Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-14 / 241. szám

Cáfolják, bogy életveszélyes lenne Akár tömegszerencsétlen- séget is okozhat, ha lesza­kad a sátor, s emiatt félnek a strandolok — írja levelé­ben egy miskolci olvasónk. Természetesen nevét és la­kásának címét is a tudomá­sunkra hozta. Arra kérte a Déli Hírlap szerkesztőségét: munkatársaink érdeklődje­nek a vízműveknél arról, hogy valóban veszélycs-e az a sátor, amelyet .hamarosan felállítanak majd az Au­gusztus 20. strandfürdő fö­lött. fékről van szó, amit emeddig csak lehet, illetve, amíg hasz­nálni tudnak, addig használ­ni is fognak. Határozottan cáfolták vi­szont azt, hogy életveszé­lyes volna a szerkezet. Ez még akkor sem lenne igaz, ha kilyukadna a ponyva —- állították. Az alatta lévő hatalmas mennyiségű leve­gő miatt ugyanis még ebben az esetben is csak lassan engedne le. Biztonságos az üzemeltetése — mondották a vízművek vezetői. A sátor ügyével szándé­kunk szerint még foglalko­zik a Déli Hírlap. Beszámo­lunk majd arról, mire jut­nak a vízművesek, amikor a sátor felállítása előtt, még egyszer megvizsgálják a ponyvát. B. A. Az aggodalomra — mint írja — az ad okot, hogy a ■miskolci rádióban még a tavasszal nyilatkozott a Mis­kolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat — ezé e cégé a sátor — főmérnö­ke. Akkor úgy fogalmazott, hogy a korábban már Ta­polcán is használt sátor el­érett, azt még egyszer nem lehet felállítani — nyilván életveszélyessége miatt, fűz­te hozzá olvasónk. Majd így folytatta: köztudott, hogy tavaly novemberben — sze­rencsére éjszaka — lesza­kadt a sátor. Most az Augusztus 20. több vendége is szóvá tette, ? hogy nem járnak majd télen az egyébként álta­luk kedvelt strandra, mert félnek a sátor alatt, amelynek egy esetleges újabb leszakadása. — a le­vélíró szerint — akár tö­megszerencsétlenséget is Okozhat. Jó lenne tudni, ki vagy kik vállalják a fele­lősséget, és milyen szakértői vélemény alapján a sátor felállításáért — olvastuk a szerkesztőségünkbe eljutta­tott levélben. A vízművek vezetőitől azt a felvilágosítást kaptuk, ■hogy korábban valóban el­hangzott az az ominózus nyilatkozat, amire lapunk olvasója utall. Amikor ugyanis a szélvihar eldűtöt- te a sátrat, valóban úgy látszott, hogy az anyaga több helyen is elérett. Ek­kor megvizsgáltatták a gyár­tóval, a Graboplasttal, amely kijavította a hibákat. Ez a cég azt is kijeíentette: üzemeltethető a sátor. Az anyaga egyébként — mint hallottuk — nem akkor károsodik iga­zán, amikor a medence fölé kifeszítik, hanem amikor összehajtva tárol­ják. Ezért most, mielőtt várha­tóan november elején ismét felállítanák, alaposan átvizs­gálják majd, hogy van-e rajta javítanivaló. Arra a kérdésünkre. hogy vajon meddig szolgálja még a mis­kolci vízműveket ez a sá­tor. azt a választ kaptuk, hogy 3 millió forintos ér­7 m ácstavi fogadóóra Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Tóth Magdolna, az 1/4. számú pártalapszer- vezetben (Korvin Ottó u. 9. szám) 17—18 óra között. XXI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ,1989. OKTÓBER 14., SZOMBAT ÁRA: 3,50 FORINT Most hullik a tavalyi termés Fenyőtoboz, exportra Gyarapodik azoknak a termékeknek a köre, ame­lyeket a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kül­földi piacon értékesít. A papírfa, a faszén és egyéb termékek mellett most ex­portlistára került a fenyő­toboz is. Az erdőgazdaságban meg­kezdték ennek a gyűjtését. A Bükkben levő, több évti­zedes, évszázados lucfeny- vesekben most hullik le a fákról a tavalyi termés. A gyűjtőknek nem kell a ve­szélyes fáramászást kipró­bálni, a földről szedhetik össze. Az erdőgazdaság min­den mennyiségben felvásá­rolja, s kilogrammonként 10 forintot fizet érte. így aztán kis zsebpénzt jelent azoknak, akik az őszi erdő­ben ezzel foglalatoskodnak. A tervek szerint mintegy 70 tonnányi fenyőtobozt kí­vánnak összegyűjteni és exportálni az elkövetkező időszakban. A jelek arra mutatnak, hogy a termés bőséges. Különösen jó gyűj­tőterületként tartják számon a Bükkben, a Nagymezőn, valamint a Létráson levő fenyőerdőket, de persze, máshol is lehet szedni. A külföldi partnerek el­sősorban díszítésre vásárol­ják a bükki fenyvesek ter­mését. Néhány „kapitális” példány a sok közül Csak november végéig fi Vasi« át a Tiszaira Sokaknak okozott bosszú­ságot az első napokban, hogy a Diósgyőrből a Tiszai­ra közlekedő 1-es villamos a Vasgyáron át érkezett a pályaudvari végállomásra. Mert a lakosság egy rcsze sem a sajtóban megjelent közleményre, sem pedig a villamosmegállókban elhe­lyezett felhívásra nem fi­gyelt oda. A Miskolci Közlekedési Vállalat ugyanis október 9- től lezárta az úgynevezett déli vágányt, azt, amelyen a villamosok a diósgyőri végállomásról a Tiszai pá­lyaudvarra közlekednek. Az egyvágányos lezárás oka. hogy a Marx térnél mintegy 60—80 méteres szakaszt fel­bontanak. Ezen a részen ugyanis kísérleti jelleggel, két különböző vágányépíté­si eljárást próbáltak ki. Er­re azért van szükség, hogj'' a későbbiekben a Marx tér és a diósgyőri végállomás közötti szakasz átépítéséhez kellő tapasztalatokat szerez­zenek: a kettő közül melyik a jobb, tartósabb vágány- építési, -fektetési eljárás. Az elmúlt ket-három év­ben született meg az elkép­zelés, hogy úgynevezett ke­let—nyugati érsebészeti kongresszust rendezzenek Magyarországon. Az ötlet a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kórház és Rendelőinté­zet érsebészeti osztályának kiterjedt szakmai kapcsola­tai révén vetődött fel. s ta­lálkozott a nagy hírű nyugat­német, holland, osztrák, csehszlovák specialisták egyetértésével. Ez az előzménye annak a tudományos programnak, amelyet szombaton nyitnak meg Miskolctapolcán, a Pénzügyminisztérium üdülő­jében. A nemzetközi talál­kozón — melynek házigaz­dája dr. Mátyás Lajos osz­tályvezető főorvos — szak­tekintélyek tartanak német nyelvű előadást két olyan fő témáról, amely napjaink­ban egész Európában foglal­koztatja az érsebészeket. Egyik a gyűjtőerek, másik a hasi t vérőerek helyreállító sebészeti megoldása. Mind­két téma fontos a szakmá­ban, mert sokáig, sok olyan betegséget magyaráztak más Á vágány bontását meg­kezdték. A kivitelezés, a tervek szerint, mintegy 6 hétig tart, s a Betonútépítő okokkal, — például a hasi betegségek között is —, ame­lyeknél az új diagnosztikai vizsgáló eljárásokkal ma már ki lehet deríteni az érálla­pot elváltozásának eredetét. A gyógyító eljárásoknak te­hát szorosan kell követniük a diagnosztika fejlődését. Megyénkben egyebek kö­zött a komputer tomográfos és a korszerű angiográfiás vizsgálati lehetőségek tágít­ják az érsebészet fejlődésé­nek kereteit. Az operációs technikai megoldások sok­színűek, s az európai ta­pasztalatok megosztása min­den specialista számára hasznos. A miskolci nem­zetközi érsebészeti munka­hét mindenképpen jelzi me­gyei kórházunk érsebészei­nek elismertségét is, prog­ramja pedig alkalmat ad rá, hogy elmélyüljenek szemé­lyes kapcsolataik a tudo­mányág nemzetközi hírű műverőivel, melynek hasz­nát a betegek látják majd. A rendezvény szervezői bíz­nak benne, hogy az első műhelymunka-találkozó ha­gyományt teremt. (r) Vállalattal kötött szerződé« alapján, november 25-re be kell fejezni. A Miskolci Közlekedési Vállalat olyan menetrendet dolgozott ki, és vezetett be erre az időre, hogy az uta­soknak a lehető legkisebb időveszteséget okozza. M M ^ A városi tanács vb egész­ségügyi osztályától kapott tájékoztatás szerint a burgo­nya, alma, hagyma juttatás­ban részesülőkhöz ma a kö­vetkező városrészekbe, ut­cákba szállítja ki a Zöldért a zöldségcsomagokat: Hejő- csaba, Görömböly, Tapolca, Szirma, Hámor, Garadna, Ömassa, Lillafüred, Pereces, illetve a Dózsa György utca, Bábonyibérc, Dayka Gábor utca, Déryné, Feszty Árpád, Forrásvölgy, Jókai, Kazinc­zy, Kossuth, László Jenő, Madarász* Viktor* és a Má­tyás király utca, HoLnao. va­gyis vasárnap pedig a követ­kező városrészekben és ut­cákban várhatják a csoma­gokat: Bábonyibérc és kor­nyéke, Martintelep, Szentpé- téri kapu és környéke, Jó­zsef 'Attila telep. József At­tila utca, Szondi utca, MÁV- telep, Széchenyi 4t, Szabó Lajos. Résiposta utca, Ta­nácsház tér, Tízes honvéd utca. A város többi részébe a következő hétvégeken szállítják majd ki a zöldség­csomagokat. Európai tapasztalatokat litatnak meg r Érsebészek kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom