Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-07 / 235. szám

Mikor iosz éjjeli menedékhely Miskolcon? Takarojiik az égbolt, párnil a íariszn A pályázatot elutasították — egyelőre A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOIYAM, 235. SZÁM 1989. OKTÓBER 7., SZOMBAT ARA: 3,50 FORINT Ma reggel folytatódott az MSZMP várhatóan utolsó kongresszusa. A küldöttek a tervek szerint ugyanis való­színűleg úgy döntenek; Magyar Szocialista Pártnak ne­vezik el az MSZMP-t. Tegnap estig felszólalt Nyers Re­zső, a párt elnöke, Crósz Károly, a párt főtitkára, Pozs- gay Imre, a pártelnökség tagja, szót kaptak a különféle, platformok képviselői, és megkezdték hozzászólásaikat a megyék küldöttei. (Tudósítás a 2. oldalon.) Eddig szemérmesen úgy tettünk, mintha nem létez­ne szegénység országunk­ban, és nem lennének olyan emberek, akiknek még fedél sem jut a fejük fölé. Haj­léktalanokkal manapság Miskolcon bőséggel találkoz­hatunk éjszakánként a pá­lyaudvarokon, vagy a tél be­álltával a kórházi osztályo­kon. Valamilyen megoldást kell keresni: első lépésként legalább egy éjjeli mene­dékhelyre, vagy elegánsab- ban fogalmazva, „átmeneti szállásra” van szükség. Leg­utóbb ezt tettük szóvá la­punkban. Erre válaszolt dr. Dobos László, a miskolci Gyermekváros igazgatója: A Déli Hírlap 1989. szep­tember 27-í számában „Éjje­li menedékhely kellene’’ cím­mel cikk jelent meg. A cikk minden megállapításával egyetértek. Magam is, járva az országot, de az európai országokat is, nagyon sok nagyvárosban találkoztam éjjeli menedékhelyekkel, vagy átmeneti szállásokkal. • HIÁNYZOTT A DÖNTÉS Az, hogy Miskolcnak — vagy, ha tetszik, a megyé­nek - szükséges és jogos igénye egy ilyen létesítmény létrehozása, az már a ’80-as évek elején megfogalmazó­dott a szakemberek részéről. Faggyús hús, avas vaj Egy osztállyal lejjebb kellene sorolni Milyen a miskolci tőke­hús, megfelelően bontva ke­rül-e a pultokra? Árulnak-e a kereskedők lejárt szava­tosságú tejet és tejterméket? Jó minőségű-e a zöldség és a gyümölcs? — egyebek mel­lett ezekre a kérdésekre ke­resték a választ a közel­múltban a budapesti Keres­kedelmi és Minőségellenőrző Intézet szakemberei. Két hé­ten át járták a megyét, s a vizsgálatok eredményei aem túl szívderítőek... Az ellenőrzött marhahú­sok 46 százaléka, majdnem 300 kiló, nem felelt meg a követelményeknek. Vagyis gyenge vol: az izomzata, rosszul íaggyútalanították. Végül 44 kilót az ellenőrzés után már nem is adhattak el a kereskedők. Ugyanis a bolti bontásnál helyrehozha­tatlan minőségi károkat okoztak. A sertéshúsokkal a tapasztalatok szerint még rosszabb a helyzet. A vizs­gált kínálat 75 százalékával nem voltak megelégedve a szakemberek. A legtöbb esetben már a vágóhídrói rosszul bontva, túl zsírosán, roncsoltan és véresen érke­zett. Egy részük ezen felül még zöldes, vagyis romlott volt. A leszalonnázás során pedig sok esetben a karajt és a combot is alaposan megcsonkították. Ezekért a hibákért a Szerencsi és a Nagymiskolci Állami Gazda­ság húsüzemeit, valamint a Borsod Megyei Húsüzemi Vállalatot vonták felelősség­re, és el is marasztalták. De azért a kereskedők sem voltak ■ minden esetben ár­tatlanok. Az ő számlájukra írták például, hogy az ol­csóbb húsos részeket a drá­gábbhoz csapják, a sertés­dagadóhoz hozzámérik az oldalast. Ezzel kilónként legalább 20—30 forintos kárt okoznak a vevőnek. . A tej és tejtermékek mi­nőségével már kevesebb gond volt, csupán azt kifo­gásolták. hogy a tasakokon olvashatatlanná mosódik a szavatossági határidő. A vaj­készítmények közül 1—2 esetben találtak lejárt sza­vatosságút. a Borsod Me­gyei Tejipari Vállalat trap­pista sajtjának ízét azon­ban jellegtelennek tartot­ták. Huszonhét liter kefirt ítéltek túl hígnak, ezért rög­tön le is vették a pultokról. A Gervais túróhabból 8 ki­lót próbáltak a kereskedők a szavatossági idő lejárta után is eladni. A megvizsgált 300 kiló burgonyából 20 kiló volt hi­bás, az előre csomagolt ta- sakba sérült, apró darabok kerültek. Valószínűlég a me­gyei Zöldért raktárában sem örültek a Kermi-ellen- őrzésnek. Az itt tárolt őszi­barack nagy része ugyanis barnult húsú, nyomódott volt. Csak átválogatás után, leminősítve engedték ki az üzletekbe. Ugyanitt a cit­rommal sem volt minden rendben. A 340 kiló nagy részét zöldnek, vastag és durva héjúnak találtak, egy minőségi osztállyal lejjebb sorolták. Azt, hogy az ország más pontjain végzett Kermi- vizsgálatok milyen ered­ménnyel zárultak, nem tud­juk. Az viszont bizonyos, hogy az árak itt Is, ott is, egyre feljebb kúsznak, a minőség viszont — leg­alábbis az itteni ellenőrzés ezt igazolja — nemhogy nem javul, de még válto­zatlan sem marad, csak rom­lik. Bedig a kereskedelem­ben ismert — talán csak ritkán alkalmazott — eljá­rás szerint a rosszabb árut egyszerűen egy osztállyal lejjebb kell sorolni, és olr csobban kell számlázni. (fázoíd) ^ A tapasztalatok szerint a minőség, a súly és az ár nincs mindig egyensúlyban. ross Gábor utca 13. szára alatti, üresen álló koilégiurr» kezelői jogának áradását et célra, a városi tanács vb művelődési osztály vezetője-; nek részéről. A pályázat el­nyerése esetén a városi ta­nács kötelezettséget vállalt, hogy 1990. és ’91. években 10—10 millió forinttal'támo­gatja az épület felújítását. ® JÖVŐRE ÚJRA Sajnos, pályázatunkat nem fogadták el, mivel a nagy számban beérkezett pályáza­tokból a bírálóbizottság előnyben részesítette (pénz­szűke miatt!) a kisebb ösz- szegre pályázókat. Az épület teljes felújítása és berendezése 64 millió fo­rint lett volna, az 1988. évi árak alapján, tervezésünk szerint. A pályázattal kap­csolatos minisztériumi leirat javasolja, hogy pályázatun­kat a következő (1990.) év­ben ismételjük meg. Mi en­nek eleget kívánunk tenni! Ezúton is kérjük a város üzemeit, vállalatait, polgára­it, hogy javaslataikkal, ötle­teikkel, konkrét támogatási elképzeléseikkel segítsék pá­^cAz otthontalanok jelentős része az idősek közül kerül■ ki. lyázatunk megvalósulását. Konkrétan arra gondoltunk, hogy egy-egy régi épületet, alig kihasznait munkásszál­lás egy részét kellene ilyen célra átalakítani, és minél hamarabb üzembe helyezni. Sajpos, ötleteink, javaslata­ink nem találtak meghallga­tásra, pontosabban fogal­mazva, az egyetértés és együttérzés mindig megvolt, de hiányzott a konkrét dön­tés a megvalósításra. Ügy gondolom, a hajlékta­lan, a szegény, a szociális hátrányban szenvedő ember­társainkat nem elsősorban sajnálni kell, hanem a gond­jaikon kézzel fogható módon segíteni. A humán szolgálta­tások formai megjelenítését fel kell, hogy váltsa az egy­értelmű állami, társadalmi, gazdasági segítségadás. Cl 10-10 MILLIÓ Ebben az évben az átme­neti szállás, éjjeli menedék­hely megoldásának ügye, ki­mozdult ^a hoipontról. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1989 februárjá­ban pályázatot írt ki helyi átmeneti szállások létesítésé­re. A miskolci Gyermekváros igazgatósága elvégezte a pá­lyázat szakmai előkészítését, indokolta a város jogosult­ságát a létesítményre. A vá­rosi tanács elnöke pályáza­tunkat személyesen támogat­ta. Így ajánlották fel a Ba­a Szervezeti kérdésekkel foglalkozik következő ülésén a Hazafias Népfront B’or- sor-Abaúj-ZempIén megyei ügyvezető elnöksége. Az ok­tóber 10-én, kedden délután fél 3-kor a népfront Szé- • chenyi úti székhazában tar­tandó tanácskozáson a tes­tület állást foglal az általá­nos választásokkal kapcso­latban, s megvitatja a 'belpo­litika aktuális fejleményeit, valamint a sajtó és politikai nyilvánosság kérdéseit is. Az ügyvezető elnökség ezenkívül véleményt mond a helyi és megyei önkormányzati tör- vény koncepciójáról is. A Fidesz és a városi tanács elnökének leválváltása Vita a jelképek helyéről Kerüljenek le a vörös csil­lagok a miskolci középüle­tekről, legyen a Hősök teré­ből az 19üo-os mártírok em­lékhelye, kutassák fel a miskolci „301-es” parcellát, válasszon új címert a város, valamint vizsgálják felül városunkban az utca- és térneveket. E témákban írt levelet a Fidesz miskolci csoportja a városi tanács el­nökének. A levél megjelent lapunkban, majd a tanács­elnök válasza is. A Fidesz most újra szükségét érezte, hogy néhány kérdésre visz- szatérjen. TISZTELT POLGÁRMESTER ÜRt Köszönjük részletes válaszát és biztató szavait. Válasz!eveiénefc elolvasása után, valamint a tanácsülésen tapasztaltak miatt úgy érezzük, néhány kérdésben ki kell fejtenünk nézeteinket, és bizo­nyos félreértések tisztázása is szükséges. A múlt vállalását számonkérni nem szerencsés egy olyan szer- vc/.euöl, amely az ismert körülmények folytán csak másfél éve jöhetett letre, és jelenlegi tagjainak átlagéletkora húsz év. Egy történelmi időszaknak a megítélése pedig minden szervezetnek és egyénnek szuverén joga. Ebből szükségszerűen különböző vélemé­nyek következnek, amelyeknek kölcsönös tiszteletben tartása len­ne a kívánatos. Ezért visszautasítjuk a polgármester úr azon sza­vait, mely szerint a levelünkben megfogalmazott „nézeteink és ma­gatartásunk” társadalmilag káros és negatív jelenség. Ilyen jelen­ségekre azonban rengeteg példát lehetett hallani, épp az elmúlt negyven évből (hely hiányában most nem kezdünk a véget nem érő felsorolásba), viszont nagyon szívesen vennénk, ha valaki vég­re részleteiben is kifejtené ezen időszak „értékeit és eredmé­nyeit.’» Továbbiakban örömmel értesültünk elvi egyetértéséről abban, miszerint az államhatalom és államigazgatás intézményei csak az állami, vagy a hivatalos helyi jelképeknek lehet helyük (azaz vö­rös csillagnak nem), de értetlenül állunk azon kijelentése előtt, amelyben elhatárolja magát a hatalmi szóval történő rendezéstől. Ez már csak azért is furcsa, mert az elmúlt héten éppen a kom­munista párt által állított kormány hozott ilyen értelmű döntést (A minisztertanácsi rendel etet a vörös csillagok középületekről tör­ténő eltávolításáról — úgymond hatalmi szóval intézkedett), ami az önmérsékleten kívül valamilyen tömegigényen alapul elsősor­ban. Ebből csak egyféle következtetés vonható le: a polgármester úr ebben a kérdésben elhatárolja magat a pártjától, a kormány­tól és a döntést kikényszerítő tömegektől. E messzemenő következtetések után szeretnénk leszögezni: mi senkit sem akarunk megfosztani jelképétől, mindenkinek tisztelet­ben tartjuk hitvallását, meggyőződését, pusztán a polgármester nr által is említett különböző világnézetek jelképei között az elmúlt negyven év során megbontott egyensúlyi helyzet kialakulását sze­retnénk elősegíteni, azaz a jelképeket a helyükre tenni. Ügy gon­doljuk, hogy a vörös csillag esetében a hely a kommunista párt intézményeit jelenti. Természetesen, ha egy gyár, vállalat, vagy hivatal dolgozóit túlnyomó többségben kommunisták alkotják, és úgy érzik, hogy a munkahelyükön is szükség van erre a jelképre, akkor ott a helye. Azonban ma még egy kicsit visszásnak tartjuk a helyzetet ebben a kérdésben, mivel tapasztalataink szerint pél­dául a termelőüzemek döntő többségén megtalálható a vörös csil­lag. Végül a Hősök terére vonatkozó javaslatunkra adott válaszával kapcsolatban a következőket szeretnénk megjegyezni. Mi egy 56-os emlékmű állítását javasoltuk a Hősök terén, amely továbbra is a Hősök tere maradna, és nem kizárólag az 56-os forradalom em­lékhelyet. A kettő úgy érezzük, nem zárja ki egymást, sőt szoro­san együvé tartozik. Legutoljára már csak az maradt, hogj' a Déli Hírlapot megkér­jük: a polgármester úr válaszával egyenrangúan kezelve, kivétele­sen a címlapon közölje írásunkat, pusztán az esélyegyenlőség ér­dekében. Tisztelettel: a Fidesz miskolci csoportja A lap részéről ezzel a vitát lezártnak tekint.iük. Annál is inkább, mert úgy érezzük: nincs kibékíthetetlen ellentét a vitatkozók között, a megegyezési készséget éreztük alaj»- vetően kicsendülni mindkét fél megnyilvánulásaiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom