Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-05 / 207. szám

í e>' ^ 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Törvényhatósági vá'aszfások, építők, tervezők REGGELI HÍRLAP, 1929. SZEPTEMBER 3. Rónai Sándor párttitkár ismertette (ezután) ... a szociáldemokrata párt álláspontját a közelgő törvény- hatósági választásokkal kapcsolatosan. Beszélt az 1929. évi XXX. t. c.-ről, amely nagyon szűk lehetőséget biztosít a munkásság számára, hiszen a törvény ér­telmében Miskolc 139 törvényhatósági mandátumából mindössze 48 helyet töltenek be a választók. A hatévi helybenlakás bizonyítása is csökkenti a munkásvá­lasztók számát, az ajánlási rendszer és az ajánlási ívek benyújtásának a módozata pedig megnehezíti a munkásság választási munkáját. A szociáldemokrata párt az 1924. évi pártgyűlés községi programja alap­ján áll. Kívánja a virilizmus és a hivatalból járó kép­viseleti jog megszüntetését és azt, hogy a törvény- hatósági választások munkaszüneti napon legyenek. Híve a teljes önkormányzatnak oly képpen, hogy az államnak csupán felügyeeti joga legyen. A község Ügyvitele legyen ^egyszerű, bürokratikus formaságok nélkül való, amelynek alapja a szóbeliség. Legyen bélyegmentes mindazoknak a beadványa, akiknek jör vedelme a létminimumot nem haladja meg, de a sze­gényjogot hivatalból állapítsák meg. Kívánja a lét­minimum adómentességét, fontos szociális, népjóléti és egészségügyi intézmények megvalósítását. A leg­főbb közegészségügyi feladatnak tekinti a népbeteg­ségek ellen való védekezést, alkalmas intézmények lé­tesítésével. Fontosnak tartja az iskolai fürdők felállí­tását. Mindent a gyermeknek, ez legyen a jelszó. In­gyenes tejakciókkal siessen a közület a szegénysorsú szülők gyermekének a megmentésére. Fő feladatának tekinti a párt az iskolai orvosi intézmény bevezetését. Feltétlen híve annak, hogy minden közmunkát árlej- : tés útján adjanak ki, generálvállalkozók mellőzésével. 'A párt szükségesnek és fontosnak tartja a városi kül­területek rendezését, az utcai burkolatok és a köz- világítás megjavítását, továbbá a városi élelmiszer­üzemek megszervezését. ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1949. SZEPTEMBER 1. Hónapok óta folyik a Tízeshonvéd utcában négy hatal-mas bérház építése. További három bérház épí­tésének megkezdése még késik... Hogy állunk a szakképzéssel, a politikai felvilágo­sító munkával? Hetenkínt egyszer ebédszünet alatt 20 >—30 perces műhely értekezletet .tartanak az összes dolgozó részvételével. Ezeken szakmai kérdéseket é« politikai kérdéseket tárgyalnak meg. * De hogyan ... ? Nézzük meg példának az augusztus H-án tartott értekezletet. Joó István a kormánynak az építőipar dolgozóihoz intézett felhívását ismertette az önköltség csökkenté­• sével kapcsolatban. (A határozat éppen egy hónappal előbb, július . 17-én került nyilvánosságra). Ismertette azután az alkotmányt, s annak a dolgozókat köze­lebbről érintő fejezeteit. Előadásához egyetlen hozzászólás sem hangzott el! Ez arra vall, hogy hiányzik a politikai nevelés, ami­nek pedig kétszeres fontossága volna ott, ahol a dol­gozók nagy része faluról és más helyekről frissen verbuválódott. És mindennek elsőrendű oka az, hogy a munkahelyen nincs pártszervezet! Újságot olvasnak-e? Kiderült, hogy egy Szabad Nép jár valamelyik elvtársnak. Egyetlen Népszava. Van egy pár Észak- Magyarország-előfizető is. Amikor szerdán délben otrt jártunk, az építésvezető még nem olvasta a párt Politikai Bizottságának ha­tározatát a MÉMOSZ munkájáról. Két újítást alkalmaznak a gyakorlatban, egyik a Csonttár-féle árbocfelvonó-gép, a másik a függőzés nélküli vas saroklánc. Ezek az újítások persze önma­gukban még csak a munkamenet egy-egy szakaszán javítanak. Távolról sem tükrözik azonban az újítási mozgalom olyan .fejlettségét az építőiparban, mint azt a szocia­lista munkaverseny szelleme megkövetelné. DÉLI HÍRLAP, 1970. SZEPTEMBER 12. Egy tervező vállalat mindig olyan, amilyennek raj­zolja magát... a tervezőasztalnál. A rajzlapon meg- ’ szerkesztett valóság jellemzi igazán. Pontosabban az, hogy ez a „valóság” megvalósítva hogyan funkcionál. Az emberek mindenképpen megjegyzik, hogy például egy jól sikerült középületben vagy éppen egy elfuserált lakóházban melyik vállalat rajzota meg önmagát. Talán ezért ismerik kevésbé a miskolciak a Borsod Megyei' Tanácsi Tervező Vállalatot, mert nagyobb ob­jektumok tervezőjeként itt a városban alig találkoztak vele. Vajon vállalata csak inkognitóban tevékenykedik Miskolc területén? — kérdeztük Juhász László igaz­gatót. — Egyre kevésbé - így a válasz —, hiszen a közelmúltban adták például át az általunk tervezett ifjúsági házat a Győri kapuban. A nemsokára meg­épülő miskolci objektumok közül csak néhányat em­lítek: a VIMELUX-irodaház a Fáskert területén, a Szentpéteri kapui ötszáz férőhelyes posta munkás- szálló, a MÁV 500 férőhelyes szociális épülete a Ti­szai pályaudvaron. Természetesen 1960 júliusában a megyei tanács el­sősorban megyei célokra hívta életre a vállalatot. A lluszorikilences létszámmal induló tervezőirodában ma 214 fő dolgozik, s nagyságrendjét tekintve negyedik- ötödik a hasonló vállalatok között. Az elmúlt tíz év alatt mezőgazdasági épületek tervezésétől műemlékek felújításáig mindennel foglalkoztak. Az ő terveik alap­ján épült újjá az edelényi Coburg L’hullier-kastély, a girincsi volt Dőry-kastély, a sályi Eötvös—Gorove- kastély stb. Az új épületek között ott találjuk a Ma­gyar Nemzeti Bank ózdi fiókjának székházát, a tel­kibányai turistaházat és a mezőkövesdi kultúrházat. 3<c Mindent elvisznek, ami mozdítható. Ha megéri a tolvajnak, a kocsit sem hagyja ott. VDK-kocsikra vadásznak Halár menti aulófosztogatók • • Ol hónapos kenyér, háromhetes kolbász Ha hűlik, larlósahb Újabb élelmiszerek fo­gyaszthatósági határidejét, illetve minőségmegőrzésének az időtartamát állapította meg a gyártó kérésére a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kereskedelmi, valamint a szociális és egész­ségügyi miniszterrel egyet­értésben. Az új termékek között van a Tarantella elnevezésű sós keksz, amelyet fél kilo­grammos csomagolásban hozhatnak forgalomba a gyártástól számított 90 na­pig. Újdonságnak számít a Heves Megyei Sütőipari Vál­lalat kohy'iakész kenyere, svájci kiflije, úgynevezett csavart briósa, illetve tejes zsemléje; mindegyik 5 hó­napig. őrzi meg minőségét, ha mínusz 18 Celsius-fokon tárolják. Kukoricadarával készült az abonyi Űj Világ Tsz ízesí­tett „tejbegríze”, amely 90 napig tartható el. A Bara­nya Megyei Tejipari Vállalat legújabb terméke, a félzsí­ros tehéntúró 0 és plusz 10 Celsius-fok között tárolva legalább 3, de legfeljebb 5 napig fogyasztható az enge­délyokirat szerint. Egy bu­dapesti „Prizzéria” Kft. piz­zaporral jelentkezett, termé­ke 5 hónapig őrzi meg biz­tonsággal a minőségét. Néhány új húskészítmény szavatossági idejét ugyan­csak meghatározták. A bé­késcsabai székhelyű Csabai Húskereskedelmi Vállalat sertésbélbe töltött csabai burgonyás kolbásza június 1-je és szeptember 30-a kö­zött 14 napig, október 4-e és március 31-e között 21 napig őrzi meg biztonsággal a minőségét. Áz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat baromfikolbásza és csirke­májasa 0 és plusz 5 fok kö­zötti hőmérsékleten tárolúa 21, illetve 16 napos fogyaszt­hatósági határidőt kapott. Ha már Sopronban járok, gondoltam, kinézek a ha­tárra. Mostanában úgyis so­kaknak „kedvenc kiránduló- helye” a kukoricás, az erdő, a közelmúltban még oly gondosan gereblyézett határ­sáv. Míg a hat kilométerre lé­vő Sopronpusztáig visz a taxisofőr, meséli, hogy lép- ten-nyomon kifosztott autó­kat látni már napok óta, la­kókocsik tűnnek el. Szerin­te nem soproniak lopnak, azok nem mernének, mert itt mindenki ismer minden­kit, és hamar kiderülne az eset. Mindenesetre sokan meggazdagodtak most az el­múlt néhány nap alatt. Gyakran még attól sem ri­adnak vissza, hogy az egész kocsit elvigyék — akad köz­tük nyugati márkájú is —, a motorszámot átütik, a rendszámot átcserélik, kivi­szik az autót nyugatra, és „hivatalos” papírt szereznek róla. hogy kint vették, vagy kapták. Ilyen egyszerű ez. A keletnémetek pedig újabban beérik a magyar rendszám- táblákkal is, mert ha azokat felszerelik saját autójukra, nem ellenőrzik a határ kö­zelében úgy, mint a DDR- eseket. Az út mentén én is látok megskalpolt Trabantokat, Wartburgokat. Aztán egy­szer csak a kukoricatáblák között a földúton három ko­csi tűnik fel hirtelen, eláilva utunkat. Két fegyveres ha­tárőr pattan ki az egyikből, és érdeklődő tekintetet vet­nek az idegenre. Elmondom, hogy nincs szándékomban taxival elhagyni az országot, és békén hagynak. Persze, furdal a kíváncsiság, és megkérdem, mire várnak? — A rendőrségre! — vá­laszolja egyikük. Megtudom, hogy a kelet­német tulajdonosok által hátrahagyott fehér Ladát két magyar nézegette — be­lülről. Azt nézték, mit le­hetne elvinni. Még csak a gumimatracokat pakolták át Zsigulijukba, amikor ott te­remtek a határőrök. El­állni a könnyű pénzszerzési lehetőségnek. Apa és fia — mert családi vállalkozásról van szó — megbánták tet­tüket, és tőlem kérdik, mti kaphatnak ezért? Fogalmam nincs — adom a precíz vá­laszt, és miután úgy tűnik, ezzel sikerült bizalmukba férkőznöm, még egy titok­ba beavatnak: — A kocsit nem mi tör­tük fel, nyitva volt, és a rá­diót valaki már elvitte. Tehát megelőzték a tolva­jokat, akiknek nem sike~ült szert tenniük az autórádió­ra. Bár van olyan érzésem, hogy a gumimatracot sem élvezhetik majd békés für- dőzőként. Megérkezik a rendőrség, és a századostól megtudom, hogy ha nem visszaesőkről van szó. pár ezer forint bír­sággal megússzák a foszto­gatók az egészet, hiszen ez „csupán” szabálysértés. A határőrök még egy adalék­kal szolgálnak: ez már a harmadik fogásuk ennél a kocsinál — afféle csaliautó lett pár nap alatt. jjc Itt még ketten voltak. Ajándék-bocsok A szovjetunióbeli Volog- dából ajándékként két med- vebocs érkezett a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságba. Az egyik jószág az­óta sajnos, elpusztult. Ezért a Befag vezetői most Cseh­szlovákiából szeretnének a megmaradt példánynak tár­sat keríteni. A Befag ille­tékese arról tájékoztatta la­punkat, hogy a medve je­lenleg Szelcepusztán várja élete leendő párját. Ugyan­csak itt alakítják ki a „medvéskertet”. S ha kiegé­szül a medvecsalád, előbb- utóbb megszületnek a bo- csok is. De arról, hogy az ő sorsuk mi lesz, egyelőre semmi közelebbit sem sike­rült megtudnunk a Befag- nál. Arról viszont értesül­tünk, hogy szóba került az állatok meghonosítása, visz- szavadítása, vagy állatkerti elhelyezése is... mondják, hogy még soha sem törtek fel kocsit, de most olyan divatja lett en­nek, hogy nem bírtak elien­Sopron környékén egyre több a csaliautó... Temesi László Kártalanítják az erdőgazdaságokat Sz elpuszlult MéI Elemi csapás érte a ma­gyar erdőállomány egyik leg­értékesebb fafaját, a tölgyet; a Minisztertanács legutóbbi ülésén egyebek között a MÉM ezzel kapcsolatos elő­terjesztésével is foglalkozott. A károk tetemesek, hiszen mintegy 1,3 millió bruttó köbméter faállomány pusz­tul, illetve pusztult el attól a kórtól, amelynek pontos eredetét átható vizsgálatok­kal eddig csak részben tud­ták meghatározni. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium azt indítványozta, hogy nettó köbméterenként 600 forint­tal kártalanítsák az elpusz­tult tölgyek ellenértékéként az erdőgazdaságokat. Ez a tényleges kárnak a felét tenné ki. A MÉM abból in­dult ki, hogy az állam írja elő az erdőgazdasági felada­tokat, ily módon osztoznia is kell a kivédhetetlen ele­mi károkban. Annál is in­kább. mert az erdőgazdasá­gok nincsenek olyan, hely­zetben, hogy saját erőből ki­gazdálkodhatnak a tetemes összeget. Évente 180—?Ö0 millió forintra lenne szükség — kártérítésként —, ezt az összeget hároméves program keretében fizetnék ki az er­dészeteknek. A kormány a két" tárca — a MÉM és a PM — illeté­kesei elé utalta a további tárgyalásokat. Ezeken dönte­nek egyrészt arról, hogy méltányolható-e a 600 forin­tos kártérítés, továbbá ar­ról, hogy milyen keretből, honnan fedezzék ezt a ki­adást, tekintettel arra, hogy a MÉM-nek ilyen célokra semmiféle keretösszege nin­csen. és azt nem is Tudja előteremteni. A MÉM—PM tárgyalásokon várhatóan pontot tesznek majd az évek óta húzódó ügyre: az erdé­szetek ugyanis a továbbiak­ban nem vállalják — anya­giak hiányában — az el­pusztult tölgyesek kiterme­lését, és ennél fogva a terü­letek új fapótlására sincs egyelőre lehetőség. A szak­emberek attól tartanak, hogy ha nem sikerül megál­lapodásra jutni, úgy az el­pusztult évS kitermeletlenül hagyott erdők mikroklímája is megváltozik, és olyan sú­lyos környezeti károk kelet­keznek, amelyek csak lénye­gesen nagyobb befektetéssel szüntethetők meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom