Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-16 / 217. szám

Partienti JdqHft to hím A magyar parlamenti kül­döttség Szűrös Mátyás elnök vezetésével tegnap megkezd­te sokrétű programiét az Egyesült Államokban. A ’üldöttség villásreggelin vett részt New Yorkban, ahol vezető amerikai üzletembe­reknek és közéleti személyi­ségeknek adott tájékoztatást Magyarország gazdasági és politikai helyzetéről az együttműködési lehetőségek­ről. A küldöttség ezután lá­togatást tett a New York-i tőzsdén. majd találkozott Henry Kissinqer volt kül­ügyminiszterrel, aki támoga­tásáról biztosította a magyar politikát. Mint Szűrös Má­tyás a rádiónak adott inter­jújában elmondta, az Ame­rikai Egyesült Államok ro- konszenvére számíthatunk, Maevarorsz.ág számára mér­vadó lehet egy finn vagy egy osztrák modell, össz­hangban a szövetségesekkel az összeurópai törekvések­kel. XXI. ÉVFOLYAM, 217 SZÁM ÁRA: 3,50 1989. SZEPT. 16. SZOMBAT FORINT azlgazat • n rri / ff i A Bányászati Egyesülés igazgatói tanácsa a kiterme­lő és a felhasználó ágazat egységes vertikummá történő szervezését indítványozza, s e javaslatot levél formájá­ban megküldi a Miniszterta­nács elnökének, az ipari mi­niszternek, valamint ágazati helyettesének is. Egyebek között erről döntött a testü­let tegnap véget ért pécsi ta­nácskozásán. Kellemes idő A nap első felében még országszerte borult, többfelé esős idő lesz. l^yugat felől azonban lassanként csökken a felhőzet, ezért térségünk­ben délután már előbukkan a nap. Több órás napsütés főként a déli óráktól való­színű. A hőmérséklet 20—21 fok körül alakul. Ma, vasárnap és hétfőn is folytatódik a II. borsodi sör fesztivál programja. Teenai lezárult a vendégvárás az Avas-alján Címet viselő or­szágos cukrász- cs hideg konyhai verseny, bemutató A versenyzők remekeit a Sportcsarnokban állították ki. és meglehetősen sokan voltak kíváncsiak a szép hi­degtálakra és tortákra. Un­ger Károly, a Magyar Sza­kácsok és Cukrászok Szövet­ségének elnöke úgy nyilat­kozott lapunknak, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat által rendezett se­regszemlén született alkotá­sok nagy része bármelyik nemzetközi versenyen meg­állta volna a helyét. A sza­kácsok közül egyébként Ortó fyula lett az első. Fórisch Zsolt a második. Kuna Tün­de pedig a harmadik. Az el­ső két helyezett a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, a harmadik a Bükkvidéki Ven­déglátóipari Vállalat ver­senyzője volt. A cukrászok közül Borzi Zsolt lett az el­ső a Bükkvidéki Vendéglá­tóipari Vállalattól, a máso­dik Jakobiczné Pályi Haj­nalka, a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalattól, a har­madik pedig Hudák Ibolya, a N.vírhoteltől. Ma délután egyébként di­vatbemutató lesz a Sport­csarnok előtt, bent pedig megrendezik a szkanderbaj- nokság döntőjét. Este 7-kor kezdődik a humorest. amely este 11-ig tart. A vasárnapi és a hétfői programról a 6. oldalon írunk. 4 sörfesztiválon Eldől, ki a szkander-bajnok A turistaforgalomban hét­főtől. szept. 18-tól bevezetik az utazási csekkek haszná­latát. A valutaeladásra fel­hatalmazott szervek ettől a naptól kezdve az úgyneve­zett turistaellátmány, a 14 éven aluli gyermekek évi egyszeri, 3000 forint össze­gű valutaellátmánya és az üzemanyagköltség jogcímén megvásárolható konvertibi­lis fizetőeszközök legkeve­sebb 90 százalékát csak az utazási csekkekben szolgál­tathatják ki. Az intézkedésre azért ke­rült sor, mert az utóbbi időben a konvertibilis elszá­molású országokba utazó magyar állampolgárok ellát­mányának kifizetése nehéz­ségekbe ütközött, az MNB a növekvő igényekhez egy­re nehezebben tudta besze­rezni a szükséges mennyi­ségű külföldi bankjegyet. A szőnyeg alá söpörték a gondokat Medgyessy Péter a magyar gazdaságról Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák vezérigazgatója, az igazgatói tanács elnöke az MTI munkatársának elmond­ta, hogy a bányaipar szerve­zetének korszerűsítését szol­gáló elveket az ipari minisz­ter utasítására dolgozták ki. Álláspontjuk szerint a bá­nyavállalatok, valamint a termékeiből energiát előállí­tó erőművek közös gazdasá­gi szervezetének létrehozásá­val enyhíthetnék az emelke­dő termelési' költségek és a rögzített értékesítési árak szorításában vergődő hazai bányászat válságát. Joks­számláló A terveknek megfelelően halad a Parlament üléster­mének felújítása. Az elektro­mos vezetékeken kívül a te­rem berendezéseit is rendbe­hozták, mindenekelőtt a padsorok, a belsőtéri fabur­kolatú szerkezeti elemek szorultak nagyjavításra. A lépcsőházban és a karzati szinteken befejeződött a fes­tés. Restaurálták a festmé­nyeket és a szobrokat. Az ülésterembe bevezetik a legmodernebb technikát, a régóta várt szavazatszámlá­ló berendezést, amit a FOKGYEM Finommechani­kai és Elektronikus Műszer- gyártó Szövetkezet készített el. A képviselői hozzászóló­rendszert ä Budapest Elekt­roakusztikai Gyár készítet­te és az őszi ülésszakon már ez is segíti a munkát. Ké­pünkön szerelik a szava­zatszámláló berendezést. Több évtizeden keresztül halogatták a magyar gazda­ság megreformálását. Hosz- szú időn át igazi nagytaka­rítás helyett a „szőnyeg” alá söpörték a gondokat. Ne­künk jutott a hálátlan fel­adat, a felgyülemlett feszült­ségek levezetése, megszünte­tése. A mostani kormányra hárult a népszeiútién dön­tések meghozatala: a nyirá- di bánya bezárása, a hazai kohászat radikális szerkezet- átalakítása, az évi három- milliárd forintos áilami tá­mogatást élvező pécsi urán­bánya megszüntetése. Erről beszélt Medgyessy Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese äz MSZMP Borsod megyei székházában tegnap délután, a kongresz- szusi küldöttcsoport tanács­kozásán. Dudla József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra köszöntötte a vendéget, aki egyenesen Ózdról érke­zett. A miniszterelnök-helyettes azt tapasztalta Özdon. hogy mérséklődött a korábbi fe­szültség, lényegesen nőtt a kohászatban dolgozók fize­tése. S ami mindannyiunk számára fontos, a korábbi évek hárommilliárd forintos állami támogatásával szem­ben az idén már nullszaldós lett az ÓKÜ. A kongresszusi küldöttek figyelmesen hallgatták Med­gyessy Péter aktuális gaz­daságpolitikai elemzését. Megtudhatták, hogy az orszá­got három alapvető gond nyomasztja. Első az adósság- terhünk; a bruttó 18 milli­árd dolláros külföldi és a csaknem 900 milliárd forin­tos belföldi. A4 előbbi adóé* I ság év! kamatterhe legalább 3—4 milliárd dollár. Ezt I szinte lehetetlen kigazdál­kodni. A második nagy prob­léma a gazdaság struktúrá­ja, a feldolgozó- s az ener­giatermelő-ipar gyengesége, elavult a piaci szerkezet, s ami mostanában egyre szem­betűnőbb: az egyoldalú ener­giaellátási rendszerek kiszol­gáltatottá teszik az országot. Nem tudatos mesterkedés műve. hogy az olaj- és a gáz­vezetékek a Szovjetunió' irá­nyába vezetnek. Ez egysze­rűen a természeti adottsá­gaink következménye. A hi­ba ott történt, hogy megfe­ledkeztünk a többirányú energiapolitika megteremté­séről. A harmadik, aggasztóan súlyos problémánk az érték- vesztés. ami teljesen behá­lózza a magyar társadalmat. Nehéz kibogozni, megállapí­tani, mi mennyibe kerül, mennyit ér. A szolgáltatások, a közlekedés, az energia do­tációja olyan szövevényes, aminek a megszüntetése, azonnali felszámolása még a mostaninál is nagyobb ká­oszt okozhatna. Az érték- vesztés a munkaerő megmé­retésénél is megmutatkozik. Nem fizetjük meg kellően a bonyolult értelmiségi, alkotó munkát. S ez — mint vár­ható volt — elkedvetleníti az érintetteket az értékte­remtő termeléstől. Az utóbbi másfél eszten­dőben kedvező változások is tapasztalhatók a gazdasági életben: a tavalyi 500 millió dolláros külkereskedelmi ak­tívumot az idén is elérjük. Ám az idegenforgalomból származó valuta nem min­dül a aépftaariaMft* fiyan­I pítja. Ebben az esztendőben ! csaknem 300 százalékkal nőtt a kiutazók száma, s ugyan­ilyen arányban fizettek ki valutát lakossági utaztatásra. Ez felemészti a külkereske­delmi aktívumot. Ennek el­lenére a kormány elnökhe­lyettese ellenzi az olyan ad­minisztratív intézkedéseket, amelyek meggátolnák vagy bármi módon' akadályoznák a külföldi utazásokat. A meg-1 oldást abban látja, hogy a piacgazdálkodás keretében hazánkban is kínáljanak olyan árut. mint a szomszé­dos nyugati országokban. És ha elérjük a forint konver­tibilitását — három-négy esztendőn belül aligha —, akkor megállítható a forint kiáramlása az országból. Most viszont az a tapaszta­lat, hogy egv számottevő ré­teg. amely teheti — félve a jövő bizonytalanságától — külföldi valutába, nyugati bankokba menekíti megta­karított pénzét. Milyen lesz a jövő ipari szerkezete? Valószínű, hogy az NSZK-hoz és Olaszor­szághoz hasonlóan nálunk is kifejlődnek a kis- és közép­méretű üzemek. Ezek „for- dulékonyságuknak” köszön­hetően gyorsabban, köny- nyebben reagálnak a pfae igényeire. Már most is ezek termelik a külkereskedelmi aktívum jelentős részét. Ezek továbbfejlesztéséhez nagy szükségünk lenne a nyugati működő tőkére, ami ha bi­zonytalanul is. de egyre na­gyobb hajlandóságot mutat a támogatásunkra. Medgyessy Péter előadásá­nak végén a kongresszusi küldöttek kérdéseire vála* Héltőlil: Blazási esd1!

Next

/
Oldalképek
Tartalom