Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-21 / 273. szám

Huszonkét csellista játszott E m 1 ék hau gverseny Gombás Ferenc tanár úr te­metésének évfordulóján hang­versenyt rendezett a Miskolci Gordonkaegyüttes a Bartók-te- remben. Korábban rendszeresen készültek valamilyen esemény­re, s a mindenki által tisztelt és szeretett „Gomba bácsi" be­tanítóként, karmesterként állt az együttes élén. Azután egy évvel ezelőtt váratlanul meg­szűnt az a szív dobogni, amellyel az oly kedves kollé­gákat, barátokat, tanítványokat művészi munkára összefogta. Akkor úgy tűnt, felfoghatatlan halálával lezárult a Miskolci Gordonkaegyüttes tevékenysége is. Szerencsére nem igy történt. A Tanár Űr egész életét a gordonka népszerűsítésére ál­dozta. Tanította a hangszert, a kamarazenét, vezette az 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Egészségügy, oktatás, kisipar REGGELI HÍRLAP, 1929. NOVEMBER 15. Lehetnek eltérések közöttünk a tekintetben, hogy meghaladja-e a tbc miskolci aránya az országos át­lagot, vagy kedvezőbb képet mutat annál, de abban nem lehet különbség közöttünk, hogy a tbc ellen min­den vonalon és minden módon, népiesen szólva — költséget nem kímélve — fel kell venni a harcot Vagy, ha volna, aki nem látná a veszély nagyságát és nem figyelne fel a vészkiáltásra, amely a tbc pusztí­tása nyomán szerte az országban visszhangzik, láto­gasson el olykor-olykor a miskolci tüdőbeteg-gondozó rendelőjébe, vagy, ha ez sem győzné meg a helyzet katasztrofális voltáról, vagy legalábbis súlyosságáról, menjen el bármelyik kórház tüdőbeteg-pavilonjába és vessen egy-két tekintetet az üvegesedő szemű, lázró­zsás arcú, hörgő, lázban égő betegekre, akik majd élő bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy a tbc. ellen a legnagyobb és a legerőteljesebb harc is kevés. Ezen a ponton alkalomszerűnek véljük az új város­atyák figyelmét felhívni a gyermekek és középiskolai tanulók, főképpen leánynövendékek sorában pusztító tüdőbaj veszedelmére. A választási propaganda során erőteljes szociálpolitika gyakorlását és népjóléti csele­kedeteket ígérték a városatya jelöltek. Az értékes je­löltek közül sokan kívül maradtak a városházáról, de azok, akik bejutottak, a künnrekedtek helyett is, fo­kozott erővel és töretlen energiával kívánják és köve­teljék a hivatalos város bekapcsolódását a tüdőbaj el­len már régóta aktuális és egy kissé talán el is késett küzdelembe. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. NOVEMBER 12. Ünnepélyes keretek között nyitották meg csütörtö­kön délután a Malinovszkij utc 1» építőipari iskolát. Az iskola felállítása újabb lépés a szakmai képzés fej­lesztésére: lehetővé teszi, hogy az építőipari tanulók magas színvonalú képzést kaphassanak. Több mint hetven tanuló részesül korszerű kikép­zésben, akiket ingyen iskolaszerekkel, élelemmel, la­kással látnak el. A tanítási idő 5 hónap. Tamás Lajos kőművessegédből lett iskolaigazgató elvtárs megnyitó beszéde után Horváth Gusztáv épí­tésügyi igazgató hangsúlyozta, hogy a párt minden le­hetőséget megad az ifjúság továbbképzéséhez. Szabó Sándor a Mémosz nevében beszélt. — Legyetek követői a Szovjetunió hős fiataljainak, a Komszomolnak — mondotta beszédében Auguszta József, a Magasépítési NV vezetője. Szavait hatalmas tapsvihar követte, a tanulók lelkesen éltették Sztálin elvtársat és a komszomolistákat. Ezután Nagy Mihály, a Magasépítési NV. oktatási felelőse hangsúlyozta: a múlt rendszerben is építettek palotákat az építőipari dolgozók, de az uraknak, s a munkás számára csak nyomortanya jutott. DÉLI HÍRLAP, 1970. NOVEMBER 10. Majoros Ferenc, a KIOSZ járási, városi csoportjá­nak titkára szerint az iparengedélyek 20—25 százalé­kát azért adták vissza, mert Miskolc kisiparos rétege megöregedett. A jogosítvánnyal rendelkezők 31 száza­léka 60 éven felüli, 39 százalékuk pedig 55 évnél idő­sebb. Az új engedélyek kiadása következtében az idén javult az átlagéletkor. Miután minden visszalépővel szót váltanak a KI- OSZ-nál, kiderült, hogy többen azért mondtak le a kisipari tevékenységről, mert rövid idő alatt nem ho­zott számukra olyan jövedelmet, amilyenre számítot­tak. Azoknál, akik előtte már üzemekben dolgoztak, felvetődik a következő is: a korszerűtlen felszerelé­sekkel, berendezésekkel szinte nyomasztónak tartják az egész napos munkát, mert előtte jobb munkakörül­ményekhez szoktak. Ha az abszolút számokat nézzük, tulajdonképpen nőtt az idén a kisiparosok száma, az általuk végzett munka értéke mégis alig éri el a tavalyi szintet. A most kezdő kisiparos érthetően kevesebbet produkál annál, aki 20—30, vagy 40 évet töltött el a szakmájá­ban, és csak előrehaladott kora miatt hagyta abba a foglalkozást. Annál is inkább érzékenyen érinti ez a lakosságot, mert többségük közvetlen szolgáltató te­vékenységet végzett. Nem szólva arról, hogy a régi kisiparosok nagyon is szem előtt tartották: a rádolgo- zás nem ráfizetés. Vagyis a lelkiismeretességgel sem álltak hadilábon. Az új iparengedéllyel rendelkezők többsége ráadásul nem főfoglalkozású, hanem csak ak­kor végez szolgáltató-javító munkát, ha a szabad ide­je, illetve a körülményei megengedik. együtteseket a muzsika szép­ségéért, a megosztható zenei élményért. Nehezen tűrte a tunyaságot, tétlenséget, min­dig alkotó tevékenységre ösztönzött. Tanításai, soha­sem öncélú neheztelései mé­lyen beleivódtak azok leiké­be, akik közel álltak hozzá. S lám az alkalom, a novem­ber tizedikéi koncert jó pél­dázta az összefüggés erejét; 22 csellista állt különböző összetételben színpadra, ta­nárok, zenekari muzsikusok, főiskolások, szakközépiskolá­sok. Az együttes tagjai: Bar­na Katalin, ■ Győri Nagy Ilo­na, Hajdú Edit, Iván Klára, Kovács Magda, Lőrincz Klá­ra, Nagy Marianna, Nemes Tamás, Rózsa Márta és Lő- kös Péter (gordon), a közre­működő főiskolások: Csuka Tímea, Lőrincz Éva, Nemes József, Somoskői Szilvia, Zombor Irén, a szakközépis­kolások: Demeter Mária, Farkas Zoltán, Lichy Gábor. Takács Ákos, Tolnai Judit, Soltész Rita, Szabó Berna­dett, Vincze Ágota. A műsorban 16 szám hang­zott el karmester nélkül, részben azokból a művekből, amelyek szorosan kötődtek a betanító emlékéhez, de újab­bak is. A bánatos szépségű lassú számok: Klengel Him­nusza, Popper Requiemje (melyben zongorán G. Flach Karolina működött közre). Stradella Áriája, Boccherini Adagio ja, Schwencke Szere­nádja, Casals: Madarak éne­ke című műve adták a kon­cert alaphangvételét, melyet Csajkovszkij darabok, Schu­bert: Moment musicale, Rimszkij-Korszakon: A don­gó és két Rag Time színesí­tett. A teremben helyet fogla­ló kollégák, barátok, növen­dékek. szülők és érdeklődők tanúi lehettek annak, amikor a szép zene jelképpé magasz­tosul. Emlékezés és folytatás, megtartva megőrzés és a láng továbbvitele — össze­tartozó fogalmak. Bízom ab­ban, miként a Tanár Űr ál­tal kezdeményezett cselló­versenyek is folytatódnak, úgy ennek a kivételes művé­szi erőnek, a Miskolci Gor­donkaegyüttesnek is lesz je­lene és jövője városunk szí­nes zenei palettáján. Barta Péter * A No. A többiek visszamentek dolgozni Nagylemez előtt a So Beszélgetés Slamoviís Istvánnal í.*. A No 1937 nyáron alakult meg. Slamovits István a fővá­rosba költözött, ahol hosszas keresés után talált három fia­talembert - 10-14 évvel fia­talabbakat, mint ö akikben tehetséget látott, akik megbíz­tak benne, akikel arra szövet­kezett, hogy jó zenét csinál­nak. Sorban születtek a szá­mok - valamennyi Slamovits- szerzemény hónapokon át próbáltak. A fiúk feladták munkahelyüket, azzal, hogy hamarosan a zenélésből fog­nak megélni. Hol tart most a No, körül­belül két és fél évvel a meg­alakulás után? — erről kér­deztük Slamovits Istvánt: — Felvettük első nagyle­mezünk anyagát.- Miért csak mostT — Mert most kaptunk stúdiót. Annak idején Erdős Pétert kerestem meg azzal, hogy foglalkozna-e velünk. Igent mondott, el is készült egy videoklip, ez többször ment is a tévében. Kaptunk anyagi segítséget is a Pro Lengyelországban, Kasub. földön készült rajzait mu­tatja be a Deák tér 3. szám alatt Feledy Gyula grafikus- művész. Állandó kiállításá­nak épületében rendezik meg a tárlatot, amely január 30­ig lesz látható. Az útirajzo­kat maga a művész ajánlja az érdeklődők figyelmébe a szerdán délután 5 órakor kezdődő megnyitón. Repro­dukciónkon a meghívót dí­szítő Feledy-rajz. Menedzser Iroda vezetőjétől, koncertjeink is voltak, de az LP csak mostanra jött össze.- És miből éltetek ez alatt az idő alatt? — A többiek visszamentek dolgozni. Az egyikük ház­mester, a másik kazánfűtő, a harmadik gázpalackokat szállít. Nekem hozott pénzt a Pataki Attilával készített közös lemez, meg stúdió­zenészként is foglalkoztattak.- Kik az együttes tagjai? — Szatai Gábor az éneke­sünk, a hangját Révész Sán­doréhoz tudnám hasonlítani. Tóth Zoltán, dobol, Galló Sándor a basszusgitáros.- Mikor lesz a felvétel­ből lemez? — A jövő év első negye­dében jelenik meg. Egyéb­ként ez alatt az idő alatt három nagylemeznyi anyag g57űlt össze.- Nem törte le a fiúkat, hogy ilyen hosszú ideig csend volt — és még mindig csend van - körülöttetek? — Mi tagadás, nem gon­dolták, hogy ilyen soká kell várni. Én tartottam, és tar­tom bennük a lelket.- Pedig azóta nem egy zenekar befutott, sőt már el is tűnt a süllyesztőben. — Így van. ök pontosan tudták, hogy mi kell abban a pillanatban a közönségnek. Mi nem úgynevezett divat­zenét csinálunk.- Hanem milyet? (A kérdés nem igazán jo­gos, mert a beszélgetés előtt meghallgattam a kazettát, amin a nagylemez számai vannak. Tehát, tudom: Sla- movits-zenét csinálnak, rit­mikus rockot, dallamosat, lírait, amelyben uralkodik a gitár és az ének.) — Magunkat adjuk, olyan muzsikát, aminek sokkal ' több köze van az amerikai blueshoz, mint a most kor­szerűnek mondott zenéhez.- Milyen a közérzeted? — Nem túl jó. Szeretném végre pontosan látni a he-, lyem, szeretnék nem állás­talan rockzenész lenni hét nagylemezzel a hátam mö­gött.- A szitárod megvan még? — Igen, játszom is rajta, de a nagylemezen nem szó­lal meg. Annyira nő a sza­kadék a szitár meg a világ között, hogy az félelmetes, • Az emberek nem igénylik %• meditativ zenét. ' v ••;;-sö.>?- Hány gitárod van? — El nem adtam, csak vá­sároltam. Tizenhárom gitá­rom van, plusz egy szinteti­zátorom. A gitárok közül kettő akusztikus, a többi' elektromos.- Mennyit szólaltattál meg belőlük a lemezfelvételen? — Többet is bevittem a stúdióba, de csak hármon játszottam az elektromosok közül. És vannak akusztikus: feljátszások is.- Koncertek? — A klip bemutatása után volt jó néhány, de azután csökkent az érdeklődés. A művelődési házak csak a tu­tira mennek, nem engedhe­tik meg maguknak a bukás, kockázatát. A nyáron volt néhány play back fellépé­sünk diszkókban, pár szám erejéig imitáltuk a zenét.- Nem volt ez furcsa ne­ked? — De, nagyon. És ami a különleges: a közönség, amely tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a zene mag­nóról megy, éppúgy lelkese­dik, mint az élő zenéért. (szabados) A VASVILL Kereskedelmi Vállalat Borsod Megyei Kirendeltsége FELVESZ férfi műszakicikk-eladót, legalább ötéves szakmai gyakorlattal. JELENTKEZÉS HELYE: Miskolc, Uitz Béla u. 7. Mintabolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom