és nemzetünk érdekében. Mi nem követünk senkit és nem is várhatunk másokra. Mindezt mi szeretnénk megvalósítani, és ehhez megkeressük azokat a politikai eszközöket, amikkel tenni tudunk. S keressük azokat az embereket, akik tenni tudnak céljaink megvalósításáért. Azon vagyunk, hogy az MSZP az »Ifjúságért« platform célkitűzéseit kiemelten kezelje, és ehhez kérjük minden platform. tagozat > támpgatását. Bízunk abban, hogy programunk más pártokkal, szervezetekkel lehetővé teszi az együttműködést. A megoldás módjában bizonyára vannak és lesznek különbségek, ezek nem gyengítik, hanem erősítik hatásukat. Az MSZP miskolci »Ifjúságért« klubja 'hívja mindazokat az MSZP-tagokat és érdeklődőket az egész megyéből, akik részt kívánnak venni, illetve együtt tudnak működni céljaink megvalósításában. Első és legfontosabb feladatunknak a gyermek, és ifjúsági mozgalmak támogatását tartjuk. Keressük azokat a tanárokat, szülőket, volt ifivezetőket, akik a gyermekekkel, a gyermekekért tenni akarnak. A klub keretében lehetőség lenne egymás munkájának a megismerésére. a további lehetőségek feltérképezésére és a módszerek kicserélésére is. A klubok, öntevékeny csoportok létrehozása és támogatása mellett módszertani segítséget akarunk nyújtani különböző pályázatokon való részvételhez. Bízunk úgyis abban, hogy van (lesz!) a városnak arra pénze, hogy a gyermek- és ifjúsági mozgalmak számára gazdag életteret, a pályázatok segítségével cselekvési és alkotási lehetőséget biztosítson.” — fejeződik be az Ifjúságért platform közleménye. • SZOCIALISTÁK ÜJ-DIÖSGYÖRBEN Ülést tartottak a Magyar Szocialista Párt miskolci, 3. sz. politikai centrumában, a Marx Károly u. 49. sz. alatt működő MSZP-alap- szervezetek. A tanácskozás résztvevői megalakították a szövetségi jelleggel működő helyi pártszervezetet, amelynek az Űj-diósgyőri Pártszervezet nevet adták. Ennek elnöke Nagy Ferenc, a vargahegyi alapszervezet titkára lett. Az elnökség tagjává választották Rácz Ferencet, a Digép dolgozóját és patak Ivánt, a Város- gondnokság munkatársát. Az alakuló ülésen jelenlévők felhívással fordultak a városban lévő üzemek, vállalatok, hivatalok, MSZP-alap- szervezeteihez: ezek tagjai az Eszperantó tértől a DVTK-stadionig — beleértve a Lyukóvölgyet, Vargahegyet, a Komlóstető környékét — önálló alapszervezetként csatlakozhatnak az Űj-diósgyőri Pártszervezethez. Ennek címe: Miskolc, 3533 Marx Károly u. 49. szám. Telefonszámuk: a délelőtti órákban 73-525, délután 17-828. • KIK AZOK A SZABAD DEMOKRATÁK? Haraszti Miklóstól, a Szabad Demokraták Szövetsége egyik ismert vezető egyéniségétől kapott levelet a közelmúltban szerkesztőségünk A botítékban több olyan propagandaanyagot találtunk, amely az SZDSZ célkitűzéseit ismerteti, illetve a szövetséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Haraszti Miklós kérte, hogy ha mód van rá, használjuk, illetve közöljük ezeket az anyagokat. Az egyik brosúra címe: Mi az SZDSZ, kik a szabad demokraták? Mive! azonban ez a dokumentum is meglehetősen hosszú a mi terjedelmi lehetőségeinkhez képeit, ezért csak részletekben közölhetjük. „A szabadság es a szolidaritás pártja vagyunk. Az európai és a magyar liberalizmus hagyományait követve küzdünk az egyén szabadságáért, emberi és állampolgári jogaiért, az államhatalom korlátozásáért, a korszerű piacgazdaságért. A szociáldemokrácia hagvo- mánvaihoz kapcsolódva küzdünk azért, hogv a dolgozók független érdekvédelmi szervezeteket alakíthassanak, s hogy a • társadalom ne hagyja magukra azokat, akiknek a puszta megélhetése veszélybe kerül. A kommunista pártállam következetes ellenfelei vagvunk. Az 1947 után bevezetett, rendszert nem megreformálni kívánjuk, hanem másikkal felváltani. Radikalizmusunk azonban nem szélsőségesség. Elutasítjuk az erőszakot, a fenyegetőzést és a káosz előidézésére tett kísérleteket. A békés forradalom érdekében készek voltunk és vagyunk tárgyalni a hatalom birtokosaival. Nem kötünk azonban olyan alkut, amely magában rejti a hatalomátmentés veszélyét. A szabad választások utáni első kormányban semmiképpen nem kívánunk a kommunista utódpárttal együtt részt venni. Leszögezzük azonban: mi a kommunistákat a hatalomból kívánjuk kiszorítani, nem a politikai küzdőtérről. Azok a jogok, / amelyeket önmagunk számára kivívtunk, őket is védeni fogják. Mindenfajta diktatúrát elvetünk: nemcsak a bal- és jobboldali totalitarizmust, hanem a parancsuralom más formáit is. Szembeszállunk a hadseregre támaszkodó diktátorokkal is. Nemcsak 40 év kommunista diktatúrájának vagyunk ellenfelei; nem kívánjuk vissza a két világháború közötti úri Magyar- ország tekintélyelvű rendszerét sem. Modern, liberális demokráciát akarunk, ahol a többség a parlament útján kormányoz, a kisebbséget pedig szilárd jogok védelmezik. Európai Magyar- országot akarunk. Kétségbe vonjuk, hogy a Nyugattól való elmaradottságunk érték volna. Illúziónak tartjuk, hogy a magyar múlt kijelölne valamiféle »harmadik utat«, amely sem a »nyugati« liberalizmushoz, sem a »keleti« szocializmushoz nem vezet. Nemzeti hagyományainknak azt a legnemesebb vonulatát kívánjuk folytatni, amelyet a reformkor nagyjai indítottak el. Akárcsak Széchenyi és Kossuth, Eötvös és Deák, mi is a Nyugathoz való felzárkózásban látjuk hazánk felemelkedésének útját. Az egyén szabadságáért küzdünk. A szabadság az egyének szabadsága: a polgároké az állammal szemben, a dolgozóké a munkáltatókkal szemben, a vállalkozóké a hatóságokkal szemben, a kisebbségi világnézetűeké a többséggel szemben. Csak szabad egyének alkothatnak szabad közösségeket. Ez a meggyőződés különböztet meg bennünket a tőlünk balra lévő szocialista-kommunista kollektivizmustól és a tőlünk jobbra lévő nemzeti-konzervatív kollektivizmustól. Egészséges Magyar- országot akarunk. A szabadság számurJcra az élet szabadsága is. Küzdünk azért, hogy setn az állam, sem a piac ne pusztíthassa környezetünket. A technológia, a termelés — és így a piac is — nem cél, csupán eszköz. Ezeket mi használni és nem isteníteni akarjuk. A fejlődést nem kilowattokkal és tonnákkal, hanem magunk és környezetünk egészségével, gondolataink és kultúránk szabaddá válásával, gazdagodásával mérjük.” — a Szabad Demokraták Szövetségéről szóló tájékoztató közlését a jöví héten folytatjuk. nökök... (oláh) Pro Űrbe Verbális Megmondom őszintén, először valami alapítvány-félére gondoltam, de aztán eszembe jutott, hogy a- Nemzetközi Valutaalap joggal húzná fel az orrát, tekintve, hogy még az októberi pótfűtést sem fizettem ki. Így aztán inkább egy díjat alapítottam, melynek elnevezése: Pro Űrbe Verbális. Mindjárt megmagyarázom, miről van szó. Egyszerűen igazságtalannak éreztem,, hogy hogy csak azok kaphatlak elismerést ez idáig A Városért, azaz Pro Űrbe, akik szép épületet, városképi együttest hoztak létre, egyszóval olyasmit, ami a szemnek szól. Pedig egy városhoz a hangok is hozzá tartoznak, mint Velencéhez a lagúnák csobogása., Nápolyhoz a Vezúv moraja, vagy Bőshöz a gátrepedés hangja. Erről az előkelő listáról Miskolc sem maradhat le, s akik ezért tesznek, azok igazán megérdemlik az elismerést. Mert azért a mi városunkban is tesznek a nemes ügy érdekében, mint arról a minap sokadmagam- mal — városunkért érzett büszkeségtől dagadó füllel — meggyőződhettem. A helyszín a Széchenyi utca, ahol már beindult a nagy karácsonyi húsdaráló. Az egyik húsbolt előtt leharcolt Ifa hűtőkocsi áll. motorja, alapjáratban hörög, annyi füstöt okádva, mint tíz Volvo kamion, százas tempóban. A vo Ián mögül piedoni kus testalkatú egyén pattan ki ,talpig véres (egykor )f ehér köpenyben, kicsapva a teherautó fülkéjé nek ajtaját. Az ajtó épphogy elkerüli egy arra sétáló, és a legutolsó isztambuli divat szerint öltözött fiatalember fejét, pontosabban ő hajol el nagyszerű reflexszel, mint azt annak idején Cassius Clay-től annyiszor láthattuk. A törökösen öltözött úriember nyitja a dialógust, mely nagyban emeli az utca akusztikus vonzerejét. Aszongya a Véresnek: — Nem látod, te barom, hogy ez sétálóutca?! Mi a francnak mászol, be ide a rohadt autóddal?! Véres ázonnal riposztozik, jól kieresztve a hangját, hogy mindenki okuljon és csiszolódjon, ne csak a Törökös: — Azért vagyok itt. te állat, hogy le gyen mit zabálnod! Közben végighordoz, za tekintetét rajtunk, fültanúkon is, akik szintén szoktak néha enni, tehát nem egészen ártatlanok az ügyben. Szóval, ez az eset adta a végső lökést, hogy kezdeményezzem a Pro Űrbe Verbális díj létrehozását. A fentebb leírt eset miatt persze joggal érhet majd a vád, hogy túl magasra tettem a mércét, de nem szeretném, ha ez a kitüntetés már az elején devalválódna, mint azt a Kossuth-díj esetében tapasztalhattuk. A dolog egyébként any- nyira előrehaladott stádiumban van, hogy egy neves iparművész már dolgozik a díjhoz járó plaketten. A tervek szerint az érmén az látható majd, amint zöld mezőben két aranyozott bunkó ordítozik egymással. Kiss József
