Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-09 / 236. szám
Nézze mes9 hallgassa meg,.. Nyugat-európai körút, szövesd rótok között (1.) —---------------------------------------------———------------—*—----------------------------Fa Románia alternatíváiról szól a Kossuth adó hasonló elmet viselő műsora, mely ma este 8 órakor kezdődik A beszélgetésben a téma neves szakértői vesznek részt Bodor Pál író mellett például Michael Shafir, a Szabad Európa Rádió román szekciójának kutatási osztályvezetője. Kájé A sárospataki iskolakertben Szobrot kap Egres syBéni Nagy adósságot törleszt a I szülő mr gye, ahol eddig semmi emlck nem jelzi, hogy j1 közünk van a zseniális zeneszerző, librettista. színműíró és fordító létéhez. A Sárospataki öregdiákok Baráti Körének kezdeményezésére most szobrot állítanak a Szózat megzenésítőié- ! nek, a sárospataki Iskola- j kertben. i Egressy Béni Borsod me- ! gyében született, Sajókazin- con. 1814-ben. Tanulmánya:c Miskolcon, majd Sárospatakon végezte. Rövid ideit : Mezőcsáton tanított, majd 1334-től színészi pályára lépett. A negyvenes évektől j komponált rendszeresen, ír* librettókat és fordított színműveket. Legnagyobb sikereit szövegkönyveivel — Erkel Ferenc Hunyadi László. Bánk bán. Báthori Mária . a Szózat megzenésítésével. Petőfi Sándor. Kisfaludy Károly, Tompa Mihály verseinek zenei kompozícióival, indulóival — Klapka-indulo, Fel-fel vitézek a csatára — erte el. Dallamait J. Brahms és Liszt Ferenc is feldolgozta. Nagv zeneköltőnk rész* vett a szabadságharcban, a k ipo’nai csatában megsebesült. s Ónodon — lábadozása idején,— zeneszerzéssel múlatta az időt. A komáromi kapitulációig kitartott Klapka melleit. A sárospataki szobor Kelemen Kristóf alkotása, költségeit a városi tanács, a Városvédő és Városszépítő Egyesület, a .Sárospataki öregdiákok Baráti Köre, valamin' a megyei tart ács viseli. Av em’ékmű leleplezését októberben, Egressy Béni születésének • 75., a Szózat első bemutatásának 150. évfordulója alkalmából tervezik. L^lin a Vorö*martvban Már 1991-ben több egyetemen felvételi követelmény lesz a* latintudás, egyes ka rokon pedig több pon'ot lehet szerezni ismeretével. Ez a ..holt rivelv" a klasszikus műveltség része, amellett nagyon jó alapja az európai nyelvek tanításának, tanulásának. A Vörösmarty Művelődési Ház nemcsak a jövő egyetemistáit, hanem az érdeklődő felnőtteket is várja a novemberben kezdődő, kezdőknek meghirdetett la t in nyelvtanfolyamára. Jelentkezni személyesen (Lenke u. 14/a.), vagy a 89-847- es telefonon lehet. Családi kör a hitvesi ágyban „Piros roll a parolim...” Kovács Ferencné tje Hadifoglyok, hadifogolystátus nélkül.. Az általános szókiiuondás légkörében meg a viszonyiug szelíd műsorok is „bevadul- nok": a televízió Családi kór című műsora például ma esti (egyes program, 8 óra) adásának színhelyéül nem mást választott, mint a hitvesi ágyat. Pulino Éva rioortregé nyét | dolgozták fel, így mutatva be > azokat az okokat, melyek egy \ házasság szexuális életének j felbomlásához vezetnek, de mégis kényszerű együttmara- dásra bírják Ágnest és Ferencet, a történet két főszereplő- , jét A Hármas „csatorna" című tévéműsor alcíme csütörtökön: Irány Amerika! A?. egyes programon délután tél 6 után 5 perccel kezdődő műsor segítségével a néző elkísérheti Boda Réka egyetemistát az Egyesült Álla- mok-beli Massachusetts állam egyik táborába, ahol — mint leendő ■ tanár — nyolc hetet nevelőként dolgozott. A film számos tanulsággal (szolgái, s többek között az is kiderül, hogy mi vonzotta Rékát az Egyesült Államok legszegényebb táborába már második alkalommal. Pénteken este. az egyes programon a Gian Maria Volonté-sorozatban az 1969- ben készült Vizsgálat egy minden gyanú fölött álló polgár ügyében című filmet ! vetítik:, mely méltán aratott I nagy sikert annak idején. A film egy gyilkosság kapcsán • hatalom kérdését vizsgálja. mely ma éppen olyan aktuális, mint két évtizeddel ezelőtt. Lehetséges, hogy kétszer egymásután ugyanabba a személybe szeressünk bele? A Szökjünk el Afrikába! című angol tévéfilm az emberi lét eme alapkérdését feszegeti szombaton este 7 órakor, a Tv2-őn. A századforduló irodalmáról indul sorozat az egyes programon szombaton este 6 óra 5 perckor, A nap lovagjai címmel. Rejtélyes (illetve, sajnos ma már nem is rejtélyes) okoból kevés szc esett a hazai föld alatti zsidó ellenállási mozgalomról, mely éppen a legnehezebb időkben, 1944-ben fejtette ki tevékenységét. Most Izraelben forgatott dokumentumíilmel a televízió az egykori résztvevőkkel. A vetítés időpontja: vasárnap este 9 óra 5ö perc, egyes műsor. „A történelem hibáson kategorizálja a háborús drámák szereplőit egyszerűen győztesekre és legyözöttekre. Különösen a második világháború bizonyította, hogy van egy harmadik kategória is, az áldozatoké, akik legtöbbször akaratuk ellenére kerültek bele a nagy kataklizmába, és akik viselik a háború minden következményét a győztesek oldalán éppúgy, mint a vesztesekén” - az idézet Tárcái Béla hadifogolyként irt naplójából származik, melyet 1944 szentembere és 1946 áprilisa között irt, ke- resztül-kasul fél Nyugat-Euró- pán. Ma - nyugdíjasként — a Hermán Ottó Múzeum fotótörténeti gyűjteményét kezeli, itt beszélgetünk c négy évizeddel ezelőtt történtekről. — Szinte hihetetlen, menynyire feledésbe merült, pontosabban mennyire elkerülte a nyilvánosság annak a sok ezer magyar katonának a sorsát, akik a második világháború során, zömmel annak végeztevei az amerikai, francia és angol hadi- fogolytáborokba kerültek. Én majdnem két éven át osztoztam ebben a sorsban katonatársaimmal, s most kötelességemnek érzem, hogy J emléket állítsak — egykori fo- i galytársaimma! együtt — | ennek a „névtelen hadse- : regnek”.- Előttünk trt asztalon j vaskos dosszié, borítóján a j „Piros volt a parolim ..." j Anyanyelvűnkről, délidőben Eddziik magunkat a helyesírásban! — Hogy írnátok ’azt a két szót, hogy „apró betű”? Egybe vagy külön? — kérdezi egy kolléga a tanári szobában. — Milyen a „vörösbor” írásmódja? Ügy tudom, hogy az új helyesírási szabályzat változtatott rajta — szegezi nekem a kérdést egy ismerősöm. — Erősíts meg, hogy jól választottam el az „eddziik” szót! — kéri a telefonban a barátnőm. Egyesek szerint a magyar helyesírást nem. lehet megtanulni-. mert nehéz és következetlen. Pedig ez nincs így! Ha az ember megtalálja a rendszer kulcsát, logikáját, viszonylag biztonságosán eligazodhat benne. Kétségtelenül vannak azonban olyan területek, amelyeken nehezebb a tájékozódás. Ilyen, például az egy beírás, különírás is. Ezt tartják a magyar helyesírás legkevésbé szabályozható kérdéskörének, azonban itt is vannak szabályszerűségek, amelyek megjegyezhetek. Az egybeírt szavak legtöbbje jelentésváltozáson ment át. A kisasszony egészen mást jelent, mint a kis asz- szony. (Vannak olyan összetett szavaink is azonban, amelyeket jelentésváltozás nélkül, mintegy szokásból írunk egybe:^ jókedv. Ez az összetett szavak kisebb csoportját jelenti). Azért írjuk a vörösbort egy szóba, mert a szó borfajtát is jelent, nem csak az ital színét, viszont az apró betű jelzős szerkezet egybeírva sem menne át jelentésváltozáson, tehát marad a különírás. Az összetett szavakkal kapcsolatban a legújabb helyesírási szabályzat egyszerűsített. A legfontosabb tudnivaló: ha a szó kettős összetétel (tehát két szóból áll) általában egybeírjuk. még akkor is. ha egy kicsit hosszabb lesz a szó: pl.: teljesítménynövekedés. A három, vagy annál több szóból álló összetett szavakat hat szótagig írjuk egybe pl.: rendőr- járőr, gépkocsivezető, készruhaáruház, azon túl kötőjellel, pl. gépkocsivezető-tanfolyam, tornász-csapatbajnokság. Az 1984-ben kiadott 11. helyesírási szabályzat a „dz”. „dzs’'-s szavak elválasztását is egyértelművé tette, eddig ugyanis ezekre kétféle elválasztási mód volt érvényes. A „dz”, „dzs” éppen olyan természetű mássalhangzó, mint pl. a „gy” vagy a „ty”. Ezek kétjegyű mássalhangzók, mert két betűvel írjuk le őket, de egy hangot jelölnek. (A „dzs” esetében háromjegyű a mássalhangzó, de szintén csak egy hangot jelöl.) Elnökválasztáskor ezek a betűk együtt maradnak*' han-gya, ku-tya, a hosszú alak esetében pedig leírjuk kétszer mindkét betűjüket: haty-tyú. egy-gyel. Ugyanígy választjuk el a „dz”, „dzs’-s szavakat is: bo-dza, fin-dzsa. edz-dzük. Jó, ha minden család könyvtárában ott van A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása és a Helyesírási kéziszótár (Akadémiai Kiadó 1988.) Ezek a segédkönyvek ugyanis >nir:- den, helyesírással kapcsolatos gondunkban segítséget adnak. címmel. Mit rejt ez a dosz- szié? — Kisebb, kiegészítésekkel azt a naolót tartalmazza, j melyet 1944 szeptembere és 1946 áprilisa között írtam, miközben hadifogolytáborról hadifogolytáborra kényszerűen beutaztam társaimmal fél Nyugat-Európát. Közöttük vetem egykorú fiúkkal Miskolcról, akikkel együtt tüzérként vonultunk be. Innen a visszaemlékezés címe is. a „Piros volt a parolim ... ”, ugyanis ez egy régi tüzérnóta kezdősora. — Olvasmányélményeinkből, valamint a nagy világégésről tanultakból az én generációm úgy tudja - vagy inkább sejti hogy azok, akiket a nyugati hatalmak ehettek foglyul, mégiscsak jobban jártak, mint ' azok, akik a Szovjetunióba kerültek hadifogságba. — Éppen ez a vélekedés volt az egyik indíték, hogy megírjam a hadifogságom történetét, melyre egyébként dokumentációs célból fel is kértek. . Van persze személyes és érzelmi indíték is: nemrégiben, több, mint négy évtized után újra végigjártam az egykori helyszíneket, s még a legnagyobb hadifogolytáborban, az NSZK-beli Bretzenheimhen sincs nyoma annak, hogy valamikor 4000 magyar katona töltött itt keserves hónapokat, és sokuknak ez volt a végső állomás. — Rosszak voltak a viszonyok ebben a táborban? — Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem is voltak viszonyok. Összetereltek közel 100 ezer embert egy pusztaságon, körbekerítették szögesdróttal, és kész . .. Egyetlen köpeny birtoklása itt az életet jelenthette, co- kan konzervesdobozzal kotorékokat ástak maguknak a földbe, ezeket aztán az állandóan hulló eső feltöltöt- le vízzel. A legyengült emberük hullottak, mint a le- | gyek. — Nem védiék a hadifoglyokat a genfi konvenció ide vonatkozó passzusai? — A hadifoglyokat talán védték ezek a megállapodások. ám a mi helyzetünkön mit S“m változtattak, ugvan- is máig isme-e*len okból ogv rnogloVietősog cinikus jogi csűrcsavarral az a közel négvrn'dlió ember, aki a kanitylőriót közvetlenül követő időben esett fogságba, nem számított hnd'Vo^olv- nak. Az indok az volt. hogy mivel nem harcban kerültünk fopoőgloa. csak ..kapitulált ellenséges erő”-nek számított rit, s mint ilve- nek. teljesen jogfosztottak lettünk. — Mi indokolta a táborról táborra vándorlást? — Valószínűleg az a tény, ho"v a szövetségesek egvál- talán nem voltak felkészülve ilyen hatalmas embertömeg elhelyezésére, nem is beszélve a franciákról, akiknek állítólag abból a célból adtak át bennünket, hogy ingyen munkaerőként segédkezzünk a háborús károk helyreállításában. Szervezett munkáról egyébként szó sem volt. — Hogyan ért véget a hosszú fogság? — Végre — 1945 novemberében — közbelépett a Nemzetközi Vöröskereszt, és orvosi bizottság vizsgálta felül a tábort. A betegeket, és a leromlott állapotban levő foglyokat Normandiába, amerikai fennhatóság alatt működő kórháztáborba szállították. ahonnan 1946 márciusában bocsátották el a gyógyult és kissé „feljavított’ táborlakókat. (Folytatjuk) Kiss József
