Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-15 / 268. szám

6>w«-W»Aa:®v,

„Nem a kertem az SZDSZ-f leíáraM*'

Korlátozza

a költségvetési regula

a pártokat!

Vita egy országgyűlési felszólalásról

& Az Ismeretlen Katona sírjánál szolgálatot teljesítő, állandó díszörséget adó, szabadságharcos egyenruhás katonák

Golf, Szörf és Rock and roll

* ■

i

Szisráki

csokoládé

Több pénzt hozhat az olcsó termék

Népszavazást írt ki az Országgyűlés november 26-ra, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége aláírásgyűjtő akciója nyomán. A parlamenti ülésen, ahol ez a döntés megszületett, felszólalt Miskolc egyik országgyűlési képviselője, Bodonyi Csaba is. Az általa előterjesztett javaslat nem kis ellenérzést váltott ki az SZDSZ tagjai között. Erről tanúskodik az az Írás is, amelyet Egy parlamenti siker titka címmel Latrán Béla, a miskolci szabad demokraták ügyvivői testületének tagja juttatott el szerkesztőségünkbe, kérve a dokumentum közlését.

k Egy új edelényi épület portálját akár szállodának is vélhetnénk. Am a belül- <l\ ről jövő illat árulkodik, f ! hogy csokoládé készül a fa- f j lakon túl. Az Aranycsoki GT. a Budapesti Édesipari |i Vállalat Csemege Édesipari Gyárának, valamint a bor- sodsziráki Bartók Béla Ipari és termelőszövetkezetnek hét éve működő közös vállalkozása kapott itt helyet.

Honnan a bátorság egy csokoládéüzem fejlesztésére, amikor általában úgy gondolkodnak az emberek, hogy meg kell nézni minden forintot, még akkor is, ha alapvető élelmiszereket vásárolunk. Nem árnyékolja-e be az ilyen kisüzemet a csokoládéról országosait, sőt nemzetközileg is elismert szerencsi vállalat, illetve annak itt lévő diósgyőri gyára? Vagy netán éppen velük akarnak konkurálni?

A kérdésekre Pusztahelyi Miklósáétól, a termelőszövetkezet élelmiszeripari fő- ágazatvezetőjétől kaptuk a választ. Elmondta, hogy annak idején, amikor a Csemege Édesipari Gyárral elkezdtek kooperálni, olyan megbízatást kaptak, hogy kézi gyártású csokoládékat készítsenek, mert erre nem találtak jelentkezőt. (Annak idején közismert volt a hiány díszdobozos desszertekből, Edelényben pedig a ruhagyár kivételével kevés az olyan üzem. amely nagy számban tudna nőket foglalkoztatni.) A fejlesztést is közösen határozták el. Az épületet 40 millió forintért a termelőszövetkezet építette fel, a berendezését, a gyártósorokat pedig a Csemege Édesipari Gyár adta.

Az eddigi kézi gyártású, drágább csokoládé helyett másféle készül az üzemben. Nő az igény az olcsóbb termékek iránt, egy bevásárló édesanya három-öt forintos csokoládét inkább betesz a kosarába, mint egy táblát.

Az itt készülő csokoládék egyébként jobban is illenek abba a táplálkozáskultúrába. amelyről mostanában olyan sokat beszélünk, a ■szójának és más, élettanilag fontos anyagnak többféle változatát használják, mint adalékot.

Czapáry Miklósné. üzemvezető a próbaüzem ideje alatt mondja el a gyártással kapcsolatos terveket. Már. készül a pisztácia ízesítésű Rock and roll, és ebben a tánczenei fantázianeveket viselő sorozatban készítenek majd még Blues, illetve Beát elnevezésűeket. amelyek ára 4,20—4,60-ig terjed majd. A másik egy sportsorozat lesz. amelyeket még olcsóbban kínálnak, többek között Szörf és Golf néven, amelyek 3.60-tól 4,20-ig kerülnek majd a boltokba. Az üzemvezető elmondta, hogy nem mondanak le a kézimunka-igénye- sebb termékek gyártásáról sem, s az már üzemszervezési kérdés lesz, hogy ki, mikor, melyik üzemben dolgozik. Emellett természetesen a szakképzettségé és a mesterségbeli tudásé is.

' A megyei tanácstól munkahelyteremtő beruházásra 9 millió forintot kaptak, de várják a választ, hogy az itt dolgozók részesülhessenek átképzési támogatásban is. Húsz-huszonöt dolgozó tanulna tovább, illetve szerezne szakmunkás-biz nyít- ványt. A dolgozói létszámot egyébként 80-ról 200-ra fogják felfejleszteni. Természetesen a termelési érték növekedése is ennek arányában várható. Kézi gyártású desszertből évente 200 tonna készül, a gépi termelés ennek ötszöröse lesz. s a korábbi 40 milliós termelési érték helyett 200 milliót fognak produkálni. Konkurálni egyébként nem akarnak a megyei édességgyártókkal. de azt remélik, hogy termékeik bővíteni fogják a választékot és keresettek is lesznek.

O. E.

Ezt írja: „Viharos tapsot kapott a parlamentben Bodonyi Csaba (Borsod 3. v. k.) a legutóbbi ülésszakon. Sikere annál is inkább méltánylandó, mert néhány

perccel korábban képviselő- társai hangos nemtetszéssel, mi több, pfujolással fogadták egy képviselőnő javaslatát. Dühük teljesen jogos

volt, hisz’ Bállá Éva olyan árukapcsolási ügyben leplezte le őket, amivel korábban ők vádolták meg az SZDSZ-t. Azt merte javasolni ugyanis, hogy takarékossági okokból a címerrel kapcsolatos népszavazást nem az elnökválasztással egy időben, hanem a november 26-i népszavazással együtt tartsák ineg, hisz’ a január 7-i elnökválasztás megtartása bizonytalan, a

nép döntésétől függő. Micsoda felháborító dolog — jelezte a parlament moraja — azt feltételezni a népről, hogy az egyszemélyi tekin- télyuralmat biztosító közvetlen köztársaságielnök-válasz- tás helyett a parlamenti demokráciára szavaz, mikor minden olyan jól elő van készítve, mikor szájukba van rágva az első kérdésre adandó válasz, és csaléteknek ott van a címer, amivel megkoronázható az elnökválasztás. Borzasztó, hogy mit meg nem engednék magúiknak ezek a szabad demokraták, nem elég az, hogy az aláírásgyűjtésük sikere kikényszerítette a parlament döntését a munkásőrség megszüntetéséről, a pártok munkahelyi kivonulásáról, még köszönő küldöttséget sem delegáltak. Most meg az a takarékossági javaslat?! Skandalum! Ezt már Bodonyi Csaba sem hagyhatja szó nélkül. Megteszi javaslatát, mely szerint a politikai alkuban kisebbségben maradt pártok népszavazás! kezdeményezésüket csak a saját költség- vetési támogatásúik rovására tehessék. Indítványukban

„Tisztelt Latrán Űr!

Természetesnek tartom, hogy írásában az idézett parlamenti epizódot a sajtóból merített, s így némileg hiányos tények alapján az SZDSZ-tag politikai perspektívájából ítéli meg. Talán elfogadja, hogy a jelenlevő, a tényeket átélve ismerő, s minden párttól független képviselő nézőpontja más. Ez különböző megítélést szül, mely válaszra inspirál. Bár írásának politikai indítéka és célja nyilvánvaló, ezzel nem szállók vitába,

arra a két szervezetre célzott (FIDESZ, SZDSZ), amely a többi párttal ellentétben, még mindig nem használt fel egy fillért sem a költségvetésből. A tapsvihar azt jelezte, hogy a képviselők a Bodonyi-bejelen- tést alkalmasnak találták a két szervezet lejáratására, s ráadásul az a parlament tetszeleghetett az állami költségvetés védelmezőjeként, amelynek mandátuma első 3 éve alatt az ország adósságállománya több, mint duplájára növekedett (8 mi- liárd dollárról 18 milLiárd- ra). amely ellenkezés nélkül minden évben megszavazta a több milliárdos költségvetési támogatást az MSZMP és fiókszervezetei részére. A parlament most a magas költsége miatt le akarja beszélni az embereket a demokráciáról, elhallgatva azt, hogy ezt az árat a „puha” diktatúra költségei is sokszorosan meghaladják. Bodonyi képviselő úrnak volt egy ötlete, hogy miiből rendezzek meg a népszavazást, pedig kézenfekvőnek tűnik, hogy abból a pénzből tegyék azt, amely a népszavazás eredményeként felszabadul. A munkásőrség vagyona 11 milliárd forint, évente 1 milliárdot kapotté költségvetésből. Reméljük, az MSZ(M)P kezelésében levő pártvagyon is számszerűsöd- ni fog, és a többmilliárdos vagyon töredéke is elegendő lesz a többpártrendszer kiszolgálására. A munkahelyi MSZ(M)P pártszervezetek függetlenített alkalmazottainak egyéves fizetéséből is kitelt volna egy-fcét népszavazás, és természetesen az elnökválasztásra előirányzott költségből pontosan kettő. A Magvar Köztársaságnak jelenleg is van elnöke. tehát nem jelentkezik az oly sokat emlegetett hatalmi űr, s ha ő nem megfelelő. maid választ helyette másikat a nép által szabadon választott parlament.”

mert nem vágyók rivális politikai párt tagja. De mivel sajátos érvelése megtévesztheti az olvasók egy részét, szükségesnek tartom, véleményem kifejteni. (Bodonyi Csaba ezt követően arról számol be, hogy Bállá Éva előtt már két képviselő is adott be a népszavazással kapcsolatos takarékossági javaslatot, méghozzá az illetékes jogi bizottsághoz. Mindkettő legalább egy népszavazást megtakarított volna. A jogi bizottság végül a javaslatokat nem támogatta, Nagyiványi András viszszavónta a sajátját, Bodonyi Csaba — az aláírásgyűjtők szempontjait is figyelembe véve — a plenáris ülésen tette ugyanezt. Csak ezután következett Bállá Éva szóbeli takarékossági javaslata, amelynek lényege: ha a nép mégis „oly’1 éretlen”, hogy közvetlenül akar köztársasági elnököt választani, úgy jobb, ha az nincs a címerrel psszekötve. Így ugyanis azok, akik a november 26-i választáson a parlamentnek átengedik szavazatukat, a következő, címer nélküli szavazásra úgysem mennek el, sőt a csendes bojkott, s az erős befolyás hatására ■ a szavazók száma odáig csökkenthető. hogy az elnökválasztás eredménytelen lehet. Az Országgyűlés — mint azt Bodonyi Csaba leírja — a javaslat képmutató, jellege miatt hördült fel, hiszen az SZDSZ korábban már két alkalommal js takarékoskodhatott volna. Az egyik ilven alkalom az lehetett vo:na, ha az, SZDSZ által kezdeményezett népszavazás elmarad. mivel közben a négy kérdés közül háromban már az Országgyűlés döntött. A maradék egyről pedig már előzőleg megállapodás született a nemzeti kerek asztal mellett. A másik takarékossági lehetőség, ha az SZDSZ elfogadja a javasolt összevonások egyiikét. De ez politikai érdekei ellen lett volna, ezért egyiket sem kívánta — olvastuk Bodonyi Csaba válaszában, aki így folytatta levelét): Spontán hozzászólásom nem volt célzott”, csak inspirált. Nem kritizáltam, hanem általánosságban javasoltam ,.ha bármely (!) párt. vagy szervezet a politikai alkuban alulmarad, s kisebbségi véleményének utólagos érvényesítésére a népszavazást politikai kiskapuként s eszközként kívánja felhasználni, jó, ha költségvetési regula korlátozza ebben, különben politikai értelemben egy kisebbség állandó „bankot robbanthat^ ami desta- bilizációhoz és kormányoz- hatatlansághoz vezethet a jövőben. A költségvetési szigor indokolt azért is, hogy a népszavazás témája országos érdekű legyen, mivel az eredménytelenség sok időt és költséget emészt. A közeljövőben négy (minimum három) népszavazás előtt állunk (havonta egy). Ha ez a gyakoriság folytatódna, az évente 2,5—3 milliárd forint lenne. Ezt az általam is felosztásra javasolt MSZMP vagyon és költségvetés sem fedezi. S bár — ugye emlékszünk? — arról volt szó, hogy- a • többpártrendszer nem kerülhet többe, én sem sajnálom a pénzt a többpártrendszertől, még kevésbé a demokráciától, s becsülöm a pártok (például az SZDSZ) ezirá- nyú önmérséklését.. S igaza van Latrán Ürnak, sokkal nagyobb összegeket herdáltak el (például Nagymaros),

' s hogy legyen ezen a parlament szeme. De . itt nem csupán az (egyszeri) kiadás, hanem a politikai technika a lényeg, s az az időszerűség, hogy most kell megteremteni a népszavazás (a demokrácia) méltóságát, nép előtti hitelét és tekintélyét. Ezért nem lehet a népszavazás pártpolitikai eszköz. A képviselők ezzel értették egyet, ezt tapsolták meg, s nem akarták (mint ahogyan én sem) az SZDSZ-t és a Fidesz-t lejáratni. Erre nincs is szükség. Mindenkit minősítenek terttei és szavai. A lejáratás egyébként tőlem idegen, az országgyűlés eszköztárában sem szerepel — ez főleg az SZDSZ és Fidesz sajátos eszköze személyekkel, parlamenttel, pártokkal szemben. Lám az ön levelében a „köszönő küldöttséget delegáló’’ MDF is kap egy oldalvágást. S ha már megemlíti, hát elmondom, hogy az MDF-et valóban népszerűbbé, s előttem szimpatikusabbá teszi korrekt ragaszkodása a politikai megállapodásokhoz, hogy nem manipulál, s hogy a nemzeti összefogást a pártpolitikai szempontjainál fontosabbnak tartja. Mindez növeli a politikai, társadalmi hitelt, bizalmat kelt, mint ahogyan bizalmatlanságot kelt a megállapodások meglepő felrúgása, ha valaki még ellenzéki párttársaival szemben is a néphez fordul, azt sugallva ezzel, hogy azok nem a népet képviselik (vagy népszavazással is lehet valaki „nép”- szerű?). Mint független képviselőknek — amíg leszünk — dolgunk figyelni és szóvá tenni, hogy a népfelség elvét az (egy) pártfelséghez hasonlóan a (több) pártfejedelemségek se sértsék (sajnos a választási törvény is „pártelvű” és nem „népei- vű”). A többpártrendszer régi híveként örülök megvalósulásának, de ettől én magasabb szintű politikai struktúrát és kultúrát, minőséget, a demokrácia méltóságát, fejlődését, becsületet, nyíltságot, tisztaságot várok,- s nem rafinált hatalmi harcot, s népszavazási politikai „szendvicset”.

Egyet kell értsek Király Zoltánnak a politikai átláthatóság iránti igényével. Higyje el Latrán út, nem lehet ajkunkon a szabadságot és demokráciát hirdetni, közben kezünkkel manipulálni, lábainkkal pedig „agyagot döngölni”. Ez nem áll össze demokráciává. Lehet-e a liberális polgári demokrácia célját 1917—19. és 1948. rosszízű módszereivel hitelesen ötvözni? (lásd kisebbség uralom a többség fölöttj Nem fogja a szellemi értékek hitelét a hatalom megszerzésének módszere lerontani? S mindez — a parlamenti viták, ezen írások — csupán az elnökválasztás időpontja miatt. Az elnök hatalmáról van szó, melyet a pártok túl nagynak éreznek, ha legitimitását a parlamenthez hasonlóan a néptől közvetlenül nyeri. (Véleményem szerint mindig így kellene.) Ez egyenrangú elnököt jelent, ami érthetően nem pártérdek. Viszont egyre inkább úgy érzem — népérdek. Félek egv gyenge elnöktől, aki a parlamenti pártoknak van csupán kiszolgáltatva. Az USA-ban egyszerre van (bár más feladatú) erős elnök és parlamenti demokrácia. Végül is én bízom abban, hogy legalább most az egyszer akar és tud a nép elnököt választani, még akkor is, ha „tényleg szájukba van rágva” a politikai „áru- kapcsolással” létrehozott kérdésekre a válasz. Végezetül megköszönöm Önnek, hogy képviselői munkám e kisebb, nem is túl jellemző epizódját figyelemmel kísérte. Persze én is tudom, hogy a taps kétes siker,. s így nem i.s tekintem annak. A Déli Hírlapnak megköszönöm korrekt, függetlenségét igazoló eljárását, mellyel biztosítja különböző álláspontunk egyidejű,

együttes megjelenését.” I— fejeződik be Bodonyi Csaba miskolci független képviselő válasza.

...és a válasz

A népszavazás ne legyen a pártharcok eszköze! — ezt a címet adta válaszának Bodonyi Csaba, független képviselő. Ezzel persze már cl is árultuk, hogy azt a lapunk által is régóta követett sajtógyakorlatot tartottuk ebben az esetben is helyénvalónak, hogy „hallgattassák meg a másik fél is”. Lássuk tehát Bodonyi Csaba levelét, amelyet terjedelmi okokból némileg rövidítve vagyunk kénytelenek közölni. (Az érdeklődők az eredeti választ szerkesztőségünkben csakúgy megtekinthetik, mint a Bodonyi Csaba írásában idézett dokumentumok másolatát.