Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-29 / 304. szám
j(c Molnár Anna az első, Lukln Márta a második szereposztás Carmenje. (Jármay György felvételei) B. Ú. É. K. ’90 Szilveszter a televízióban Operabeniutató 32 év után A Carmen Nemzeti Színházban Az óév utolsó napjára sok kellemes szórakozást ígér a televízió. S bár a java mindig az esti-éjszakai órákra marad, egész nap válogathat a programokból a nézők apraja-nagyja. Az 1-es programban regreg 9 óra 5. perekor a Kéménymesékkel szórakoztatják a legifjabbakat. Fél 10- kor látványos szovjet kisjátékfilmben gyönyörködhetünk, címe: Csillagok a jégen. Délután 5 óra 20 perckor: Gyilkosság két tételben. A magyar tévéfilm rendezője Bánki Iván, főbb szereplői Bánsági Ildikó, Koncz Gábor, Madaras József, Esze- nyi Enikő, Tordy Géza, Mécs Károly. Este 19 órakor kezdődik a már két előző szilveszter estén sikeresen „szereplő” Házaspárbaj, amelynek ezúttal az Eszményi Viktória—Hetiig Gábor, a Dékány Sarolta —Koós János, a Pécsi Ildikó—Szűcs Lajos és a Sára Bernadett—Cseke Péter páros méri össze ügyességét. Rendező: Kalmár Tibor. 20 óra 10 perckor veszi kezdetét a B. ú. é. k. ’90. A szórakoztató csacskaságok műsorvezetője Antal Imre. LáthaTúraajánlat A Miskolci VSC természet- járó szakosztálya december 30-án indul évzáró túrájára. Útvonaluk főbb állomásai: Pisztráng telep — Csókás — Szeletabarlang — Lillafüred. Az érdeklődőket fél kilenckor várja a Majálisparkban Regéczi Emil túravezető. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület tagjai szombaton utoljára indulnak a hegyekbe ebben az évben. A Közép-Garadna és Ömassa közötti 12 kilométeres útvonalat járják majd be. Ferenczi Lajos vezetővel 8 óra 40 perckor találkozhatnak a túrázni vágyók. A DVTK természetjáró szakosztálya évnyitó túrája január elsején lesz. A kirándulók a lillafüredi végállomásról 9.03-kor indulnak egy Volán autóbusszal. A Rókafarm , — Lillafüred útvonalon L endeczky László lesz a túravezető. tunk-hallhatuok tévés bakikat, paródiákat, lesz Tücsök és bogár, Kandi kamera és sok minden egyéb. Valaha világsiker volt, és siker mindig, amikor bemutatják: Van, aki forrón szereti a címe Billy Wilder amerikai filmvígjátékának, amelyben Marilyn Monroe. Tony Curtis és Jack Lemenőn komédiáaik utolérhetetlen ül. 23 óra 15 perckor kezdődik az ugyancsak elmaradhatatlan sziveszteri ínyencség: a Szuperbola. t A 2-es programban délután 4 órakor Grétsy László és Vágó István jól ismert sorozata ezúttal „betűhiány- nyal” jelentkezik. Szilveszteri címe ugyanis: Álljunk meg egy óra. 17 óra 20 percA Vidám élet című spanyol film író-rendezője, Fernando Colomo meglehetősen „furcsán járt” ezzel a filmjével: kezdetben dokumentum drámának szánta, majd miután számos változtatást hajtott végre a forgatókönyvön, 'egyre inkább komédia lett a dologból. Az eset azért különös, mert általában éppen fordítva szokott megtörténni: a vígjátéknak szánt alkotások lesznek egyre komorabbak miközben készülnek, a végeredményt pedig mindannyian ismerjük ... A végül „városi komédiának” minősített film meglehetősen régi témát dolgoz fel, nevezetesen a testi szerelem nehezen múló, illetve nehezen gyógyítható kínos emlékeit. A filmbéli Ana orvosnő egy egészségvédő központban, ahol a szakemberek éppen azon fáradoznak, hogy megelőzzék ezeket a nyavalyákat. Ez jól összefér Ana orvosi esküjével, férjének azonban inkább kellemetlen a dolog, hiszen ő az egészségügyi miniszter bizalmas munkatársa, Ana pedig — munkája következtében — egyre népszerűbb lesz alvilági körökben. kor ezen. a csatornán is Gyilkosság két tételben. Hogy mit jelent ez a kéttételes sugárzás, azt majd tapasztalhatjuk a képernyő előtt. 19 óra 30 perckor ismét film, ezúttal olasz produkció. A Spagetti-ház főszerepében Nino Manfredit láthatjuk. 22 óra 5 perckor tetőfokra hághat az izgalom: Bongó! Műsorral és sorsolással. A Gálvölgyi-show-t 0 óra 35 perckor láthatjuk, aztán újból film következik, méghozzá francia, a címe: Az én kis barátnőm. Ennyit tehát az év utolsó napjának és az új év első óráinak tévéprogramjából, természetesen a teljesség igénye nélkül. e. m. Mivel komédiáról van szó, kitalálhatják: a bizonyos kellemetlen és kínos „bajok” terjedne!; a maguk roppant kellemes módján, a férj a miniszter szeretőjével, a mi- nisztemé a testőrével, és így tovább ... Mindebből kisülhetett volna valami lapos malackodás is, de Szerencsé-' re nem ez történt, köszönhetően Fernando Colomo- nak. Jól megcsinált, kellemes és ugyanakkor komoly gondolatoktól sem mentes film a Vidám élet. A siker okát a rendező — szerényen — a színészeiben látja: az Anát játszó Veronica Forque, az Antonió-t alakító Antonio Resines, és a többiek személyében. A hazai siker (mert remélhetőleg az lesz) pedig részben annak köszönhető, majd, hogy a Vidám élet ékes bizonyítékául szolgál: nemcsak erőszakra, akcióra, vérre, durvaságra, horrorelemekre lehet egy filmet felépíteni, hanem másra is. Mondjuk vidámságra. Hájé A mostani operabemutatót megelőzően legutóbb 1957 májusában játszott operát a Miskolci Nemzeti Színház társulata: Mascagni Parasztbecsületét és Leoncavallo Ba- jazzókját. Ezt követően megszűnt a színház operarészlege, amelynek felélesztésére a hatvanas évek elején lett volna lehetőség, de az akkori első számú megyei vezető ezt nem tartotta fontosnak. A hiányt a város úgy igyekezett pótolni, hogy vendég operatársulatokat fogadott, évente háromnégy alkalommal. Harminckét évi hallgatás után természetes, hogy fokozott érdeklődés nyilvánult meg a színház Carmen-bemutatója iránt. A Carmen a legtöbbet játszott darabok egyike. Egyedül a Puccini- operák érnek népszerűsége nyomába, és egy-két Verdi- opera. A zeneirodalom egyik legkarakteresebb, leglátványosabb alapműve. Bemutatása tehát kockázatos. A látottak-hallottak alapján — úgy érzem — a színház vezetése helyesen döntött, amikor műsorra tűzte Bizet remekművét. A színpadra állítást Gal- góczy Judit, a színház főrendezője vállalta magára. Rendezésében a zenedrámai helyzetek, fordulatok pontos kidolgozására törekedett. Tudta, hogy a színpadi cselekményt nem szakíthatja el a zenétől, sőt, a játékot a zenei helyzetekre kell építenie. Végiggondolt rendezésében érződik, hogy alaposan ismeri az alapművet, Prospeer Merimeé munkáját. Sok-soik ötletet merített a novellából, ezk mindegyike színesíti, gazdagítja az előadást. (Gondoljunk csak a kocsmajelenebre, ahol Carmen táncának kíséretéhez egy tányért tör ketté, s annak összeütögetésóvel veri ki a ritmust.) A rendező gondos színészvezetéssel, egyes jelenetek részletgazdag feidolgozásávail fokozza a látványt. Nem öncélú a kórus gyakori mozgatása: hol a földszint széksorai mellett, hol a karzaton, hol a prosceneum páholyban találjuk őket. Helyváltoztatásuk mozgalmasabbá, lüktetővé teszi az előadást. Galgóczy az egész játékteret úgy építette fel, hogy az az énekesek, a zene minél jobb érvényesülését szol-' gálja. A színpadot a nézőtér rovására megnagyobbította — a földszint első két sorát ledeszkáztatta —, s a nézők egy részét felültette a színpadra. Jól tette. Így nemcsak passzív nézői és hallgatói voltunk az előadásnak, hanem részesei is. Az énekesek áriáik jelentős részét a zenekar előtt énekelhették, jó akusztikai körülmények között. A jobb hangzást a nézőtér fölött elhelyezett „álmennyezet” is segítette. Dévényi Rita archi- tektikus díszletei további jó lehetőséget adtak a rendezőnőnek. (A színpadi ülőalkalmatosság meglehetősen kényelmetlen, de biztos így is sokan örömmel ülnek oda. lehetőséget kapva, hogy bekukkantsanak a kulisszák mögé.) Az operarendezők egy része manapság a nyitányt és az egyes felvonások előjátékát mozgással tölti meg. Azt hiszik a nézőről, hogy látását állandóan foglalkoztatni kell. Örömmel írok arról. hogy Galgóczy nem tartozik közéjük, hagy minket Bizet zenéjére figyelni a nyitány alatt. A létszámban megnövekedett és minőségében feljavított zenekar Molnár László karmester keze alatt a korrekt megszólalásra törekedett — sikerrel. Az előadás kidolgozott, a hangzás ápolt volt. Az előfordult pontatlanságok egyes szóló- állások esetén a lámpaláz rovására irhátok. Ha valamivel adós maradt a zenekar, az a muzsika tüzessé- ge és virtuozitása. Jó volt látni, hogy a karmester nemcsak a zenekarral törődött, hanem végig együtt élt a színpadi történésekkel: segítette, instruálta az énekeseket. Jó tempókat adott, amelyeket az énekesek és a kórus mindvégig fegyelmezetten betartottak. Molnár László keze nyomán újraszületett Bizet zenéje. (Az első két előadást ő vezényelte, ezt követően még Gillay András és Kalmár Péter fog felváltva dirigálni.) Az első szereposztásban Molnár Anna formálja meg Carment. A miskolci nyarak operai és operettelőadásaiból is ismert művésznőt bársonyos, sötétbe hajló hangszíne, hangjának terjedelme, játékának dinamizmusa, temperamentuma e címszerepre predesztinálja. Gesztusai kifejezőek, Car- menjéből nem hiányoznak a közönséges vonások sem. Mindvégig hatalmas tempóval játszik, bírja fizikummal és hanggal is. Sok-sok szuggesztív pillanata marad emlékezetes. Lukin Márta a győri Kisfaludy Színházból szerződött Miskolcra. Ö a másik szereposztás kitűnő Carmenje. Tehetséges énekesnő. Iskolázott, jól karbantartott hangja alapján arra következtetek, hogy még 6ok hasonló szép feladat vár rá. Játékának lényege a természetesség. Intelligens, árnyalt szerepértelmezésével, tiszta intonációival nagy hatást gyakorol a publikumra. Molnár Anna partnere Leblanc Győző. Több operettben szerepelt az elmúlt években Miskolcon, így fokozott érdeklődés előzte meg operaénekesi bemutatkozását. Alkatánál fogva az ő Don Jósé ja jó megjelenésű, kellemes fiatalember. Leblanc technikailag könnyen megbirkózik Bizet zenéjével, - muzikalitása is erre utal. A magas hangok megformálása nem jelent számára nehézséget. Ami ront teljesítményén : a nehezen érthető szöveg, és hogy érces, kemény hangjával a duettekben elfedi partnerét. A másik Don Jósé Vadász István. Egészen más szerelmes férfit állít elénk, mint Leblanc. Ez a Don Jósé bumfordi parasztfiú. aki katonaként is szem előtt tartja anyja intelmeit, kérését. Talpig becsületes, aki nagyon szánnivalóvá lesz, amikor úrrá lesz rajta szenvedélye: Carmen iránt érzett szerelme. A virágária az előadás legszebb pillanatainak egyike. Szép olaszos hangjával jól gazdálkodik Vadász. Amit színészi játékkal esetleg nem tud megoldani, azt feledteti énekével. Escamillót Abrahám István és Egri László énekli- játssza,. felváltva. Ábrahám színházunk egyik legfoglalkoztatottabb művésze, . aki kitűnő adottságokkal rendelkezik. Elfogadjuk torreádornak, el tudja hitetni, hogy ő az, aki minden nőt megkap,Carment is meghódítja. O az, akit a tömeg ujjongva köszönt és ünnepel. Bizet zenéjével azonban nem mindenhol tudott megbirkózni, hangterjedelme szűkebb. mint amit a dallam megkíván. Egri László hangja karakteresebb, színe, gazdagabb, kifejezőbb lett azóta, hogy körülbelül 10 éve Verdi Don . Carlosából itt Miskolcon és a megyében énekelte — ifjúsági hangversenyeken —; a Szabadság kettőst Vadász Istvánnal. Fejlődése azóta töretlen. Az életveszélyes kalandok hősét formálja meg , Escamillóban. Egri átütő és hajlékony hangjával technikailag is birtokolta Bizet, izzó zenéjét, de ugyanígy kitűnően formálta meg Dan- cairó csempész-vezért, a Molnár—Leblanc-féle szereposztásban. Micaela Körei Katalin, illetve Pirisi Edit. Körei hangja melegen érzelmes és kifejező. A művésznő játékával és énekével jól jellemzi azt a lányt, aki vonzódik ugyan Don Jóséhoz, falubelijéhez, de szemérmessége tiltja, hogy érzelmeit feltárja előtte. Hangjának, énekének drámaiságát az előadás végéig tudja fokozni. Emlékezetes alakítás Pirisi. Edité is, a harmadik felvonás áriájában, majd a fináléban is meggyőz bennünket arról, hogy van hite. bátorsága, ereje Don Jósét hazavinni annak haldokló édesanyjához. Kisebb szerepekben Fras- quita és Mercedes alakítói szereztek szép perceket női-i ességükkel és kedves hangjukkal. Mojzes Andreáé és Danlcó Klárié, illetve Lévay Joláné és Pirisi Edité a két szerep. Zuniga hadnagy megszemélyesítője Melis Gábor, akinek színészi játékát lehet dicsérni. A december 21-i előadásban Dancairo szerepében Kulcsár Imre komé- diázott, Remendadókent Bur- get Péter tiszta éneklése dicsérhető. Kovács H. Istvánt 22-én láttuk-hallottuk az utóbbi szerepben jól játszani. Szólni kell még Pécskay Tiborról (Morales), valamint M. Szilágyi Lajosról (a kocs- rnáros). A végzetet előrevetítő cigányasszony baljós figuráját a vendég Nagy Mari teremti meg. Az Egressy Béni Zeneiskola növendékeiből alakult gyerekkórus kedvesen, tisztán. angyali hangon énekelt. Produkciójuk B arta Péter munkáiét dicséri. Az elő- adás(ok)ra jellemző volt, hogy az énekesek, a színház énekkara, a Bartók kórus tisztán, érthetően, szép kiejtéssel adták elő a dalokat. A betanításban komolv érdemei vannak Renős Zsoltnak. Kónya Erzsébet koreográfiája ötletes, külön említést érdemel a „bikaviadal”. Dévényi Rita jelmeztervező ruhái meggyőzőek és praktikusaik. Igazat adok neki abban, hogy a novellában ia jelzett kanárisárga helyett semleges színű egyenruhába öltöztette a katonákat. Ennek az előadásnak a hangú-, latához ez illett jobban. Oberfrank Géza kitűnő szö- . vegfordításában szólalt meg a darab. A december 22-i premier és a 21-i „előpremier” hosz- szan tartó vastapsa igazolja, hogy érdemes voLt. Jó és szép Carmen-előadás született, amelyre büszke lehet a színház és Miskolc is. Gonda Fereno Vidám élet
