Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-22 / 300. szám

Este 7-től reggel 7-ig pihenhetnek Éjjeli menedékhely nyílt Alhat, mosakodhat, és kap egy teát a hajléktalan p(c Gyula bácsi az elsők között érkezett a miskolci éjjeli menedékhelyre. Bár a szervezők a kapunyitás utáni estén nagyobb érdeklődésre számítottak, végül is három ágy volt fog­lalt mára virradóra. Az első vend éget Tóth József vezető gondnok kevéssel fél 9 után jogadta és kalauzolta. A személyi adatok felvétele után nem volt más hátra, mint a mosakodás, egy kis vacsora és végül egy kiadós alvás. (Kerényi László felvétele) A városi tanács üléséi Laktanyái, Mali, szociális oltani A Hazafias Népfront javaslata Egyperces, néma feiáílá:- eai kezdődött a városi ta­nács tegnapi ülése. A városi tanács elnöke bejelentette, hogy ezzel a tanácstestület tiltakozni kívánt a romániai Vérengzések ellen. Az MDF íelkérésének eleget téve, egyébként a városi tanács épületeire is kitűzték a fe­kete zászlókat. Csak ezután kerítettek sort az első napi­rendi pontra, amelynek ke­retében a szociális ellátás intézményhálózatának hely­réiéről volt szó. Egyszerűb­ben fogalmazva újra szembe kellett néznie a városatyák­nak a ránk zúduló szegény­0 GYORSABBAN ZUHAN * A szembenézést ötvenötén •ették meg, mert tanácsta­goknak mindössze 57 száza­léka volt jelen a tegnapi ülésen — ez később lefo­gyott 51 -re, és azzal fenyege­tett, hogy el kell halasztani a többi napirend megtárgya­lását. Többszöri létszámel­lenőrzés után azonban úgy tűnt, hogy megvan a szük­séges jelenléti arány a dön­tésekhez. A szociális ellátás intéz­ményhálózatának helyzetéről kétórás vita zajlott le, hiába próbálta a levezető elnök az első óra elteltével finoman felhívni a tanácstagok fi­gyelmét a tömörség erénye­ire és előnyeire. Persze, volt miről vitatKozni a két óra hossza alatt, ugyanis a szo­ciális ellátás mindenféle­képpen tanácsi feladat ma­rad a jövőben is, ám jelen­leg úgy tűnik, hogy nem le­het olyan gyorsan megbir­kózni a szegénység okozta gondokkal, mint amilyen se­bességgel zuhan egyes réte­gek életszínvonala. Akár­mennyi pénz is jut a jövő­ben szociális célokra, az bi­zonyos, hogy létre kell hoz­ni egy egységes, újszerű in­tézményhálóz. ot a város­ban, ahol az eddigiektől el­térő módon kell foglalkozni a szegények, öregek, az el­esettek ügyeivel. • ÚJ ALIGHA ÉPÜL . A Hazafias Népfront vá­rosi szövetsége módosító in­dítványt nvújtott be, amely­ben rámutatott, hogy Mis­kolcon, más megyei városok­hoz képest is katasztrofális a fennmaradás a szociális otthonok építésének, bővíté­sének területén. Azt javasol­ták többek között: vizsgál­ják meg — egy bizottság létrehozásával —, hol lehet­ne a felszabaduló honvédsé­gi, munkásőri laktanyákat, munkásszállókat, hivatali he­lyiségeket, párt- és egyéb középületeket felhasználni szociális otthoni célokra. Azt is javasolták, hogy minél hamarabb épüljön új szociá­lis otthon. A javaslat első részét végül is elfogadta a tanácstestület, ám arra nem tehettek ígéretet, hogy az új szociális otthon épül rövid időn belül. Az ügyet meg­vizsgálják a jövő évi terv összeállításakor. De miután öit éve ezt a témát örökösen leveszi a tanács a napirend­ről, pénzhiány miatt, akkor könnyen kiszámíthatja bár­ki, milyen sikerrel pályázhat ez a terv a jövő évi megva­lósításra. A tanácstestület elfogadta a közterület-használati díjak emelését tartalmazó új ta­nácsrendeletet is. (kiss) Az utóbbi hónapokban többször foglalkoztunk a miskolci hajléktalanok hely­zetével. Azokkal, akik jobb híján a pályaudvarokra, a várótermekbe, lcpcsőházak- ba, kukatárolókba húzódnak a hideg éjszakák elől. Sor­sukkal a Miskolc Megyei Város Tanácsa is foglalkozott, s így született meg az el­határozás: megoldást kell találni elhelyezésükre. Miskolcon, a Baross Gá­bor utca 13—15. szám alatt valaha fiúkollégium volt egy épületben. Az e célra elavult házzal — miután kiürítették — évekig nem tudtak mit kezdeni, minthogy nagyobb­részt lakhatatlanná vált. Az egyedülien Használható ré­szét — a homlokzati szár­nyat — könyvraktárnak ren­dezték be, ez azonban végül is feleslegessé vált. A tanács tehát úgy döntött, hogy itt alakítanak ki egy éjjeli me­nedékhelyet a város hajlék­talanjainak. Dr. Juhász Barna, a városi tanács egészségügyi osztály- vezetője és Szilvást Lajos, az Egyesített Szociális Otthonok igazgatója mutatta be tegnap délután a menedékhelyet a Vöröskereszt, az egyházak, és a sajtó képviselőinek. El­mondta: itt naponta este 7-től reggel 7-ig kaphat me­leg szállást harminc-negy­ven rászoruló, s mosdó áH rendelkezésükre a tisztálko­dáshoz. Reggel pedig min­denkit egy pohár forró teá­val engednek útjára. A menedékhelyen gondnok és fűtő van, akik ügyelnek arra is, hogy rendbontás ne történhessen. A vaságyakkal, laticel-matraccal és mű­anyag lepedőkkel ellátott szállásra ittas embereket nem fogadnak be. Ha valaki részegen akarna bejutni, azt azonnal a detoxikáJóba utal­tatják. Az éjjeli menedékhe­lyen a szállás egyébként díj­talan. További szociális gondos­kodást is tervez a város. Februárban nyitják meg azt az átmeneti szállásit a hejő- csabai mésztelep-kolónián, a Cementipari Gépjavító Vál­Az olcsóbb borsodi fenyő Hogyan lett mégis drága? Megélénkült a forgalom azokon a helyeken, ahol a karácsonyi ünnepek szimbó­lumát, a fenyőt árulják. A Búza téri árusok közül sokan a Dunántúlról hoztak fenyő­fát, mert — elmondásuk szerint — a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nem látta el őket kellőkép­pen. Ezért aztán a távoli beszerzés az árakban is meg­mutatkozott' Kelemen Zoltánnak, az Erdőgazdaság osztályvezető­jének véleménye szerint a gazdaság elsősorban az ál­lami. valamint szövetkezeti elárusítókat látta el. az ol­csóbb lucfenyőből a magán- kereskedőknek is ajánlott. Az igazsághoz tartozik, hogy az erdőgazdaság a viszoní- előadóknak a lucfenyő mé­retét 65 forintért adta, de mivel az áru szabadáras, mindenki annyit tett rá, amennyit éppen akart. Így lett drága a fenyő ... Az is megtudtuk, hogy az erdőgazdaság Lillafüreden a Kerekhegyi rakodónál, míg a Búza téren a Faáruháznál árusít. A lucfenyő ára mé­terenként 95 forint. Hason­ló elárusítás van Mocsolyás- telepen, Putnokon és Novaj- idrányban, ahol a szomszé­dos községek lakói is be­szerezték, vagy még besze­rezhetik karácsonyfájukat. Az erdőgazdaság terüle­tén, így a legtöbb karácsony­fát adó Lillafüredi Igazgató­ságnál gyakorlatilag befeje­ződött a fák kitermelése. A helyszínre szállítást még most is végzik. lalat volt munkásszállóján, ahol berendezett szobák, kö­zös fürdőszoba, teakonyha, társalgó, rádió és televízió áll majd azok rendelkezésé­re, akiknek munkaviszonya van, vagy jövedelemmel ren­delkeznek, otthonuk viszont nincsen. Csekély térítési díj ellenében kapnak ott helyet várhatóan negyvenen. Csepp a tengerben —i mondhatnánk —, hiszen jó- val nagyobb az igény váro­sunkban az éjjeli menedék-- helyek és az átmeneti száW lások által nyújtott lehetősé­gek iránt. Mindenesetre elsS lépésként csak üdvözölni le­het a városi kezdeményezést* (r) XXI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM T989. DEC. 22., PÉNTEK ARA: 3,50 FORINT Mikor az erdőgazdaságot elhagyta, még csak hatvanöt fo­rint volt a lucfenyő métere, az ezüstfenyő reális áron is drágább. (Kerényi felv.) Januárban eldöntik párlszékltázból? A kormány január 31-ig dönt az egykori állampárt vagyonáról. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt jogutódja, a Magyar Szocialista Párt minden olyan ingatlantól megválik, amelyik a működéséhez nem feltétlenül szükséges. A mi megyénkben például több, mint háromszáz épületet, il­letve helyiséget adnak visz- sza az államnak. Hogy mi legyen ezekkel, arra előre­láthatóan január 9-én tesz javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezt dr. Majoros Lászlótól, a megyei tanács elnökhelyet­tesétől hallottuk, aki Bor- sod-Abaúj-Zemplént képvi­seli a pártvagyom szanálásá­ra létrehozott.. kormánybi­zottságban. Már eddig is szép számmal kaptak javas­latot arra, hogy mi legyen az egykori párthelyiségek­ből. Ezek között az egyik, de — ahogy mondani szok­ták — a legnagyobb falat a megyei pártszékház. Az MSZP szombaton megtartott megyei értekezletén erről is lemondtak a szo­cialista párt küldöttei. De, hogy kik költözhetnek be utánuk az épülethe, azt egyelőre nem tudni. Tény viszont, hogy a megyei tanácson szeretnének minél körültekintőbben eljárni eb­ben az ügyben. Értesültünk róla, hogy tárgyalásokba kezdtek az itteni pártok kép­viselőivel, akikkel a napok­ban találkozott dr. Majoros László. A többi között arra volt kíváncsi: mi a véle­ményük a pártvagyon hasz­nosításával kapcsolatos ter­vekről. A pártok képviselő­it meghívják majd a beve­zetőben említett végrehaj­tó bizottsági ülésre is. Egy nemrégiben megtar­tott sajtótájékoztatóról szó­ló beszámolónkból olvasóink: azt is megtudhatták, hogy a megyei tanácson szeretnék, ha a székház mindenképpen köztulajdonban maradna, s a hasznosításából származó pénzt is közcélokra fordíta­nák. A tanács illetékesei kétféle tervről beszéltek. Az egyik szerint — némi át­alakítással — az úgynevezett konferen­cia-turizmusban játszhatna szerepet a ház. A másik elképzelés alapján üzlet- centrumot rendeznének be itt. A gazdasági kamara, a fcülörH böző külképviseletek, mene­dzserszervezetek, pénzintéze­tek kapnának helyet benne. Eddig azonban meglehetősen kevés szó esett arról, hogy mi lesz az épületben mű­ködő Innovációs Centrum (Park) Részvénytársasággal. Az ő képviselőjüktől meg­tudtuk, hogy a cégűik ha­tározatlan időre szóló bérleti szerződést kötött korábban az MSZMP-vel. Ahogy hiva­talos nyelven mondják: „jó­hiszeműen szerzett bérlői jogviszony alapján tartóz­kodnak az épületben”. A DH munkatársának megmu­tatták azt a levelet is, ame­lyet Bercsényi Botond, a pártvagyonnal foglalkozó kormánybiztos írt alá. Ebben leszögezi, hogy nem vonja kétségbe' ezt a tényt. A kérdés ezek után az, hogy miként dönt az épü­let jövőbeni kezelője: ma­radhat-e az IC(P)? Dr. Majoros L szló annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben vállalko­zási, vagy üzletközpont lesz az épületben, megmaradhat­na itt az ICíP) is. hiszen ugyanez a profilja ennek a részvénytársaságnak is.' B. A. ■,

Next

/
Oldalképek
Tartalom