Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-05 / 285. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolaól írták, irtuk Színház, színjátszás, tárlatok REGGELI HÍRLAP, 1939. NOVEMBER 13. Miskolc város képzőművészete ma már számottevő és elismert egész Magyarországon. A Magyar Városok Kulturális’ Szövetségének június ötödiki kongresszusa alkalmával maga a kultuszminiszter is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Miskolc fejlett képzőművé­széti életéről. A többi városok képzőművészeti egyesületének jelen volt reprezentánsai pedig egytől-egyig kijelentették, hogy. a miskolcinál nívósaiéban és szebben megrende­zett kiállítást vidéken még nem láttak. Mégis ma az a helyzet, hogy Miskolc képzőművé­szeti minden törekvése, művészeinek megélhetése, egész egzisztenciájuk válságba jutott a kiállítási terem hiánya miatt. Húsz családnak még a betevő falatja sem lesz télre, ha nyári és őszi munkásságuk eredményét sehol be nem mutathatják Miskolc város közönségének. A városháza nagytermét kiállítás céljaira többénem kapják meg és így- a Lévay József Egyesület képző- művészeti osztálya december vásárját nem tudja hol megtartani. Pedig ezen a csoportos kiállításon az idén nemcsak az egyesület képzőművész tagjai, de a m. kir. miskolci Művésztelep állandóan Miskolcon lakó tagjai is kiál­lítottak volna. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1949. NOVEMBER 4. A miskolci Állami Nemzeti Színháznak jutott a kezdeményezés dicsősége, hogy megindítsa a vidéki színházak közti munkaversenyt. Aligha választhattunk volna erre alkalmasabb időt — mondotta a csütörtöki ünnepi ársulati gyűlésen Havas elvtárs, a s-zínészszakszervezet központi küldöt­te —, mint ezeket a napokat, amikor a magyar dol­gozó nép munkafelajánlásokkal fejezi ki mélységes háláját, forró szeretetét és ragaszkodását a haladó emberiség nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt, aki a közeljövőben tölti be 70. életévét. Munkánk az első indulási szakasz sikere után új lendületet vesz — állapította meg Szendrő Ferenc elv- társ művészeti igazgató. Újabb eredményeinkhez biz­tosít szilárd alapokat a munkaverseny. Mi a célja a vidéki színházak közt megindítandó munkaversenynek, amely november 7-től december 21-ig tart ? 'Színházunkat még határozottabban a szo­cialista realista színjátszás szolgálatába kell állítani. Ennek érdekében: 1. Minden próba előtt felvetünk és tisztázunk egy-egy elméleti kérdést. 2. A próbák ered­ményessége céljából felhasználjuk az önkritika fegy­verét. 3. Minden bemutató után két javító próbát tar­tunk, 4: Minden előadás után kollektív vitát rende­zünk a színház dolgozói között. 5. Bevezetjük a kol­lektív szereposztást. 6. A darabok főbb szereplői a rendező . útmutatása szerint játékrendet készítenek. 7. A színház vállalja, hogy a december 21-ig két irodal­mi matinét rendez. 8. Megindítjuk a színház stúdióját 9. A november 9-én megnyíló Sztaniszlavszkij-kiállítás anyagából vándorkiállítást szervezünk. 10. A rendes programon túl, két ifjúsági előadást tartunk. 't DÉLI HÍRLAP, 1970. NOVEMBER 23. Szombaton este fejeződött be a Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban az e hónap elején kezdődött — ősz a Szinva-partön című rendezvénysorozat. Befejezésül városunk két irodalmi színpadának bemutatójára in­vitáltak a fekete-sárga plakátok. „Miskolcon születtem, úgy érzem, mintha testvérem lenne a város.” — Ezekkel a szavakkal kezdődött a Földes Ferenc Gimnázium irodalmi színpadának elő­adása. A darabot diákok írták, s természetesen ők is adták elő. Minden mondat megannyi vallomás volt Miskolcról. Ellentmondóak voltak ezek. Néhányan csak a múzeumba illő villamosainkat, a városon át­haladó sok ezer ingázót és a poros utakat vették ész­re. Voltak olyanok is. akik csak a városunk szimbó­lumává vált avasi kilátót, a szépülő egyetemvárost és az új lakótelepeket látták. Mindegyik vallomásból kiérződött azonban, hogy azok a fiatalok, akik írták, szeretik és ismerik a várost, egyetértenek abban, hogy tenni kell érte, fel kell tárni szépségét. Tóth Bertalan rendező-tanárnak sikerült megtalál­nia az előadásmódban is a tizenévesek hangját. Merőben mást, mutatott meg a városról az EÁÉV irodalmi színpada. Egy régi ősz hangulatát idézték fel — 1944 őszét. A legendás hírű MOKAN-komité Mis­kolciért vívott harcait mutatták be. Bár a produkció még nem volt teljesen kiforrott, de szuggesztív ere­jével sikerült megjelenítenie 1944 novemberének nagy tetteit. Szép László rendezése minden elismerést meg­érdemel, mert megmutatta, hogy a felnövekvő mun­kásnemzedékünk kegyelettel őrzi apáik múltját. A karácsonyfa alá Ma kezdődik és egészen december 23-ig tart az a kiállítás és vásár, az Ady Művelődési Házban, melyet iparművészek munkáiból rendeztek. Aki ellátogat ide, remélhetően könnyen meg tudja oldani karácsonyi ajándékozási gondjait. A ki­állítás és vásár mindennap délután 3 és este 7 óra kö­zött tart nyitva, beleértve a hétvégéket ic. A Réa Károly Céh felhívása A Kós Károly Céh 1988 elnevezésű szervezet Felhívás végtisz­tességre című irata nyomán ma már falvak százaiban épülnek második világháborús emlékművek, pótlódnak a megcsonkított első világháborúsak, létesülnek emlékhelyek 1848-49 és 1956 áldozatainak. A Céh felhívása egyik szorgalmazója volt az azóta már lezárult emlékmű-pályázatnak. A társaság most új felhí­vást fogalmazott meg, más jellegű szerveződésre szólít fel: a hajdani koalíciós idők szabadművelődési szervezeteit szeretnék újjáéleszteni. A koalíciós idők szabadművelési szervezeteit 1948. júniusában számolták fel a Révfülöpön rendezett konferencián. A Céh éppen ezért a jövő év télutójára Révfülöpre hívja az ese­mény tanúit, a szabadművelödés gyakorlatára még emlékező- ket, és azokat, akik saját településükön ma vállalják a művelő­désszervezés feladatait. Az alábbi felhívás megfogalmazói úgy gondolják, hogy a jövő évi révfülöpi konferencia megújitója len­ne a zsákutcába került, mert zsákutcába kergetett közművelő­dési gyakorlatnak is, világos helyzetet teremtve abban, hogy a művelődési intézményeknek és a népművelőknek mik a felada­tai, kiknek és milyen munkával tartoznak. ■J/c Canon másológépek, telefaxok és hívogatóan szép sportfelszerelések sorakoznak a klagenfurti kereskedőháznak a Déli Hírlap Kft. által szervezett kiállításán a Tudomány és Technika Házában. A Mehle-cég korszerű, márkás sport­cikkeit, elsősorban teniszütőit, szabadidőruháit és sportci­pőit hozta el a bemutatóra. A kereskedőházzal a Miskolci Vízművek gyümölcsözőnek ígérkező gazdasági kapcsolatot alakított ki, s ebben a Magyar Gazdasági Kamara Észak­magyarországi Bizottsága is szerepet vállalt. Számos hely­beli nagy- és kiskereskedő érdeklődött már az osztrák cég ajánlata iránt. (Kerényi László felvétele) A Kós Károly céh orszá­gos kulturális egyesület névadójának kultúra- és művelődésszervező tevé­kenységét, az éppen szüksé­ges tennivaló megvalósí­tását példának tekintve szorgalmazza a helyi szabad művelődési bizottságok. mint a lakosság öntevékeny és önigazgató művelődésé­nek, a legkülönfélébb sza­badidős szervezeteinek tevé­kenységét fölkaroló és segí­tő testületek megalakítását. Ezekben a helyi hatás­körű bizottságokban fogja­nak össze a helyben meg­alakult pártok és mozgal­mak, az egyházak, az egye­sületek, az iskolák, az ifjú­sági és az érdekvédelmi szervezetek képviselői és legyenek tagjai azok a jeles értemiségiek, akik életpá- jájukkal és tevékenységükkel hitelesítették magukat a la­kosság előtt. Ez a bizottság kérje, kap­ja meg és kezelje a telepü­lés közműveltségre, a sza­badidő-szervezésre, az ál­lampolgárok művelődési és művelődési és közösségi kzedeményezéseinek segítsé- gére-fejlesztésére szánt, ed­dig a tanács vagy pénzügyi integrációja által kézben tartott pénzeket; ez a bizott­ság vegye át az eddig „népművelésiként” vagy puszta névcserével ..köz- művelődésiként” emlegetett szakigazgatási feladatokból azokat, amelyeket megtarta­ni érdemes. Ezen bizottság támogassa a legkülönfélébb helyi: a kultúrával, a műve­lődéssel, szabadidő szerve­zéssel, a közéleti és szoci­ális kérdésekkel foglalkozó állampolgári csoportosuláso­kat, legyen gazdája és to­vábbítója mindazon infor­mációnak. amely az adott te­lepülés, körülményeinek fej­lesztésével *■ * io ’ >• a humánusabb, a nyíltabb és az egymás iránt tolerán- sabb helybeli világot te­remtheti meg. Ezen bizottság támaszkod­jék a közösségfejlesztő szándékú népművelőkre egyidejűleg pedig tájékozód­jék az immár évtizede folyó településszervezői és közös­ségfejlesztői tevékenység út- ja-módjáról éppen a helyi honosítás végett. Megje­GÉPKOCSIÜZEME felvételre keres C-, E-, F-kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket 12/24 órás munkarendbe. KERESETI LEHETŐSÉG: 8000-11 000 Ft/hó, gyakorlattól függően. Igény szerint korszerű munkásszállást és 50 százalékos MÁVAG vasúti igazolványt biztosítunk. Sorkatonai szolgálatból leszereltek részére, amennyiben vállalatunkkal egyéves szerződést kötnek, 3500-4600 Ft egyszeri jutalmat fizetünk a munkába állást követő egy hónapon belül. JELENTKEZNI LEHET: LKM felvételi iroda (III. hivatalház) 3. emelet 311. szoba, vagy Tóth László gépkocsi-üzemvezetőnél. gyezzük: ez az eddig nem túlzottan népszerűsített, mert a hivatalos népművelés ke­reteibe alig férő tevékenv- ség kiváló emberi, közösségi eredményeket hozott Magyar- ország sok településén. Működtek már szabadmű­velődési szervezetek Ma­gyarországon ; az alakuló pártállam nyelte el tevékenységüket, szándé­kukat, terveiket mindenütt megteremtve ezzel annak ide­jén a kultúra és a művelő­dés felülről osztogatott-sza- bályozott szisztémáját. Legyen végre e tevékenység újra szabad! Már csak azért is, mert immár bölcs jog­szabály engedélyezi az egvüttlétet, a közös műve­lődést. és már csak azért is, mert ezt a tevékenységet sem finanszírozza más, mintsem az országlakosság. A hajdani koalíciós idők szabadművelődési tevékeny­ségét az 1948. nyarán ren­dezett révfülöpi értekezleten számolták föl; illő tehát, hogy ugyanott bontson zász­lót az új szabadművelődési gondolat. 1990. februárjá­ra Révfülöpre gyűlést hir­det tehát a Kós Károly céh országos kulturális egyesület mindazoknak, akik még a korábbi szabadművelődési időszak részesei lehettek és- mindazoknak, akik ma akarnak részt vállalni e feladatban. Várjuk tehát elődeinket és várjuk a meg­alakult vagy megalakuló szabad művelődési bizottsá­gok tagjait. képviselőit, jövőnket a múlttal összekö-1 tő, bízvást történelmi pilla-, natban gondolkozzunk együtt közös tennivalóin-! kon! A gyűlés persze nem­csak múltidézésre, hanem tapasztalatszerzésre, tapasz­talat-átadásra is való, s ta­lán arra is alkalmatos lesz, hogy a törvényhozást az or­szágos szabadművelődési vezet mielőbbi megalakítá­sára késztesse. A Kós Károly Céh orszá­gos kulturális egyesület mindezeket szorgalmazandó, segítségét, és közművelődé­sét ajánlja mindazon tele­püléseknek, amelyek e té­mában azt igénylik. A tervezett révfülöpi kon­ferenciára pedig mindazokat várja, akik tanúi voltak a hajdani, vagy immár része­sei a leendő szabad műve­lődési tevékenységnek és akiknek véleménye van er­ről: mindazokat tehát, akik tenni és cselekedni akar­nak a helybeli öntevékeny- és önigazgató művelődésért. Leendő konferenciánk maj­dani résztvevőitől írásos 1 je­lentkezést várunk á Buda­pest, XIX. Kós Károly tér, 10., 1192 postacímünkre legkésőbb december 20-ig; visszaigazolást és részletes tájékoztatást 1990. január közepéig ígérhetünk. Ugyan­ide várjuk a helyszíni ta­nácsadást kérő leveleket is. Juhász József kötele Az Űj Kilátó Irodalom­pártoló Egyesület adta ki Juhász József ötödik köny­vét. A szerzőnek 1949-ben, 1972-ben és 1983-ban jelent meg verseskötete, 1986-ban szociográfiája. A most megjelent Arc a tenyérben című verseskötet szerkesztője Mile Lajos. Ae utószóban — egyebek között- — így ír Juhász Józsefről,, költészetéről: „A romantikus, költői örökséghez közelíti, Juhász József verseit a he­ves, már-már stili.zálatlan, őszinteség is... A kötet cik­lusainak beosztása pontosan jelzi a költő érdeklődésének’ irányait: család, szülőföld, szerelem, haza, élet-halál; ínig a legfontosabb témák., j i

Next

/
Oldalképek
Tartalom