Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-08 / 288. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1989. DEC. 8., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT Ev vénén bnzár a tapolcai termál Víziterápia orvom felügyelettel A társadalom biztositó me­gyei igazgatósága bővíteni kiianja a gyógyszolgál tatá­sait, s ezért talált nyitott fülekre náiult a Miskolci Vízmüvek ötlete: városunk­ban az átalakított Szabad­ság fürdőben hozzanak létre egy nappali szanatóriumot, a víziterápiára szoruló be­tegeknek. A kezdeményezés azért is vonzó, mert év végén egy- egy hónapra bezár a tapol­cai termálfürdő, ahol egyéb­ként nagy hatásfokú balneo­terápiás készülékek állnak a gyógyeljárás rendelkezésére. Idén ráadásul kétséges is a január végi újranyitás: Ma­jor Ádámtól, a vízművek főmérnökétől tudjuk, hogy ez attól függ, vajon meg­születik-e a társasági szer­ződés a tapolcai gyógyszálló építésére. • KÖZEL A CSALÁDHOZ A Szabadság fürdőben lem újdonság a betegellátás: hagyományos az iszapkeze­lés, a gyógymasszázs, s egyéb gyógyeljárás. A kö­zelmúltban befejezett fürdő­átalakítás pedig lehetővé teszi, hogy továbbfejlesszék a víziterápiát. A társadalom- biztosító igazgatósága — mint dr. Szabó József, az igazgatóság egészségügyi osztályának vezető főorvosa elmondta —, a lehetőséget kívánja kihasználni arra, hogy a hideg-melegvizes me­dencével, uszodával rendel­kező fürdőben nappali sza­natóriumot hozzanak létre. Az egyelőre 20 ágyas pihen­tető erre megfelelő alapot biztosítana. Itt két műszak­ban fogadnák a táppénzes beutaltakat, akik — az ed­digi szolgáltatásokon túl — súlyfürdő, víz alatti tangen- toros masszázs és fizikote­rápiás kezeléseket is kapná­nak. A két műszakban ösz- szesen 40 beteg gyógyítását segíthetné, három hetes tur­nusokban. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy a miskolciak­nak, s Miskolc 30 kilométe­res körzetében nem kellene sem kórházi ágyat elfoglal­niuk a gyógykezelésük mi­att, sem távoli szanatórium- , ba utazni, heteket tölteni a­családtól messze. Ugyanazt a gy ügyellátást kapnák a fél nap alatt, csak éppen szá­mukra kellemesebb körül­mények között, az egészség­ügy és a biztosító számára pedig olcsóbban. Az itt ke­zelendő betegek ellátása ugyanis csupán harmadany- nyiba kerülne, mint a kór­házi, vagy szanatóriumi helyfoglalással. ® A ZSÓRI TÚLTERHELT * Dr. Juhász Barnától, a vá­rosi tanács egészségügyi osztályvezető főorvosától tudjuk: vizsgálják a szak­mai lehetőségeket is, az új szolgáltatáshoz ugyanis or­vosi felügyeletre, reumato- lógus szakemberekre van szükség. A város ezt képes megoldani, mert afelől sem­mi kétség sincs, hogy erre a nappali szanatóriumra igen­csak nagy szült ség van Mis­kolcon. A bányászok és a mezőgazdasági dolgozók kö-- rében sok a reumás beteg, és sok balesetet szenvedett személynek kell a víziterápi­ás utókezelését ellátni. Leg­közelebb Mezőkövesden van erre lehetőség, az pedig nem tud annyi helyet biztosítani, amennyi betegnek kellene. Nem véletlen, hogy a me­zőkövesdiek is szeretnének a Zsóri-fürdő bázisán hason­ló jellegű nappali szanató­riumot is létesíteni a kör­nyékbeliek számára. Persze mindehhez pénzre is szükség van, mert noha a vízművek a gyógykezelé­sekhez szükséges berendezé­seket biztosítja, a betegek utaztatására, táppénzelésére külön keret is kell. A tár­sadalombiztosítási igazgató­ság már^ eljuttatta az illeté­kes felsőbb hatóságokhoz a kérelmet, amelyben az ösz- szeget igénylik. Bíznak ben­ne, hogy a szolgáltatás gaz­daságossága meggyőzi a döntésre jogosultaikat arról, hogy megéri a befektetést. A nappali szanatórium nyi­tása a Szabadság-fürdőben mindenesetre már csak az engedélyezésen, s a tenniva­lók összehangolásán múlik. Ha minden együtt lesz, a jö­vő év elején startolhat a szanatóriumi víziterápia Mis­kolcon is. (r) Miskolcon is várják őket Erdélyi gyermekek karácsonya V A Minisztertanács elnöké­nek kezdeményezésére ka­rácsony előtt az idén is megajándékozzák a Romá­niából menekültek 14. élet­évet be nem töltött gyerme­keit. A gyermekenként 1000 fo­rint értékű — a gyermekek korához illően vásárlási utalványt, édességet, déli­gyümölcsöt, játékot tartal­mazó — ajándékcsomagok összeállításáról és ünnepé­lyes átadásáról a helyi ta­nácsok gondoskodnak. Az akció megszervezésére a Belügyminisztérium Mene­kültügyi Hivatala a fővárosi, "megyei tanácsok végrehajtó bizottságának titkárait kér­te fel. Mindezt a Magyar Táv­irati Iroda közölte a hét elején. Természetesen kí­váncsiak voltunk rá. hogy vajon Miskolcon is kapnak-e majd ajándékot az Erdély­ből menekült gyermekek. Koczka Józsefné, a városi tanács főelőadója kérdésünk­re válaszolva elmondotta, hogy már tavaly is tartot­tak a karácsony előtti na­pokban egy bensőséges, meghitt hangulatú ünnepsé­get. Azon 28 gyermeket lát­tak vendégül, s meghívták a szüleiket is a városi hi­vatal Petőfi utca 1—3. szám alatti nagytermébe. Most is itt tartanák a Miskolcon élő erdélyi gyermekek karácso­nyát, várhatóan december 22-én. S hogy mit találnak majd a meghívottak a fa algtt? — erre egyelőre nem kaptunk választ, mert mint megtudtuk, az ajándékokat a közeli napokban szerzik be a szervezők. Tavaly vá­sárlási utalvány volt a meg­lepetés, és a gyermekek ajándékcsomagot, is kaptak. Árról is értesültünk, hogy a jelenlegi adatok szerint a mi megyénkben 141 tizen­négy éven aluli, Erdélyből menekült gyermek él. Ami pedig az ajándékra szánt pénzt illeti, a kiadást nem a tanácsok kasszájából, ha­nem az úgynevezett központi letelepedési alapból fedezik — hallottuk a tanács ille­tékesétől: Sajnos, várhatóan az idén Is kevés gyerm eknek lesz gazdag karácsonya. Az Erdélyből érkezetteknek a szülőföldjüktől távol telik el az ünnep. S ha a képen látható játékra nem is futja, de biztosan örülnek majd annak az ajándéknak, amit a városi hivatal ka­rácsonyfája latt találnak. (Kerényi László felvétele) Kellene egy huKadéktőzsde Üzletel a MÉH A konzenrdoboz sem a szemétbe való Nem tudjuk úgy hasznosí­tani a hulladékot, mint nyu­gaton, ahol szinte semminek sem szabad veszendőbe men­ni, de a MÉH begyűjti mind­azt, amire képe®, és üzletel vele olyan országokkal, ame­lyek értekén kezelik. A ha­gyományos tevékenységből a textil-, a papír és a vasgyűj­tésből ma már igen nehezen tudnak megélni. S ha nem csinálna mást is. az Észak- magyarországi MÉH Nyers- anyaghasznosító Válh'lat tönkre menne. Üzletel, keres­kedik tehát olyannyira, hogy sok más egyéb mellett még szórakoztató elektronikai cikkeket is árul, például Phi­lips készülékeket. Három részvénytársaságban és több kft. munkájában érdekelt. Ha a mérleg tükrében tíz évre visszamenőleg összeha­sonlítjuk a vállalati mutató­kat. az derül ki, hogy a me­gye legjobban prosperáló cé­gei közé tartoznak. A válla­lati eredményt és a dolgozók keresetét ez idő alatt meg­ötszörözték. Amíg 1951-től 88-ig egymilliárd forint ér­téket forgalmaztak. 1987—89. között változatlan létszám­mal, 1,7 milliárd forintra növelték a bevételt. A kü­lönbség jószerivel az új üz­letfilozófiának köszönhető, a vezetők jó vállalkozási ké­pességének, a váltó rendszer teljes alkalmazásának. A papír- és fémhulladék nem szemét, hanem érték — ezt a MÉH eddig is tudta. A valóban hasznot hozó be­gyűjtést, feldolgozást és ér­tékesítést azonban most ta­nulja. Az eredmények viszont nem teszik kényelmessé és önelégültté a vállalatot, ez derült ki abból a beszélge­tésből,' amelyet Szűcs Ferenc igazgatóval készítettünk. — A nyugati üzleti és ta­nulmányútjaink mutatják, hogy itt milliárdos érték megy a szeméttelepre. A MÉH Tröszt és a vállalatai azt szorgalmazzák, hogy a kormányzat minél előbb döntsön a hulladékgazdál­kodás kérdéseiben. Ha álla­mi szinten kidolgozzák a programot, figyelembe kell venni, hogy 1992-ben meg­alakul az Európa Ház és akkor hazánkkal szemben is komoly követelményeket tá­masztanak a hulladékhaszno­sítással kapcsolatban. — Mondjon néhány pél­dát; mit szeretnének c programban viszontlátni? — Mindenekelőtt a minő­ség és a szabvány ügyét, hi­szen. ha exportálni akarunk, vagy itthon is jó minőségű alapanyaggal akarjuk ellátni a gyártóműveket, ezt tisztáz­ni kell. A másik javaslat a hulladéktőzsde feltételrend­szerének megteremtése. Ez azzal az előnnyel járna,' hogy a hazai feldolgozóipar számára biztosítana elsőbb­séget. Ha viszont itthon nem kél el a hulladék, akkor ér­tékén cserél gazdát, ha egy­szerre több külföldi cég is pályázik rá. — A MÉH Vállalat part­nere tud-e lenni a hazai vállalatoknak abban, hogy az országban készüljön új termék a többször feldol­gozható hulladékból? — A gazdasági körülmé­nyek. a termékszerkezet-vál­tással és a vállalatok fizető- képességével kapcsolatos gondok eddig nem igazán segítették ezt a törekvést. Ám új tervet dolgoztunk ki:­be akarunk épülni a válla­latok egy-egy konkrét terme­lési tevékenységébe. Például Borsodnádasdon a horgany- ellátással kapcsolatos felada­tokba. Vizsgáljuk, milyen feltételek mellett valósítható meg egy aprító- és tömörí­tőgép üzembe helyezése közös vállalkozásban a kohászati üzemekkel, illetve külföldi tőke bevonásával. Műanyag gok újrahasznosítására szer­ződtünk most december el­sején a szerencsi Lenin Tsz­szel, és a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Az összegyűjtött , műanyagból zsákok készülnek vájd. • — Mit sajnál a legjob­ban, ami a szeméttelepre kerül? — A konzervdobozokat. Számítások szerint tízezer tonna kerül évente a kukák­ba, amiből kifogy a máj­krém, vagy a konzervgyári készétel. Svájcban egy tit­kárnő dolgozta ki az ónozott konzervdobozok tisztításával és begyűjtésével kapcsolatos rendszert. Az' újrahasznosí­tásra ott már felépült egy referenciaüzem. Egy NSZK cég vevő lenne a nálunk képződő mennyiségre is. s most ez az üzlet megmoz­gatta a minden újra és jó üzletre fogékony vezető munkatársaim fantáziáját is, (oláh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom