Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-23 / 248. szám
XXI. ÉVFOLYAM. 248. SZÁM 1989. OKTÓBER 23., HÉTFŐ ARA: 3,70 FORINT Hától: Magyar Köztársaság Megemlékezések 195$. október 23-éréf (TUDÓSÍTÁSOK A 2. OLDALON) Kukorica, felárral Az idén a felvásárlási tervnek megfelelően, 35 ezer tonna kukoricát vett át a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a termelőktől. A fontos takarmány-alapanyagból keveréket is készítenek, de szemes termékként is értékesítik. Már annak idején termeltetési előleget adtak az üzemeknek, most. a felvásárlás idején a hatósági áron felül 10 százalékot fizetett a vállalat a szerződött kukoricáért. Szirákon nem ürültek ki a sertésólak (1.) M. Kecskés András, a költő játék egyik rendezője, egy jelenetet állít be. Paprika Jancsi maszkjában Balogh Csilla. (Fjér Ernő felvételei) Felborult a búspiac A tenyésztőd: szegény gazdagok Már a második hét vége. hogy nehezen lehet szert tenni sertéshúsra a miskolci hentesüzletekben. A Falurádió egyik, múlt heti adásából nyilvánvalóvá vált, hogy a sertések nem tűntek el csak úgy egyszerűen, hanem feldolgozva, exportáruként utaznak ki az országból. A vállalatok nyilván jobb bevételre tesznek szert ezáltal, mintha a belföldi piacon értékesítenék termékeiket. A tervutasításos rendszer már nem, a piacgazdaság pedig még nem működik, s ez a hiány alapvető oka. Annak idején elegendő volt egy „fentről jövő” telefon, s máris csatasorba álltak a termelők, ha ellátási zavarok keletkeztek. Most ellátási kötelezettség és felelősség senkit sem terhel, a számunkra szokatlan helyzet ezért állt elő. • A ZONGORAHÚR KIFIZETŐDŐBB VOLNA lyen nyereségre nem számíthatnak a sertéstenyésztésből. 0 ÉS JÖTT A FEHÉRJEMIZÉRIA — Azért invesztáltunk ebbe az üzembe, mert tudjuk, hogy a magyar ember a sertéshúst szereti. A piachoz próbáltunk igazodni, éppen a húskombinát instrukciói alapján, aztán felborult minden a húspiacon. Az év elején úgy tűnt, hogy a felvásárlási árakra sikerült jól megalkudni. Sőt mi több, elégedettek is voltunk, hogy a tavalyi 48,50- es kilónkénti felvásárlási ár helyett az idén már 54,50- et kapunk. Aztán beütött a fehérje-mizéria. Ezeket a sertéseket ugyanis nem lehet kukoricán és búzadarán felnevelni. Fehérje-kiegészítő tápokra van szükségük, ami többnyire import szerzemény. A nevelőkoncentrátum mázsája például — ami biztosítja, hogy valóban húsos és ne zsíros legyen a sertés — 1300 forint volt tavaly, az idén 2600-ra emelkedett. És nyolc-tíz ilyen fehérjetápra van szükség, amíg a kismalacból 95—105 kilós vágósertés lesz. Az az öröm az ürömben, hogy a saját termelésű takarmányt önköltségi áron kapjuk. Azt a kukoricát, amit a tsz 700 forintért eladhatna mázsánként, azt a sertéstelep 380- ért veheti meg. Az állattenyésztési fő- ágazatvezető többször is latolgatta már Pusztahelyi Miklósáéval, az élelmiszer- ipari főágazatvezetővel. aki a háztáji gazdaságok patró- nusa is, hogy mi lenne akkor, ha a sertéstelep önelszámoló egységként működne. Ez azonban ilyen feltételek mellett az ellehetetlenülést jelentené. A lényeg tehát, hogy a tsz többi ágazata, azaz a nyereségesek támogatják meg a sertésnevelést, ami kényszerpálya, s csinálniuk kell akkor is, ha veszteséges. (Folytatjuk) A főszereplő a H emumba jár A Holdhéli csónakos próbáján Kínába érkeztem, Csin városába. A díszlet piros kaput ábrázol, középen vetítésre szolgáló ernyőre Vitéz László árnyképe vetül, amely mögül szürke kámzsába borítva előrelép, és elkezdi a Weöres Sándor-szöveget. Délelőtt 10 óra után vagyunk a színházban, Weöres Sándor: Holdbéli csónakos című költői játékának próbáján. Csaknem ötven éve — 1941-ben — írta a darabot a szerző, egy induló bábszínjátszó csoport részére. Bemutató csak 1971-ben lett belőle, bábszínház helyett kőszínházban. Az eredetileg „Kalandos játék húsz képben” a miskolci színházban — fölidézve az eredetet — a ..bábok” formálta költői játékká válik. Külső megjelenésében egyfajta bábtörténetté is, ahol a Galgóczi Judit—M. Kecskés András rendezőpáros felhasználja a görög sorsA sertések iránti óriási keresletiek örülhet-e maradéktalanul a Borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet, amely a megye egyik legnagyobb sertéstenyésztőtelepét tartja fenn? — Sajnos, nem — válaszolja Botya Péter tsz-elnök, miután megmutatja, hogy a sajóecsegi sertéstanyából három év alatt milyen korszerű kombinátot építettek. A beruházás világbanki támogatással, 100 millió forintba került. Hivatalosan évente 13 000 vágósertést tudnak felnevelni, de lehetőség van akár 15 000-re is. Azt, hogy elsőosztálvú. exportminőségű hússertések kerüljenek ki a kombinátból. egyrészt a kaposvári hibridfajta garantálja, másfelől pedig az, hogy számítógép által vezérelt, dekára kiporciózott tápke érék jut el a csőrendszeren a jószágokhoz. — Sajnos, nem tudunk helyette zongorahúrt gyártani — summázza a véleményt az elnök. Kondi János állattenyésztési főága- zatvezető még rátromfol. mondván, hogy a tsz a kalapja mellé sem tűzheti a korszerű sertéstelepet. A beruházás évi bankkamata több, mint 5 millió forintot tesz ki, tehát ha a helyzet változatlan marad, semmiSorozat indul Ismerjük meg a belváros múltját! jjc A Hősök tere épületroncsai az 1878-as árvíz után Sorozatot indítunk lapunkban. Az új kezdeményezés célja az, hogy a miskolciak ismerjék meg belvárosuk történetét. Annak köszönhető, hogy egyáltalán elkezdhetjük a rendkívül érdekes és izgalmas tanulmányokból készített cikkek közlését, hogy a városi tanács, a Miskolcterv és a Hermán Ottó Múzeum együttes áldozatvállalásával készült és készül napjainkban is egy, az egész miskolci belváros múltját feltérképező tanulmány. Az alkotók vállalták, hogy közkinccsé tesz'k a sajtón keresztül munkájuk eredményét abban a reményben, hogy ezzel is segítik a miskolciak városukhoz kötődését. Szeretnék, ha ez a sorozat kedvet csinálna ahhoz, hogy aki bármi érdekeset tud mondani a város múltjáról, rendelkezik dokumentumokkal, fényképekkel, tárgyi emlékekkel, az segíti a muzeológusok és a tervezők munkáját. Sorozatunk első része a 3. oldalon olvasható, és reméltük, hogy valóban kedvet csinál a város múltjával való foglalkozáshoz. Szerkesztőségünkben, a múzeumban, vagy a Miskolcterv- nél szívesen látják a munka iránt érdeklődő miskolciakat! 3fr Vitéz László (Somló István) fogadkozik Pávaszem királylánynak. Kolacsek Orsolya tizenhét évesen a színház stúdiósaként és a Hermán Ottó Gimnázium tanulójaként került a nagyszínpadra. tragédiák maszkjait, épp úgy, mint a kínai árnyjátékot. Vitéz László, Bolond Istók, Paprika Jancsi örökérvényű figurái a népköltészet elemi erejű igazságát hirdetik. A hold, a holdbéli csónakos egyként szimbolizálja az elérhetetlen vágyat, de jelenti a végzetet is. Ebben a mesében — amely a nép- költészettel rokon, de előzményének tekintheti Csongor és Tündét is — a vásári komédia hősei végtelen könnyedséggel, játékossággal, weöresi derűvel, a mindennapi élet logikáján túlra emelik a történetet, amely a vágyak, az álmok határtalanságáról, elérhetetlenségéről szól, de szól a végzetről, a halál megkísérléséről is. Ősi témák rejtőznek a játék fordulatai, groteszk párbeszédei, mitológiai, magyar és keleti meseelemei, filozófiája alatt. A romlatlan hitű fiatalság küzd itt a mindent megrontó, pusztító, bepiszkító erők ellen a költészet mindennapoktól elemelő eszközeivel A játék kulcsfigurája Pávaszem királylány a iáték során gyermekből nővé válva. vágyait, holdbéli csónakosát keresve, a közelségtől nem látja meg — csak a megpróbál tatások végén — a földi, emberi megoldást. A mese kötetlen logikája — a múltból a mába, majd vissza a mesébe —, történései egyként szólnak fiatalokhoz és a felnőttekhez, azokhoz, akiknek voltak már elérhetetlen .álmaik, holdbéli csónakosaik. A darab reménybeli meglepetése a Pávaszemet alakító, a Hermanba járó, érettségi előtt álló tizenhét éves Kolacsek Orsolya, a színház stúdiósaként került a nagyszínpadra. Teljesen beilleszkedve dolgozott a profik között. „Őszinteséget várnak tőlem. álmodoznom kell tisztán, a »Hold« után kell vágyakoznom. Kettősséget és felelősséget élek meg. egyaránt kell teljesítenem az iskolában és a színoadon. Erre koncentrálok. Nagyon örülök, hogy az iskolám lehetővé tette a színpadi munkát. Köszönöm. Most kezdem már igazán jól érezni masam — az eddigi félelem után —, mert a próbák elérkeztek a játékhoz Őrülök, hoev kipróbálhatom magam. A színpadban mindig is az úiiásziile- tés ipVw-jnsege tetszett, vonzott. Mi a legnehezebb? Azt hiszem a színrr'don nyilvánosan egyedül lenni.” Bemutató november harmadikán. ........ ! efa
