Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-11 / 212. szám
Egyetemisták a közelmúltról, a jelenről és a jövőről I. II kádári korszak „Gyermekkoromban nyugodtnak láttam körülöttem az országot. Mindent szépnek és jónak mondtak a tanárok; haladunk a szocializmus útján. Ahogyan egyre többet tudtam meg a világról, rájöttem, mégsem olyan jó minden. Az embernek tartani kellett a száját. A Szovjetunió irányítása alatt álltunk. Ma már tudom, hogy nagy hibákat követtek el akkor, és nagyon nehéz kijavítani most ezt." (Egészségügyi főiskolás, nö, 19 éves) Az építők ahelyett, hogy fokról fokra haladnának a munkákkal, évek óta egyhelyben topognak... A presszóba vágyó vendégnek pedig felesleges feljebb sétálnia: csak lelakatolt ajtók fogadják. Az ablakokon befolyik az eső A kilátóval annyi baj van... Ki fizesse meg a hanyag munka árát? Manapság sokat töprengünk a múltunkon, a közelmúlt eseményei felett, té- pelődünk a jövőn, és mérgelődünk azon, amit napjainkban átélünk. Sorsunkról, mindannyiunk jövőjéről van szó most. Az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága által kezdeményezett közvéleménykutatás tehát nem véletlenül, nem puszta kíváncsiságból foglalkozott azzal a kérdéssel, miként látják hazánk közelmúltját, jelenét és jövendőjét a most felnőtt korba lépett és a jövő értelmiségét adó egyetemi és főiskolai hallgatók. Véleményüket három részes cikksorozatban ismertetjük. Azzal a nem titkolt szándékkal: arra késztessen másokat is, hogy vessenek számot önmagukkal, mi volt, mi van most és mi lesz majd szép hazánkkal. ■ ■ A hallgatók válaszai pontosan tükrözik a kádári korszak bonyolult ellentmondásait. Azt, hogy voltak benne kifejezetten sikeres periódusok, de jelen voltak a stagnálás, sőt a válságba bajlás mozzanatai, voltak nagyon kemény évei, a megtorlás kora, de ugyanennek az időszaknak voltak egy széle« közmegegyezésen alapuló liberálisabb szakaszai is. A relatív többség, 30 százalék, tehát • maga ellentmondásosságában fogta fel ezt a korszakot, és úgy vélekedett, hogy egyaránt voltak pozitív és negatív vonásai. Minden negyedik megkérdezett fiatal viszont a kádári korszakról egyértelműen mint a magyar történelem egy nagyon negatív korszakáról beszélt. Tehát kifejezetten az árnyoldalait, hibáit és bűneit hangsúlyozta. A rendszert kritikátlanul pozitívnak 15 százalékuk ítélte, és meglehetősen sokan voltak olyanok, akik személyes élmények és benyomásaik alapján nem tudtak véleményt formálni erről az időszakról. Amennyiben ez a korszak ellentmondásos volt, a korszaknak nevet adó Kádár János személye, politikusi útja, államférfiúi tevékenysége ugyanilyennek bizonyult. Azt találtuk, hogy a hallgatók megítélése Kádár személyét illetően talán valamivel szélsőségesebb, mint «hogyan magáról a korszakról vélekedtek. Csak a megkérdezett hallgatók 13 százaléka ítélte meg Kádár János tevékenységét a maga összetett mivoltában. A relatív többségnek, a hallgatók 35 százalékának a fejében nagyon negatív kép él erről a nagy formátumú politikusról. A hallgatóknak egy további harmada viszont még mindig úgy emlékszik vissza Kádár Jánosra, mint akinek a tevékenységében, emberi tulajdonságában. egész politikusi működésében inkább a pozitív elemek dominálnak. Műszerbemutató •A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület szervezésében szeptember 12-én délután két órakor mutatja be legújabb fejlesztésű orvosi elektronikus műszereit az Ipari Elektronikai Közős Vállalat. Az érdeklődőket a Vasgyári Kórház előadótermébe várják, __ Szóltak a hallgatók Kádár felelősségéről is. Ebben a kérdésben furcsa helyzet alakult ki. Nagyjából ugyanannyian mondták, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásáért kizárólag Kádár a felelős, mint ahányan elvetik, hogy a történtekért csak őt terheli a teljes felelősség. Sőt, jócskán voltak olyanok is, akik minden felelősség alól felmentik az ő személyét, és akikben még most is az iskola és a tömegkommunikáció által kialakított „János bácsi” jóságos képe él tovább. A hallgatóság a rendszer negatív sajátosságai közül négy. szerintünk figyelemre méltó dolgot hangsúlyozott. Ezek a következők: első helyen a rendszer konzervativizmusát említették, ami azért érthetetlen, mert éppen ez a rezsim volt az, amelyik annak idején egy eredeti reformpolitikával szerzett magának bizonyos fokú elismerést és rokon- szenvet. A második helyen állt a negatív sajátosságok sorrendjében az, hogy a Kádár-rendszer mélységesen antidemokratikus rezsim volt. Noha ezt a politikai rendszert sokáig éppen állítólagos liberalizmusa, nyitottsága miatt dicsőítette a nyugati sajtó, egészen a nyolcvanas évek elejéig. Ügy látszik azonban, hogy még ezek a valóban létező demokratikus-liberális kulisz- szák sem tudták elfedni a lényeget. Még ezek előtt a fiatalemberek előtt sem. Sokan a vezető elit dilettantizmusát, hozzá nem értését, nagyfokú műveletlenségét vetették a rendszer szemére. Egyszóval azt, amit mostanában úgy nevezünk, hogy kontraszelekció. Végül ehhez kacsolódik a rendszer negyedik leggyakrabban említett negatív vonása is, az, hogy a Kádár-rendszerben az oligarchák uralma valósult meg, a helyi kiskirályok, a minden rendű és rangú hatalmasságok szigoHárom éven át a temetőjéért harcolt Bükkszentlászló lakossága. Annak, hogy nem törődtek bele a tanácsi döntésben — amely szerint szakítaniuk kellett volna zárt nemzeti közösségük temetkezési hagyományaival — meglett az eredménye; a városi tanács végrehajtó bizottsága a napokban tartott Ülésén feloldotta a temetkezési korlátozást. Lapunkban már foglalkoztunk ennek a köztemetőnek a sorsával. Három évvel ezelőtt, az akkori Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vízmintákat vett a községben és megállapította, hogy az innen lefolyó víz szennyezi a tapolcai karszt- forrásokat. A temető ugyanis a város vízellátásában fontos szerepet játszó karsztvizek másodlagos védőidomán fekszik, ezért csak korlátozottan használható. Vagyis új sírhelyek nem értékesíthetők. a már megvál- tottakba és a még érvényesekbe is csak egyszer és közvetlen hozzátartozót temethetnek, vagy választhatják az urnás temetést, A rúan zárt uralma, minden- hatósága. Röviden szólnunk kell arról is, hogy a rendszer működésének egyenes következményeként tudják be ezek a fiatalok az ország eladósodását, a gazdaság le- züllését és a civil társadalom szétzúzását. Az emberek politikai értelemben vett infantilizálását, az igazi emberi közösségek létrejöttének meggátlását, mindenfajta alulról jövő kezdeményezés elfojtását is. De az igazságnak tartozunk az.zal, hogy legalább annyian mondtak erről a korról pozitívumokat, mint amennyi negatívumot felsoroltak. Ezek között főként az maradhat meg bennünk, hogy akkoriban könnyebb volt az élet, olcsóbb volt minden, nőtt az életszínvonal, s mindenekelőtt: stabilitás, biztonság és nyugalom volt. De, és ez nagyon lényeges, mindezekhez a megkérdezett hallgatók többnyire nem mulasztották el válaszaikban hozzáfűzni azt is, hogy ezekért az előnyökért, a jó és kellemes dolgokért most kell fizetnünk. Olyan pozitívumok ezek tehát, amelyekért nekik, s mindannyiunknak most nyújtják be a számlát. A kádári korszak vitathatatlanul mély nyomokat hagyott mindenkiben, még azokban a huszonéves egyetemistákban és főiskolásokban is, akik ennek a korszaknak csak az utolsó felvonását, válságos éveit élhették meg személyes élményként, többé-kevésbé felfogva mindazt, ami szűk kis világuk határain túl történt velük. És bizony azo-k a vélemények, amelyekről most itt csak nagyon vázlatosan és igen finoman fogalmazott módon beszéltünk. azok álláspontját igazolják, akik azt mondják! ezt a korszakot nem restaurálni kell, hanem hibáin és bűnein, baklövésein és nem tagadható sikeres produkcióin okulva egy teljesen új korszakot kellene végre elkezdeni. Tóth Pál döntést jóváhagyók csak arról feledkeztek meg, hogy a bükkszentlászlóiak zárt nemzeti közössége nem hajlandó szakítani bevett temetkezési szokásaival, nem törődik bele a határozatba, nem temet urnásan. Az illetékesek szerették volna egy lakossági fórumon elmondani és meghallgatni az érveket és ellenérveket. Ezt azonban — mint a tanácsi feljegyzésből is kiderül — az ottani ellenséges hangulat miatt végül nem tudták megtartani. A hivatalos levelek viszont egymást váltották, a település harcolt a temetőjéért. Ezt látva, végül a tanács ismét lépett, hiszen egyre inkább úgy tűnt, hogy el kellett ismerniük azt a tényt, hogy Miskolc ivóvízbázisát nem a temető veszélyezteti. Inkább Bükk- szentlászló megoldatlan szennyvízelvezetése okozhat gondokat. Megkeresték hát újra az illetékes hatóságokat. A Köjál végül is hozzájárult a hagyományos temetkezéshez. csupán a temető bővítését nem javasolta. Az Észak-magyarországi Környezet védelmi és .Víz-. Kilátástalan az avasl kilátó presszójának sorsa — írtuk a közelmúltban. Azóta történt ugyan egy s más, de egyelőre úgy tűnik, mégsem kerül pont az évek óta húzódó ügy végére. Sőt, az tovább bonyolódik. A víz- és gázvezetékek cseréjével már évekkel ezelőtt végeztek az építők, az ablakokkal azonban változatlanul baj van. Jogi bonyodalmakat von maga után az, hogy most már negyedik éve ezek mindennek nevezhetők, csak éppen nyílászáróknak nem: réseiken ugyanis egyszerűen befolyik a víz. Miskolc ivóvízellátásának túlnyomó részét, mintegy 70 százalékát, a várost környező hegyvidék karsztforrásai ügyi Igazgatóság pedig — hangsúlyozottan — méltányossági alapon elfogadta a koporsós temetések ismételt alkalmazását, a védőidomon azonban új temető létesítésébe már nem egyezett bele. Ezen állásfoglalások értelmében a napokban feloldották a korlátozást. Már megvannak a konkrét elképzelések is arról, hogy hogyan is működjön a visszakapott temető a jövőben. Ha idén még nem is, a jövő év első napjától azonban már bizonyos, hogy egyházi kezelésbe kerül. Addig, vagyis a még hátralévő hónapokban, a hozzátartozóknak a Városgondnokságot kell megkeresniük. Itt egy halotti főkönyvbe jegyzik be a temetéseké’-, és kérhető egy csekk is. melyen a sírhelyeket meg lehet váltani. A legnagyobb 1200 forintért 25 évig érvényes. A temető felújítását a 'a- kosság magára vállalta. Társadalmi munkában helyrehozzák. utat alakítanak ki. és tanácstagi alapból ravatalozót építenek, A— (íázold) Ezért ma már egyre többen a tervezőket, a Budapesti Műszaki Egyetem középülettervezési tanszékét okolják, mondván: figyelmen kívül hagyták, hogy az ablakoknak magas toronyban, erős szélben és bevágó esőben kell megfelelniük. Legutóbbi cikkünkben olvashattak a Kilátó presszóba tervezett önterülő műanyagról is, amely alighogy lerakták, felvált, utólag pedig már nem lehetett eldönteni, hogy ez a hibás technológia miatt történt. vagy a becsurdogáló esővíz tette tönkre. Végül egy bírósági döntés a kivitelezőt, a MIKÖV-öt sújtOiadják. Ezek közül is a legnagyobb mennyiséget a mis- kolc-tapolcai úgynevezett olasz kút. A növekvő ivóvízigény miatt, nemkülönben pedig a tapolcai kút hozamának esetleges növelése érdekében a vizadó rétegre új kutat telepítettek. Ennek műszaki átadása a közelmúltban megtörtént, s az illetékes szakhatóságok annak működését jóváhagyták. A 24 méter mélységű üj kútból három, egyenként 20 ezer köbméter napi teljesítményű szivattyú emeli felszínre és nyomja a csőhálózatba a vizet. így szükség esetén naponta 60 ezer köbméter egészséges ivóvizet tudnak a városnak juttatni a tapolcai karsztforrásból. Ezzel tovább stabilizálják a lakosság ellátását. Jelenleg a kút próbaüzemelését végzik. Járatják a szivattyúkat, ellenőrzik, hogy azok a megadott paraméterek szerint működnek-e? Mindez addig tart, amíg mind a három egység az üzemszerű működésnek megfelelően végzi majd munkáját. Szükséges a próbaüzemelés azért is, hogy a közbülső leállásoknál a búvárok kitisztítsák a kutat; a bekerült homokot, egyéb szennyeződést eltávolítsák, hogy kristálytiszta víz jusson majd a fogyasztókhoz. A próbaüzem során kiemelt vizet a Hejő patakba vezetik. Mint Major Ádám, a Miskolci Vízművek főmérnöke elmondotta: remélik, hogy már az idén az olasz kút helyett az új kút adja majd az ivóvizet. _ ta kártérítéssel. Időközben azonban megkereste szerkesztőségünket a Mezőgazdasági és Ipari Közös Vállalat jogutódja, a MIKÖV Kft. Elmondották, hogy a bírósági döntéssel kapcsolatosan történt néhány mulasztás: a legalapvetőbb, hogy egyszerűen meg sem hívták őket a tárgyalásra. Nélkülük döntöttek róluk — mondta el Máriási Mária, a cég budapesti központjának gyár-egységvezetője. A kártérítési kötelezettségükről született döntésről pedig nem, értesítettek őket,, bosz- szú hónapokon át nem volt tudomásuk erről. Így pedig az ítélet minden megállapítását a cég magár* nézve érvénytelennek tekinti. Egyébként sem érzik m*J gukat hibásnak abban, hogy a burkolat használj hatatlanná vált. Ezért a beázó ablakokat okolják. Ebben az ügyben mi nem vagyunk hivatottak dönteni. Tény. hogy alig egv hónappal ezelőtt az illetékes cégek képviselői újabb bejáráson voltak, ahol ismét csak azt tudták megállapítani, hogy az ablakok még mindig nem zárnak tökéletesen. A MIKÖV helyszínen járt képviselője jegyzőkönyvben rögzítette, hogy amíg ezen nem változtatnak. nem tudnak újra munkához kezdeni. Csak akkor tudják lerakni a burkolatot, ha * helyiségben a nedvességtartalom nem haladja meg k három százalékot. A Miskolci Ingatlankezelő ötletét, hogy a MIKÖV Inkább fizessen 250 ezer forintos kártérítést, és ne '•ak- ja le az önterülő műanyagot. majd a MIK ehelyett kevésbé tetszetős kőlappal porítja a presszót, a MIKÖV nem fogadta el. A Ki Iá tó-ügynek tehát egyelőre még mindig csak az aktái tornyosodnak, azt viszont, hogy végül m<kor kerül le a lakat a bejáratról. évekkel a munkakezdés után sem lehet megmondani... (fázold) lanácsli fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kazár Judit, a V. Sz. Általános Iskolában (Vörösmarty u. 76. szám) 1$ órától. (Folytatjuk) Temethetnek Bükkszentlászión Megharcoltak a hagyományokért Ivóvíz Tapolcáról Az űj kút főpróbája
