Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-21 / 299. szám

Római öröksét* A ma használatos naptár, amelyet Júli­us Caesar i. e. 46-ban megreformált, és ame­lyen 1578-ban XU1. Gergely pápa ugyan­csak igazított, a hóna­pok nevével együtt számunkra római örökség. Hogy Caesar előtt milyen naptárt használtak, azt ponto­san nem tudjuk. A rómaiak naptára tíz hónapra szólt, az el­sőt márciusnak nevez­ték. a tizediket pedig decembernek. A szep­tember az október, a november és a decem­ber a hetedik, a nyol­cadik, a kilencedik és a tizedik hónapot je­lölte. Állítólag i. e. 451-ben vezették be a tizenkét hónapos nap­tárt. és az eredeti tíz hónap elé a januári- us és a februárius hó­napokat tették. Caesar reformja után január 1-je lett az évkezdő dátum. Pillantás lelkünk titkaiba (2.) 5^ Ahol most is sok a hó... Sífelvonó Taskent közelében Kiállítás a nézőtéri társalgóban Színészek Miskolcon A miskolci színészet em­lékeit gyűjtő, őrző Gyarma- thy Ferenc színművész Szí­nészek Miskolcon címmel immár harmadik kiállítását rendezte meg a Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában. Az élet — il­letve a halál — folyamato­san „szállítja” a kiállítás(ok) szereplőit. Néhai kollégánk. Benedek Miklós is — rész­ben — itt maradt közöttünk, ebben a gyűjteményben. Rajta kívül Hídvégi Elekre. Hamvay Lucyre, Zoltán Sá­rira. Matus Juditra, ifi. Ma­ttié Lászlóra, Arday Aladár­ra és Gergely Istvánra em­lékeztetnek a fotók, tárgyak, plakátok, cikkek. A kiállí­tást pénteken este, fél 7-kor nyitja meg dr. Szabadfalvi József, megyei múzeumígaz- gató. Jövőre Gvarmathy Fe­renc teljes gyűjteményét szedetnék a nagyközönség elé tárni — méltó helyen. Nem a szerelemtől... Fáradt fr Fárasztó az élet — mond­ják a franciák. Ha megkér­deznék a spanyolokat, az olaszokat, egész Európát — Románia kivételével — fel­tehetően minden náció ta­lálna okot a panaszra. A francia fáradtság azonban dokumentált. Egy Marseille-ben megje­lenő lap közölte egy ottani professzor kutatási ereimé nveit. Ebből kitűnik, hogy a „fáradt francia" nem tizen­éves. és nem is aggastyán, hanem az esetek többségé­ben 40 év feletti, és a pana­szosok zöménél valamiféle stresszhatásban mutatható ki levertségének oka. A prof nyomatékkai szól a várható következményekről: ha nem változtatnak az életmódon, az ezredfordulóba akár nép­betegséggé is válhat a fá­radtság. A tanulmánynak el nem hanyagolható szénség- hibáia. hogy a tudós. kutató receptet nem adott sem a megelőzésre, sem a kígyó gyulásra. Így azán ki-ki a maga módján kénytelen kezelni az életmódját, fá radozzon bár a Pireneusok­ban. vagy éppen a nagy ma­gyar alföldön. Mindazonál­tal közreadjuk azt a véle­ményt. amely — attól füg­gően, hogy ki veszi magára — lehet reménysugár és ér­velést rombadöntö tézis: a nemi élet önmagában nem fáraszt. •» Öngyilkos fiatalok Másfél percenként egy-egy amerikai fiatal próbálkozik öngyilkossággal, és 60 közül egynek sikerül is a kísérlet. Az USA hivatalos statiszti­kája szerint a 15—24 évesek korcsoportjában az öngyilko­sai? aránya már elérte a 13 százalékot. E fiatalok köré­ben a halálokok között az öngyilkosság a második he­lyen szerepel a közúti bal­esetek után. A különösen érintett államokban, így Ka­liforniában törvényt hoztak az öngyilkosságok megelőzé­sére, és azokat is szigorúan büntetik, akik másokat haj­szolnak a halálba. Időnként valóságos öngyilkossági hul­lám söpör végig egy-egy is­kolán. A csoportosan, külön­böző rítusok kíséretében el­követett öngyilkosság is gya­kori. Zavar Airresszivitrís — álruhában • As érzelmek értelmezhetők és kezelhetők • Kedvezőbb képet alkothatunk önmagunkról Az emberi lélekben olyan folyamatok zajlanak, isiik­ről nincs tudomásunk, és erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy megismerjük őket. Ám ezek az erőfeszí­tések meghozzák gyümöl­csüket: rádöbbenünk, hogy mindaz, amitől féltünk, amit megvetettünk, bennünk van. S adott esetben éppen ezt akarjuk áthárítani másokra — mondta dr. Vas József, a megyei kórház I. sz. pszichiá'riai osztályának fő­orvosa beszélgetésünk tegnap közölt részletében. Most kérdésünk tehát: — M' történik akkor, ha valaki nem tudja a benne lévő „rosszat” másra áthá­rítani? — Bajt okoz, ha nem is­merik fel ezt az állapotot. Vegyük azt az esetet, ami­kor a durva, erőszakos, ré­szeges férj váratlanul meg­hal, és a felesége — aki év­tizedekig szenvedett visel­kedése miatt — ahelyett, hogy a közvélemény várako­zásának megfelelően örülne, hogy megszabadult a szen­vedésektől, mély búskomor­ságba, depresszióba esik, ami akár évekig is eltart­hat. Hogy mi az a „rossz”, amit a gyászoló feleség ma­gába fojt? A bűnösség érzé­se. Annak a döbbeneté — ami teljes erkölcsi súlyával nyomasztja —, hogy bekö­vetkezett az, amit ő már számtalanszor kívánt: tud­niillik a férje halálát. Mivel pedig bekövetkezett, ebben neki mágikus szerepe lehet. Vagyis bűnös férje halálá­ban, tehát bűnhődnie kell. A bűnhődés útja számára pedig a betegség, a depresz- szió. Mindez tudattalan, ho­mályos érzés, mert ha tu­datossá tehető, kiderül a bűntudat tarthatatlansága, és megszűnik a depresszió. Gondolom, további példák nélkül is elfogadható a kö­vetkeztetés: szinte bármilyen testi tünetet okozhat a fel nem ismert, elfojtott belső törekvés, legyen az agresz- szív vagy vágytelített. Ren­geteg nyombélfekélyes, mp gas vérnyomásos embert is­A ma Mikulása Alig ismertem, rá a Mikulásra, ami érthető, hiszen egész köpenyét reklámok borították és csak egyik lábán viselte legendás piros csiz­máját. a másikon tűsarkú női cipót hordott Értetlensé­gemet látva készsé­gesen magyarázatba kezdett. miközben villámsebesen, nyom­kodta fehér vattával díszített piros me­nedzser kalkulátorát. — Nem maga áz első. aki eltátotta a száját., mikor először meglátott! Mondok mást- éppen az ilyen száitátiak mJaH tar­tunk. ott, ahol tar tünk! Uram! A ma embere, és a ma Mi ■ kulása vállalkozik! Ott keres ahol talál­ni is lehet. Itt van mindjárt a reklám. — öó'... éppen ezt akartam kérdez­ni... mert ugyebár egy Mikulás palást­ján a Popó Magazin hirdetése ... — Miért? Mi nem stimmel? A köpe­nyem hátulján van. nem? — Alul ríaeg a tű­sarkú cipő. Az is reklám? — Ja. Csak nem működik a nyomo­rult. Az úgy van ki találva, hogy itten sántikálok benne, aztán a tűsarokknl bökök egy lyukát az aszfaltba, a lyukból meg kimászik három kis Posta Bank. — Hát a szánkó? — Szánkó!? Hol ét maga uram! Ezzel a Mazdával iárok ni. Egy mozgássérült, krampusz nevére hoztam, így vámot sem fizettem. — Valami ünnepi versikéje csak van? — MHB letéti je­gyet eladni, és Rima­murányi Kőszén Részvényt venni! — Ez nem is rí­mel. — Nem rímel, de ' stimmel. Nekem el­hiheti. — Hát a lovak? Száncsengö ... ,me.g minden .. . — Nézze: nosztal­giából nem. lehet megélni. Két vén gebe volt. mái oly in alacsonyan repült velük a szánkó, hogy egy mezőőr utónak nézett, és tüzet nyi­tott ránk a szolgála­ti. sörétespuskájából. — És a téli hangu­lat? — A bajuszomat, a szakállamat, meg a szemöldökömet egy Gorenje fagyasztó­szekrényben tartom és‘ csak az utolsó pillanatban szerelem fel. Nem érek én rá valami rossz szánkó­val csilingelni, mikor nyakig benne vagyok három vállalkozás­ban is. Több lábon kell állni, uram! — A krampuszok­kal mi van? — Jogutód nélkül feloszlattam őket. Semmi szükség egy virgácsos testületre. — Nem hiányoz­nak? — De nem ám! Sőt leírtam őket az adó- alapból. ami bomba­üzlet ! — A gyerekek vi­szont továbbra is várják a régi Miku­lást. kiteszik a kis cipőiket az ablak­ba Mi lesz az ajándékokkal? — Meg van szer vezve. Kiviszi a hús véti nyuszi. — A húsvéti nyu­szi? Hogy kerül ide decemberben?, — Húsz százalékot kap. öt is bevettem a buliba! Kiss József merünk. Egy részük úgyne­vezett pszichoszomatikus be­teg, ami azt jelenti: testi bajának oka lelki eredetű. — Mit tud kezdeni a phszichoterápia íz elfojtott belső törekvésekkel? Egy­általán hogyan ismerhetők fel ezek? — Ezek a tudattalan bel­ső törekvések a pszichote­rápiás helyzetben jelképes formában, „álruhában” meg szoktak jelenni. Az elfojtott agresszivitással küszködő páciens a pszichoterápiás szakemberre, a terapeutára vetítheti haragját, igen vál­tozatos módon. Más páciens viszont pozitív érzéseket táplálhat a kezelőorvos vagy pszichológus személye iránt. Ezt a jelenséget nevezte Sigmund Freud bécsi pszi­chiáter, a pszichoanalízis felfedezője, indulatáttétel­nek. Egyik páciensem találó­an úgy fogalmazott, hogy amikor valakiről beszél a te­rápiás ülésen, olyan, mint­ha bennem látná azt a bi­zonyos személyt. Ez azt je­lenti, hogy az iránta érzett érzések, ha tompítottan is, de megjelennek. Ily módon a páciens emberi kapcsola­tai, a bennük munkáló ér­zelmek, indulatok értelmez­hetővé, kezelhetővé válnak. Persze csak akkor, ha eze­ket a terapeuta felismeri, és nem mint elsődlegesen őrá vonatkozókat éli meg. — Hogyan képes elvisel­ni a pszichiáter, a pszicho­lógus a sokszor rázúduló kellemetlen érzéseket, in­dulatokat? — Ez természetesen ha­talmas szakmai tudóst, el­mélyült önismeretet, nagy­fokú önmérsékletet, türel­met és tűrőképességet felté­telez. Eléréséhez évtizedekig kell önmagát képeznie, fej­lesztenie a szakembernek. — Ha a terapeuta már ismeri páeiense kapcsolati problémáit, érzelmi nehéz­ségeit, hogyan tud segíte­ni a megoldásban? — Maximális elfogadással. Semleges. nyugalommal, olyan együttérző módon, ahogyan ismerőseink érzései­ben osztozunk. Tisztázni igyekszik, ki az a múltbeli figura. akihez valójában ezek7 az érzelmek szólnak. A pácienst önmagáért fo­gadja el, és ezzel kifeje­zésre juttatja, hogy történ­jék akármi, a terápiás kap­csolat szilárd marad, azt nem fenyegeti a páciens ha­ragja sem. Ezáltal a páci­ens megtapasztalja, hogy nem pusztító a haragja, és nem is annyira kibírhatat­lan, mint ahogy ezt eddig önmagáról hitte, hiszen a kezelője is túlélte azokat az érzelmi viharokat, amiket rázúdított. Így kedvezőbb képet kaphat önmagáról és önbizalma visszatérhet. — Lehet úgy fogalmaz­ni, hogy a páciens lejátsz- sza élete fontosabb kap­csolatait a szakemberrel? — Igen, és a terapeuta egészen másként viselkedik, mint a valóságos szereplő tette. Mindvégig jóindulatú, együttérző és főként kívül­álló marad. Ezért mondják a pszichoterápiás kapcsolat­ra. hogy az nem valóságos, hanem „mintha”-kapcsolat. Paradox módon ennek révén válik olyan arkhimédészi ponttá, amelyből kimozdít­ható a páciens kudarcokkal telített érzelmi világa. (Folytatjuk) R. É. Angol szöveget fordít, jaoánrr a világ első kézi tolmács­gépe. A mintegy 15 centiméter hosszú gép memóriája több mint harmincezer szó felismerésére képes. A lefordított szö­veg a gép képernyőjén jelenik meg. A japán Epson elekt­rotechnikai vállalat kifejlesztette tolmácsgép ára mintegy 225 dollár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom