Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)
1989-11-08 / 262. szám
I A levéltárnak listája van Ha a zsebirattárak is feltárulnának... Uj-zélandl módra Tenyésztik a gímszarvast Magyartarka és juh — ridegtarfásban Megalakul a Bersod-Hunzag * Iratmegsemmisítésről kaptunk hírt nemrég: az MSZMP jogutód párt ja, az MSZP levélben fordult a régi .megyei bizottság tagjaihoz, hogy küldjék vissza, vagy otthonukban semmisítsék meg az MSZMP-tőI kapott iratokat. Erről nyilatkozott lapunknak dr. Járai János, az MSZP helyi szervezési vezetője. Hangsúlyozta: semmi olyasmi nem semmisülhet meg. amelynek hiánya gátolná a múlt megismerését. A témáról eszünkbe jutott: vajon a levéltári törvény milyen kötelezettséget ró mindannyiunkra hasonló ügyekben? Kutatni mindenütt lehet, de találni csak kevés helyen. Szerencsére a szakemberek tevékenységét mások is elősegítik. Sok helyütt vonnak árkot, .ásnak épületalapot, bontanak falat, s az ott dolgozók érdeklődését ugyancsak felkelti az itt-ott előkerülő régiség. A régész szerepe ilyenkor a leletmentés. Mivel legtöbbször folyamatban levő munkáról van szó, gyorsan kell intézkednie, hogy az építő munkát ne gátolja, s a becsesebb értékekei megmentse. A kutatónak a munka megkezdése előtt alaposan meg kell ismernie a helyszínt, vagy a vizsgálandó objektumot. A föld alatt lappangó éírílékéket' á legeltérőbb módszerekkel tárják fel. Más az ősi temetők, régi utak, vagy föld alá került épületek feltárási módja, s másképpen kell hozzányúlni a falak, a mozaikok, a falfestmények maradványaihoz. A föld alatt rejlő emlékek feltárása legtöbbször úgynevezett kutatóárok megvonásával kezdődik. Az árok szélessége mindössze egy méter, hossza átszeli a kutatott területet, mélvsége pedig a természetes, nőtt talajig terjed. Az árok útjába eső leletek helyzete, értéke támpontot ad a további ásáshoz. A kutatóárok két Ugyancsak lapunkban „Tények gumipórázon’’ címmel e témában megszólalt dr. Csorba Csaba, a megyei levéltár igazgatója, aki elmondta, hogy milyen iratokat kap meg a levéltár, és mit jelentettek eddig a kutatási korlátozások. Most pontosabban rákérdezve a konkrét ügyre, megtudtuk tőle azt is: a megyei levéltárnak van egy úgynevezett hivatalos „szervlistája”, amelyen azok az intézmények, cégek találhatók, akiknek az irattárába betekintenek a levéltárosok. Ezeken a helyeken szakemberek is oldalán metszetben jelennek meg azok a talajrétegeződé- sek, amelyek a terület történelmének is megközelítő „keresztmetszetei”. Régi romoknál, élő épületeknél a falak szolgálnak támpontul a további munkákhoz. Amint a kutatóárokban, vagy kutatógödörben eredmény mutatkozik, a régész a területet kis szabályos egységekre, szelvényekre osztja,’ és ezeken belül kezdi meg most már rétegről rétegre felfelé haladva a feltárást. A kutatóárokban, vagy a feltárt mezőben előkerült falak, kultúrrétegek és egyéb leletek helyét pontosan rögzítik, fényképezik. A felbukkanó kerámiatöredékeket, a tört, vagy ép edényeket — mielőtt kiemelnék — finom ecsettel megtisztítják, majd a rendszerint benne levő földdel egvütt a konzerváto- rokhoz szállítják. Az utóbbi időben mind gyakrabban emelnek ki egész sírleletet az ásatási gödörből oly módon, hogy az a múzeumba eredeti állapotában kerüljön. A sírt előbb szabályos vonalak mentén körülássák, majd deszkakalodába zárják. Ezután a sír alatt a földet vízszintesen végigfűrészelik és fokozatosan deszkalapot csúsztatnak alá. Ezzel elkészítik a szállítóláda alját ellenőrzik, hogy ne vesszen el 'semmi, az utókor számára fontos dokumentum. Ezen a listán azonban nem szerepelt az MSZMP és a Munkásőrség sem. A mostanában gyakori névtáblacserék, . szervezeti átalakulások talán azzal is fenyegetnek, hogy eltűnhetnek a múlt megismerésében létfontosságú iratok. Ez természetesen nemcsak az említett politikai szervezetekre vonatkozik. A szakemberek szerint ugyanis egy levéltáros teljesen más szempontok szerint ítél egy iratot, dokumentumot fontosnak, mint aki nem szakértő ezekben az ügyekben. Előfordulhat, hogy ami a levéltárosnak fontos, az másnak teljesen lényegtelennek tűnhet. A mai előírások ugyan meglehetősen szigorúak, de nem titok, hogy léteznek „zseb- irattárak” is, amelynek a tartalmát a kívülállók sohasem ismerhetik meg. Legutóbb azt nyilatkozta lapunknak a megyei levéltár igazgatója, hogy az új levéltári törvény megalkotásával jó lenne megvárni, amíg lezajlanak a közigazgatási, gazdasági változások. Egyetértünk ezzel a véleménnyel, hiszen ez az az időszak, amikor valóban gyorsan megcsappanhat a fontos dokumentumok meny- nyisége. És még valami, ami nem foglalható jogszabályba: sokan vagyunk olyan helyzetben, hogy dokumentumok jutnak birtokunkba, vagy egyszerűen elfeledkezünk arról, hogy nálunk maradt néhány irat. Mi úgy gondoljuk, hogy a levéltárosok nem veszik rossz néven, ha ezeket felajánlják számukra, és vethetnek egy pillantást mindre, megítélve, hogy valóban mennyire érdekesek. A múlt megismerése fontos ügy mindannyiunk számára. A közelmúlté is, hiszen egyszer abból történelem lesz, egy lap a középiskolai tankönyvekben. Legyen ez a fejezet, részlet is pontos, valósághű! (ki ss) Valamennyi evőeszközünk közül talán lcgnélkülözhe- tetlenebb a kanál. Használata visszanyúlik az emberiség legrégibb korába, alakja a primitív és müveit népeknél évezredek lefolyása alatt lényegileg ugyanaz maradt. Az őskorban agyagból készült, formája kis kagyló- alakú csésze, melynek egyik oldalából nyél nő ki. A nyél rendesen sokkal rövidebb, mint a mai kanálé. Kárpátmedencei leleteink közül különösen a pilini, a szihalmi és a tószegi leletekből ismerünk ilyen kanalakat. Svájci leletekből, ahol a tárgyak konzerváló rétegben feküdtek, ismerünk fakanalakat is. melyek szintén az újabb kőkorból származnak. Az asszírok vörösrézből készítették, az egyiptomiak fából, faragott kanalakat használtak, s a nyelét emberi vagy állati alakok díszítették. A görögöknél aranyból is készítettek kanalat, jobbára azonban homorúra formált kenyértészta szolgált kanálként. Pompeiben találtak bronz- kanalakat is. amelyeknek egyenes nyelük van. s egészen egyszerűek vagy lópatkó alakban végződnek, csészéjük hegyes, ami azzal' magyarázható, hogy nem csupán folyadék mérésére, hanem kagylók fölbontásáMegyénk erdeiben, árterein többezer gímszarvas él. Húsa jó exportcikk, a hím agancsa pedig keresett gyógyszeralapanyag. Egy 100—120 kilogrammos állat húsáért a vadásztársaságok 7000—8000 forintot kapnak. Az új-zélandiak tenyésztési és feldolgozási technológiájával egy-egy állat 40— 50 ezer forintot jövedelmezhet — tájékoztatott Szabó János, a megyei tanács vadászati főfelügyelője, főtanácsosa. Ezért az országban a dunántúli után itt alakul meg bankhitel segítségével másodikként a Hunzag, az ra is használták. A középkorban a kanál a misénél is használatos volt, a kehely- ben a bort és a vizet kanállal keverték meg, és kanállal szedték ki az ostyát az edényből. Az ilyen kanál nyele rövid, csészéje lapos volt. A 14. és 15. században a francia és a burgundi udvarokban kezdődik a kanállal való fényűzés: ötvösök, zománcolók és elefántcsont- faragók remekeltek a kanál díszes előállításában, amelynek alakja azonban ekkor sem változott. A 18. századtól terjedtek ef azok a kanalaik. amelyeknek hajlított és lapátalakban végződő nyelük van. Az angol Üdvhadsereg egyik vezetője szerint már 120 éve igyekeznek gondoskodni a hajléktalanokról, de az igazi siker még mindig várat magára. Most az Üdvhadsereg Londonban kuriózumszámba menő munkába fogott: összeszámlálják a hajléktalanokat. A hétmilliós világvárosban mind a mai napig nincs olyan hivatal, intézmény, amely ponúj-zélandi—magyar vegyes- vállalat megyei szervezete. Borsodban több. ezer hektár földterületen nem gazdaságos mezőgazdasági kultúrákkal foglalkozni. Így például a’ Zempléni hegységben, a Bodrogközben és Edeiény néhány térségében. Ezért az itt működő termelőszövetkezetekkel együtt szervezik a Hunzag borsodi szervezetét. A többezer hektárnyi területen három nagy zárt va- dasikertet hoznak létre. Az új-zélandiak munkaerő- és energiatakarékos technológiájával, tapasztalataikkal, szakmai irányításával ezeken a területeken juhot, magyartanka szarvasmarhát és gímszarvast tenyésztenek majd rjdegtartásos módon. A hernádnémeti áfésszel együttműködve korszerű feldolgozó- és csomagolóüzemet építenek, ahol a szigetország berendezése, gépsorai segítségével a nyugati'' országokban is igen keresett termékeket gyártják és csomagolják majd. Az értékesítés „Feladom.” Mindössze ez volt az üzenet azon a páncélszekrényen. melyet — mint a Newsweek írta — az angliai Bath városka közelében, az árokban talált a rendőrség. A remélt kincsről való elkeseredett lemondás mondhatni ' költői tömörségű megfogalmazása felkeltette a rendőrség figyelmét is. és mivel nem tudtak nyomára bukkanni tos adatokkal szolgálna arról, hogy hányán alszanak kint az utcán, a parkokban, a szabad ég alatt. A két évig tartó felmérés alapján tanulmányban számolpak be a hajléktalanok helyzetéről. Egyebek közt megvizsgálják majd a hajléktalanná válás társadalmi forrásait, okait, s megpróbálnak megoldást találni az utcán alvók számának csökkentése érdekében. is a vegyesvállalat formájában történik. A Zempléni hegységben kijelölt vadasparknál már építik a kerítést. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben gyártják a speciális, különböző méretekben alkalmazható, géppel telepíthető, rugalmas, a vadat nem károsító kerítést. A mezőgazdasági célokra alkalmatlan réteket, területeket jó legelővé fejlesztik, hogy a nagyhozamú gyepen az állatok tenyésztése a ridegtartás ellenére is gazdaságos legyen. Ezen a héten az érintett Borsod megyei gazdaságok képviselői a Dunántúlon már működő Hunzaghoz látogatnak. Mártonfalván és a naev- bereki Lajtahansági Állami Gazdaságban szakmai bemutatókon vesznek részt. Az Űj- ■zélandi Fejlesztési Tanács magyarországi képviselete Borsod megye után Sza- bolcs-Szatmárban kívánj^ létrehozni harmadik vegyesvállalkozását. (oravee) sem az egytonnás széf tulajdonosának, sem a nyito- gatásba belefáradt rablónak, nem kis kíváncsisággal estek neki a mackónak. A kísérlet az első próbálkozásnál nvugodtabb körülmények között zajlott, így aztán a siker nem maradt el. A széfben betörőszerszámokat találtak. Ihlasló’ rekonstrukció Nyolc és fél millió forint állami támogatást kapott a tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet. Ebből kezdenek 1 •'z'zá a halastavak felújításához. Ennek során a kotrás mellett a gátakat ii meg kell erősíteni. Az állami támogatás célja a haltenyésztés, -termelés bővítése, fokozása. * Az ötletből kifogyhatatlan reklámszakemberek legújabb dobása még az edzetteket is meglepte: egy nyugatnémet autógyár legújabb termékét a hullámvasútra ültette fel, bizonyítandó. hogy a gépkocsival akár fejre is lehet állni veszélytelenül. íJtak, falak a föld alatt Az ásó tudománya Az asszírok vörösrézből készítettek A kanál és a nyele Usenet a mackón Az utcán alszanak
