Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-25 / 250. szám

I Megpróbálták átoltani... a háziállat? Szakemberek véleménye egy rémhírről j(r A négyéves zsiráffiú, Sonny barátsága jeléül, puszit ad látogatóinak, Minnessota egyik illatkertjében. KALENDARIUM Dömötör, Simon és Farkas Juhászajév • A Tejút hasadékában Kalendárium igazította el egykor az embereket. Egy évfordulót bejárva, nemcsak mindennapi tennivalóikra emlékeztette őket tavasz és ősz, születés és halál között, de hűen tükrözte az idők folyamán egymásraépiilt ősi pogány hitet, görög és ró­mai szokásokat, mitológiát, hogy végül a keresztény egyház olvassza egybe és használja fel nagyon prakti­kusan. A naptár egykor az égi rendet, és ezáltal az isteni törvényt jelentette. Az ég, illetve azok látható jelei a Nap. a Hold. a csillagképek jelezték az évszakokat, az élet ismétlődő körforgását. Ritmusszabályozó volt a naptár, a létet, a munka rit­musát szabályozta a termé­szethez igazodva. • MÁRCIUS TÜKÖRKÉPEI A történelem, a múlt az asztrológián, a mitológián, a legendákon keresztül be­épült a naptárak jelképes példázatába, oly módon, hogy az egyszerű ember számára is megjegyezhető- vé. követhetővé váltak. Csak sajnálhatjuk, hogy mára a még szüléink által is jól is­mert kalendáriumi jelképek köddé, csak hiányos névna­pi felsorolássá. naptárrá • váltak. . Rómában az évkezdő már­cius hónaptól számítva a nyolcadik hónap latin nevé­ből ered az octóber. Jelenté­se: nyolcadik. Az októberi ünnepek, jelképek a márci­usi napok tükörképei. Már­ciusban vette elő szerszáma­it a földműves, a halász, fegyvereit a katona és októ­berben tette el pihenni. Aminek megkezdésére már­ciusban adtak jelet, októ­berrel zárult. Október 24—25-ével a Skorpió hava kezdődik. Vé­get ér a föld termékenysé­ge. elered az eső. szürke az ég. gyászol a táj. Vigaszul szolgáljon: a kerülő mag ígér. most földbe újjászületést • A KÉT KATONASZENT Dömötör (október 26), a magyar néphagyomány sze­rint a juhászok védőszentje. Tükörpárja a másik katona­szentnek, Györgynek (áp­rilis 24., a tavaszi munkák kezdete, az állatkihajtás ide­je. a cselédszerződtetés nap­ja, a tavasz, az „élet” kez­detének jelképe). A Magyar Szent Korona abroncsán is átellenben állnak György és Dömötör, a hadrakelés és a fegyvernyugvás jelképei. Ez őszi dömötörnapi (idő­járásszabta) szabályt még a török katonaság is tartotta, ilyentájban beszüntettek minden harci tevékenységet, és téli szállásra vonultak. Ekkor tartották a juhászok, pásztorok zárszámadásukat, és ilyenkor szerződtek a kö­vetkező évre is. Juhászúj­évnek is nevezték, dömötö- rözés, azaz juhászbál, ju- hásztor is kísérte e napot. Október 28-án van Simon apostol napja. Jézushoz va­ló csatlakozása előtt a zsidó nemzeti zélóta* (vakbuzgó, türelmetlen) párthoz tarto­zott, akik —' mint afféle mai terroristák — a római ha­talom elleni’ merényleteket követtek el. Később, már az evangélium terjesztése köz­ben, miatta vértanúhalált halt. Kettéfűrészelték és att­ribútuma (a szentekhez el­választhatatlanul kötődő jel­vény) miatt a favágók tisz­telik. védőszentjükként. • PÁSZTOROK PATRÓNUSA Október 31. szent Wolf- gang (Farkas napja), ki mint bencés püspök. Szent Ist­ván király feleségének. Gi­zellának lánykori nevelője volt. Feltehetően halálának időpontja (és európai le­gendáriuma) alkalmas volt arra, hogy a farkasfélő pász­torok hozzáfordultak segít­ségért. Simonnal együtt a favágók, majd az ácsok pat- rónusa is lett, mert a ha­gyomány szerint ő készítette az első fejszét!?). Népmese! képmása a ravasz favágó, aki fejszéjével hasított ha- sadékba szorítja a farkas (hétfejű sárkány, ördög) mancsát. Szép csillagképi utalás — a 2 égi és földi dolgok összefonódását il­lusztrálva: a farkas csillag­kép ilyenkor a Tejút .,hasa­dékában'’ áll. Farkas napján kell ültetni a facsemetét, és ilyenkor kell nyúlrágás el­len is védekezni. Lám, itt is a jövőre újrakezdődő élet jelentkezik. (fejér) Mától péntekig tart a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen a szocialista országok bá­nyász—kohász egyetemeinek III. rektori konferenciája. Hét felsőoktatási intézmény rektorai, , rektorhelyettesei tanácskoznak a mérnökkép­zés korszerűsítésének lehe­tőségeiről, az oktatás-neve­lés megújításának szükséges­ségéről, az ipari kapcsolatok, a nemzetközi együttműködés formáinak bővítéséről. Ilyen rektori konferenciát háromévenként rendeznek, az 1983-as Freibergben volt, az 1986-os Ostravában. A kö­vetkező — valószínűleg — Leningrádban lesz. Egyetemünk vendégei megismerkednek az NME- vel, az átalakuló LKM-mel, s félnapos kirándulást tesz­nek Egerbe. Vezetői fogadóóra c A Miskolc Megyei Városi Tanács szerdai, meghosszab­bított ügyfélfogadási napján dr. Juhász József vb-titkár a hivatali helyiségében fo­gadóórát tart, 16 és 18 óra között. Az egészségügy történeté­ben példa nélküli, hogy olyan gyorsan, akkora erő­vel és olyan széles fronton indult volna meg a mozgó­sítás, mint az AIDS eseté­ben. Olyannyira felismerték rendkívüli társadalmi, kul­turális, gazdasági és politi­kai következményeit, hogy még az ENSZ közgyűlése is megtárgyalta másfél évvel ezelőtt. Ez volt az első be­tegség, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elé került. Az AIDS elleni programokat pe­dig az Egészségügyi Világ­szervezel (WHO) egyesítette, a nemzetközi együttműkö­dést, a tudományos kutatás­ban is szorosra kapcsolták. A laikus tömegek figyelme is erőteljes a betegség ter­jedésével kapcsolatban. S*a halálos kórtól való páni fé­lelem olykor szélsőséges rémhíreket röppent fel. Leg­utóbb Miskolcon kelt olyan rémhír; AIDS-es sertéseket dolgoznak fel a húsiparban. ♦ NEM HAGYHATJA EL A VÁGÓHIDAT A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától, dr. Fehér Józseftől kérdeztük: elképzelhető-e ez? — El sem képzelhető! — hangzott a kategorikus vá­lasz. — A világ szakirodai­mában sem fordult még elő olyan adat, hogy háziálla­tokban kimutatták volna az AIDS vírusát. Ez tehát való­ban buta rémhír csupán. Egyébként sincs semmiféle alapja annak a szóbeszéd­nek, amely szerint a húsipar közfogyasztásra alkalmatlan húst dolgozna fel, s az abból előállított készítményeket hozna forgalomba. Az állat­egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomások — mint szakigazgatási intézmények — a közfogyasztásra levá­^ A 24 éves olasz Aimoro Manigri. kétéltű sárkányrepülő­gépével a levegőben, a genovai kikötő fölött... A vízre is le tud szállni, illetve onnan fel tud emelkedni. A hi'drosár- kányt az olasz városban megnyílt csónakkiállításon mutat­ta be. gott állatokat,, s a feldolgo­zásra ku'ülő húsokat, az elő­állított húskészítményeket mind élelmiszerhigiéniai, — vagyis fogyaszthatósági — mind béltartalmai szempont­ból ellenőrzik és minősítik. Az állategészségügyi szabály­zat kifejezetten tiltja azt, hogy közfogyasztásra alkal­matlan hús, 1 vagy húské­szítmény elhagyja a vágó­hidat: azt helyben meg kell s'emmisíteni, esetleg a fehér­je-feldolgozóba kell szállíta­ni. + MAJMOKBA, FIATAL NYULAKBA Ami az AIDS-vírusos ser­tésekről szóló rémhírt illeti, a megye bőr- és nemi beteg­gondozó szakfőorvosától, dr. Farkasdy Józseftől is meg­kérdeztük: tudnak-e példát arra, hogy az AIDS háziál­latokat is megtámadhat? — Ha ilyen lehetséges -•olna, annak világszerte nagy lenne a tudományos visszhangja. Ilyesmiről azonban soha sehol nem hal­lottunk, vagy olvastunk. Az AIDS-et okozó HIV-vírus, a szifiliszhez hasonlóan, nem vihető át háziállatokra. A szifilisz — közismertebb ne­vén: a vérbaj — kutatása­kor is próbálkoztak a kór­okozó állatokba való beoltá­sával. A kísérlet csupán az emberszabású majmok eseté­ben sikerült, vagy nagvon fiatal nyulak heréjébe tud­ták átoltani. Az AIDS-virus egvébként is rendkívül érzé­kem’, terjedésének mőd.ia’t az orvostudománv az elmúlt évek során alaposan feltár­ta. Emberről emberre, a vér és a szexuális érintkezés útján terjed. „Jó és öreg hordajú legyen” A iolcsvai hmbíró A m»st kétszázéves sátor­aljaújhelyi gimnázium egyko­ri jeles tanára, Dongó Gyár­tás Géza által szerkesztett Adalékok Zemplén várme­gye történetéhez című kiad­ványsorozat egyik múlt szá­zadvégi füzetét lapozgatva, bukkantunk rá „Nemes Tolcsva Város 1680-bói való korezmarendtartására.” Meg­tudhatjuk ebből, hogy a le­tűnt századokban minden valamirevaló hegyaljai köz­ségnek, városnak, így Tolcs- vának is volt úgynevezett „Falukorczmája”, s az ebben „lebonyolított” borforgalom­ból tisztes bevétel került a közpénztárba. Hivatalos „intézmény” lé­vén a korcsma, hatósági emberekre volt bízva a korcsmáros „ténykedésének” ellenőrzése. Ilyen hatósági ember volt Tolcsván e sze­rint a 17. századvégi rend­tartás szerint a borbíró és a hordómérő. A korcsmáros- sal együtt mindhárman „tisz­tük szerint való hűségre és a Falunak igazán való hasz­nára hittel voltak kötele­sek”, vagyis megválasztá-, sukkor esküt kellett tenniük. A borbíró „tiszte szerint, ha korezmára való bort vesz, abban a Falu hasznát néz­ze”. Elsősorban helybéli bort vásároljon, mégpedig „jó és öreg hordajú bort ve­gyen.” A borbíró a korcsmát „bor vagy lőre nélkül edg.v óráig is. annál inkább egész nap üresen ne hadeya. mert annyi ideig való kárát a bor­bírákon veszik meg”. A bor­bíró vásárláskor a bort kós­tolja meg, és „a seprőjét jól vizsgállya meg, hogy mód nélkül való sepreje vagy Törköllyé ne légyen”. Pon­tosan írja fel és jelentse ai nótáriusnak, hogy kiktől, mennyi bort vásárolt. A hordómérő, mivel „a Falunak a képét viseli a hordómérésben, azért a Fa­lunak a hasznát kövesse, és igaz méröedényt vagy cseb­ret mérjen”. Feladata még a hordómérőnek, hogy ami­kor a bort kimérésre átad­ja a kórcsmárosnak, külön mérje a színbort és külön a seprőt. A vétel és az el­adás árából állapítsa meg, hogy „azon felül még mi marad, s azt Lucrumba ír­ja”, azaz számítsa ki min­den hordó után a község­nek járó hasznot. Az esetleges csalás, bor- hamisítás megelőzése érde­kében a következők olvas­hatók a tolcsvai „korezma- rendtartásban”: ..Minden hordó a borbíró és a hor­dómérő edgyüttes pecséttye alatt álljon, úgy adgyák ki a korezmáros kezéhez”. A továbbiakban — ma is meg­szívlelendő szigorúsággal — meghagyja a rendtartás, hogy ..a korezmáros a bort azon itczével s .meszellyel mérje, .mellvet a borbíró és a hor­dómérő adott a kezéhez, és hogy igazán, tisztán adgya. vízzel vagy egvéb Liciourrat (folyadékkal) ne miscuállya (ne keverje) .. ” Hegyi József Svájc hadsereg nélkül? Kell-e hadsereg a svájci­aknak? — A kérdésre, vár­hatóan november végén vá­laszolnak az érintettek, nép­szavazás formájában. Egy véleményt azonban már is­merünk, az ország legjelen­tősebb írója mintegy száz ol­dalon foglalta össze a „szer­tartásos fecsegést”. Max Frisch „Svájc hadsereg nél­kül?” című könyve nemrég került az olvasók elé. azt követően, hogy a szerző évek óta semmit sem publikált Ilyen nagy bajban lenne a világbéke? Nos, Max Frisch inkább azon meditál, hogy mi tartaná össze Svájcot a hadsereg nélkül. .. Talán a bélyegei? Ha nem lenne hadsereg, rájönnénk, hogy nincs célunk, hogy csupán szegény, megfélemlített és élősködő gazdagok vagyunk — és ez szerintem hasznos lenne, így a szerző. De ki venne szívesen ilyen meg­rázkódtatást? — teszi fel a kérdést. A válasza is ci­nikus: „Svájc, hadsereg nél­kül?! Ugyan, erről ne is be­széljünk. Miért éppen Svájc­nak ne legyen hadserege?*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom