Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-06 / 208. szám
A DH várospolitikai fóruma Vila a miskolci tanácsi bérlakások eladásáról Zsákbamacska, panelból? Nem döntött arról a városi tanács a legutóbbi ülésén, hogy miként változtassák meg a tanácsi bérlakások eladásának szabályait Miskolcon. Nem döntöttek, hanem vitatkoztak, mégpedig hosszasan. A vitából sok minden kiderült, amely talán befolyásolhatja az egy hónap múlva újra tárgyalandó ügy kimenetelét. Ugyanis ennyi időt hagyott magának a testület arra. hogy tájékozódjanak, és elmeditáljanak a tanácstagok, az állami bérlakások eladásának egyelőre kibékíthetet- lennek látszó ellentmondásain. • MEDDIG TART AZ ACÉLKAPOCS? A tanácsülésen rengeteg érv és ellenérv elhangzott, s most nézzük ezek közül talán a legtöbbet taglaltat: igen sokan vitatkoztak azon, hogy mi legyen a paneles épületekkel. Köztudott, hogy a hivatalos állásfoglalás szerint a panelos épületek esetében a legnagyobb gond: nem tudni, miiyen következményekkel jár egy felújítás, azaz mennyibe kerül, milyen terheket ró a lakókra. A tanácsülésen az építési és közlekedési osztály vezetője elmondta: az Északterv jelenleg készít egy tanulmányt, amely talán választ ad ezekre a kérdésekre. Budanesten néhány évvel ezelőtt kísérletképpen ielújítottak lakott állapot-' bat két hét alatt egy panelházat, amely mai árakon számolva, 400—450 ezer forint lakásonkénti költséggel járt... A legnagyobb és megválaszolatlan kérdés, amely ugyan nem hangzott el a tanácsülésen, de a sorok között sokan erről beszéltek: vajon meddig tart egy panelház? A legkülönfélébb adatok keringenek erről. Van, aki szerint 30 évre építették ezeket az épületeket, mások szerint 50-re. van, aki 100 évet mond. Mindenki azt firtatja, hogy vajon a panelokat összetartó acélkapcsok mennyit bírnak ki? Cservenyák Gábor. az Északterv munkatársa, tanácstag azt mondta a tanácsülésen, hogy a panellakások eladása zsákbamacska-ügy. csak akkor szabad ezt megtenni, ha a vásárolni szándékozók figyelmét felhívják minden várható következményre. (Csak zárójelben jegyezzük meg: és mi van azokkal, akik OTP. vagy szövetkezeti lakásként vásárolták meg eddig — és ma is — a panellakások ezreit. Miattuk nem támad fel senkinek a lelkiismere- te? Ök nem vettek zsákbamacskát?) # KONTRA ÉS REKONTRA Ott ült a tanácsülésen Simon Gábor, a MIBER főmérnöke, aki eddigi pályájának java részét a BÁÉV- nél töltötte el. s rengeteget foglalkozott a panelos technológiával. Ö azt mondta nekünk, hogy a panelos épületek felújítása nemhogy nehezebb, hanem könnyebb, mint a régi épületeké, hiszen nem kell vakolni, könv- nvű kicserélni a csöveket, ' vezetékeket. Na de, mi varr azokkal a bizonyos acél ösz- szetartó kapcsokkal? Véleménye szerint eddig olyat nem tapasztaltak, hogy ezek hibája, öregedése miatt egy panelház károsodott volna. Egv sorral hátrébb ült dr. Ladányi János szociológus, a Wallenberg Egyesület képviselője, aki hallván ezt a A nagybani mellett laknak Piac a szomszédban Jó dolog, hogy van végre nagybani piac is a Búza téren, mert létének köszönhetően kevésbé kiszolgáltatottak a vevők a kereskedőknek, mint eddig. De a nagybani piac súlyos gondokat okoz: azoknak, akik a Szeles utca 36. és 42. szám alatt laknak. Aki nem ismeri, hogy hogyan működik egy nagybani piac, talán nem tudja, hogy mit jelent annak tőszomszédságában laicni. A piac ugyanis éjszaka éled igazán, és hajnalok hajnalán bonyolítja le a csúcsforgalmat. Egy piaccal pedig együtt jár kiabálás, a rakodás zaia. az autók berregése, a reflektorok fénye, egyszóval olyan nyüzsgés, ami lehetetlenné teszi a szomszédos házakban a pihenést. A panaszos levelet író lakók ezt hamar megelégelték, teljes joggal, és a tanácshoz fordultak. A levélből egy elég hosszadalmas história bontakozik ki. amelynek a lényege az. hogy az említett két házban lakók, vagv egy zárt betonkerítést kérnének, vagy pedig azt. hogy vásárolták meg ingatlanukat. De usvanakkor azt is szeretnék a lakók, hogv ne kellien innen elmenni, magyarán: számukra az lenne az egyetlen igazán jó megoldás, ha npm lenne a nagybani piac. Felvetik azt is. hogy m:ért az ő házukat akariák lebontani. amikor a szomszédban van állami ingatlan is..! Kovács Gábortól, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől megtudtuk. hogy az ügyet régóta ismerik, a városi tanács elnöke személyesen járt kinn a helyszínt megnézni, ö is teljes mértékben jogosnak nevezte a lakók panaszait. De mi lehet a megoldás? A piacot nem szüntethetik meg, hiszen arra más hely nincs, létére meg a városnak van óriási szüksége. Kerítést építeni nem sok értelme lenne, mert ez a zajtól még nem védené meg a lakókat. A tanácsiak szerint egy megoldás kínálkozik: ha kisajátítják az épületeket. Azért tartják a kisajátítást jobb megoldásnak a vásárlásnál. mert ha vásárolnának. akkor csak pénzt kellene adniuk a lakóknak, amelyből azok vagy tudnak maguknak lakást venni, vagy nem Ismerve azonban a levélírók nem könnyű helyzetét, korát, egészségi állapotát. így humánusabb megoldásnak vélik, ha kisajátítás történik, azaz lakást kapnak az érintettek. A ki- saiátítási eliárást már elindították. s remélhetően nagyon hamar a végére is érnek. A levélírók bizonyára nem ezt a segítséget várták tőlünk. de ezt az ügvet mi aligha tudjuk megoldani. Számunkra úgv tűnt a beszélgetések kapcsán, hogv a tanács kész a tisztességes alkura. Remél uik. hogy ez valóban így is lesz! beszélgetést, hozzátette a magáét is, mondván, hogy szociológusként foglalkozott a tömeges lakásépítés problémahalmazával. Szerinte a panelházakat néhány évtizedre tervezték csak. és nemcsak nyugaton, hanem a Szovjetunióban is bontanak már le panelházakat, amelyeket túl idősnek ítéltek... • SENKI SEM LÁT A JÖVŐBE ... Nos. ezek után legyen okos az, aki nem szakértő ezekben az ügyekben. És ez csak egyetlen ellentmondás a sok közül, amely befolyásolhatja a tanácstagokat, amikor arról döntenek, hogy teljes mértékben töröljék-e el az összes tiltást a tanácsi bérlakások eladásának jogi szabályozásából Miskolcon, vagy sem. Volt olyan tanácstag, aki azt mondta, hogy itt is liberalizálni kell, mint az élet más területein, azaz a lehetőséget, bérlakása megvételére minden lakónak meg kell adni! Az más kérdés, hogy az egyes esetekben a várható következmények, a körülmények nagyon pontos és körültekintő feltárása és megismerése után lehet csak felelősséggel dönteni arról, hogy valóban megvegyük-e bérlakásunkat. Ezen körülmények feltárása pedig aligha a lakók feladata. Csakhogy ezeket a körülményeket ma egy kicsit is jövőbe látó módon feltérképezni igen nehéz. Merthogy nincs központi lakásgazdálkodási koncepció, nem tudjuk, mit hoz a jövő a bérlakásokban élökmek. Azaz, sem az eladó, a tanács, sem a vevő, a lakó nem tudhatja igazán, milyen lehetőségek közül választhatnak. Innen vagy onnan nézve, zsákbamacska az ügy. Ez tehát a helyzet 1989 szeptemberének elején, amikor is egy hónap múlva újra a tanácstestület elé kerül a bérlakások eladásának ügye... (kiss) így újul meg egy régi gipszöntvény, azaz a ház homlokzatáról leszedett díszítőelem. Költöznének, lia lehetne Feltámasztják a várnewedet Cgy tűnik, hogy végre történik valami a Blaha Lujza utcán, Diósgyőr hajdani központjában, amely ma városunk egyik legelhanyagoltabb része, és egyes szakaszai nyugodtan nevezhetők nyomortelepnek. A legtragikusabb az egészben az, hogy éppen azok a házak lettek nyomorteleppé, amelyek Diósgyőr múltjának hordozói, minden védelmet megérdemelnének. Sokszor elmondták a szakemberek, hogy a Blaha Lujza utcát nem lehet úgy feléleszteni, hogy kiköltöztetik a régi lakókat és kitatarozzák az épületeket. Ha nem tudnak ugyanis megfelelő funkciót találni a házaknak, néhány éven belül olyan lesz. mintha semmit sem csináltak volna. Most egy biztató kezdeményezés tart a cél felé: az Alkotó Művészeti Kisszövetkezet kapia meg a Blaha Lujza utca 20. számú házat. Ök arra vállalkoznak, hogy rendbehozzák ezt az épületet, és itt alakítják ki kézműves műhelyeiket és néhány lakást. Ittlétük nemcsak azért fontos, mert egy ház sorsa megoldódik, hanem azért is, mert többek között műemlékvédelemmel, népi míves mesterségek felélesztésével kívánnak foglalkozni. Felújítanak régi kapukat, kovácsolt remekeket, házakat, faragott famunkákat. Lassan már húszán vannak, a legkülönfélébb szakmákból, és azt szeretnék, ha itt. Diósgyőrben újra sok iparos telepedne meg. akiknek segítségével életre kelhetne a várnegyed. Várják, hogy a különféle szakmák művelői jelentkezzenek náluk — jelenleg a Blaha Lujza utca 47. szám alatt érhetők el. És még valamire várnak, Arra, hogy végre megszülessen a hivatalos döntés, beköltözhessenek a Blaha Lujza utca 20. szám alá, és megkezdődjön munka ... (k-ó) MDF-irodti A Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének elnöksége közli, hogy az MDF szeptember 1-től minden munkanapon délután 2-től este 8 óráig ügyeletet tart Miskolcon, a VoDiósgyőri meditációk (25.1 A királyné asszony firdíháza Távol a forgalmas útvonaltól, a szikladombon állt a jól megépített vár, zárt területével, a halastóval, csendjével, nyugalmával, cs az akkor különleges értéket jelentő langyos forrásokkal. Ez a mesés környezet volt 1526 előtt a királyi családok nyaralóhelye. Valamikor a sziklás hegyvonulat lábánál 2 azonos méretű fürdőházat építettek mészkőből és homokkőből. Méretüket az 1775. évi leírás tartalmazza, de magam is láttam még a két épületet. Középső részén hosszú folyosó két kijárattal, ebbe csatlakozott a főbejárati előtér. A folyosótól a hegy felőli oldalon öltözők és egy körülbelül 4X5 méteres medence. A másik oldalon pedig 5 fürdőszoba 2—2 süllyesztett káddal. Volt még ezeken kívül egy szoba, és benne egy kád, Valameny- nyi helyiség mennyezete bolthajtásos volt. Padlószintjét úgy készítették, hogy az lejjebb legyen a források szintjétől és a víz ezáltal lejtéssel jutott a kádakhoz. A Szent Gvörgy-forráshoz közelebbi épület volt a ..királyné asszony fürdőháza", a tapolcai forrás mellettinek a neve pedig csak fürdőház. Belső kiképzésük méltó lehetett a magas rangú vendégek fogadására. Az utolsó királyné, aki a fürdőt használta — 1522 és 1526 között — II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt. A két fürdőépület megkülönböztető elnevezése a 18. században elhalványult. Az 1775. évi uradalmi leltár egyszerűen termálfürdőnek nevezi, a lakosság pedig Ta- polcafürdőnek. A két épületet 1773—1774-ben javították. A későbbiek folyamán az épületben egy gondnok lakott. Erre uíal a református egyház halotti anyakönyvében az 1854. március 4-i bejegyzés: „Beregszászi Pál uradalmi szolga származási helye fürdőház.” Az evangélikus egyháznál is találtam a lakóhely rovatban ilyet ,.D. Győri Fürdő ház”. Az uradalom felajánlotta és a község 1884-ben megvette a két épületet. Állapotára vonatkozólag 1891- ben a Pallas Nagy Lexikon V. kötetében ez olvasható: „Diósgyőri vár melletti Ta- polcafürdő vize 22,5 C langyos, tiszta hévíz, mely két fürdőt táplál, ezen kívül 5 kettőskádú fürdőszoba s néhány lakószoba • van a fürdőben . Tulajdonosa Diósgyőr község.” A keleti házat 1928-ig használták fürdőként. Javításáról nem gondoskodtak, és 1950-ben lebontották. A királyné asz- szony íürdőházát a 20. század elejétől a község bérbe adta. és kocsmaként hasznosították 1945-ig. 1958. június 27-én megszemléltem az egyetlen volt fürdőt, a királyné asszony fürdőházát. Nyugati, tűzfala vakolatlan volt, ajtók, ablakok erősen kopottak, az előtér üres. Csak egy fürdőszobában találtam kettős kádat, a többiben a kádak helye le volt betonozva. A folyosóról nyíló helyiségekben a Csóka nevű cigányzenész família lakott, összesen 4 család. 1964-ben mint műemléket a városi jegyzék meghagyásra javasolta, de a kerületi tanácsnak nem volt pénze, és 1970-ben lebontották. Napjainkban már nyoma sincs a két fürdőháznak. Helyükön — valahol a sziklafalon — emléktábla hirdethetné az utókornak a Tapolcafürdő emlékét. Balázs József logda utca 4. szám alatt, az Agrober székházának 509-es számú szobájában lévő irodájában. Ebben az időszakban az MDF miskolci szervezetének tagjai itt adnak felvilágosítást az érdeklődőknek, illetve itt intézik a belépni szándékozók tag- ' felvételét. Az MDF miskolci szervezete délután 2-től este 8-ig telefonon is hívha- ható a 18-021-től a 18-024-ig terjedő telefonszámokon. Ezerj túlmenően minden pénteken délután 4-től este 8-ig a megadott telefonszámokon az MDF szakemberei ingyenes felvilágosítást és tanácsadást nyújtanak jogi és közéleti-politikai ügyekben. Uj tisztségviselők Küldöttgyűlést tart ma délután fél 6-tól a Testvér- városok úti pártszervezeti helyiségben a miskolci Avas-dél Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet. A küldöttek megválasztják a szövetkezet új tisztségviselőit. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Ritter Ottó, a Korvin Ottó u. 9. szám alat. ti pártalapszervezetbea, 15.30-18 óra között.
