Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-08 / 288. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1989. DEC. 8., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT Ev vénén bnzár a tapolcai termál Víziterápia orvom felügyelettel A társadalom biztositó megyei igazgatósága bővíteni kiianja a gyógyszolgál tatásait, s ezért talált nyitott fülekre náiult a Miskolci Vízmüvek ötlete: városunkban az átalakított Szabadság fürdőben hozzanak létre egy nappali szanatóriumot, a víziterápiára szoruló betegeknek. A kezdeményezés azért is vonzó, mert év végén egy- egy hónapra bezár a tapolcai termálfürdő, ahol egyébként nagy hatásfokú balneoterápiás készülékek állnak a gyógyeljárás rendelkezésére. Idén ráadásul kétséges is a január végi újranyitás: Major Ádámtól, a vízművek főmérnökétől tudjuk, hogy ez attól függ, vajon megszületik-e a társasági szerződés a tapolcai gyógyszálló építésére. • KÖZEL A CSALÁDHOZ A Szabadság fürdőben lem újdonság a betegellátás: hagyományos az iszapkezelés, a gyógymasszázs, s egyéb gyógyeljárás. A közelmúltban befejezett fürdőátalakítás pedig lehetővé teszi, hogy továbbfejlesszék a víziterápiát. A társadalom- biztosító igazgatósága — mint dr. Szabó József, az igazgatóság egészségügyi osztályának vezető főorvosa elmondta —, a lehetőséget kívánja kihasználni arra, hogy a hideg-melegvizes medencével, uszodával rendelkező fürdőben nappali szanatóriumot hozzanak létre. Az egyelőre 20 ágyas pihentető erre megfelelő alapot biztosítana. Itt két műszakban fogadnák a táppénzes beutaltakat, akik — az eddigi szolgáltatásokon túl — súlyfürdő, víz alatti tangen- toros masszázs és fizikoterápiás kezeléseket is kapnának. A két műszakban ösz- szesen 40 beteg gyógyítását segíthetné, három hetes turnusokban. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy a miskolciaknak, s Miskolc 30 kilométeres körzetében nem kellene sem kórházi ágyat elfoglalniuk a gyógykezelésük miatt, sem távoli szanatórium- , ba utazni, heteket tölteni acsaládtól messze. Ugyanazt a gy ügyellátást kapnák a fél nap alatt, csak éppen számukra kellemesebb körülmények között, az egészségügy és a biztosító számára pedig olcsóbban. Az itt kezelendő betegek ellátása ugyanis csupán harmadany- nyiba kerülne, mint a kórházi, vagy szanatóriumi helyfoglalással. ® A ZSÓRI TÚLTERHELT * Dr. Juhász Barnától, a városi tanács egészségügyi osztályvezető főorvosától tudjuk: vizsgálják a szakmai lehetőségeket is, az új szolgáltatáshoz ugyanis orvosi felügyeletre, reumato- lógus szakemberekre van szükség. A város ezt képes megoldani, mert afelől semmi kétség sincs, hogy erre a nappali szanatóriumra igencsak nagy szült ség van Miskolcon. A bányászok és a mezőgazdasági dolgozók kö-- rében sok a reumás beteg, és sok balesetet szenvedett személynek kell a víziterápiás utókezelését ellátni. Legközelebb Mezőkövesden van erre lehetőség, az pedig nem tud annyi helyet biztosítani, amennyi betegnek kellene. Nem véletlen, hogy a mezőkövesdiek is szeretnének a Zsóri-fürdő bázisán hasonló jellegű nappali szanatóriumot is létesíteni a környékbeliek számára. Persze mindehhez pénzre is szükség van, mert noha a vízművek a gyógykezelésekhez szükséges berendezéseket biztosítja, a betegek utaztatására, táppénzelésére külön keret is kell. A társadalombiztosítási igazgatóság már^ eljuttatta az illetékes felsőbb hatóságokhoz a kérelmet, amelyben az ösz- szeget igénylik. Bíznak benne, hogy a szolgáltatás gazdaságossága meggyőzi a döntésre jogosultaikat arról, hogy megéri a befektetést. A nappali szanatórium nyitása a Szabadság-fürdőben mindenesetre már csak az engedélyezésen, s a tennivalók összehangolásán múlik. Ha minden együtt lesz, a jövő év elején startolhat a szanatóriumi víziterápia Miskolcon is. (r) Miskolcon is várják őket Erdélyi gyermekek karácsonya V A Minisztertanács elnökének kezdeményezésére karácsony előtt az idén is megajándékozzák a Romániából menekültek 14. életévet be nem töltött gyermekeit. A gyermekenként 1000 forint értékű — a gyermekek korához illően vásárlási utalványt, édességet, déligyümölcsöt, játékot tartalmazó — ajándékcsomagok összeállításáról és ünnepélyes átadásáról a helyi tanácsok gondoskodnak. Az akció megszervezésére a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala a fővárosi, "megyei tanácsok végrehajtó bizottságának titkárait kérte fel. Mindezt a Magyar Távirati Iroda közölte a hét elején. Természetesen kíváncsiak voltunk rá. hogy vajon Miskolcon is kapnak-e majd ajándékot az Erdélyből menekült gyermekek. Koczka Józsefné, a városi tanács főelőadója kérdésünkre válaszolva elmondotta, hogy már tavaly is tartottak a karácsony előtti napokban egy bensőséges, meghitt hangulatú ünnepséget. Azon 28 gyermeket láttak vendégül, s meghívták a szüleiket is a városi hivatal Petőfi utca 1—3. szám alatti nagytermébe. Most is itt tartanák a Miskolcon élő erdélyi gyermekek karácsonyát, várhatóan december 22-én. S hogy mit találnak majd a meghívottak a fa algtt? — erre egyelőre nem kaptunk választ, mert mint megtudtuk, az ajándékokat a közeli napokban szerzik be a szervezők. Tavaly vásárlási utalvány volt a meglepetés, és a gyermekek ajándékcsomagot, is kaptak. Árról is értesültünk, hogy a jelenlegi adatok szerint a mi megyénkben 141 tizennégy éven aluli, Erdélyből menekült gyermek él. Ami pedig az ajándékra szánt pénzt illeti, a kiadást nem a tanácsok kasszájából, hanem az úgynevezett központi letelepedési alapból fedezik — hallottuk a tanács illetékesétől: Sajnos, várhatóan az idén Is kevés gyerm eknek lesz gazdag karácsonya. Az Erdélyből érkezetteknek a szülőföldjüktől távol telik el az ünnep. S ha a képen látható játékra nem is futja, de biztosan örülnek majd annak az ajándéknak, amit a városi hivatal karácsonyfája latt találnak. (Kerényi László felvétele) Kellene egy huKadéktőzsde Üzletel a MÉH A konzenrdoboz sem a szemétbe való Nem tudjuk úgy hasznosítani a hulladékot, mint nyugaton, ahol szinte semminek sem szabad veszendőbe menni, de a MÉH begyűjti mindazt, amire képe®, és üzletel vele olyan országokkal, amelyek értekén kezelik. A hagyományos tevékenységből a textil-, a papír és a vasgyűjtésből ma már igen nehezen tudnak megélni. S ha nem csinálna mást is. az Észak- magyarországi MÉH Nyers- anyaghasznosító Válh'lat tönkre menne. Üzletel, kereskedik tehát olyannyira, hogy sok más egyéb mellett még szórakoztató elektronikai cikkeket is árul, például Philips készülékeket. Három részvénytársaságban és több kft. munkájában érdekelt. Ha a mérleg tükrében tíz évre visszamenőleg összehasonlítjuk a vállalati mutatókat. az derül ki, hogy a megye legjobban prosperáló cégei közé tartoznak. A vállalati eredményt és a dolgozók keresetét ez idő alatt megötszörözték. Amíg 1951-től 88-ig egymilliárd forint értéket forgalmaztak. 1987—89. között változatlan létszámmal, 1,7 milliárd forintra növelték a bevételt. A különbség jószerivel az új üzletfilozófiának köszönhető, a vezetők jó vállalkozási képességének, a váltó rendszer teljes alkalmazásának. A papír- és fémhulladék nem szemét, hanem érték — ezt a MÉH eddig is tudta. A valóban hasznot hozó begyűjtést, feldolgozást és értékesítést azonban most tanulja. Az eredmények viszont nem teszik kényelmessé és önelégültté a vállalatot, ez derült ki abból a beszélgetésből,' amelyet Szűcs Ferenc igazgatóval készítettünk. — A nyugati üzleti és tanulmányútjaink mutatják, hogy itt milliárdos érték megy a szeméttelepre. A MÉH Tröszt és a vállalatai azt szorgalmazzák, hogy a kormányzat minél előbb döntsön a hulladékgazdálkodás kérdéseiben. Ha állami szinten kidolgozzák a programot, figyelembe kell venni, hogy 1992-ben megalakul az Európa Ház és akkor hazánkkal szemben is komoly követelményeket támasztanak a hulladékhasznosítással kapcsolatban. — Mondjon néhány példát; mit szeretnének c programban viszontlátni? — Mindenekelőtt a minőség és a szabvány ügyét, hiszen. ha exportálni akarunk, vagy itthon is jó minőségű alapanyaggal akarjuk ellátni a gyártóműveket, ezt tisztázni kell. A másik javaslat a hulladéktőzsde feltételrendszerének megteremtése. Ez azzal az előnnyel járna,' hogy a hazai feldolgozóipar számára biztosítana elsőbbséget. Ha viszont itthon nem kél el a hulladék, akkor értékén cserél gazdát, ha egyszerre több külföldi cég is pályázik rá. — A MÉH Vállalat partnere tud-e lenni a hazai vállalatoknak abban, hogy az országban készüljön új termék a többször feldolgozható hulladékból? — A gazdasági körülmények. a termékszerkezet-váltással és a vállalatok fizető- képességével kapcsolatos gondok eddig nem igazán segítették ezt a törekvést. Ám új tervet dolgoztunk ki:be akarunk épülni a vállalatok egy-egy konkrét termelési tevékenységébe. Például Borsodnádasdon a horgany- ellátással kapcsolatos feladatokba. Vizsgáljuk, milyen feltételek mellett valósítható meg egy aprító- és tömörítőgép üzembe helyezése közös vállalkozásban a kohászati üzemekkel, illetve külföldi tőke bevonásával. Műanyag gok újrahasznosítására szerződtünk most december elsején a szerencsi Lenin Tszszel, és a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Az összegyűjtött , műanyagból zsákok készülnek vájd. • — Mit sajnál a legjobban, ami a szeméttelepre kerül? — A konzervdobozokat. Számítások szerint tízezer tonna kerül évente a kukákba, amiből kifogy a májkrém, vagy a konzervgyári készétel. Svájcban egy titkárnő dolgozta ki az ónozott konzervdobozok tisztításával és begyűjtésével kapcsolatos rendszert. Az' újrahasznosításra ott már felépült egy referenciaüzem. Egy NSZK cég vevő lenne a nálunk képződő mennyiségre is. s most ez az üzlet megmozgatta a minden újra és jó üzletre fogékony vezető munkatársaim fantáziáját is, (oláh)
