Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-19 / 219. szám

A papírok csak emlékek ma már... Mi lelt a páncélszekrény kincseivel? Eiiy ötvösművészei kiállítás lehetne belőle umnak, hogy egy kiállítás keretében be lehessen mu­tatni a nagyközönségnek. • DÖNTÉS ELŐTT Feltárult egy páncélszek­rény ajtaja, amelybe jó har­minc éve nem tekintett be senki. A hatalmas, díszes mackó a városi tanács pénz­ügyi osztálya folyosójának szögletében porosodott, és amikor a közjegyző, a ban­ki és a muzeológus szakem­berek jelenlétében dr. Ko­vács László, a városi tanács elnöke felnyittatta, minden­ki láthatta: a polcok éksze­reket, díszes értéktárgyakat, megsárgult kötvények, rész­vények, értékpapírok köte­gelt rejtik.” Mindez* az Idén nyáron, azaz július 27-én írhattuk le. De vaj cm mi történt az­óta a páncélszekrény kin­cseivel ? • ÁTADNI A MÚZEUMNAK Már akkor megtekinthet­tük a helyszínen, hogv a pecsétekkel lezárt csomagok­ból ékszerek, ötvösmunkák, tálak, kelyhek kerültek elő szép sorra. Rengeteg érték­papírt is leltek. A helyszí­nen lévő szakértők a régi értékpapírokról azt mond­ták, hogy elképzelhető: akadt köztük olyan, amelyik még érhet valamit. Nos. megtudtuk, hogy a kötegek átvizsgálása után kiderült: mindössze néhány olyan ér­tékpapír akadt, amelyik nemzetközi, és elvileg talán érvényesíteni lehetne a hoz­záfűződő jogokat. De ezek a papírok olyan minimális értéket képviselnek, hogy nem érdemes elindítani az eljárást. Az értékpapírok Természetbarát­napok A Magyar Természetbarát Szövetség és a budapesti ..bizottság péntektől vasár­napig rendezi meg a termé­szetbarát napokat. A talál­kozó helyszíne Pilisszentke- reszt, Klastrom-kút és Do­bogókő. A táborozást és a programokat a pilisszentke- reszti Klastrom-kútnál ren­dezik, a központi ünnepség­re szombaton 12 órakor ke­rül sor Dobogókőn a báró Eötvös Loránd turistaház előtt, ami ma turistamúze- um. A budapestiek ezen a napon Klastrom-kútnál gyü­lekeznek 9 órakor, míg a különböző megyékből érke­zők egyenesen Dobogókőre jöhetnek. Sokan irreálisnak tartották a mostam gazdasági körül­mények között, hogy a Di- gép ledolgozhatja a tavalyi 480 millió forintos vesztesé­gét. De arra már ugyancsak kevesen számítottak, még az optimisták közül is, hogy egy szerény — 16 millió fo­rintos — nyereséget ér el Az árvízkárok Az idei nagy esőzések kö­vetkezményei — a családi házakban keletkezett árvíz­károk — nyomán ismét nagy figyelfnet kap a megelőzés, amelyről még 1974-et köve­tően döntöttek. A megfelelő védekezésre a vízügyi, és a megelőzéséért tanácsi szervek is jelentős anyagi akat és energiát for­dítottak. Gátépítésre és fo­lyószabályozásra csaknem 370 milliót, a nyílt ártérbefi levő körtöltések létesítésére pedig 36 milliót. Ez utóbbiak a 'települések védelmét szol­gálják. elsöprő többsége ma már csak mint várostörténeti do­kumentum értékes számunk­ra ... Dr. Veres Lászlót, a Her­man Oltó Múzeum igazgató- helyettesét az ötvösmunkák­ról, ékszerekről kérdeztük, hiszen 6 ott volt a páncél- szekrény felnyitásánál, és a városi tanács elnöke akkor beszélt arról: a muzeális értékeket képviselő tárgya­kat. írásos dokumentumokat át szeretnék adni a múze­Dr. Veres Lászlótól meg­tudtuk, hogy még a tárgyak nincsenek náluk, de meg­kapták a városi tanácstól a precíz listát. Ám lista nél­kül is felmérhették a hely­színen. hogy egy rendkívül értékes és érdekes ötvösmű­vészeti kiállítás anyagát rej­tette a páncélszekrény. Itt nemcsak a nemesfémek képviselte értékekre kel] gondolni, hanem arra. hogy olvan remekekkel van dol­gunk. amelyek a múzeum jelenlegi ötvösművészeti gyűjteményét is felülmúl.iák. A múzeumigazgató-helyettes szerint, ha majd megkezdik á tárgyak részletesebb vizs­gálatát, az úgynevezett .öt­vös jegy-katalógus” alapián meg tudják pontosan mon­dani. ki - és mikor csiná'lta az épp vizsgálat alatt íévő kelvhet. tálat, gyertyatartót. Dr. Kovács László, a vá­rosi tanács elnöke még Jú­liusban elmondta, hogy az elmúlt majd egy évszázad alatt a város birtokába ke­rült értékek sorsáról termé­szetesen a városi tanács tes­tületének kell döntenie. Re­méljük, hogy ezt a döntést hamarosan meghozhatják, és megnyílhat egy olyan kiállí­tás Miskolcon — ennek a múzeum készséggel helvet ad —, amely valódi kurió­zum lehet a miskolci polgá­rok és a hozzánk látogató idegenek számára is .., (kiss) Az új műtők beáztak Elkészül-e végre a sebészeti pavilon? jjc A gyártók szerint ezeknek a dízelmotoros targoncáknak is helyük van m világpiacon. (Kerényi László felvétele) Nem váltak be az átképző tanfolyamok r Tavaly április 15-én kel­lett volna átadni rendelte­tésének Miskolcon, a me­gyei kórházban épülő új se­bészeti pavilont, amelyet ép­pen azért várnak nagyon a kórházi szakemberek, merta sebészeti szakma legspeciá­lisabb részlegeit európai színvonalon ígéri. Ebben kap helyet az általános se­bészet és a traumatológia modern műtőblokkja, a kéz­sebészet, az égési és az in­tenzív részleg, valamint az ambulancia. Az áfával együtt csak­nem 300 milliós épület be­ruházója a megyei tanács, lebonyolítója a megyei be­ruházási vállalat, kivitelező­je pedig a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat. A tavaly meghiúsult mű­szaki átadásra idén júli­usban kellett volna elké­szülnie az épületnek, ám az előző nagy esőzések hatalmas hibát tártak fel. Az új műtők ugyanis beáz­tak. Ezért a BÁÉV vissza­lépett a határidőtől — a hibát ki kellett javítani — ám időközben az is kiderült: nem működőképes a mű­tőkben és az intenzív részlegen a klímaberen­dezés. jje Ha elkészül. ' szép lesz a sebészeti pavilon. A kérdés: mi­kor lesz a célnak megfelelő is ...? (Szabin Gabriella felvétele) A kivitelező tervezési hibák­ra hivatkozik — s igaz: építés közben is számtalan­szor jegyzett fel tervezési hiányokról észrevételt. Tény, hogy ennél az egész­ségügyi létesítménynél — éppen a mindenre érzékeny orvostechnológia miatt — különlegeset kell az épí- tőknek-tervezőknek — pro­dukálniuk. S mert tetemes az összeg is, amibe kerül, természete­sen kifogástalannak kell lennie a hatalmas felada­tokra készülő objektumnak is. Arról, hogy mikor készül el végül is. szerdán remél­hetőleg döntenek. Ekkor egyezkednek az érdekeltek, s az is eldől, mennyire terheli majd a 12 százalékos kötbér a kés­lekedőket, s az ebben vét­keseket. Igaz, ez senkit sem vigasz­tal. Sőt! Az ózdi kórház pél­dája riaszt: ott a reumaosz­tály létesítési hibái miatt harmadik éve folyik a bí­rósági tárgyalás arról, hogy ki fizesse a kötbért és mennyit. Közben persze a pénz értéke romlik. S a hi­básad készült épületek is öregszenek. (D — A környékünkön kezd kialakulni a bérverseny, és ezt egyelőre még nehezen állja a Digép. Az idei át­lagos 10 százalékos fizetés­emelésekkel éppenhqgy szin­ten tudjuk tartani a béreket. Az idén már szervezett lét­számcsökkentést nerfi terve­zünk. Az önálló gyárak ta­karékoskodhatnak a létszám­mal, s ha a távozók helyett nem vesznek fel újaikat, a megmaradó bért szétoszthat­ják. — Említette, hogy » gyárak önállósága részle­ges, hiszen nem önálló jo­gi személyek, s a bér­gazdálkodás is központi irányítás alatt áll. Ezen akarnak-e változtatni? — A „kilericek tanácsa” tovább dolgozik a gyár hosz- szú távú programján. Az egyik fontos témájuk, hogy eldöntsék: a gyárak vállala­ton belül legyenek-e önálló­ak, vagy jogilag is, tehát különféle gazdasági társasá­gokká alakuljanak. A dilem­ma. hogy az- egyes szerve­zetek nagyon eltérő start­helyzetből indulnának. Te­hát nem lenné tisztességes, ha a jólmenőknek túl nagy előnyt adnánk, néhány egy1- séget pedig belekénvszeríte- nénk' olyan helyzetbe, ami már eleve bukással járna. Hozzáteszem, nemcsak en­nek a bizottságnak lenne a dolga, hogy a jövővel, az üzlettel, a szerkezetváltás­sal és minden eevéb távlati változással foglalkozzon. Ügy látom azonban, hogy a ve­zetők naoi gondjai mellett erre rendkívül kevés ener­gia marad. Szellemi veszte­ségnek tartom, ha ilyen gondokkal kell foglalkozni: megint felmondott két ‘em­berem, beérkezett-e a kap­csoló. van-e pénz a bank­számlán. tudnak-e nekünk fizetni. Tudom, hogy kár ter­vezni a jövőt, ha nem te­szünk meg mindent a máért. (Vége) (oláh) az első fél évben a gyár. A szervezeti változás mellett a jelentős létszámcsökkentés­sel járó fogyókúrának épp­úgy szerepe van ebben, mint annak, hogy a pozíciójuk sokat javult a tőkés piacon. A piacváltást a következő számok igazolják: az első fél évben több, mint 20 szá­zalékkal csökkent a szocia­lista országokba irányuló exportjuk, s ugyanakkor a tavalyihoz viszonyítva dup­lájára nőtt a tőkés oirszá- gokból származó bevétel. Mindezt olyan körülmények között sikerült produkálni­uk, amikor az idei szabály­zókkal a gépipar járt a leg­rosszabbul. Sok gépgyártó vállalat fekszik kétvállon, s kevés remény van arra, hogy első félévi vesztesé­geiket eltüntethetik az év végére. — Jó útra lépett tehát a Digép, vagy csak meg­álltak a lejtőn? — kér­dezzük Kovács Zoltán ve­zérigazgatótól, folytatva a megkezdett beszélgetést. — Inkább kezdünk kijutni a kátyúból. Annak azért örültünk, hogy a tavalyi veszteséghez viszonyítva 300 millió forintos relatív ered­ményjavulást sikerült eddig produkálni. Azért. mert nyugodtabbak a dolgozók, és ez a tény a gyár ázsiód ját is javítja. Mert igaz, hogy az idén 1200-zal csök­kentettük a létszámot. de mindennek ellenére a leg-' nagyobb gondunk , a munka­erőhiány. Kudarcnak tartom a munkánkban például, hogy a leghiányzóbb szakmák­ban, mint a forgácsoló és a lakatos, egyetlen átképző tanfolyam sem hozott ered­ményt. De hiányoznak ko­vácsok, villanyszerelők és felvennénk közgazdászokat, mérnököket is. Körülbelül 350, jól kvalifikált szakem­bert tudna fogadni a gyár. — Meg tudják fizetni a jó szakembereket? Vert helyzetből fordultak vissza 2, Jó szakembereket várnak a bigénké

Next

/
Oldalképek
Tartalom