Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-07 / 261. szám

Bemutató a színházban 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, Ünnepek REGGELI HÍRLAP, 1929, NOVEMBER 1. Nagyon szép és bensőséges harangavatási ünnepség zajlott le csütörtökön, Hejőcsabán. A hejőcsabai re­formátus egyház egyik lelkes tagja, Mészáros Sándor főjegyző atyja nevének megörökítése végett, öt és fél mázsás harangot adományozott a hejőcsabai reformá­tus templom számára. A hejőcsabai református egyház pedig három és fél mázsás harangot adományozott. Mindkét harang a csütörtöki napon érkezett meg, amelyet a presbiterekből és fehér ruhás leányokból álló küldöttség csütörtökön délelőtt, négy fehér ló ál­tal húzott kocsin szállította be a Gömöri pályaudvar­ról Hejőcsabára. ' A község határában lelkészek és a hejőcsabai re­formátus egyház tagjai várták a harangokat, amelye­ket a templom előtt helyeztek el. Kun József hejő­csabai református egyházgondnok és Szabó Dániel református lelkész, vették át a harangot, amelyeket a templom előtt Farkas István református esperes ál­dott meg. A megáldás után a hívek bevonultak a templomba, ahol gyülekezeti ének után, Nagy István debreceni hioktató lelkész mondott áldó imát. Az igét Farkas István református esperes hirdette, míg Szabó Dá­niel lelkész, a templom építéséről tartott tanulságos felolvasást. A vegyeskar szép éneke zárta be a bensőséges ha­rangavatási ünnepséget, amelyet délben közebéd kö­vetett. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1949. NOVEMBER 8. Miskolc dolgozói hétfőn este, a Nemzeti Színházban gyülekeztek össze, hogy megünnepeljék a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 32. évfordulóját. A pá­holyokat és a széksorokat zsúfolásig megtöltötte a lel­kes ünneplő közönség, még állóhely sem maradt üre­sen a színház széksorai körül. A színpadon a reflektorok fénye Lenin vörös kár­pittal bevont emelvényre helyezett, aranyozott mell- s szobrát világította meg. Kétoldalt Sztálin és Rákosi elvtársak hatalmas képmásai díszítették a színpad hátsó falát. A Köztársasági Induló elhangzása után Lelkes Ág­nes, a Miskolci Nemzeti Színház tagja részleteket adott elő Aragon „Vörös front” című költeményéből. A lelkesítő hatású művészi szavalatot követően, az ünnepi díszt öltött színpadról Mihala Gyula elvtárs, nagymiskolci párttitkár, országgyűlési képviselő üdvö- zölte a közönséget, majd Halász Kálmán, a rádió üze- .Dii .igazgatója mondott ünnepi beszédet. Harminckét évvel ezelőtt eldördültek az Auróra cir­káló ágyúi és jelezték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdetét. Lenin és Sztálin nagy pártja, a Bolsevik Párt azóta 32 év alatt, nemcsak a Szovjet­unióban teremtette meg a világ leghaladottabb álla­mát, hanem felszabadította a fasiszta hordák leverése után Európa elnyomott nemzeteinek egész sorát is. A közönség tomboló lelkesedéssel, felállva ünnepel­te a világ dolgozóinak nagy vezérét, a magyar nép nagy tanítóját, Sztálin elvtársat és legjobb magyar ta­nítványát, forrón szeretett vezérünket, Rákosi elvtár­sat. Leírhatatlan és szavakba nem foglalható az a hatalmas lelkesedés, amit ezen az ünnepségen az egybegyűlt hatalmas tömeg tanúsított. A szónok nem tudta befejezni beszédét, mert percekig zúgott az él­jenzés és az ütemes taps. DÉLI HÍRLAP, 1979. NOVEMBER 5. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jának megünneplésére készül Miskolc is. November 6-án, délután 2 óra 30 perckor, a diós­győri nagyüzemek és a III. kerületi tanács képviselői, valamint az Oprendek Sándor pártszervezet megko­szorúzzák a Lenin-szobrot. Szombaton délelőtt kilenckor, a Bartók téri szovjet hősi emlékműnél lesz koszorúzás. Ugyanekkor helye­zik el a megemlékezés virágait a vállalatok, intézmé­nyek és a kerületi tanácsok képviselői a szovjet hősi síroknál, a Táncsics téri emlékműnél, a diósgyőri és a vasgyári temetőben levő szovjet hősök sírjánál, és a perecesi emlékműnél. A központi ünnepségre szombaton délelőtt tíz óra­kor kerül sor a Hősök terén, ahol az MSZMP megyei, városi, járási bizottságainak, a megyei, a városi, és a járási tanács, valamint a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezetői, s a fegyveres erők képviselői ko­szorúznak, a Hazafias Népfront megyei, városi és já­rási vezetőinek társaságában. Hatodikén este, a Miskolci Nemzeti Színház dísz­előadással tiszteleg az évforduló előtt. Sallós Gábor igazgató ünnepi köszöntője után Gyurkó László, Feje­zetek Leninről című oratóriumát mutatják be. Bibliai Jézus Krisztus visszatérése címmel megkezdte filmjének forgatását Jens Jörgen Thor- sen dán filmrendező. Ez lesz az első Dániában forgásit, bibliai tárgyú film. de amelynek finanszírozása el­len tiltakozott a kereszté’- demokrata párt. A rendező ugyanis azt mondta: „Fil­memben Jézus különböző személyek képében tér visz- sza a földre, köztük politi­filmek kai terrorista alakjában is”. Törökországban viszont egy híres filmet vettek le a mű­sorról, tiltakozások miatt. A La Stampa szerint René Clement 1951-ben forgatott filmjének — Tiltott játékok — sugárzását szakította fél­be az ankarai televízió, mert a muzulmán nézők sokasága telefonált be a keresztrefe- szítés közelképben való be­mutatása miatt. Holdbéli csónakos Talán az lenne az igazsá­gos, ha a gyermekeknek írt színdarabokról gyerekek írná­nak kritikákat, hiszen akkor biztosak lehetnének az elő­adás megalkotói, hogy való­ban eljutott-e - kistermetű, ám annál nagyobb képzelő- erövel bíró - közönségükhöz, □ mit nekik el akartak mon­dani. Weöres Sándor Hold­béli csónakos című költői já­téka esetében kissé kompli­káltabb a helyzet, tekintve, hogy a bűbájos történet - hasonlóan a Micimackóhoz, vagy a Kis herceghez - rafi­nálton kétrétű mű: éppúgy szól gyerekhez, mint felnőtt- höz. A két réteg azonban nem egymás mellett, vagy mögött létezik, hanem együtt és egyszerre, mint kétféle ne­mes anyagból könnyű kézzel egybeszött kelme. A Holdbéli csónakos ere­detileg bábjátéknak készült, ezért a furcsa szereplőgárda: Vitéz László és Paprika Jan_ esi, valamint az anekdotahős­ből partnerükké avanzsált Bolond Istók. A Miskolci Nemzeti Színház színpadán a bábfigurákat színészek játsszák (furcsa és örvende­tes módon), láthatóan igen nagy kedvvel. A legkényesebb feladatot, azaz megmagyarázni, miért eleven emberek a bábfigu­rák, s miért éppen így tör­ténnek a dolgok, maga Vitéz László vállalja magára, aki magyarázat helyett harsá- nyan-kedvesen-pimaszul hátbaveregeti egyszerre az egész nézőteret, teszi szé­pet, virágot ad, és csípős megjegyzéseket osztogat. Ne­ki „meg van engedve”, ahogy mondani szokás, hiszen sa­ját bevallása szerint „száz­ezer éve” szerepel a ma­gyar bábszínpadokon ... Vitéz László nem éppen a szellem embere, annál in­kább a szívé: e nemes szerve mind a négy kamrájában Pávaszem lakik, Jégapó ma­gyar fejedelem lánya. Félre. Széchenyi Lánchídja A diósgyőri vasgyár szállította... A második világháború­ban az ország hídállomá- nyának egyötödét, 1404-et röpítettek a levegőbe, köz­tük mind a 28 Duna—Tisza- hidunkat. A fővárosi Duna- hidak újjáépítését úgy üte­mezték, hogy a Lánchíd 1949 novemberére, építésé­nek 100. évfordulójára ké­szüljön el. A Lánchídhoz kétszer gyártottak alkatré­szeket a diósgyőri vasgyár­ban: az első világháború előtti és a második világ­háborút követő években. Széchenyi István zseniális alkotásának 8 évig tartó épí­tését 10 éves előkészítő munka és tervezgetés előzte meg. A hídegyesület által ké­szített hídépítési folyamod­ványt 1832-ben gróf András- sy Gyulával, Széchenyi „az egész társaság nevében ... az egyesült Nemzeti képviselés­nek fejet ’s térdet hajtván”, a tekintetes Pest vármegyé­hez nyújtotta be. A sok éves munka után született meg az 1836. évi XXVI. törvénycikk, amely elrendelte a híd meg­építését. A hálós utókor által Szé• chenyi-Lánchídnak elneve­zett hidat Clark Vilmos an­gol mérnök tervei szerint, 1842—49. években építették fel. A munkálatokat a terve­ző névrokona, Clark Ádám vezette. Az anyagokat Angli­ában gyártották, csupán az öntöttvas kereszttartók és korlátoszlopok készültek itt­hon. „A hidat a báró Sina György vezetése alatt álló Lánchíd-Részvénvtársaság építette 6 245 000 forint költ­séggel, és az a Fő utca 1. szám alatti Lánchíd-palotáva] együtt az 1870. évi XXX. •törvénycikk alapján ment át az állam tulajdonába 8 mil­lió 127 ezer forint megváltá­si összeggel.” Amikor 1849. november ?l-én, a főváros első állóhídját az osztrák hatóságok megnyitották a forgalomnak, a legnagyobb magvar már a döbb'ngeni el- megyós’vintézet lakója volt. A forgalom növekedése miatt a múlt század nyolc­vanas éveiben egy szakértői bizottság vizsgálta meg a T ánobl^at. A híd állapotá­ról és teherbírásáról készített tanulmányuk alapián hatá­rozták el a híd átépítését. .. A \rasszockP7etet a m. kir. Állami Géogvár. a láncokat a d'ócemdri Állami Vasevár Irászífe+fe^ az alaoépítménv- áínlakításl rmmkákat pedig Zsiorr ondi/ péln vállalkozó mérnök hallotta végre.” A láncok gyártását a di­ósgyőri vasgyárban már 1913 januárjában megkezdték. A Lánchíd régi szerkezeteinek bontása 1914. február 3-án kezdődött meg, az átépítés 22 hónapig tariott. A leoon- tott 2,129 tonna regi vas­szerkezet helyett 5,194 tonna uj szerkezetet építettek be 6 460 UU0 korona költséggel. Az átépített hidat 1915. no­vember 27-én helyezték is­mét forgalomba. Az állam által gyakorolt vámszedést a hídon 1918. végén törölték el, amit az 1920. évi IV. tör­vénycikk is megerősített. A Lánchidat és az Erzsé­bet hidat a német műszaki­ak 1945. január 18-án, reg­gel 7 órakor robbantották fel. A hullámsírba roskadt hídjaival a főváros akkor a száz év előtti állapotba ke­rült, mivel Pest-Budát már egyetlen állóhíd sem kötötte össze. A Lánchíd újjáépítési munkáiból egy epizódot idé­zek fel, amelynek jelentősé­gét az mutatja, hogy az esetből a maga idejében új­sághír lett. A Lánchíd újjá­építésén dolgozók ugyanis 1948 novemberében az „ér­tekezletükön kifogásolták, hogy a hídalkatrészeket Di­ósgyőrött fordítva rakják a vasúti kocsikba, így az al­katrészek számozását csak akkor látják, amikor már leemelték a kocsikról. Levél­ben fordultak a diósgyőri vasgyár dolgozóihoz, hogy a berakásra fordítsanak na­gyobb gondot.” Mindezekről mit sem tud­tunk, amikor mérnökhallga­tóként alkalmunk volt kö­zelebbről is megnézni a Lánchíd újjáépítését. A pes­ti oldalon levő lánckamrák felrobbantásával a budai ol­dalra „átcsúszott” láncszer­kezet akkor már ismét a he­lyén volt. Azon mentünk fel a budai oldalról a kapu­zat tetejére, ahol óriási acél­görgők támasztják alá a láncszerkezeteket, amelvek onnan a medernvfláson át a másik kapuzat fölött átível­ve a nesti oldalon levő lánc­kamrában folvtatódnak. Fe­lejthetetlen ünnepként tar­tom számon a Lánchíd ava­tását: 1949. november 20-át, amikor a boldog sokadalom egyikeként, magam is végig­mehettem a „megszépült út l ánchídon". írásom tisztelgés mind­azon alkotók előtt, akiknek a munkássága nyomán Pest- Budán 149 éve megvalósult, majd 75 éve átépült és 40 éve újjáépült fővárosunk gyönyörű állóhídja: a Szé- chenyi-Lánchíd ... Iglól Gyula >)c Pávaszem és Medvefia szerepében Kolacsek Orsolya és Mikola Róbert (Jármay György felvételei)■ értés ne essék, Pávaszem nem mátkái minőségben lak­ja e hősiesen dobogó szívet, hanem mint mindentől meg­óvandó drága kincs. Vitéz László, aki egy szál karddal bármire képes, mindenre kész Pávaszemért, csak arra nem, hogy átlássa az össze­függéseket. Óriási az öröme, amikor négy remekbeszabott kérő érkezik Jégapó udva­rába: Idomeneus. a krétai király,' Mehnon, a szerecsen fejedelem, Huang-tí, a kínai császár és Dumuzi, a sumir főpap. Mind a négyen Pávaszemet akarják, a maguk módján. Terveiknek egyetlen közös vonása van: a „minden áron”. Míg Vitéz László örül a négy magas rangú kérő­nek, addig Medvefia, a lapp trónörökös felismeri a ve­szélyt, s megszervezi Páva­szem szökését. Segítőtársai Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók, aki melles­leg egy kissé garabonciás is. E némileg ügyefogyott csapat minekíti tehát Páva­szemet a négy erőszakos kérő elől. Váltakozó szeren­csével, s a néző legnagyobb gyönyörűségére. Eközben be­járjuk a fél világot, a kínai császár ősi városától Mene- laosz udvaráig. Az elbűvölő történet felett pedig mindvégig — olykor láthatóan, olykor nem — ott lebeg a Holdbéli csónakos, aki Pávaszem életében azt a fájdalmasan elérhetetlen célt jelképezi, amelyet nem is biztos, hogy el kellene ér­nie. ., Ilyesmi mesés dolgok­ról szól tehát e történet, s aligha lehet elítélni bárkit is, ha mindezek hallatán kije­lenti: ez bizony kérem nem színházba való, még csak nem is bábszínházba, hanem filmre! Sietve megnyugtatom a már jó előre fanyalgókat: a Galgóczy Judit—M. Kecskés András rendezőpáros holly­woodi szinten valósította meg Weöres Sándor (és saját kettejük) álomvilágát. A jel­zőt itt tessék bóknak el­könyvelni: nem szirupos- flitteres-porcukros értelem­ben hollywoodi az előadás, hanem például a Holdbéli csónakos a levegőben úszik világító csónakjában, Papri­ka Jancsi a légből ereszke­dik alá (s rögtön tovább is. feneketlen mélységbe), a tál­tos paripának hatalmas fe­hér szárnyai vannak, és így tovább ___ Mindehhez járul Weöres ellenállhatatlanul kedves hu­mora, amely láthatóan to­vábbi vidámságokat szült a próbák során, és ezek mind beépültek az előadásba. Fan- csik Zoltán zenéje remekül1', illik a darab hangulatához, - amely leckét ad bárkinek, hogyan lehet valami érzel­gősség nélkül érzelmes. (Eb- ben nagy segítség persze az érzelmek porcelanboltjában le-föi csörtető Vitéz László nevű „elefánt”, akinek orr- mány helyett niorbid huiRíyá van, alkalmas pillanatokban ' rá is gyújt egy hullaházrólv" szóló vidám nótára...) Mindössze két észrevétel^ * amely idekívánkozik. Az elő­adás egy kissé hosszú, külö« nősen a második részre fér- ■ ne rá a feszesebbre vágás. A másik dolog ugyanebből kö- vetkezik: a szereplők a lég- * ' elején, és a záróképben mo­zognak .„bábosán”, ez kissé . távol esik egymástól időben, > így a zárójelenetben hirte- ' len bábbá változó hőseink furcsán hatnak. Annál in­kább a helyükön vannak —• szó szerint és átvitt értelem­ben egyaránt — a díszletek, és a hasonlóan szellemes ‘ jelmezek: előbbiek Varga György, utóbbiak Juhász Katalin munkáját dicsérik. Végül lássuk a medvét, pontosabban a Medvefiát és társait. Előbb a „bábok”. Somló István — Vitéz Lász­ló jelmezében — a voltar képpeni főszereplője a da­rabnak, s meg is felel a fel­adatnak vitézül. Paprika Jancsi személyében Balogh Csilla megmutatja, miért fontos része a színészmes­terségnek a mozgás. Bolond Istók a legkedvesebb kövér varázslóféle, akinek még a füle is eláll mindezek mellé (Szűcs Sándor).. A méltóságú- teljes Jégapó — Kulcsár Imre — leánya, Pávaszem, Kolacsek Orsolya, aki foglal­kozására nézve középiskolás diák, ennek ellenére (vagy ezért?) üdén, teermészetesen játszik, kedves és szép, mint egy fejedelem egyszem lánya. Aki érte (nem is titkon), epekedik, az Medvefia, azaa Mikola Róbert, ő rómeói je­lenség, szemben a Holdbéli csónakossal, aki zárkózot. tabb. de annál szebben éne­kel Dézsy Szabó Gábor sze­mélyében. Ellenállhatatlanul nevetséges a „háromkirályok, plusz egy főpap” felállítás­ban ifj. Mucsi Sándor. Sze­gedi Dezső, Szemán Béla és Sallós Gábor. Kiss József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom