Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-30 / 254. szám

★ Az egyik képen a zsinagóga nyugati homlokzata látható, a másikon a tóraolvasó asz­tal, amely benn található az épületben. Több a Fák a nagy forgalmú utcák mentén morgyakoriságára terjedt ki. Kiderült, hogy a rák gyako­risága meghaladta a statisz­tikailag várható esetek szá­mát. Egyértelműen gyakoribbak voltak a tüdő, a légutak és a vastagbél rosszindulatú képződményei. A vártnál 34 százalékkal több halálesetet tapasztaltak tüdőrák címén. A vastagbélrák gyakorisága 68 százalékkal nagyobb volt a vártnál. jfc Egy jellemző kép a zsinagóga belsejéből: a tóraszekrény kandeláberrel. 50 schillinget ér az 50 forintos belépőjegy Japán távcsövet és sportíjat nyerhet! A hódmezővásárhelyi Hódgép Vállalatnál az 50 darabos nullszéria után francia megrendelésre megkezdték a Puli kis­autók sorozatgyártását. A 325 cm3-es, egyhengeres olasz mo­torral meghajtott járműből jélezret rendelt a francia vevő. Azok számára, akik nagy forgalmú utcák mentén lak­nak — több mint 30 000 gép­jármű naponta — nagyobb a rák kockázata. Valószínű­leg a kibocsátott szennyező­anyagok felelősek érte. Erre az eredményre jut a Ham­burg térségéről készült epi­demiológiai tanulmány. A hamburgi ráknyilvántartás alapján, a vizsgálat 62 000. nagy forgalmú lakónegyed utcai lakásaiban lakók tu­Az alkoholos befolyás alatt álló gépjárművezetők kínosan ügyelnek arra, hogy betartsák a közlekedési sza­bályokat: ritkán előznek, a kereszteződésekben különö­sen óvatosak, s — hacsak nem váltak gátlástalanná, vagy nem félnek a köve­téstől — óvakodnak túllép­ni a sebességkorlátozásokat, tehát nem akarnak feltűn­ni. Ha azonban kritikus helyzetben gyorsan kell dön­teni és helyesen reagálni, e követelmények már megha­ladják teljesítőképességüket, s ilyenkor okoznak balese­tet. Tanácstagi fogaira Ma délután fél hattól tartja tanácstagi fogadóórá­ját Szolnoki László, az En­gels u. 33—35. szám alatt, a lakásszövetkezet helyisé­gében. amelyek a Mariahilfer strassei üzletben kaphatók. A nagy érdeklődésre való tekintettel, az 50 forintos, Bécsben 50 Schilling érték­ben levásárolható belépője­gyek már megvásárolhatók szerkesztőségünkben. Min­den egyes jegy tombolaszel­vény is. A fődij egy japán vadásztávcső. Gazdára vár még egy komplett férfi, vagy női vadászruha, valamint egy márkás sportíjíelszerelés. A kiállítás november 17-én nyílik meg. Virágóriás 'A világ legnagyobb virá­gai a szumátrai dzsungelek- ben láthatók. Ezek az 1918 óta ismert és felfedezőjük­ről Rafílesta Arnoldinak nevezett virágok gyakran egy méter átmérőjűéit. Ezen­kívül Szumátrán még más óriás virágok is nőnek, ame­lyek kelyhe néha a 130 cen­timéter magasságot is el­éri. Magán­űrállomás Az 1989. január 20-a óta hivatalban lévő új amerikai kormány, a parlamenti kép­viselők tudomása szerint, le­hetővé akarja tenni egy ma­gán üzemeltetésű űrállomás létesítését, vagy egyszerű költségvetési előtérj esztéssel, vagy egy törvényjavaslat út­ján. A gazdasági miniszté­rium eddigi politikai vezető­sége is támogatta ezt az el­járást. Ha ittas, hiába óvatos Mindössze 50 forintért kaphat 50 schi Hinget, ha már most elővételben meg­vásárolja belépőjegyét az osztrák Springer Waffen fegyverkereskedés novembe­ri miskolci kiállítására. Mint azt már többször megírtuk, a Bajcsy-Zsilinszlky úti Va­dászklubban bemutatják mindazokat a vadász-, sport- és egyéb fegyvereket, Egykoron, a belvárosban (2,) A miskolci zsinagóga 1926-ban még együtt avatta a város polgársága Segítsük a kutatókat! Sorozatot indítottunk lapunkban, azzal a céllal, hogy a miskolciak ismerjék meg belvárosuk történetét. Hogy egyáltalán elkezdhettük a rendkívül érdekes és iz­galmas történeti anyag közlését, az annak köszönhető, hogy a városi tanács, a Miskolcterv és a Hermán Ot­tó Múzeum együttes áldozatvállalásával készült és ké­szül napjainkban is egy, az egész miskolci belváros múltját feltérképező tanulmány. Az alkotók vállalták, hogy közkinccsé teszik a sajtón keresztül munkájuk eredményét, abban a reményben, hogy ezzel is segítik a miskolciak városunkhoz kötődését. Szeretnék, ha ez a sorozat kedvet csinálna ahhoz, hogy aki bármi ér­dekeset tud mondani a város múltjáról, rendelkezik dokumentumokkal, fényképekkel, tárgyi emlékekkel, segíti a muzeológusok és a tervezők munkáját. Szer­kesztőségünkben, a múzeumban, vagy a Miskolcterv- nél szívesen látják a munka iránt érdeklődő miskol­ciakat! F Mindenki tudja, hogy a Kazinczy utcán található a miskolci zsinagóga, de na­gyon kevés miskolci ismeri magát az épületet belülről is. Azt pedig csak a szak­emberek tartják számon, hogy ez a ház a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. A Hermán Ottó Múzeum mun­katársai hosszú évek után először készítettek egy min­den részletre kiterjedő ta­nulmányt a zsinagóga törté­netéről, múltjáról és jele­néről. Ebben a tanulmány­ban lapozgattunk. Történeti források egybe­hangzó véleménye szerint az első miskolci zsidó hitköz­ség a 18. század első felé­ben alakult. Meglehetősen hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy a miskolci zsi­dóság az 1850-es évek vé­gén megvásárolhassa azt a káposztaföldnek használt telket, ahol 1861. április 15-én letehették a ma is látható zsinagóga alapkövét. Ekkorra a zsidóság egyen­rangú helyet foglalhatott el a magyar társadalomban, és ezt az is bizonyítja, hogy az alapkőletétel és a zsina­góga felszentelése a város teljes publikumának részvé­telével, ökumenikus jelleg­gel történt. o ÖNTÖTTVAS OSZLOPOK A hitközség 107 ezer ko­ronát gyűjtött össze a vál­lalkozáshoz. Született egy szerződés Vécsey Imre épí­tésszel, ám a legújabb mű­vészettörténeti kutatás egy­értelműen Christian Fried­rich Ludwig Försternek tu­lajdonítja a zsinagóga meg­tervezését, megalkotását. Förster építette a bécsi neo­lóg zsinagógát és a buda­pesti Dohány utcai zsinagó­gát is. Ez a neves építész előszeretettel alkalmazta az akkor igen modernnek szá­mító öntöttvas-szerkezete­ket. A miskolci zsinagógá­ban is ott vannak az üreges oszlopok, amelyeket Ma­gyarországon öntöttek. Érde­kes, hogy a templom ma is őrzi eredeti külső megjele­nését, azonban belső beren­dezését 1864-ben a konzer­vatívok tiltakozása miatt át­rendezték. ® 14 000 ÁLDOZAT Bár a zsinagóga három­hajós, a valós belső térha­tása mégis -olyan, mintha egy csarnokban állnánk. A belső falak gazdagon díszí­tettek, a karzatokat míve­sen megmunkált korlátok, oszlopok alkotják. A teljes felületet kitöltő falfestés végtelenített szalag- és csil­lagmotívumokból áll. A zsinagógát több kisebb épület veszi körbe a telken. A Déryné utcáról nyíló ka­pualj különösen jelentős történeti emlékeket őriz, hiszen az itt elhelyezett márványtáblák a Miskolcról és környékéről 1944-ben el­hurcolt 14 000 zsidó polgár­nak állítanak kegyeletes emléket. A zsinagóga udva­rában látható az 1926-ban felállított első világháborús hősi emlékmű. Az oszlop há­rom oldalán 191 miskolci zsidó vallású hősi halott neve olvasható. ® CSAK MAGYAROK.. ' Érdekes a korabeli helyi sajtóban nyomon kísérni az emlékoszlop avatásának a történetét. A Reggeli Hírlap például ekkor azzal a cím­mel jelentette meg terjedel­mes cikkét: Itt nincs ke­resztény és zsidó, csak ma­gyarok vannak, akik együtt várják a magyar feltáma­dást! Az alcímekben kiemel­ték: Miskolc egész társadal­ma képviseltette magát az ünnepségen. A Miskolci Napló arról írt, hogy a ka­tonaság, a város, a vitézi szék és a társadalmi egye­sületek koszorút helyeztek el az emlékművön. A tudó­sítók szerint az ünnepélyen legalább 2000-en vettek részt. Meglehetősen elgondolkod­tató olvasni a természetesen sok pátosszal megfogalma­zott avatóbeszédeket, ame­lyek sokféleképpen, de ugyanazt hangsúlyozták: nincs helye ember és em­ber közötti megkülönbözte­tésnek. Elgondolkodtató, mert tudjuk, hogy mi kö­vetkezett az avatás után majd két évtizeddel, és azért is, mert az sem titok: ma is fel-felüti fejét társadal­munkban a fajgyűlölet, elő­ítéletek és előítéletes kije­lentések formájában... (kiss) Springer Waffen-kiálSítás a miskolci Vadászklubban

Next

/
Oldalképek
Tartalom