Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)
1989-11-03 / 258. szám
+ A főszereplő Bob Geldof A FA Led Zeppelin, Deep Purple, Black Sabbath, Chicago, sort, ha nem is hosszan, de lehetne folytatni. A Nagyok, a Klasszikusok. Akikkel kezdődött. És persze a Pink Floyd. Hatalmas koncertek, turnék, amelyek során kamioncsorda szállította a cájgot, különre- pülögép vitte a felszerelést. Nyilván a körítés nélkül is megállt volna zenéjük a Bútorok, textilek A Képcsarnok Szönyi István termében a jövő hét végéig tekinthető meg Farkas Judith és Haraszti Endre bútor-, illetve textilkiállítása. Farkas Judith fémvázas bútorokkal — ülőgarnitúrákkal, telefonasztalkával, polcokkal, tévé-videotartó- val —, valamint kerámia bizsukkal, kitűzőkkel, faliképekkel szerepel a tárlaton; Haraszti Endre pedig textil faliképekkel. A két iparművész bemutatott munkái részletre is megvásárolhatók. Holnapi számunkban: hirdetési melléklet örvendetesen megnőtt az utóbbi időben a Déli Hírlapban feladott hirdetések száma. Sok ügyfelünket vonzza, hogy hirdetnivalója viszonylag olcsó tarifával, három napon belül megjelenik lapunkban. Ezért a holnapi számunk hirdetési melléklettel jelenik meg. A nyolcoldalas lap természetesen ugyanannyiba kerül, mint más szombati napokon. Megvette már a jegyét Amiért korábban Bécsbe kellett utaznia, most Miskolcon is megtekintheti a Tudomány és Technika Házában, november 4-én délelőtt 10 árától, 10 napon át. Az 50 forintos belépőjegy 500 schíllinget ér Bécsben, minden egyes arany ékszer vásárlásánál. S akár vesz, akár nem, egy kvarcórát kap ajándékba. Ráadásként a miskolci bemutató eiső száz, valamint minden ötszázadik látogatója ajándékórát kap. Jegyek elővételben kaphatók a Deli Hírlap Kft. titkárságán (Miskolc, Baicsy-Zsilinszky út 15.), a Széchenyi úti IBUSZ- irodában, a Főtaxi (telefon: 52 222), oz IBUSZ-Taxi (telefon 84-000) és o KIOSZ Taxi (telefon: 8S-000) valamennyi autójábon, a Búza téri Afor-benzinkútnál és a Kazinczy könyvesbolt előtt. Megvásárolhatják o jegyet a Centrum Áruház I. eme'eti információs szolgálatánál, a Bükk Áruház műszaki boltjában és a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban is. A Kiosz Taxi minden ieawájárlónoV tombolalegyet ad ajándékba! Több utazási iroda, például az Ibusz. valamint az Ibusz Taxi a helyszínen kínálja a kedvezményes árú bécsi bevásárlótúrákat. A kiállítás idején az osztiák Meisinger Suzuki autókereskedés limuzinjoi és terepjáró kocsijai láthatók az épület előtt. „lábán”, de a látvánnyal, a színpadi varázslattal volt teljes az az élmény, amelyet csak ők tudtak nyújtani. A progresszív rock óriása volt az angol Pink Floyd —. amely nemrég újra feltámadt —, nagy sikerű albumaik egyike A fal. És most hozzánk is eljutott Alán Parker csodálatos filmje, a nagylemez dalaira épülő A fal. Valószínű, hogy egy bizonyos életkoron túl talán épp a zene miatt — nem nyeri el a néző tetszését ez a különleges, a muzsikával, a számok szövegével egyenrangú képi-gondolati megoldásokat hordozó mű. Gondolom, 43—45 év lehet a „korhatár”. Jómagam még alatta vagyok, és elragadtatva néztem-hallgat- tam a filmet Bob Geldof — az élő-segélykoncert kiötlője, főszervezője — játssza a film központi figuráját, Pinket. Élményei, emlékei nyomasztó álmai elevenednek meg, a szürreális zűrzavar művészi rendjében. Hogyan születnek a hétköznapi fasizmusok, hová vezetnek, miként ivódnak egyesekbe és semmisítenék meg másokat lélekben-testben — számomra erről szól A fal. Nagyhatású, többszöri megnézésre érdemes film. Animációs rendezője Gerald. Scarfe, hazai forgalmazója a Duna Film. Sz. G. Mit kutathat(oti) és mit nem a levéltár? lények, oumipórázon Látszólagos teljesség, valóságos hiányok Közelmúltunk arcvonásait keressük. Akik megrajzolhatják, szavakból és dokumentumokból tehetik. Megírt és elmondott emlékezésekből ma szükségszerű a bőség, dokumentumokkal alátámasztott szakvéleményekből azonban hiány mutatkozik. De ho~y ki, mibe tekinthetett be, a tények rezervátumába a levéltárakban, az eddig — bizton állíthatom — nagyobb kiváltság volt, mint ami az egykori arisztokrácia legfelsőbb régióját megillette. A jelenlegi változó politikai helyzetben felértékelődtek a levéltárak. Dr. Csorba Csabától, a megyei levéltár igazgatójától meglepve hallottam: kutatási céllal kevesen keresik fel az intézményt. — Az 1975-ben kelt kulturális miniszteri rendelet szabályozza a kutatást, mely megvalósította a korlátlan korlátozást — mondja Csorba Csaba. — A várható új szabályozásról a Magyar Levéltárosok Egyesülete Nagykőrösön rendezett konferenciát, ahol elmondtam: meg kellene várni az új levéltári törvény megalkotásával a várható igazgatási és gazdasági változásokat Most a gazdálkodó szervek iratkezelése is a levéltárakhoz tartozik. Az lenne a logikus —. mint az 1945 előtti gyakorlat volt —, hogy csak az államigazgatás iratait kezeljék a levéltáraik.- Milyen iratokat kap meg a levéltár? — A jelenlegi kutatási előírások felülvizsgálata a várható levéltári törvénytől függetlenül nagyon sürgős lenne, mert indokolatlanul és értelmetlenül szigorú. Az olyan adatokhoz való hozzájutást is nehezíti, ami a levéltári forrásoktól függetlenül is publikált. Például a névváltoztatási ügyek, katonai térképek, cégek alapadatai a cégbíróságok irataiban. Elméletileg minden iratot megkaphatunk, leszámítva azt, ami gondatlan kezelés miatt elvész. vagy megsemmisül, illetve azokat, amit valamilyen ok miatt nem iktattak. De létezik különböző szinteken a „zseb- irattári’ is, melyekből nem kerülnek hozzánk dokumentumok. Ami a iratokban tükröződik, az sokszor elégtelen, mert sokkal több történik nyom nélkül, szóban. A hivatalos ülések előtt vagy szüneteiben, vadászvacsorákon nem vezetnek jegyzőkönyvet, de nem dokumentálható a telefonutasítások, az érdekösszefonódások sem. — Mely iratok kutathatók, és melyek nem? — Jelenleg a 20 évnél régebbi iratok kutathatók. A korlátozási elv az állami és a jogos magánérdek, illetve az irat sérültségi foka. Ez olyan gumijogszabály, amibe minden belefér. E három indok alapján szinte bárminek a kutatását meg lehet tagadni. Nem voltunk azonban ennyire szőrösszívűek, liberálisan kezeltük e kutatást. A mi esetünkben területi levéltárról van szó, itt a felügyeleti szervektől való függés nagy, nehogy érdekeiket sértsük, ez pedig a liberalizálás ellen hat. — Mit jelent ez közelmúltunk történetének kutatásában? — A kutatási korlátozások azt jelentették, hogy a huszadik század legizgalmasabb, legtöbb feszültséget adó iratai nem voltak kutathatók. Például sem a jobboldali, sem a baloldali pártok iratai, sem a német vagy a magyar ktielepítések iratai, a zsidóüldözés anyaga. 5 sem ennek politikai és vagyonjogi utalásai, és közismerten az 1956-os iratok nem voltak hozzáférhetők. A központi pártarchívum az jO- es évek elején az előbb felsorolt dolgokra vonatkozóan is kötelezően kiemeltetett es begyűjtött fontos anyagokat. Mint jellemző érdekességet mondom, 1985-ben Román János másokkal együtt készített egy összeállítást a borsodi és miskolci munkás- mozgalom történetének forrásairól. A Párttörténeti Intézet ennek a kiadását — ami egyébként csak levéltári / jelzeteket, iktatószámokat _ tartalmazott — mindössze húsz példányban, szigorúan bizalmas belső használatra engedélyezte. Komoly hiányok vannak az 1945 utáni anyagokban. Tendenciózus kihagyások vannak számos. dokumentumkötetben, ami kimeríti a hamisítás tényét. Van mit rendezni levéltári ügyekben. Az elmúlt negyven év kettős igazgatása miatt a pártiratok ügye sem kizárólag a párt ügye, hiszen a közigazgatás, a gazdálkodás, vagy a művelődés területéről teljes körű információs jelentések érkeztek a felsőbb pártszervekhez. Ezekben az iratokban tükröződik mindaz, ami egy-egy közintézménynél így-úgy elpusztult.- Mi lesz a sorsa az MSZMP és a munkásőrség ">4 iratainak? — Nem tudom. (efe) 150 éve szüléiéit Hz Ofszágitáz éjífe 150 éve született Steindl Imre, aki merészen a Duna partjára varázsolta nemzeti szimbólummá lett Országházunkat. A XIX. század második felében a historizáló építészet dívott, azaz régebbi korok építészeti stílusait elevenítették fel, s ültették át az akkori jelenbe, az akkori kor igényei szerint. Így emelkedtek Európa-szerte a neoromán, neogót, neorene- szánsz stb. épületek. Steindl Ma este premier Holdbéli csónakos Weöres Sándor Holdbéli csónakos című költői játékát mutatja be ma este a Miskolci Nemzeti Színház. Gal- góczy Judit és M. Kecskés András rendezte a darabot, amelynek főszereplője a Hermán Ottó Gimnázium negyedikes diákja: Kolacsek Orsolya. A Holdbéli csónakost 1941-ben írta a szerző, egy induló bábcsoport számára (Amely azután mégsem kezdte meg működését.) Harminc évvel később mutatták csak be a művet — kőszínházban. A bábos „fogantatás” volt a kiindulópontja a miskolci előadás rendezőinek, a játszók megelevenedett bábokként jelenítik meg a történetet. Premier: ma, 7 órakor. Kolacsek Orsolya és Szegedi Dezső a Holdbéli csónakosban. (Jármay György felvétele) is ezt az iskolát járta, en-; nek szellemében alkotott. Kezdetben a reneszánszot ! kedvelte, s ilyen stílusban építtette föl Debrecenben az azóta lebontott Bika Szál- ! lót, és a szerencsére még ma is álló, s a közelmúltban eredeti pompájában helyreállított, úgynevezett új pesti Városházát 1870—72. között. . ö tervezte és építette Budapesten a Múzeum körút 6—8. szám alatt álló Természettudományi kar épületét. Az iparművészet csaknem minden területét átfogó stílusa az épületek kerá- miás díszítésében, a városháza lépcsőházának vaskonstrukciójában is megnyilvánul. Szíve szerint azonban — egyik bécsi tanárának hatása alatt — leginkább a gótikához vonzódott, amelynek egyik kitűnő példája a budapesti Rózsák terén álló Szent Erzsébet templom. Ö hozta helyre a vajdahunyadi várat, a máriafalvi, az iglói, a bártfai és a budapesti belvárosi templomot, valamint a kassai székesegyházat. Az Országháznak, mint Steindl Imre fő művének, a Bécs melletti Fünfhaus temploma és a berlini Reich- stag pályázatára készült és dicséretben részesült terve szolgált előzményül. Az Or- szágházra kiírt nemzetközi pályázaton Steindl pályaműve — mint a nemzeti múltat kifejező öntudat legmegfelelőbb építészeti megjelenítése — nyerte el 1883- ban az első dijat. A következő évben kapta meg a megbízást az akkor már az ifjú építésznemzedéket, a műegyetemi katedráról nevelő, ünnepelt és sikeres Steindl. Élete végéig dolgozott az Országházon, amelynek főlépcsőházában elhelyezték Stróbl Alajos által mintázott mellszobrát, és vele szemközt egy emléktáblát, amelyet 1904-ben emelt az 1902. augusztus 31-én elhunyt naev építész tiszteletére az Építészegylet.
