Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-25 / 250. szám

A Szinvci-partról a Táncsics térre Költözik egy emlékmű 221 honvéd nevét őrzi XXI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1989. OKTOBER 25., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT A diósgyőri első világhá­borús emlékművet a Szinva- parttól méltóbb és végleges helyére szállítaná a közel­jövőben a városi tanács. A nemrég lapunkban közölt hírből az is kiderült, hogy az emlékmű új helye a Tán­csics téri fasor mellett len­ne. Sok éve már, hogy a diósgyőriek kérik; ne pusz­tuljon, romoljon az emlék­mű eldugva a patak part­ján. o 1948-BAN HELYREÁLLÍTOTTAK Iglói Gyula, régi levele­zőnk azokat a dokumentu­Dlem akarják fenntartani a pénzügyi injekciók rendszerét Beteg a Vasgyári Kórház 33 millió hiányzik • Költségvetési reform kellene Több, mint harmincmillió forint hiányzik ahhoz, hogy a miskolci Vasgyári Kórház ne menjen csődbe. A leg­utóbbi városi tanácsi ülésen dr. Sarkai László kórház- igazgató drámai hangú fel­szólalásban kérte a hiányzó pénzt, a kórház katasztrofá­lis anyagi helyzetének ren­dezését. Akkor úgy döntöt­tek, hogy vizsgálatot indí­tanak, amely tisztázza, hogy pontosan mennyi a hiány­zó összeg, s honnan lehetne előteremteni. A vizsgálat lezárult, s a vizsgálódás jelentőségét az is érzékelteti, hogy a városi tanács elnöke is körülnézett a Vasgyári Kórházban. Kide­rítették, hogy néhány íp- rint híján 33 millió forint­ra lenne szüksége a kórház­nak az idén. Sok mindenből tevődik össze ez a hatalmas összeg, de többek között kü­lönféle műszerek, berendezé­sek beszerzéséből és felújí­tási, karbantartási munkák számláiból. Az összeg mér­téke azért is döbbenetes, mert az egész egészségügyi ágazat ' gép- és műszerbe­szerzésre fordítható pénze csak 30 millió forint Miskol­con az idén. A városi ta­nács egészségügyi osztályve­zetője elmondta, hogy a kórház azóta van labilis pénzügyi helyzetben, mióta megnyílt az új sebészeti szárny. Ettől kezdve ugyan­is ezt a rendkívül drágán üzemeltethető részleget úgy tudták csak működtetni, hogy évről évre pénzügyi injekciókat kapott a kórház. + NÖVEKVŐ HIÁNY Dr. Székely László, a vá­rosi tanács általános elnök- helyettese azonban hozzá­fűzte ehhez, hogy a pénz­ügyi injekciók dacára gyor­san növekvő hiányt tapasz­taltak a Vasgyári Kórház­ban. Hozzátette azt is: azt nem vizsgálták az ellenőrök most, hogy a hiányzó pénz mögött álló megrendelések, elvégzett munkák, beszerzé­sek valóban indokoltak-e szakmailag, azaz minden egyes tételre múlhatatlanul szüksége volt-e a kórház­Koszorük mohából, tobozból, művirágból Halottak napjára készülődve Bár még egy bő hetünk van a kegyelet őszi ünne­péig, a Búza téren már most minden virágkereskedő erre készülve rendezgeti stand­ját. Valószínű, hogy az árak november 1-ig — természe­tesen felfelé kerekítve — még változnak... A fenyőt most is kilóra mérik, és 24 forintért adják a gallyakat. Az új helyre költözött virágpiacon nem könnyű választani a koszo­rúk között. Természetesen nem hiányzik a standokról a művirágból, festett rózsá­ból, gerberából, szegfűből készített; ennek darabját 100—200 forint között kínál­ják. Tavaly már sokan ke­resték, az idei őszre, tehát több kereskedő kötött moha­koszorút. Van aki műselyem szegfűvel, van, aki ízlésesen szalmavirággal teszi tetsze­tősebbé ezeket. Nagyságtól függően, 70—250 forintot kérnek egv-egy ilyen dara­bért. Most is találunk művi­rággal díszített tobozkoszo­rúkat. Ezek ára 70-től 150 forintig változik. Aki vágott virágot visz a sírokra, az őszirózsa szálját most 3—6 forintért veheti meg. A szeg­fűt 14 forintra tartják. A ki­sebb virágú fehér krizantém 6 forint; a nagyobb fejűt, amit az árusok csak hólab­daként emlegetnek, 15—20 forintért számolják. naik? Az is elhangzott a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén, hogy a kór­ház jelenlegi igazgatója és gazdasági vezetője májustól vezeti az intézményt, viszont a hiány gyökerei az előző időszakra nyúlnak vissza. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kialakult helyzet ki­vizsgálását is a két vezető kezdeményezte. + HONNAN TEREMTIK ELŐ? Dr. Székely László szerint a pénzügyi hiány tényét most kénytelen a tanács tudomásul venni, de meg kell kezdődnie egy további szakmai vizsgálódásnak, hogy egyszer és mindenkor­ra tisztázódjon, mennyi pénzre van szüksége évente a kórháznak. Magyarán, an­nak az állapotnak kívánnak véget vetni, hogy az éven­kénti pénzügyi injekciózás folytatódjon a jövőben is. Ehhez persze nagy szükség lenne egy új tanácsi költség- vetési gyakorlatra, aminek pedig feltétele az országos költségvetési reform. S va­jon mi lesz a hiányzó majd’ 33 millióval? Ennek egy részét sikerült némi gyors­segéllyel és fizetési halasz­tásokkal csökkenteni, így majd’ 20 millió forint hiány marad fenn, amelyre azon­ban nincs pénz a város kasszájában. A városi ta­nács most a megyei tanács­hoz fordult segítségért. Ha nem járnak sikerrel, nem marad más hátra, mint hogy más intézményektől vegye­nek el pénzt, vagy hogy hitelt vegyen föl a tanács. Nem vagyunk pénzügyi szakértők, azt azonban az újságíró is tapasztalja, hogy az állandó pénzhiánnyal küszködő egészségügyi, okta­tási és más intézményeknél nem lehet megoldás a hi­ányzó pénz összekaparása hol innen, hol onnan. Egy­részt azért nem, mert már nincs honnan kaparni, más­részt pedig, ha nem tudják átállítani egy másik pályá­ra az egész tanácsi gazdál­kodást, akkor a jövőben mindenütt az országban, gyorsan ürülő városi kasz- szákkal kell számolnunk... \ (kiss) mókát ásta ki,- amelyek az emlékművel kapcsolatosak. A korabeli újsághír szerint 1944-ben a menekülő né­met csapatok szétlövették a diósgyőri hősi emlékművet, amelyet a diósgyőri C-gyár. 11 523 forintos költséggel helyreállított. A városi ta­nács az emlékmű újjáépí­tésénél közreműködő Klau- dinyi László tervezőmér­nöknek, Szabó László, Holló Antal és Németh Miklós gyári munkásoknak határo­zatikig köszönetét fejezte ki. A helyreállítást három hónap alatt végezték el. és felemelő ünnepség kereté­ben adták át — 1948. októ­ber 24-én — vasárnap dél­után a helyreállított diós­győri hősi emlékművet a város közönségének. Az ava­tóbeszédet Kovács János munkásigazgató tartotta, aki az ünnepségen adta át a di­csérő okleveleket a négy ‘rohammunkásnak. Az ün­nepségen beszéd hangzott el a Nemzeti Bizottság és az MDF képviselőjétől, majd a dalárda énekszámai és né­hány szavalat után az em­lékművet a város közönsé­ge nevében dr. Gálffy Im­re polgármester vette át. A szobrot a város, az MDF, az MNDSZ, az iskolák, a vasgyár, a papírgyár s a tűzoltóság képviselője ko- szorúzta meg. Az ünnepség után a SZÍT és az iskolák csoportjai vonultak el a szobor előtt. A levélíró kommentárként megjegyzi: ma már van pénz az em­lékmű visszaállítására és negyedszeri felállítására, lesz figyelem az újbóli felava­tására , megkoszorúzására is...? • MEGEMELTEK A KALAPJUKAT Egy másik levelet is kap­tunk, amely jórészt arról szól, hogyan sikerült elérni a szoboráthelyezést. Írója Balogh Sándor, a HNF di­ósgyőri körzeti bizottságá­nak titkára: A Hazafias Népfront di­ósgyőri bizottsága 1987-ben vetette fel, hogy az első világháborús emlékmű ke­rüljön vissza eredeti helyé­től pár lépés távolságra, Di­ósgyőr központjába. Javas­latunkat a város főépítésze is elfogadta, majd elindult az áthelyezés költségeihez a támogatók keresése. így ju­tottunk el odáig, hogy az emlékművet folyó év de­cember havában áthelyezik. Az emlékmű egyébként akkor az 1953-ban épített kettős villamosvágány útjá­ban állott és így került a Blaha Lujza utca Szinva- patak partjára, méltó kör­nyezetbe. A szobrot Gabay Sándor, budapesti szobrász- művész alkotta. A Diósgyőr központjában álló emlékmű­vet 1928. június 10-én dél­után 4 órákor leplezték le, és adták át Diósgyőr lakói­nak. A szobor három olda­lán 221 diósgyőri munkás- és parasztszármazású hon­véd neve szerepel és emlé­keztet a háború borzalmai­ra. Leszármazottaik még ma is élnek Diósgyőrben. A szobor áthelyezésének, anya­gi és társadalmi segítségéért a HNF bizottsága ezúton mond köszönetét Simon Bé­la országgyűlési képvise­lőnknek és a miskolci Vá­rosgondnokság vezetőinek, akik lelkesedéssel támogat­ják a terv megvalósítását. A szépen kialakítandó park­ban, Diósgyőr központjában (a Táncsics téri bérház fa­sora előtti háromszögű park­ban) méltán fogja hirdetni az emlékmű, hogy a nem­zet nem akar háborút, mert Jó lenne, ha a Hősök temetőjében levő emlékműveket is ugyanúgy gondoznák, mint a diósgyőrit fogják a jövő­ben. -i •minden háború értelmet­len pusztítást jelent. Diósgyőr gazdagabb lesz egy reprezentatív emlékmű­vel. Az akkori idők jegyző­könyvéből a szoborral kap­csolatosan az alábbiak ol­vashatók: felhívták a lakos­ság figyelmét a hősök irán­ti tiszteletre. Javasolták: amikor valaki elhalad a szobor előtt, fordítsa tekin­tetét a szobor felé. A fér­fiak emeljék meg kalapju­kat! A diákságot utasítot­ták a „fővetésre” és a tisz­telgésre: a kéznek — a jobb kéznek — a diáksapkához való emelésére. Ez a hősök­nek járó tisztelet helyi nép­szokássá vált, és 1944-ig megmaradt. A. szobor címe­réről egyébként levésték a koronát .A nevek az oldala­kon alig olvashatók. Az egész szobor felújításra és megtisztításra vár; a mun­kát a Városgondnokság vál­lalta. Devizában fizetnek Régiséget, Miskolcról Londonba Értékbecslés a Sajtóliázban A Déli Hírlap Kft. meghí­vására Miskolcra jönnek a világhírű Sotheby’s aukcióház magyarországi kirendeltségé­nek — a Novotrade Sotheby’s Tájékoztatási Központnak — a munkatársai, úgynevezett régiségszemlére. Osztrák és magyar szak­emberek várják a Sajtóház II. emeleti tanácstermébe azokat, akik régi festménye­iket, iparművészeti tárgyai­kat, könyveiket, óráikat, ne­mesfém-ékszereiket, dísz­tárgyaikat külföldi aukción szeretnék értékesíteni. A szemle november 8-án lesz, s reggel 9-től délután 5-ig tart. Azokról a régisé­gekről, amelyek a szakembe­rek véleménye szerint elkel­hetnek a nyugati piacon, fényképeket készítenek, és a fotókat küldik ki az anya­cégnek. Amennyiben kedve­ző válasz érkezik onnan, muzeológusokból álló bizott­ság dönti el itthon, hogy nem védett nemzeti érték­ről van-e szó, mert, ha igen, úgy nem vihető ki az or­szágból. Ha nincs akadálya a kivi­telnek, értesítik az ügyfelet. Amennyiben gazdára talál a felkínált régiség, korábbi tulajdonosa devizában kapja meg az árát. (A Sotheby’s üzleti hasznának levonásá­val, ami 15 százalék.) Hasonló értékbecslés vidé­ken még csak egy volt ed­dig, Pécsett. Várható, hogy régiónkban is nagy lesz az érdeklődés a neves angol cég fölvásárlá­si akciója iránt. Ezért, akik mindenképpen föl akarják értékeltetni kincseiket, régi­ségeiket, levélben, vagy te­lefonon (18-223) jelezzék szándékukat a Déli Hírlap Kft. titkárságán. Az előjegy­zések alapján a nagyobb ér­tékű tárgyakat a tulajdonos otthonában is megszemlélik a szakemberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom