Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-27 / 278. szám

Az elsőt is kábelhídnak tervezték Erzsébetekről, Erzsébet-nap után A városé legyen a rendezvény Miskolci nyarak Sör a rakodóknak her napja voft htmor>ötéves is ti idő alatt szépsége, kar- csú eleganciára mit sem vál­tozott. Igát állandóim hozzá­értő kezek óvták, hogy erejét és ezüstös színét megőrizhes­se. rgen. o Isucopesti Erzsé­bet hidunkrál van szó, a má­sodikról, ámbár nevét mindig e megkülönböztetés nélkül használjuk. Jövetelére túl so­kat kellett várnunk: motd" 20 évet. Születés- és névnapján megsem róla, honem elődjé­ről essék több szó, amelyet egykor o nemzet a királynő emlékezetére: Erzsébet hídnak nevezett el. A főváros 19. század vé­gén, a gyors fejlődése kö­vetkeztében. egymás után építette meg a Duna hídjait. A Lánchidat — második­ként — az 1872—76. évek­ben épített Margit híd kö­vette, Harmadik voft az 'összekötő vasúti híd. ame­lyet 1873—77-ben létesí­tettek. A további két híd helyet az 1893. évi XI. tör­vénycikk is megjelölte: az Eskü térnél és a Fővám tér­nél. A hidak építésére 1894- ben nemzetközi pályázatot írtak ki. A két híd közül elsőként a Fővám téri épült meg 1894—96-ban, s a hidat J. Ferenc József 1896. ok­tóber 4-én személyesen nyi­totta meg. A híd mai ne­vét. a Szabadság híd elne­vezést, a második világhá­ború pusztulásából való új­jáépítésekor kapta. Az Eskü téri híd építését két körülmény késleltette. Először: meg kellett oldani a belváros „szívének” az Eskü tér környékének sza­bályozását. Másodszor: a kereskedeimügvi minisztéri­umban egy új híd tervét kellett kidolgozni, a pályá­zaton nyertes kábelhíd ter­ve helyett. Az első díjas tervet ugvanis az essllngeni gépgyár főmérnöke. Kübler, a két stuttgarti építésztársá­val. egynyilású kábelhídnak tervezte. Megvalósítására azért nem került sor. mert a kábeleket külföldről 'lehe­tett volna csak beszerezni, már pedig ezt el akarták kerülni. A hidat hazai anyagokból, hazai munká­val kívánták előállítani, s emiatt lánchidat terveztek. A lánchíd is egynyilású volt, a Dunát 290 méteres nyílás­sal hidalták át, amihez mindkét oldalon 42—42 méteres rakparti áthidalás csatlakozott. A híd két szé­lén elhelyezett kettős lánc­ra volt felfüggesztve a 18 méter széles hídpáiya, amely 11 méter széles kocsiútból és két, egyenként 3,5 méter széles gyalogjárókból állt. A kocsiút két szélén voltak * villamosvasút vágányai. A terveket a minisztérium Dunahíd osztálya dolgozta ki. A híd vasszerkezetét a M. Kir. Államvasutak Gép­gyára, a láncokat a diósgyő­ri állami vasgyár készítet­te, az alépítményt mun­önsegítő közösségek, cso­portok és egyesületek veze­tői és képviselői részére szerveznek találkozót az egészségvédelmi hónap ke­retében. december 4-én 10 órai kezdettel mlskolcon, a Szinva utca 17. szám alatt, A találkozó célja a kiskö­zösségekkel való megismer­kedés, működésük segítése információkkal és konzultá­ciókkal, elméleti szervezési, kákát több cég. társvállal­kozásban végezte. Feljegyez­ték és a hajdani diósgyőri vasgyárat dicséri. hogy „e híd láncaihoz alkalmaz­ták először a folytvasnál keményebb, négyzetcentimé­terenként 5000—5500 kg szilárdságú martinacélt, tehát olyan minőségűt, mint amilyent els7 ízben az 1883— 89-ben Angliában épült vi­lághírű Ford hídnál alkal­maztak”. Váratlan esemény miatt 1902-ben a már előrehala­dott állapotban levő szerelé­si munkálatokat le kellett állítani: a hídfőkön csekély elmozdulást észleltek. A független szakértői bizottság azt állapította meg, hogy a lánckamrák vízszigetelésé­re alkalmazott aszfaltréteg a terhelés hatására plaszti­kussá vált, és az alapfal ennek következtében a lán­cok húzóerejének irányában lassú mozgásnak indult, A további mozgások meggát- lására a hídfőket meg erő­sítették, átalakították. Akkor készültek, a lehorgonyzó hídfő súlyának növelésére, a szobor alapzatszerű épít­mények. A szerelési mun­kák ezután folytatódtak és a híd 1903 őszére elkészült. A különös gonddal elvég­zett próbaterhelés után a hidat 1903. október 10-én József főherceg nyitotta meg. Az első Erzsébet hidunk alig több, mint 40 évig kö­tötte össze a két partot, mert 1945. január 18-án reggel 7 órakor a Lánchíd­dal együtt a Dunába ros- kadt. Hajdani szépségéről még évekig tanúskodott a jogi és pénzügyi szakembe­rek által adott tanácsokkal. A találkozóra jelentkezni lehet november 27-én és 28- án 8—15 óra között, telefo­non: a 37-475-ös számon, vagy levélben és személye­sen. a fenti címen. A rende­zők várják a már működő, alakulóban levő, vagy meg­alakulni szándékozó közös­ségek érdeklődését. pesti oldalon megbillenve maradt kapuzata. A második Erzsébet hidat is kábelhídnak tervezték, s így- is valósult meg, immár 25 éve ... Az elmúlt évtizedek alatt számtalan dologtól óvott ben­nünket az állami bölcsesség: a cola-mámortó! a rockzene mételyéig. Persze itthon is nagy éberségre volt szükség a veszélyek nemcsak külhon­ból leselkedtek a gyanútlan állampolgárokra. Így például kerek húsz­éve az Iparterv székházá­ban fiatal festők’ és szobrá­szok állítottak ki: ezzel a tettükkel hatalmas „kultúr­politikai veszélyt” idéztek elő, legalábbis így vélte a hatalom. A televízióban most ennek a híres-hírhedt kiállításnak állít emléket az Egy kiállítás anatómiája cí­mű dokumentumaim, me­lyet ma este 5 perccel 10 óra előtt láthatunk az egyes műsorban. Miskolc város kultúrtör­ténetével foglalkozó kuta­tók néhány emberöltő múl­va valószínűleg hajbakap- nak majd, honnan is kez­dődik a Miskolci Nyár idő­számítása: Leendő munká­jukat megkönnyítendő, cél­szerű már most leszögezni, a mai struktúrájú és válto­zatos kinálatú rendezvény­sorozat 1980-tól él. Másrészt pedig jó másfélszáz éves múltra -tekinthet vissza ez a kezdeményezés. ♦ A LO EGYIK OLDALA Már az 1800-as évek leg­elején nyaranta rendszere­sen vándorszínész társulat látogatott a városba, s lé­pett fel „meglehetős támo­gatás mellett”, ahogy a ko­rabeli feljegyzések tanúsít­ják. A finom megfogalma­zásból is sejteni lehet a nyá­ri előadások anyagi hátte­rét, s ez a tény is ékesen bizonyítja, a miskolci nya­rak történetében a pénz­ügyi gondok fekete vonal­ként húzódnak emberöltő­kön, gazdasági és politikai rendszereken át. Hasonlóan fontos kérdés lehetett mindvégig, hogy — ha közvetve is — ki húz va­lódi hasznot a rendezvé­nyekből, mindenesetre igye­keztek mindenkit bevonni az eseménysorozatba. így A „W” időpont a varsói felkelés fedőneve volt: 1944 augusztus elsején kezdődött a lengyel főváros lakóinak hősies küzdelme a német megszállók ellen. Holnap, a Tv2-ön este 7 órakor kezdő­dik a „W” időpont című lengyel dokumentumdráma, t mely egy akkori ifjúság:.' csoport történetén keresztül : mutatja be az eseményeket, j A tiszakécskei tanácséi- j nők öngyilkossága — az idén februárban — nagy . megdöbbenést keltett or­szágszerte, hiszen túl a sze- 1 mélyes tragédián, példaérté- j kű esemény volt. Jelezte azt a folyamatot, mely meg­indult a hazai vezető réteg­ben, s a dominó-elv szabá­lyait követve viharos se­bességgel döntötte össze a feudálhierarchikus kapcso­például tudjuk, hogy 1934- ben, a polgármester irányí­tásával zajló egy hetes mis­kolci nyár keretében nagy­jából 50 kereskedelmi ren­dezvényt tartottak, kiállítá­sokat. vásárokat, szőnyeg­aukciókat. Könnyen lehet, hogy ez mór a ló másik oldala, de akkor meg napjainkban túl­zottan a példabeli ló egyik oldalán maradunk. Ékes képzavarral élve azonban ez nem a „ló napos oldala”, az nyilvánvaló, hiszen a mis­kolci nyarak rendezőinek egyre keményebb pénzügyi nehézségekkel kell szembe­nézniük az infláció előreha­ladásával, és a költségek növekedése miatt. + VOLT EGYSZER EGY FESZTIVÁL Nemcsak a városi kincs­tár van szép tisztára söpör­ve, hanem másutt is ez a helyzet: az udvarias hangú, ám rosszat sejtető levele­zésből biztosra lehet venni, hogy megszakad Miskolcon a hagyományos tévéfeszti - vál-sorozat, s ahhoz sem kell nagy fantázia, hogy kitalál­juk, hasonló sors vár a filmfesztiválra is előbb- utóbb. Szerencsére újabb részt­vevők is társulnak a ren­dezvénysorozat megvalósítá­sához, így a Francia Inté­latrendszer építményét. A dokumentumfilm címe: Aki nekiszaladt a demokráciá­nak, a vetítés időpontja pe­dig péntek este 9 óra 40 perc, TV-1. Áthangolás a címe annak a rádióműsornak, mely szer­dán este 9 óra 8 perckor kezdődik a Kossuth adón, alcíme pedig: Nemzeti mé­diák a többpártrendszerben. A műsor megpróbálja majd megfogalmazni, hogyan kép­zelik el a különböző pártok a nemzeti intézményeknek szánt médiák működését, az irányító testület funkcióit. A beszélgetésben részt vesz­nek majd független szakér­tők, a pártok képviselői, és nem utolsósorban a Rádió és a Televízió képviselői.., Kájé zet — a főváros mellett — Miskolcon rendezi meg a Zene ünnepét, a nyári nap­forduló e kedves és vidám eseményét. Az is némi de­rűlátásra ad okot, hogy az utóbbi években sikerült a színházi rendezvényeket va­lóban vonzóvá tenni, így nem váltak be szerencséra azok a jövendölések, me­lyek a (jegy)vásárlóképea rétegek aggasztó megfogyat­kozására vonatkoztak: a jegybevételekből a költsé­gek negyede megtérült, ami más fesztiválvárosok gazdá­sági mutatóihoz képest jd arány. Eldönthetetlen viták is terhelik a nyári színházi produkciókat: a bevétel re­ményében neves budapesti színészeket felléptetni, vagy lehetőséget nyújtani a mis­kolci művészeknek? Ez ügy­ben is született már „Sala­moni jellegű” ítélet: produ­káljanak a miskolciak olyat, hogy pótolják a „nagy ne­veket” a plakátokon. + KELLENE t EGY CSAPAT... Abban egyetértenek a vi­tatkozók, hogy van jövője a Miskolci Nyárnak, csak ép­pen egy kicsit másképpen kell csinálni, mint eddig. A városi tanács rendezvényé­ből a város rendezvényévé kell válnia, ami nem egysze­rű szófacsarás, hanem ép­pen a lényeget fejezi ki. En­nek nem pusztán pénzügyi okai vannak, bár — mint azt a tanács illetékes elnök- helyettese mondta — az ed­digi finanszírozási rend­szer hamarosan tarthatat­lanná válik. Meg kell oldani az eddig megoldhatatlannak tűnő kérdést, azaz: hogyan kap­csolódjék össze ez a való-, bán sokakat vonzó esemény az idegenforgalommal a kölcsönös előnyök alapján. Aztán egyre elkerülhetetle­nebb, hogy létrejöjjön egy valóban profi csapat, amely­nek kizárólag ez lenne a dolga: nyáron csúcsteljesít­ményt nyújtani, a holtidő­ben pedig felkészülni, előre szervezni. Jelenleg ugvanis minden gond és megoldandó feladat a városi művelődési köz­pont munkatársainak nya­kába szakad. Teszik is a dolgukat, gyakran erőn fe­lül, kevés pénzért, sok lel­kesedéssel. Ezt mindenki elismeri, aki látta munká­jukat, főleg a kevéssé lát­ványos epizódokat, mikor mondjuk attól függ, eljut­nak-e a székek egy hang­verseny helyszínére, hogy vesz-e (saját zsebből) né­hány üveg sört a rakodók­nak a kétségbeesett „véem- kás„ ... Ha valóban el akarja ér­ni a Miskolci Nyár a célját, ákkor ezen a szervezési módszeren változtatni kell: a KIWANJS-klub már jövő­re 400 külföldi vendéget hoz ide, s hogy ők hogyan ér­zik majd itt magukat, az nem múlhat azon, előkerül-e a megfelelő pillanatban az a néhány üveg sör,., Kájé Hí/hoz meny a Mikulás Már az elmúlt években is sikert aratott az Avasi In­formációs Iroda egyik szol­gáltatása. November 27-től december 4-ig ismét fogad­ják az Avas-délen lakó csa­ládok, iskolák, és más in­tézmények megrendeléseit, akik azt kérik, hogy a Mi­kulás hozzájuk is bekopog­tasson. + A megrendelt gyilkosság című filmszatíra csütörtökön este 7 órától látható a Tv2-n Közösségek ismerkednek r Iglól Gyula Nézze meg, hallgassa meg... Áthangolás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom