Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-20 / 272. szám

MSZP-tanácskozás Konzultációt és értekezle­tet tart a Magyar Szocialista Párt Borsod-Aboúj-Zemplén megyei irodája az MSZP vá­rosi nagyközségi irodák ve­zetői és az alapszervezetek titkárai számára holnap dél­után 2 órától. Az eszmecse­rén — amelyet az MSZP megyei székházában tarta­nak — a párt szervezésével és működésével összefüggő időszerű kérdésekről lesz szó. Az értekezletre a párt­irodák vezetőit, és a koráb­ban megalakult alapszerve­zetek titkárain kívül a na­pokban létrejött MSZP alap­szervezetek képviselőit is várják. Zí Indonéziáról lesz vetített­képes előadás ma este hat órától a Tudomány és Tech­nika Házában, a XXVII. borsodi földtudományi hó­nap keletében. A belépés díjtalan. A délkelet-ázsiai országról Breitenbach Jó­zsef beszél. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XX!. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1989. NOV. 20., HÉTFŐ ÁRA: 3,70 FORINT A „Hotel Lélekharangé-iái a múzeumig Íz Ybt-díjasok útja? Az Avas alól a RSépkert mellé Ezt az utcanevet senki ne keresse a miskolci utcajegy­zékben. holott a valóságban létezik. Kialakulása 30 éve kezdődött meg, és több éves kihagyások után, az idén fejeződött be. Valójában a Felszabadítók útjának azon 400 méteres szakaszáról van szó, amely a népkerti in­tézménycentrumot jelenti Az út nyugati oldalán öt olyan építészeti, képzőmű­vészeti alkotás van, amelyek terveit Ybl-díjas építészek tervezték. Az öt alkotás kö­zül a két szélső budapesti, a három középső miskolci építész munkája. A három miskolci szerző a tervezés idején ugyanazon tervező- vállalat, az Északterv dolgo­zója volt. Fájdalom, hogy az öt építész közül ma már csak hárman élnek ... • A KÖZVÉLEMÉNY NYOMÁSÁRA Legkorábban az intéz­ményláncolat északi végén lévő Szakszervezetek Megyei Székhaza épült meg. Terveit Vass Antal, a Magyar Ipar­művészeti Főiskola tanára, Ybl-díjas építész tervezte. A székház építése 1959-ben kezdődött meg és a műszaki átadásra 1963 novemberében került sor. Az épület SZTK- szárnyát napjainkban bőví­tik. Másodiknak az intézmény­központ déli szélén álló em­lékmű valósult meg. Szerzői: Kerényi Jenő Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászmű, vész és Csaba László Ybl- díjas építész. Az ünnepélyes felavatás 1969. március 21- én. az alkotók jelenlétében történt. A következő év őszén a sportcsarnok nyitotta meg kapuit, a Junior Európa ökölvívó-bajnokság megren­dezésével. A létesítmény építésztervezői triója: Hor­váth István, az Északterv volt műszaki igazgatóhelyet­tese, Ybl-díjas, Szabó József és Thury László építészek. A negyedik alkotás a me­gyei könyvtár épülete. Ere­detileg ezt az intézményt a tanácsházával szemközt, az Avas alatti térségen akar­ták felépíteni. A közvéle­mény nyomására azt a he­lyet beépítetlenül hagyták, és a könyvtárnak új hely­színt jelöltek ki: a sport- csarnok mellettit, Az újabb .helyszínre is Dézsi János Ybl-díjas építész kapta a tervezői megbízást. A II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtárat az 1969-től 1971-, ig terjedő években építették fel, s 1972-ben vették hasz­nálatba. $ A SZOCREÁL IS JELEN VAN Több. mint tíz éven át kalandos sorsa volt annak a területnek, ahol a Tudomány és Technika Háza építését 1985 év végén megkezdték. Háromszor terveztek ide szállodát, kisebbet, nagyob­bat. A legutóbbinak a vá­ros — humorra is fogékony — lokálpatriótái a „Hotel Lélekharang” nevet adták, utalva a közeli temetőkre. A meghiúsult szállodaépí­tések után a hely időnként kiállítási terület, majd ját­szótér, végül „csak” egysze­rű füves zöldterület maradt. Volt is nagy felzúdulás a városban, amikor ismertté vált, hogy az addig mindig máshová tervezett Technika Házával építik be a könyv­tár melletti (előtti) térséget. Az épület 12., kivitelezésre került terveit is Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész ter­vezte, aki annak idején volt az Északterv műszaki igaz­gatóhelyettese. Az öt alko­tás közül ez a legutoljára megvalósult épület is há­rom funkcionális egységből áll, akárcsak az elsőként megvalósult épületkomp­lexum. Az Émász céljait szolgáló épületrészek után a MTESZ megyei székházát 1988. december 16-án avat­ták fel, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége fennállásának 40. évfordulójáról megemlé­kezve. A kávéhrz és a kör­nyezetalakítás befejezése az idén volt, s ezzel befejező­dött a népkerti intézmények új centrumának kialakítása is. A kivitelezési munkák zö­mét mind az öt alkotásnál a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat szakem­berei végezték el. Az Ybl- díjasok útján a régebbi ko­rok építészete és képzőmű­vészete is jelen van. Az 1743-ban épült Mindszenti templom, az 1739-re emlé­keztető „Csupros Mária- szobor”. a „szocreál” múze­um, és a legújabb képző- és építőművészeti alkotások ta­núskodnak a stílusokról, anyagokról, mesterségbeli tudásról éppúgy, mint azok­ról a társadalmi viszonyok­ról, amelyekben létrejöttek. Iglói Gyula Átmenetileg leállították a% exportot Bővült a húsváiasz'ék Néhány napja nyiloíta meg a megyei Allatforgaimi és Húsipari Vállalat az el­ső mintaboltját Miskolcon, s a vártnál azonnal jóval nagyobb forgalma volt. En­nek egyik oka, hogy a min­taboltban kurrens cikkek is kaphatók, amelyeket másutt hiába keresnek a vevők. Hosszú sor várta már a nyitás napján a bebocsátást, s a bolt első napi bevétele többszázezer forint volt. Amikor nálunk megnyitnak egy új üzletet, mindig fel­merül a kétkedőkén a kér­dés, hogy vajon meddig tudják a színvonalat tarta­ni. meddig tart a megszo­kottnál nagyobb választék? Erre kerestünk választ a húsipari vállalatnál Iczko- vits László kereskedelmi igazgatónál. — Olyan boltról van szó. ahol nemcsak a nyitást kö­vető napokban kell a min­taválasztékról gondoskodni. A miskolci húsipar munká­jának egyfajta tükre ez az üzlet, s itt mindig kapható lesz valamennyi húskészít­ményünk. Ilyen választékkal másutt már csak azért sem találkozhatnak, mert a ke­reskedők mindig a várható forgalom szerint rendelnek. Talán más bolt számára nem mindig éri meg, hogy különlegességet forgalmaz­zon. A társvállalatok termé­keiből is szélesebb lesz itt a kínálat, bár elképzelhető, hogy például téliszalámit nem lehet majd mindig kap­ni. — Hogvan tudják garan­tálni, hogy tőkehúsból mindig megfelelő lesz majd a kínálat? — Ez attól is függ, meny­nyi valósul meg azokból az átfogó kormányintézkedé­sekből, amelyekkel a terme­lőtől a felvásárláson át a feldolgozóig megteremtik a megfelelő érdekeltséget. Enélkül csak további za­varokra lehet számítani a húsellátásban. Most átmene­tileg leállították a húsex- portot — s ez vállalatunk­nak is eredményikiesést je­lent —, de ez az állapot nem tartható fenn sokáig. A világpiacra betömi ugyan­is egyetlen hazai vállalat­nak sem volt könnyű, s a nehezen megszerzett piaco­kat rövid idő alatt el lehet veszíteni. Egy-két hétig még megértőek a külföldi part­nerek. de később azt mond­ják, nem kötnek velünk üz­letet. Éppen ezért sokat vá­runk a tervezett érdekeít- ségjavító intézkedésektől, s A nyitás napján olyan bS séges volt a kínálat a hús­mintaboltban, amelytől az utóbbi időben elszoktak a vá­sárlók. (Szabán Gabriella felvétele) akkor majd újra megnyug­tató lesz a belföldi ellátás, és exportra is indulhatnak termékeink. — Ha feltételezzük, hogy van elegendő tőkehús, ak­kor kurrens húsrészekből mennyi jut majd a min­taboltnak? — Igaz, hogy a legtöbb vevőt ezek a húsrész°k vonzzák s azt is tudjuk pél­dául. hogy finom húslevest lehet főzni az ököruszály- ból. Ám ezekből a részek­ből mindig kevesebb lesz, már csak az anatómiai tör« vényszerűségek miatt is. Egy élő állat súlya 590 kilo­gramm körül van. s ebből 250—300 kiló csontos húst tudunk a kereskedelemnek adni. Ha valaki tehát egy­szerre ennyi húst megvásá­rolna, bizonyosan kapna egy ököruszályt is. ám enélkül csak ritkán juthat a külön­leges húsrészekhez. A min­taboltban ugyan mindig nagy választék lesz, de el­képzelhető, hogy lesznek hi­ánycikkek. V. Zs. 4 tragédiát mg kelt előzni £ Déryné u. 2. szóm, azaz az antikvárium épülete. Ez a ház azon kevés miskolci épület közé tartozik, amely viszonylag keveset változott létének egy évszázada alatt - igaz, az utóbbi évek­ben sajnos messze nem előnyére. A ház és környékének története nagyon sok érdekességet tartogat - erről írunk lopunk 3. oldalon, Ésriiiüiéir/ek, ! Ildiit A gazdálkodó szerveze­teknél nagyon kevés a fej­lesztésre és fenntartásra for­dítható pénz, ezért romla­nak a munkakörülmények. A balesetveszélyek és az egészségi ártalmak újrater­melődnek. Napjainkban Bor- sod-Abaúj-ZcmpIén megyé­ben csaknem 60 000 munka- vállaló dolgozik egészségre ártalmas körülmények kö­zött. Mindezt Varga Sándortól, az SZMT munkavédelmi fő­ellenőrétől tudjuk, aki azt is megfogalmazta: nehezíti a helyzetet, hogy a megél­hetési gondok miatt a dol­gozók figyelme, s ugyanak­kor érdekképviseleti szerve­ik tevékenysége is elsősor­ban az ár-, a bér- és a fog- lalkoztatáspol i d kai kérdé­sekre irányul. A kialakult helyzetet az üzemi balesetek növekvő száma is jelzi. Idéri novem­ber 10-ig megyénkben 27 ha­lálos végű foglalkozási bal­eset történt amelyből 23 üzemi, 3 úti és 1 egyéb ka­tegóriába sorolható. A 27 el- haláioaott Mskorú gyér; meket hagyott maga utár árván. A szakszervezetek ezer; fontosnak tartja ismételtei hangsúlyozni: az év vég: munkák között a munkavé­delem kapjon fontosságának megfelelő figyelmet. Az idő­járás ugyanis hamarosan to­vább nehezíti a körülménye­ket. A havas, ködös időoen a csúszós utakon az eddigi­nél is több veszéllyel kel számolni. Éppen ezért java­solják a szakszervezeti tes­tületeknek. hogy vizsgálják felül az idei halálos üzemi balesetek növekedésének okait, a munkakörülmények romló tendenciáját, s kez­deményezzék a gazdasági ve­zetőknél az intézkedéseket a tragédiák megelőzésére. Ugyanakkor igényeljék a dolgozók a szakszervezeti munkavédelmi szakemberek segítségét, szolgáltatásait a balesetek kivizsgálásában, s a kárigények érvényesítésé­ben is. Együttes cselekvés­sel kell elérni, hogy az év hátralévő részében csökken­jenek a munkahelyi és a munkával összefüggő bal­esetek. Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom