Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-30 / 305. szám

hí Válassims&h elüt I. Valószínű, hogy sokféleképpen emlékezünk majd vissza 1939- re, de tagadhaiatlan: leginkább a politikusok éve volt az el­múlt esztendő. Új, eddig sosem látott tömörülések jelentek meg a politikai küzdőtéren és régi, elfeledettnek hitt pártok újítot­ták fel a működésüket. Vadonatúj szereplők alakítják a köz­életet. S ha szabad jósolnunk: várhatóan jövőre is kitüntetett szerephez jutnak a politikusok. Szabad választásokra készü­lünk, s ha sikerül a békés átmenet, jövőre már elmondhatjuk magunkról: parlamentális alapokon nyugvó demokráciában élünk. Ilyen társadalmi berendezkedés meMett pedig egyálta­lán nem lehet közömbös, miként vélekednek a különböző pár­tok képviselői közös dolgainkról. Érdemes odafigyelni vélemé­nyükre. Az új esztendő küszöbén azt kérdeztük a környékün­kön működő pártok jeles képviselőitől: mit várnak 1990-től? 4- Dr. Furmann Imre, a Magyar Demokrata Fórum országos és miskolci elnök­ségének tagja: — Mindenekelőtt hadd jellemezzem egy rövid mon­dattal az elmúlt évet: fan­tasztikus volt! Azt várom, hogy ez a változás 1990-ben is folytatódik és eltűnik az a látszólagos zűrzavar is. amit esetleg olykor-olykor az emberek még érez­nek. Azt várom, hogy a po­litikai pártok kikristályoso­dott programmal, önálló ar­culattal lépnek az emberek elé, és nem bújnák az egye­sült el'enzék álcája mögé. Azt várom, hogy ezek a programok reményt adnak majd az embereknek, nvrt remény né’kül nem lehet él­ni. Én azt remélem, hogy Magvarcrszáe lakói maxi­málisan fogiák értékelni .azt. a munkát és azt az erőfe­szítést. amelyet a Magyar Demokrata Fórum véne z. még ha ez az erőfeszítés olykor nem is látványos, nem jár hatalmas csinna­drattával, mint néhány em­ber hangos rikácsolása ... 4- Tóth Pál, a Magvnr Srocia'ista Párt mls'-oi-i el­nökségének tagja, ai várospolitikai tagozatának egyik alapítója: — A Magyar Szocialista Pártnak m°g kell szünt^tme a következő évb»n azt .a fá­ziskésést, ami abból adód’k, hogy az elődpárt politikai megújulása 1988-ban nem következett be. A párt tag­ságának meg kell tanulnia a politizálást többpárti tere­pen, de azt sem lehet kizár­ni, hogy ellenzéki pozíció­ból kell majd politizálnunk. Az országgyűlési és a hely- hatósági választásokon való részvételtől éppen ezért azt várom, hogy ez a pári élet- képességének nagy erőpró-­bája lesz. Remélem, hogy legalább a létszámában meg­mutatkozó erejének megfe­lelő. en szerepel a pártunk. A miskolci pártelnökség azt reméli, hogy a választási harcban összekovácsolódik a tagság, kialakul egy erős aktivista gárda,. és a kam­pányban szerzett tapasztala­tok kimozdítják a tagságot a régi politizálás! gyakor­latból. A szocialista párt miskolci elnöksége azt várja a jövő évtől, hogy a város közéletének is aktív szerep­lejévé válunk. Nagyon re­mélem hogy a városi tanács szocialista párti frakciója megszerveződik, a párt és az alapszervezetei az aktuá­lis várospolitikai kérdések­ben hallatják majd a sza­vukat, és képes lesz a mi pártunk is ugyanolyan szín­vonalú akciók megszervezé­sére, mint ’amilyenekre más pártok már példát adtak az idén. Azzal is tisztában va­gyunk. hogy minden politi­kai pártnak választ kell majd adnia azokra a prob­lémákra, amelyek a költ­ségvetés elfogadásából, a magyar gazdaság súlyos hely­zetéből következnek. Ha el­fogadottá . akarunk válni, meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel po­litikai erőként a leghatéko­nyabban tudunk segíteni a bajbajutottakon. Ügy hi­szem, az a „megsegítősdi”, am“ly az elmúló évben a politikai pártok egv részére jellemző volt, jövőre már nem lesz elég. A szegény­ség és a munkanélküliség olyan széles társadalmi ré­tegeket, csoportokat érint majd, ami a politikai pár­toktól is mást, nagyobb erő­feszítést kíván, s nem ki­zárólag pártpolitikai érde­kektől motivált akciókat igé­nyel. Azt is remélem, hogy a román nép annyi szenve­dés és megaláztatás után végre megtalálja a helyét az európai nemzetek nagy csa­ládjában, és 1990: a magyar és a román nép egymásra találásának éve lesz. Mint politizáló ember, a szocia­lista párt tagja abban is bí­zom: a román események minden baloldali párt szá­mára világossá teszik, hogy mitől kell elhatárolódniuk. » 4- Dr. Matyi László, a Szabad Demokraták Szövet­sége miskolci ügyvivője: — Az ellenzék választási győzelmét várom a jövő év­től és azt, hogy ezen belül az SZDSZ olyan arányt éi el, amivel a kormányba be­kerülhet. Szeretném megis­mételni: szövetségünk nem lép koalícióra az MSZMP semelyik utódszervezetével sem, így valószínű, hogy nem úgynevezett nagykoalí­ciós alapon jön létre az új kormány. Ami közvetlen környezetünket illeti, azt re­mélem, hogy az SZDSZ, amelyik már most megha­tározó politikai tényező. to­vább . erősödik majd. Ahogy az emberekbe negyven év alatt beievert félelem oldó­dik, s tisztázódik a politikai mező, úgy nő napról napra a Szabad Demokraták tá­mogatottsága, egyre-másra jelentkeznek az új belépők és a szervezetünk iránt ér­deklődőik. Ami a választási kampányt illeti, ettől azt remélem, hogy nem az el­lenfél lejáratása, hanem a saját programunk hirdetése válik benne döntővé. Itt az ideje ugyanis, hogy a pártok — az SZDSZ-hez hasonlóan — nyilvános választási prog­ramokkal is megjelenjenek a színen. + Dr. Iván Géza, a Füg­getlen Kisgazdapárt egyik országos alelnöke: — Pártunk, melynek régi. több, mint 50 éves prog­ramja ma is tartalmaz ak­tuális politikai elemeket, re­ményteljes várakozásokkal tekint a választások elé. Ellenfeleink sokszor nosztal­giapártnak neveznek min­ket. De mi a múltunkra büszkék vagyunk, sőt vá­lasztási reményeink egyik fő alapját képezi az a törté­nelmi tudat, hogy 1945-ben abszolút többséggel pvertük meg a választást. És ez» nemcsak bennünk, vezetők­ben. hanem a falvakban élő volt kisgazdapártiakban és fiaikban is elevenen él még a mai napig is. Az „Isten, haza, család” jelszavunk irányadó a számunkra. Így a programunk egy olyan keresztény (keresztyén) er­kölcsrenden alapuló, társa­dalmi igazságosságot megva­lósító államéiet kiépítése, melyben hazánknak minden polgára megtalálja az ott­honát és nem kényszerül hazafiatlanul elhagyni a ha­záját. A választási zászlajá­ra a mi pártunk a szélső­ségektől mentes polgári társadalom kiépítését és egy teljesen demokratikus fel­építésű középpárt uralomból való részesedését tűzte. Mi­vel a magyarságnak a jövő­beni megmaradáshoz csak a közös európai állam kiala­kítása ad biztosítékot — újabb müncheni egyezmény jelenleg szóba nem jöhet — így a Független Kisgazda- párt a nemzetek közötti együttműködést (főleg a szomszédos államokkal) és a parancsuralmi rendszerek megszüntetését is elsőrendű feladatának tekinti. Végül azt várom a jövő évtől, hogy az új kormány1 megalakítá­sánál a mi pártunk is dön­tő tényező lesz. + Hegyi Imre, a Magyar Néppárt megyei elnökségé­nek ügyvezetője: — Mindenki vár valamit, nemcsak az 1990-es évtől,’ hanem a 90-es éveiktől is. A közéletben tevékenykedő em­ber az őt küldő közösség várakozásaitól nem tudja magát elkülöníteni. Csak várni valamit nem elegendő, azért tenni is kell valamit. A Nemzeti Parasztpárt. amely 1956-ban Petőfi Párt néven alakult újjá, ma Ma­gyar Néppárt névén ötven évet magáénak vallva jog­utódként sokfajta várako­zást segít valóra váltani. Az egyetemes magyarság párt­jaként a családok pártján áll, ahol az idősek megbe­csülésére nevelik a fiatalo­kat, úgy hogy közben a fia­talok test,ben és lélekben erős, egészséges, és művelt magyarok legyenek. A falun és városon élő, dolgozó em­berek pártja is vagyunk. Majdnem 45 éve élek Mis­kolcon úgy. hogy Bibó Ist­ván és Erdei Ferenc tanítá­sai alapján és város és vi­déke szellemében munkál­kodtam. Miskolcnak három megyére kiterjedő sugárzá­sát figyelembe véve szor­galmaztam az értelmiség szerepének növelését. Mis­kolcra sok helv-ől jöttünk. Nemcsak e megyéből, ha­nem más megyékből, sőt a mai Szlovákia területéről sokan származnak. Ebben a magyar R.uhr*-vidéknek ki­kiáltott városban ma sok a megcsalatott és sokat szén-» vedett, meghasonlott ember, mert a munkások nevében a hatalommal visszaéltek. Azt várom, és ezért munkálko­dunk, hogy a lelkiismeret- vizsgálat idején senki ne hagyja feláldozni magát bármilyen hatalmi politiká­nak . Az újjáéledni akaró emberek okuljanak a törté­nelemből. Azt is vá/om, hogy itt Kelet-Közép Euró­pában a sztálinizmus lánca­it lerázó emberek európai módra küzdve találják meg egymás kezét. Az egymásra uszításunk és uszulásunk és a gyűlölködés után valósul­jon meg a Duna-völgyi né­pek Németh László fogal­mazta tejtestvérisége, hogy a Dunának, Oltnak emberi méltóságú hangja legyen. A népek barátsága úgy erő­södik, ha az egész világon az elemi demokratikus jogok valóra válásával jogállami­ság lesz, és egymás kölcsö­nös megbecsülésével terem­tünk egy emberi világot. A város polgárainak békés, boldog új esztendőt kívánok!-f Répássy Róbert, a Fia­tal Demokraták Szövetsége miskolci választmányának tagja: — 1989. Közép- és Kelet- Európa számára a nagy vál­tozások éve volt. Ezek a vál­tozások a kommunista pár­tokon belüli reformoktól egészen a forradalomig ter­jednek. 1990-től azt várom, hogy a változások intézmé­nyesüljenek ezekben az or­szágokban. Szülessenek meg a parlamentáris demokrácia új intézményei, kezdődjön végre el az a folyamat, amely ezeket az országokat Európához felzárkóztatja. A környező országokban élő magyar kisebbségeknek 1990- től egyenjogúvá és egyen­rangúvá kell válniuk a többségi nemzettel. Ebben a törekvésükben az anvanem- zet támogatását kell bírni­uk. Magyarországon az új esztendő legfontosabb fel­adata — a gazdasági össze­omlás elkerülése. Negyven év csődjét nem lehet azon­ban egv év alatt felszámol­ni, 1990-ben azok a politi­kai erők is magukra vállal­ják a felelősséget, akik nem felelősek az elmúlt négy év­tizedért. Bízom benne, hogy a magyarok türelmesek lesz­nek ezekkel a politikai té­nyezőkkel szemben. Termé­szetesen az új évtől az új parlamentet is várom, és mivel a Fidesz érdekelt a választásokban — remélem, képviselői is helyet foglal­hatnak majd az Országház­ban. A választások után azonban a pártoktól elvá­rom, hogy a pártharcok ke- < rüljenek le azonnal a na­pirendről. és a pártok kap­csolatai váljanak konstruk­tívvá. Az új kormány meg a következő évben rendezze a Magyarországon tartózko­dó szovjet csapatok kivoná­sának kérdését. Demokrá­ciánk mindaddig törékeny marad, amíg függetlensé­günk nem biztosított. Végül, de nem utolsósorban, 1990- től azt várom, hogy Mis­kolc és a megye visszanyer­je azt a progresszív szere­pét, amelyet az elmúlt év­századokban már többször betöltött a magyar történe­lemben. Ennek érdekében a miskolci önkormányzat meg­választásától is sokat várok. Ha 1989. a változások éve volt, 1990-nek a stabilitás évének kell lennie. 4- Liszkai Károly, a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt országos választmá­nyának tagja, az MSZDP Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei titkára: — Én a pártunk miskolci szervezetének véleményét is tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy mi a válasz­tási kampány során azt sze­retnénk, ha a lakosság, il­letve a választók előtt tisz­tán kirajzolódna, hogy az egyes pártok mit szeretné­nek, a programjukban levő, árnyalatnyinak tűnő különb­ségek mit rejtenek maguk­ban, és így nem a válasz­tók szubjektív, hanem tuda­tos döntésén alakulna meg az új parlament. A válasz­tások után egy olyan par­lamentet szeretnénk, ame­lyik bírja a választók bizal­mát és nem politizáló, ha­nem politikus. Azt is sze­retnénk, ha ez a parlament a döntéseivel el tudná moz­dítani az országot ebből a hullámvölgyből. Ügy gondol­juk továbbá, hogy most már el kell kezdődnie a számon­kéréseknek is, mert szerin­tünk nem élhet jobban a bűnös, mint az áldozat. Sze­mély szerint pedig azt vá­rom a jövő évtől, hogy a mgyarországi és erdélyi fia­talok a nyári szünetben kö­zösen táborozhatnak maid. Ilyen táborokat a Szociál­demokrata Párt :»s tftrehoz a megyében, örülnék an­nak, ha Borsod-Abaúj- Zemplén iskolái kapcsolatot keresnének az erdélyi isko­lákkal, és maguk is ilyen gyermek- és ifjúsági tábo­rok létesítésével segítenék a magyarságtudatunk erősö­dését. (Befejező része a keddi számunkban)

Next

/
Oldalképek
Tartalom