Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-11 / 238. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA Névtelen levelek, telefonok nyomában a húsiparnál ^ A szabályokat szigorúan betartatják (Kerényi László felv.) — A városban tapasztalható húshiányt is összefüggésbe hozzák az előbbiekben említett feltételezésekkel. — Jóval kevesebb élőállatot vágunk, mint néhány hónappal ezelőtt. Ezért hoztunk legutóbb Békéscsabáról fagyasztott húst — ami ugyancsak kiváló minőségű —, s mindent megteszünk azért, hogy zavartalan legyen az ellátás. Ám. ha a kormány nem tesz úiabb intézkedéseket a húsellátás javítására, a mostanihoz hasonló lesz a választék. (vadas) A magyarázat: higiénia ma^ • Fertőzésről szó sem lehet • Bosszút áll az elbocsátott? • A választék valóban szűkösebb A magyar álom yk A putriból az összkomfortba: ezt a lépést csak jó néhány lépcső közbeiktatásával lehet eredményesen megtenni. Egy furcsa kis játékot árusítanak mostanában a játéküzletekben, amellyel nemrég én is megleptem fiamat. A műanyagból készült herkentyű egy öszvéralkotás. Első pillantásra olyan, mint egy telefon, hiszen van hallgatója rugós zsinórral, tárcsázni is lehet rajta, miközben csörög. Csakhogy ennek a telefonnak négy kereket is csináltak. így ide- -oda gördül. Hogy mindenki számára elfogadható legyen az összhatás, a telefon elöl két szemet is visel, amelyek szorgosan pislognak, ha a négy kerék megmozdul. Rájöttem, hogy ez az olcsó, műanyag játék a magyar fogyasztói álmok eszenciája. Telefon, autó és szépség együtt — mi kell még ennél több? Igaz, a telefon tök süket, és a négy kerék is csak akkor mozdul, ha valaki a zsinórjánál fogva húzza az egész alkotmányt, a szemek pedig az első néhány kör után már nem is pislognak. Hiába, mi álmainkban is realisták tudunk maradni... (kiss) ARA: 3,50 FORINT Talán a Béke Szállón elkezdődhet valami yk Csakis az előírt védőöltözetben lehet dolgozni egész egyszerűen vagyonvédelmi okok miatt volt szükség. Órát, gyűrűt, vagy más személyes használati tárgyat eddig sem volt szabad bevinni a húsfeldolgozáshoz. Most ezt be is kell tartaniuk a dolgozóknak, akik közül néhányan bizony igyekeztek kijátszani a rendszabályokat. Előfordult, hogy a fehér köpenyt egész egyszerűen ráhúzták az utcai pulóverre, nadrágra, s a tisztálkodás elemi feltételeinek betartására sincs mindenkinek otthonában lehetőség. Senkit sem akarunk megbántani, de aki hozzánk jön dolgozni, annak vállalni kell, hogy itt csak a feltételek maradéktalan betartásával lehet a munkát felvenni. — Vannak, akik azt állítják, hogy azért mentek el a húskombináttól, mert nem vállalták a fertőzött húsok feldolgozását. — Azt már leszögeztük, hogy semmiféle fertőzésről nem volt szó. Ezt nem egyedül én állítom, hanem a vállalattól független orvosi szakértőcsoport. Tehát ilyen húsokat senkinek sem kellett feldolgoznia. A rémhírek terjedésének időpontja egyébként megegyezik a radikális karcsúsítási akciónkkal. A korszerűbb technológiához kevesebb emberre' van szükségünk, s megváltunk mintegy 70—80 dolgozónktól. 1984-ben több, mint kétezren voltunk, most 1820-an dolgoznak a vállalatnál, s a számítógépek üzembe helyezésével tovább fogjuk csökkenteni a létszámot. Pályakezdő pedagógusokat köszöntöttek tegnap délután a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében. Dr. Kör- nyey László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője a Miskolcon ez év ' szeptemberében munkába állt 120 óvónőnek, általános és középiskolai tanárnak mutatta be városunkat, elsősorban annak oktatási-nevelési intézményeit, kultúráját. Kifejezte abbéli reményét, hogy a pályakezdők nemcsak szőkébb kollektívájukba illeszkednek be, hanem az egész városnak hasznos polgárai lesznek. XXI. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1989. OKTÓBER 11., SZERDA Mi Aki a cigányok sorsával foglalkozik Miskolcon, darázsfészekbe nyúl. Lehet kör- mönfontan fogalmazni, ködösíteni, de ez sem változtat azon a tényeken, hogy a Miskolcon élő több, mint tízezres cigányság, és a város többi lakóinak viszonya enyhén szólva, feszültnek nevezhető. Megmutatkozik ez az együttélés mindennapos súrlódásaiban, és néldául abban az ügyben is, amelyet a Sa- jó-partra tervezett, csökkentett komfortú telep jelentett. .A „gettónak’ titulált telep sorsa, közös megegyezéssel megnyugtató módon zárul. De vajon tudunk-e ezután e mindkét fél számára elfogadható módon együtt élni ebben a városban? • ÚJABB SZERVEZET? Az elmúlt héten történt valami Miskolcon, ami talán feljogosít egy csipetnyi optimizmusra. Már tavasz óta működik a városban egy — egyelőre még csak néhány tagot számláló — szervezet, a Phralipe Testvériség Független Cigány Szervezet. A Phralipe összehívta a megyei cigány szervezetek képviselőit, és kidolgoztak egy közös cselekvési tervet egy meAz elmúlt hetekben megszaporodtak a szerkesztőségben a — lóként név nélküli — bejelentések, amelyekben azt állították, hogy a Miskolci Húsipari Vállalatnál fertőzött húst dolgoznak fel. Az egyik levél írója azon háborodott fel, hogy a korábbiakhoz képest még szigorúbb higiéniai rend- szaoályoltat vezetlek be, s úgy vélik, ennek oka éppen a sugárfertőzött húsok feldolgozása. Elterjedt a híre annak is, hogy „sugaras” szállítmányok érkeztek Ukrajnából, hogy sertéspestisben elpusztult állatokat dolgoznak fel a húsüzemben, s hogy AlDS-cs disznók is a vágóhídra kerültek. Minderről értesítették — ugyancsak névtelen bejelentések alapján — a megyei cs a városi Köjál, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás vezetőit is. Mi az igazság? Fertőzött húst dolgoznak-c fel a Miskolci Húsipari Vállalatnál? — Kérdésünkre Bihall Gyula műszaki-termelési igazgatóhelyettes adott választ. — Engedjék meg, hogy egy kérdéssel kezdjem válaszomat — mondta nem kis felháborodással. — El tudja azt a levél írója képzelni, hogy én veszélyeztetném mások, akár á saját családom, vagy bárki egészségét? Esetleg minden ismerősömet figyelmeztetem arra, hogy egy bizonyos felvágottból, sonkából most ne vásároljanak az üzletekben, mert fertőzött? Még viccnek is rossz ez a feltételezés. A húsipar kapuján csak olyan állatot hozhatnak be, amelyet előtte állatorvos megvizsgált, és ezt igazolja. A vágás és a feldolgozás minden egyes fázisánál jelen vannak az élelmiszervizsgálatra hivatott állatorvosok. Magáról a minőségről is egy független állatorvosi kar alkot véleményt. Ez a termelési folyamaiba épülő tevékenység, s amióta a bejelentések őket is elérték az állítólagos fertőzésről, a korábbinál is tüzetesebben vizsgálódtak. A végeredményről mi is értesültünk, s így felelősségem teljes tudatában mondhatom, hogy semmiféle fertőzésről nincs szó. Ukrajnából nem is érkezett hozzánk hússzállít- máuy, AIDS-es, pestises disznókról nem is hallottunk. Húsz éve dolgozom ennél a vállalatnál, de innen fertőzött tőkehús, vagy húskészítmény soha sem kerülhetett a vásárlókhoz. — A levélírók egy része — talán éppen fordított logikával — úgy véli, hogy azért vezettek be fokozott higiéniai rendszabályokat, mert fertőzött húst dolgoztatnak fel. Miért szigorodtak a szabályok? tanak a gyártás körülményeit illetően. Ez nem azt jelenti, hogy belföldre „lazább” szabályokkal dolgozunk. Arról van szó, hogy az átvevő külföldi cégek szakemberei gyakran tartanak ellenőrzéseket, s ha akkor egy dolgozónk ruházatában hibát látnak, már veszélyeztetve van az egész szállítmány átvétele. A szigorú rendet a jövőben is következetesen betartatjuk, még akkor is, ha néhány új dolgozónknak szokatlan a fekete-fehér öltöző, a fertőtlenítés, és a felügyelet melletti zuhanyozás. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy erre mindenki jól felfogott érdekében szükség van, és semmi köze sincs semmiféle fertőzéshez! — Arról, hogy szigorítják a higiéniai rendszabályokat, miért nem értesítették a dolgozókat, hogy mcge’őzzék a rémhírek terjedését? Miért vált szükségessé egyes ajtók befalazása? Ezt a döntésüket miért nem indokolták? — A dolgozók kisebb csoportjában elbeszélgettünk erről, s akkor úgy tűnt: senki sem tartja túlzónak a rendszabályokat. Egyébként bárkinek szívesen válaszolunk, ha kérdeznek, nyitottak vagyunk, és nem zárkózunk el a nyilvánosság elől sem. Talán hatásosabb lett volna egy nagyobb munkásgyűlést összehívni, ahol megindokolhattuk volna az intézkedéseinket. Ezért a jövőben egy- egy üzemrészben csak erről beszélnek majd a vállalat vezetői. Az ajtók befalazására — Az élelmiszer-feldolgozásnál mindig is érvényben lesznek a higiéniai rendszabályok, s nincs ez nálunk sem másképpen. Csupán arról lehet szó, hogy a betartásukat most fokozottabban ellenőrizzük. Ennek elsősorban az az oka, hogy exportra szállítunk, s vevőink igen magas követelményeket állíakar a Phralipe? gyei cigány kisebbségi szövetség megalakítására. (A nyilatkozatokat, a programot a DH-kerekasztal rovatában közöljük majd.) Egy újabb szervezet a mostanában egymás után alakulók sorában — legyinthet erre a városi polgár. — Részt vettünk ezen a bizonyos szombati ülésen és úgy tapasztaltuk. hogy itt azért többről van szó. Az asztal körül sokféle ember ült: tanár, gazdálkodó, vállalati osztályvezető, zenész, családanya, tanácsi munkatárs, asztalos, színész. Egymással is keményen vitáztak, hosz- szú órákon át, hiszen a cigányság közel sem nevezhető egységesnek, óriásiak az iskolázottságbeli különbségek, és az utóbbi években létrejött szervezetek is megosztják őket. • KUDARCOT VALLOTT TÖREKVÉSEK Egy dologban azonban a többség egyetértett, és ez az, amin a város többi lakójának is érdemes egy kicsit, előítéletektől mentesen elgondolkodni. Jelesül azon, hogy az elmúlt évtizedek társadalom- politikája nem volt képes alapvetően változtatni a cigányság helyzetén. Kudarcot vallottak az erőszakos beolvasztási törekvések. A miskolci Széchenyi út és a belváros sikátorainak szomorú sorsa példázza, hogy, ha egy nyomortelep megszűnik, majd lesz helyette másik, ha az egész ügyet csak lakás-, vagy városépítési kérdésként fogják fel. De nem sikerült azt sem elfogadtatni, hogy legyenek újra telepek, működjön valamiféle régi mázzal bevont „vajdarendszer”, pedig ennek is számos híve akadt. • ÚJRA TÁMOGATNI? Mit lehet tenni ezek után? Hiszen ebben a városban, ha tetszik, ha nem, együtt kell élnünk ... Mindazoknak, akik dühödten ellenzik, hogy újabb anyagi, társadalmi segítséget nyújtsunk a társadalom perifériájára szorult embereknek, csak kis részben van igazuk. Mégpedig abban, hogy úgy nem szabad segítséget nyújtani, ahogy azt eddig tettük. Ha nem sikerül elérni, hogy a cigányságnak alulról szerveződő, saját akaratból megmozduló helyi szervezetei legyenek, akkor a külső támogatás mit sem ér. Miskolcon például most azt szeretnék, hogy a Béke Szállón működjön egy olyan program, amely egyénenként próbálná meg emberibb életre tanítani azokat, akik ott élnek. Azt már a város tanácsa is belátta, hogy a Béke Szálló és más telepek felszámolására rövid időn belül aligha van mód. A program elindításához pályázatot nyújtott be a Phralipe a városi tanácshoz. (k—ó) Ha egy nyomortelep megszűnik, lesz másik helyette
