Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-29 / 304. szám
■ 5)c Kitörni készülő terroristáktól védték az önkéntesek az aradi országutat Természetgyógyászat, lábíürdővel Schirilla, a vegetáriánus Az éiet célja: a többi ember szolgálata „Idegességbe fullad és elpusztul az a civilizáció, amely megveti, lábbal tiporja a szív sokkal ősibb és hatalmasabb igazságait.” — Az idézet Schirilla György egyik könyvéből, a Vegetá- riánuskönyvből való, melynek alcíme: Hogyan vihetjük legtöbbre az életben? A hosszútávfutó, Duna-átúszó, természetgyógyász (hadd ne soroljam tovább) Schirilla' Györggyel életmódjáról, küzdelmeiről céljairól beszélgettünk. — önről sokan tudják, hopv évtizedek óta vegetáriánus, s igyekszik minél több embert megnyerni ennek az életmódnak. — Hadd oszlassak el mindjárt az elején ezzel kapcsolatban egy tévedést.- A (legtöbb ember azt hiszi, hogy mi, vegetáriánusok egyszerűen „fűevő kecskék” vagyunk.- Pedig ennél jóval többről van szó. A vegetarianizmus életforma, mely-' nek célja a többi ember szolgálata. Persze, hogy beletartozik az is, hogy nem eszünk húst. Bár nem vagyok hívő, de hadd emlékeztessek itt arra, hogy már a bibliai tízparancsolatban is az áll: „Ne ölj!”, s nem csupán az, lrogy ne gyilkolj embert! A nem-ártás elve mellett azonban a húsevéstől más okok is visszatartanak bennünket. Egészségünk érdekében elfogadjuk a természet törvényeit, azzal tápláljuk szervezetünket, amire, annak szüksége van: ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag zöldségekkel, magvakkal. gyümölcsökkel, tejtermékekkel. — A szokás azonban mégiscsak naev úr... S mi az a többlet, amit a lemondásért kaphatunk? — Életkedvet, egészséget, testi és szellemi képességer ink kibontakozását. Tudo- mánvos megfigyelések igazolták. hogy a vegetáriánusok körében tízszer kevesebb a rák, nem beszélve az elhízás okozta szív. és érrendszeri, a reumás és egvéb megbetegedésekről Közismert, hogy a bő húsos zsíros ételeket tartalmazó ebéd után bágvadtsáz lomhasá" csömör vesz erőt az emberen. Feketekávé, bor vám' cigaretta kell ahhoz, hogy a normális tevékenység zökkenőmentes legven. és az illető mozogni, dolgozni tudjon. A vegetáriánus ember ugyanakkor teljes munkaerővel és kedvvel dolgozik ebédje befejeztével. — Beszélgetésünk elején egy köteg levelet mutatotl nekem... — Igen. Éjszakáimat leginkább azzal töltöm, hogy a segítséget' kérő betegeknek adok tanácsokét,” levélbén ‘- De személyesen is rengetegen megkeresnek. Tagja vagyok a Budapesti Természetgyógyászok és Egészség- védők Tudományos Egyesületének, s elsősorban szívás _ érrendszeri betegségeket gyógyítok. De nem mellékhatásokban bővelkedő tablettákkal vagy amputációsai.^ Mindenekelőtt a táplálkozás megváltoztatásával. Persze, ez- önmagában nem elég, szükség van vízkúrákra és mozgásra is. Váltakozó hideg, illetve fbrró lábfürdővel számos, amputálásra váró, gyógyíthatatlannak minősített beteget gyógyítottam már meg. — Kanyarodjunk vissza a vegetarianizmushoz, mint életformához. Mit jelent ez bővebben? — A vegetáriánus ember erkölcsi életének pillérei a szeretet, az alázat,, a türelem, a harmónia, a figyelmesség, a lemondás, a szorgalom és az önfegyelem. Nem az önző célok, az értelmetlen külsőségek hajszolása, hanem a tartalmas élet. Én mindennap úgy akarok lefeküdni, hogy valakiért tettem valamit. A boldogsághoz szükség van a testi egészségre, a lelki kiegyensúlyozottságra és a jó kommunikációra, tehát az embertársainkkal való szeretetteljes kapcsolat kialakítására. A lelki harmónia, a kiegyensúlyozottság viszont távolról sem csupán a húsevés elhagyásából ered. Szükség van elmélyülésre, meditációra is. Ezt persze semmiképp se úgy képzelem, hogy valaki turbánná! a fején, törökülésben mered a semmibe. A meditáció alkalmai ad arra, hogy testünk és agyunk ellazításá■ val rádöbbenjünk dolgokra, megértsünk folyamatokat, jelenségeket, melyeket a mindennapi rohanásban észre sem veszünk. S ezáltal életünket tudatosabban irányíthatjuk. magunk válhatunk sorsunk formálóivá. — Említette, hogy Ön szerint eltűnőben van a szeretet, teret hódít az önzés. Vajon mi lehet ennek az oka? — A szeretet eltűnt a hittel együtt. Megint csak a valláshoz kanyarodok vissza. Nálunk a háború utáni nemzedék hit nélkül nőtt fel, s ennek „ most érezzük a következményéit. Nem azt mondom én, hogy vezessük be minden iskolában újra kötelezően a hittanórát. De kíséreljük meg jóságra, tartalmas életre nevelni az embereket. Évek óta harcoló)' már az Iskolai életmódórák bevezetéséért, de a dolog még mindig nincs sínen. A mai oktatási rendszerünk egyébként is arra törekszik, hogy tömegembereket neveljen. Nem fogadja el, ha valaki más, mint a többi, beleerőlteti egy uniformisba. Ez pedig semmi másra nem jő. mint a kreativitás visszaszorítására, a tehetség elpusztítására. S aztán jön a csalódottság, a sikérélményhiány, az agresz- szió, az irigység és a káröröm ... Persze, az emberi érzésekkel nem csak nálunk van baj. Nyugaton de főleg Európában egyre jobban elhatalmasodik az idegesség S ez nagyon veszélyes folyamat, hiszen béke az emberek, a népek között csak akkor lehet, ha minden egves ember megteremti a saját belső békéjét, harmóniáját. Lipták Judit Jó előre közölték az Uránia Csillagvizsgáló munkatársai: teljes holdfogyatkozás lesz február 9-én Í8.28 és 21.53 óra között. Ebben az időszakban a Föld árnyéka a Holdra vetül, emiatt a te- lehold fokozatosan árnyékba borul. Teljes egészében 19.49 és 20.30 óra között fedi el a Holdat. Ez idő után egyre nagyobb rész látszik a Földünket kísérő legfényesebb égitest felületéből. Ez a csillagászati jelenség szabad szemmel is megfigyelhető majd az ország egész területén — ha derült lesz az égbolt —, mivel ekkor a Hold a látóhatár felett lesz. Amikor ugyanis az égitest fogyatkozás közben a látóhatár alatt van, nyugszik vagy kel, egyáltalán nem, illetve csak részben látható. Gondolafok éjszakai országúton Forradalmi év lett az idei! Évtizedek megszokásait, kényszereit érvénytelenítette — történelmi léptékkel mérve — pillanatok alatt a sztálini modellre építkező társadalmak tisztaságvágya, hazugságmentes életet igénylő akarata. Tabuk dőltek meg, bálványok omlottak porba, hihetetlen gyorsasággal, ellenállhatatlan beteljesedéssel. A magyar csendes erjedés még be sem fejeződvén kitört a jólneveitség-jólfé- síiitség pártállami dresszú- rájával sikeresen lefojtott keletnémet üstből a túlnyomásos gőz. elsodorva, felperzselve az önbeosaoás ideológiájának recentieihez ragaszkodó szakácsokat. Nemrégiben írtuk lapunkban Csendes iorradalom Kassán című riportunkban, hogy á prágai—pozsonyi változások a hozzánk oly közeli Kelet-Szlovákiában sem maradtak hatástalanok, s most tessék, a szomszéd délkeleti rettegés birodalma is megrázkódtatást élt át. borzalmakkal, vérrel, kínnal jegyzettet — olyat, ami immár sokszorosan is a hihetetlenségek közé soroltatik. Erre gondolván igyekeztünk társaimmal a nagylaki határátkelő felé. hogy a karácsony előestéjén tűzfészekké vált Aradra eljussunk. A rádió többször bemondta: ne menjünk, mert lőnek. Az ország legdélibb romániai határátkelőjén, Nagylaknál sorjáztak a hírügynökségek XX-es kocsijai, villogtak a vakuk, ontották a fényt a halogénlámpák, s csak azért nem mondom, hogy egész Európa őrült zsurnalisztái nyüzsögtek ott, mert az kevés. Japán is volt köztünk, kanadai is. És egyik sem mondta, hogy nem fél. Ahogy a határzár feloldásában reménykedő magántaxisok sem tudtak visszafordulni kollégájuk, a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor halálhírére sem, s ahogy a szombathelyi házaspár és a budapesti egyetemista sem volt képes tágítani, vagy a dunántúli fiatalemberek a konzervvel rogyásig . pakolt Daciájukkal. A jelenlét, az együttérzés, az elhihetetlen megtapasztalásának igénye, a másoknak elmondani vágya, a részvétel szándéka munkált a félelmeivel viaskodó sokaságban akkor, ott Nagylaknál, miközben a tévéből ismerősként ránk mosolygó, szerény tisztelendő. Korma Imre. a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke indokolta, miért csak a túlsó határsorompóig iu- tott a sokmilliós értékű gyógyszer-, élelmiszer-szállítmányunk. Jött a hír, elfogják, megsemmisítik a vöröskeresztes adományokat, tüzelnek a nemzetközi jelet viselő autókra ... Már — egvetlen elszánt rohammal nekilódult konvojban — odaát, a romániai országúton. őrült tempóban ion felénk az Aradról visszatérő magvar csaoat. „Tépjétek le a vöröskeresztet a szélvédőről! Nem jó ajánlólevél az. ha a szekusok meglátják.” Hm. megnyugtató. A Vörös- kereszt szegedi megbízottja a Kereszténydemokrata Néppárt országos szervezőtitkárával kiszökik az utolsó katonai ellenőrző-védő gyűrűből. Elérik az aradi kórházat. Tűzesőben pakolnak. Este a visszatérők között fellélegezve ismerjük fel őket. Fáradtak, nyúzottak, s nem merjük megkérdezni, vajon csak a hidegtől reszketnek-e? Minek is kérdeznénk, hisz’ boldogok, elégedettek. sk Tegnap még munkagép, ma kai gárdisták közül S Itt válik érthetővé mindenfajta vállalkozás, amely a határon máris átkergeti emberek százait, ezreit, innen talál az ember magyarázatot arra, hogy dr. Do- náth Ferenc, a budapesti kórházi orvos akkor is nekivág, ha tudja, vissza kell érnie, mert aznap este ügyeletbe áll, ha Veres Péter elT sőéves joghallgató a vizsga- időszak felkészüléséből csíp le magának eg^ napot, hogy Temesváron rakodhasson, s az is kellő magyarázatot kap. hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaság félmilliót érő tojásszállítmányának célhoz- juttatására Ládi Sándor miskolci magánfuvarozó vállalkozik. Kéznyűjtás. Ez a motiváló, ez a magyarázó, ez az indíték. Évtizedek őrült nacionalizmusának elutasítása, a ránkszórt hazugságok tettekkel— végre lehet! — visz- szautasítása! S még valami, ami a bajbajutottak hovatartozásra való tekintet nélküli általános megsegítésén is túlmutat: személy szerint, egyénenként valamennyiünkben élő lelki-eszmei segítségnyújtás akarata. Az. hogy a túloldalt együtt élő magyarok és románok oly sokszor sikeresen megmérgezett mindennapjaiba beolthassuk a gyanakvás tüzeit ol fogató igazságot: nem kell félni a velük-sorsú magyaroktól, nem területbitorló jövevények ők, s főleg nem az ide- áti „irredenta”, „soviniszta” — sőt a ceausescui őrület csúcsán már egyenesen — „fasiszta” magyarok ottani Látványos botrány lengi körül a londoni jobb köröket. A főszereplő: Edwarö Trotter egykori ablaldisztító. Aki is egy népszerű újság hasábjain közreadta vallomását. Bár kalandjainak társszereplőit nem adta ki. Egyelőre. Elmondta, hogy tíz évvel ezélőtt kezdett el dolgo.zni a legkisebb reklamáció nélkül. Munkája során szerinúttorlasz. Egy felkelő a pécshelytartói ők. Érezzék meg a Vasilék, Theodorék, Iod- nok, Nicolaek, hogy az oly gyűlöletessé tett „elvont” magyar nemzet a kenyeret, takarót, gyógyszert hozó Sándorok, Istvánok, Lászlók, Jánosok nagyon is konkrét magánpolitikájának összessége. S hogy parancsszó, központi elrendelés nélkül személyes követekként, önaka- ratúlag lépték át a határt. Rodica Redak. Így hívják az élő bizonyítékát, visszaigazolását mindannak, ami a magyarországi népmozgalmat elindította, s ami a hitet adja, hogy semmi sem késett el a két nép egymásra találásában, s amiért érdemes volt kimenni. A pécs- kai faluszélen kis csoport az utcatorlaszként, barikádként használt teherautó körül. Odamegyünk beszélgetni, de hosszú percekig nem lesz belőle semmi. Rodica nyakába borul kolléganőmnek, s csak sír, sír, sír ... „Feküdj” — kiáltotta so- kadszorra az Arad alatti harcálláspont parancsnoka az utat kitörni készülő sze- kusoktól' védő katonáknak, nemzetőröknek, ottrekedt újságíróknak. Sztnézünk: egy magyar, egy román, egy magyar, egy román ... Közös fegyverrel a kézben. Egy akarattal a szívben. Csak így maradjon holnap is. (Arad—Pécska országút, 1989. december 23.) Igriczi Zsigmond te legalább ötszáz, a férje által elhanyagolt asszonyt kellett kielégítenie. A jól megtermett volt ablaktisztító azt is bevallotta, hogy több időt töltött a hálószobákban. mint az ablakoknál. A háziasszonyok munka közben egy ideig csak figyelték, aztán behívták. Volt, aki azonnal a hálószobába invitálta. Dolga végeztével megint az ablak külső oldalán foglalt állást, de már csinos összeggel a zsebében. Casanova ablakot mos, és... \
