Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-30 / 229. szám

)(■-----------2 9,5------------------*---------29,5--------------------* 7 ----------------23 —*-------------2 3-----------*- 7~X Fiatalok, idősek egyaránt viselhetik Turbán, hűvös reggelekre Hogyan használ a Béres-csepp Most nem fogad a feltaláló F Az őszi hónapokban gyak­ran (ázik a fejünk a hideg, ködös reggeleken, ezért — saját érdekünkben — célsze­rű valamilyen fejfedővel vé­deni. Sokan úgy tartják, bogy a kendő öreges, a ka­lap pedig túl feltűnő. Egy mutatós turbán azonban mindenki tetszését elnyerhe­ti. I Az anyaga lehet plüss, bár­sony, kasmír, jersey. Szimp­la széles anyagból 60 centi­méter kell, s a hozzávaló bé­késből ugyanennyi. A szabás­mintán egy kocka 10 négy­zetcentiméter, ennek alapján nagyítjuk fel négyzethálós csomagolópapírra átrajzolva. Ezután hozzáfoghatunk az anyag és a bélés együttes kiszabásához. Amikor az anyagra helyezzük a mintát ■ügyeljünk a jelzett szálirány­ra. A szabás Során vigyáz­zunk arra, hogy minden ol­dalon egy-egv centiméter rá­hagyás maradjon. Először tűzzük le a fejrész oldalán jelzett 2—2 centimé­teres szűkítővarrásokat. Ez­után rávarrjuk a szélpántot a fejrész előrészére, s mi­előtt még hátul összevarr­nánk, egyszer megcsavarjuk, így középen hátul egy hurok keletkezik. Ebbe húzzuk be a szalagot, a hurok alatt kissé összehúzva, majd nem túl szorosan odaöltjük. Ezt kö­vetően a fejrész két X kö­GombakiáSlítás r Gombakiállítást rendez a Molnár Béla Ifíúsági és Út­törő Házban a Mikológiái Társaság miskolci csoportja. Az őszi hónapokban talál­ható erdei és mezei som- bák mellett színes fotókon bemutatiák a n'-Ä"i és tava­szi gombákat, valamint sze­repelnek a tárlaton mik- roszkóníkus gombák közre­működésével készült élelmi­szerek, vegyi anyagok, gyógy­szerek. Szakkönvvek és gombákat ábrázoló bélyegek is lesznek a tárlaton, ame­lyet a gyerekek ingyen, a felnőttek 10 forintért te­kinthetnek meg. A kiállítás elsején és másodikén lesz nyitva, az első nap délelőtt 10-től délután 6-ig. a má­sodikon reggel 8-tól délután 2-ig látogatható. zötti lekerekített részét be­ráncoljuk, majd a pánt és a szalag mögé helyezve az anyag bal oldalán finom öl­tésekkel rögzítjük. Valahol a Sajó-parton áll egy aprócska sátor. Sátor, vagy inkább kunyhó? Ki tudja, minek lehet nevezni azt a hajlékot, amelynek a fala kartonpapir, az ajtaja nejlon. Portája rendben tartva, kis papirdobozban sorakoznak a tisztára súrolt edények, a szomszédos bo­kor ágain pedig mosott ru­ha szárad... Itt és így él Imre, a csavargó. Rejtekét véletlenül fedez­tük fel. Mikor beszélgetni akartunk vele, az első mon­datok után barátságtalanul hátat fordított. Már indul-; tunk volna, amikor utánunk szólt: valóban érdekli ma­gukat, hogy hogyan kerül­tem ide? Ha van egy kis idejük, elmondhatom ... B AZ ANGYALOK HIÁBA VÁRTÁK Történetét a ritkán meg- hallgatottak bőbeszédűségé­vel, az elején kezdte. Vala­hol ott, hogy 1931-ben szü­letett. Gyerekként az egyko­ri miskolci Gestapo székház szomszédságában laktak, nagy lakásban, sok testvér­rel. Aztán' asztalosnak ta­nult, szép feleséget válasz­tott. Három gyönyörű gye­rekük született. De egy na­pon az asszony megcsalta, és ő többet nem ment haza. Hol itt lakott, hol ott. De a baj nem jár egyedül, az 1975-ös évet sem tudta el­felejteni. A munkahelvén baleset érte, a lábára zu­hant egy rámpa. Hat órán át műtötték, és végül, mi­kor újra ébredt, az orvos gratulált erős szervezetéhez. Ha ez nincs — mondta — maga már az angyalokkal uzsonnázik. Ahogy lassan felépült, esvre bizonyosabb lett. hogy a bal lába szinte mozdíthatatlan... alig hajlik. Végül is 55 százalékos rok­kantságról készült orvosi je­fires a fészek... A színesedő erdő meg csak az oszt jel­zi, a nap bágyadt su­garának fényei még vilióznak az erdei tisztásokon, am a táj már hallgat. Mig a májusi hajnalokon zengő daltól volt han­gos az erdő. a mada­rak mára elnémultak. Az erdei ösvényen bal­lagó, emlékeiben ke­resi a rigófüttyöt, a vadgalamb bugását, a vörösbegy énekét, a kakukk szavát. Üresek lettek a fész­kek. Elment a vadga­lamb. délebbre szállt a kakukk, tovarepült a sárgarigó. Az erdő csendjét csak a har- kaiy kopácsolása töri meg, ahogy szorgal­masan kopogtatja a b\.teg fák törzsét, ága­it. Az ittmaradt erdő­lakók, a vörösbegy, a cinke, a mátyásmadár, mintha „megkomo­lyodtak” volna. Pár­jukat nászra hívó, ta­vaszi csivitelésük most nem hallatszik. Kis­asszony napja után el­mentek a fecskék is, útrakeltek a gólyák. Az üres fészkek a jö­vő tavaszra várnak. A Hór-völgyének. a Dél-Bükknek ritka, védett, ragadozó ma­darai azonban hűsége­sek maradtak a táj­hoz. Eleiem után ku­tatva köröznek a hegycsúcsok fölött, a ritka természeti érté­ket képviselő kere­csensólymok. a parla­gi és törpesasok. Ezekkel az őszi túrá­zók is találkozhatnak. leütés. Ez kevés volt ahhoz, hogy rokkantnyugdíjas le­gyen, ahhoz viszont sok, hogy munkát találjon. B AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB — Pedig a munkát mindig becsültem — mondja. De csak nem találtam állást. Hiába jártam volna hiva­taltól hivatalig, és könyörög­jem volna segítségért, segé­lyért, se munkahelyem, se lakásom nem volt. Mit csi­nálhattam ...? Lejöttem ide, a Sajó-partra. Aztán azóta nem sok változott az éle­temben. Hol itt, hol ott ütök össze egy ilyen kis há­zikót. Eddig kihaltabb volt ez a környék, csak mostaná­ban fordulnak meg errefelé sokan. Valamelyik nap is' bizony csúnyán elbántak ve­lem. Jövök! haza, és látom, hogy a környéken munkagé­pek dolgoztak, és a bokrok mélyén épített kunyhómból csak hamu maradt. Valaki, ki tudja miért, felgyújtotta. Bennégett mindenem, ami csak érték volt. A téli ka­bátom, a meleg takaróm . . . Valakinek jólesett, hogy a szegényt még szegényebbé teheti .. Amikor családjáról fagga­tom.- arról, hogy ha gyer­mek és feleség is van, miért nem kér tőlük segítséget, és egyáltalán, tudják-e, hogy ő hol, és hogyan él, sokáig csak szótlanul néz maga elé. — Nem megyek én sen- Kihez sem könyörögni — mondja végül. Amíg a két kezemmel dolgozni tudok, nem kell engem szánni. Hordok a MÉH-be is papírt, vasat. Ha igazoltatnak a rendőrök, be tudom bizonyí­tani. hqgy ebből élek,' Nem lopok én csillag A csavar­gók között is ember akarok mar- hii ... Beszégetf'sünk közben rá- rágyújt. de nem hagyja, hogy cigarettával kínáljuk. Mióta hiánycikké . vált a Béres csepp a gyógynövény- boltokban, hosszú sorok kí­gyóznak dr. Béres József kisvárdai lakása előtt is. So­kan közvetlenül tőle próbál­nak medicinát kérni, de mint hallottuk, eredményte­lenül. Mindenkit azzal nyug­tat. hogy hamarosan kapha­tó a gyógyszertárakban a Béres csepp plusz, ami a mostaninál is korszerűbb technológiával. hatásosabb formában készül. Folytassuk a kérdezést: öröklődő, vagy fertőző be­tegség-e a rák? A kisvárdai feltaláló, kutató megállapí­tása sok mindennel alátá­masztható. • NEM ÖRÖKÖLHETŐ Határozottan állíthatom, hogy a rák nem öröklődő betegség! A rák örökölhető­sége csak látszólagos, mivel a hajlamosító tényezők kö­zött vannak örökletesek. Kórházi munkám során — de később is — tapasztal­tam, hogy pl. az „A” vér- csoportú egyének között sok­kad gyakoribb a rákos meg­betegedés. Az ilyen „örbk- lött” vércsoportúaknak ugyamks érzékenyebb, labili­sabb az idegrendszerük, könnyebben és gyakrabban »guruinak” ingerült áilapoi­— Maga, kedves, még meg sem született, mikor én már 41-ben magam sodor­tam a cigarettámat. Így jó ez, talpason — es rágyújt egy füstszűrő nélküli Mun­kásra. Aztán vastag sziva­csa mellől tisztára súrolt kis hamutartókat tesz élénk a földié terített, kopott, vö­rös szőnyegre. Környezeté­ben rend van. Ágya a ha­talmas szivacs, rajta takaró­ként egy színehagyott nagy­kabát. A sarokban kis szék — újságtartóként. Rajta friss lapok, — melyre sose sajnálja a pénzt — és köny­vek, közöttük egy: Házi ol­vasmányok — válogatás' az irodalomból. A kunyhó mel­lett fémlapokból tákolt kis tűzhelyen frissen készült rántotta. Még egy hónap, és mindent össze kell pakolnia. Jön a tél. B ALOM A HŐ ALATT — Amíg le nem esik az első hó. jó helyen vagyok itt. A karton még jobban szigetel, mint a nejlon. De aludtam én már hó alatt is. Egyszerű az egész: be kel] magunkat burkolni egy kar­tonnal. és akkor akár reg­gelig is eshet a hó, biztos, hogy felébredünk. . Nincs nekem helyem szociális ott­honban. Nem kilincseltem és nem is foEok soha segélyei­kért, meg ilyesmikért. Én az államtól epv fillért sem ka­pok. Hajnalban útnak indu­lok a kis kocsimmal, amit lehet, hazahozok. De szok­tam bérmunkában ásni és kertet művelni is Aztán té­len az avas! házaknál havat lapátolok. Ismernek a ház­mesterek, a munkámért vagy fizetnek, vagy szállást, egv meleg helyiség kulcsát ad- Ják egy-egv éjszakára, eset­leg hetekre. Hát. valahogy így élek ... (tárold) ba, mint általában a más vércsoportúak. Ez az inge- rültségi „stresszállapot” pe­dig olyan élettani-biokémiai változásokai is jár. amelyek kedvezőek a kór okozóinak felszaporodására. „Apáról fiúra szállnak” — ezéti öröklődőknek látszanak — bizonyos kedvezőtlen kör­nyezeti hatások (lakások, sugárzások stb.), táplálkozá­si szokások, munkakörök, munkaköri adottságok stb. A rák öröklődése ellen szól továbbá, hogy a termé­szetes mutációk igen ritkák és rendszerint nem életké­pesek. Öröklött tulajdonsá­gainkkal az anyai és apai ivarsejtek egyesülése óta rendelkezünk, ezért ha a rák öröklődő, lenne, már ele­ve halálra volnánk ítélve, és nem évtizedek múlva lépne fel ez a betegség tö­megesen. Ha öröklődő lenne a rák, akkor a halálokok közötl 15—20 évvel ezelőtt elfoglalt 12. helyéről ennyi idő alatt nem ugorhatott volna fel a jelenlegi 2. helyre. Ha öröklődő lenne a rák, a daganatos beteg soha nem remélhetné felgyógyulását, és nem volna leheséges, hogy a teljesen menthetet­lennek ítélt állapotú bete­gekből — a Béres-terápia révén — teljesen felgyógyu­lok is legyenek. (Az örök­lött és főként a domináns tulajdonságokat a Béres csepp hatóanyagaival meg­változtatni nem lehet.) Végül mór csaik azért sem örökölhető a rák, mért ezt, a szervezetbe bejutott vagy bejutó olyan mikroszerveze- tek (ágensek) okozzá k, a me­lyeik a számaikra kedvezően alakuló adottságú sejtekben, szövetekben, a keringésben többféle módon és igen nagy számban képesek felszapo­rodni ! Ezek a polimorf meg­jelenésű szervezetek ekkor válnak valódi patogénefcké, és mivel fizikai és kémiai hatásokkal szemben rendkí­vül ellenállóak, képesek ki­alakítani a tumor szimptó- mát, illetve képesek e szimptóma nélkül felőrölni az egész szervezetet. 0 FERTŐZŐ, VAGY SEM? A rák (leukémiák, Hodg- kin-kór stb.) kórokozójáról nem lehet azt állítani, hogy fertőző, de azt sem, hogy nem fertőző. Olyan értelem­ben nem fertőző, mint aho­gyan ezt az influenzára vagy a tbc-re mondjuk. Az előzőekben már említettem, hogy 5 napos csecsemőtől 96 éves korú felnőttig nagyon sok nő és férfi szérumát és vértesijeit vizsgáltam meg. Egyetlen olyan egyént nem találam. akinek a vére a rá­kot okozó ágensektől men­tes lett volna, bár az embe­rek túlnyomó részének seip- mi panasza nem volt. Azt azonban megfigyeltem, hogy a fiatalkorúak vérében álta­lában kisebb a rákot okozó ágensek koncentrációja, mint az idősebb korúakéban. Az idősebb (30 év feletti) korú­ak között a ■ fizikailag és szellemileg friss, panaszmen­tes egyéneknél a kórokozók­nak szintén kisebb koncent­rációját tapasztaltam, mint azoknál, akik betegesek, kü­lönböző panaszokkal élnek. Nincs sem adatom, sem okom arra, hogy a csecse­mőkori ..fertőzöttséget” az intrauterin (anyaméhbeli) fejlődés ideiére tegyem, vi­szont az anvatejben és tej- mirigveafatokban néha igen magas koncentrációban is­mertem fel ezeket a kóroko­zókat. A rákot okozó ágen­sek általában savérzékenyek. Ismeretes az is, hogy a cse­csemőnek kb. 5 napos korig nincs gyomorsava. Klsxopvm az anyatejet, e kórokozók az emésztőrendszeren bárhol, károsodás nélkül megtapad­hatnak. és igen kis méretük révén bejuthatnak a kerin­gésbe is. ahonnan tovább sodródva a szervezet bár­mely részébe elkerülhetnek. Daganatot viszont csak ak­kor okoznak, ha a szervezet rendje — akár egyetlen sejt­ben is — felborul. Ilyenkor önmaguk alakította ..bari­kádjaikon” belül mérhetet­len számban felszaporodhat­nak. A tumor szimptóma mindig ott jelenik meg. ahol szaporodásukra legkedve­zőbb a sejt vagy a szövet adottsága. Mint mondani szoktuk, „ott szakad a mad­zag. ahol a leggyengébb”! A szokásos értelemben vett fertőzésről csak akkor beszélhetünk, ha a test va­lamely helyén lévő nyílt sebbe egyszerre nagyszámú kórokozó ágens kerül akár vizelettel, akár vérrel vagv más váladékkal, az állatok nyálával, nyers húsával, vé­rével. vírusbeteg növényék nyers fogyasztásával, szövet­nedvével. Ezek sem okoznak minden esetben azonnal ki­alakuló rákot, de ennek le­hetőségét adják. «I ! • MEGÁLL A KÓROS , FOLYAMAT A citosztatikus és a sugár­kezelésekkel mi az eddigi tapasztalait? . A citosztatikus kezeléseket káros és eredményre nem vezető hatásaik miatt világ­szerte bírálják. Ennek elle­nére a legtöbb helyen — hazánkban is — alkalmaz­zák. A ráksejtek szaporodá­sát próbálják velük gátolni, viszont a szervezet számára szükséges sejteket, ezek osz­tódását is károsítják, súlyos, rendkívül kellemetlen mel­lékhatások kialakulása mel­lett. Leggyakrabban olyan da­ganatos betegeket sodor hoz­zám a gyorsan vagy mérsé­kelten, de folyamatosan romló állapotuk, akik a ci­tosztatikus, a sebészi és a radiológiai kezelések vala­melyikén vagy mindegyikén átestek, vagy akiknél már ezek egyike sem volt alkal­mazható. E betegek jelentős hányadán még mindig ké­pes segíteni a Béres-csepp alkalmazásával kapcsolatos terápia. Vannak, akik men­tesülnek a daganataiktól, vannak, akiknél megáll ez a kóros folyamat, és — bár nem tekinthetők gyógyultak- nak. de — panaszmentesen vagy csaknem panaszmente­sen élik tovább életüket. Vannak olyan esetek is, amikor a beteg daganat­mentessé válik, de a sebészi vagy radiológiai beavatkozás maradandó nyomot hagyott egészségében. Azt is tapasz­taljuk, hogy azok esetében, akik a citosztatikus és a su­gárkezeléseket nem tudják elkerülni, de a kezelések megkezdése előtt és még utána is legalább 4—5 na­pig nagyobb adagban sze­dik a cseppeket, e kezelé­sek mellékhatásai vagy el­maradnak, vagy lényegesen mérséklődnek. Szinte vala- mennvi beteg keserű száj­ízzel említi meg. hogy a ke­zelőorvosok legtöbbjének eszükbe se jutna megkér­dezni. hogy mit szedtek vagy szednek, hogy ilyen jól tűrik ezeket a kezeléseket és ilyen jó! alakul a vérké­pük t A Béres-féle terápia ugvanis a káros mellékhatá­sokat nemcsak kivédeni se­gíti, hanem a szervezet nor­mális funkcióinak helyreál­lítását is szolgálja. (Folytatjuk) A kunyhó fala kartonpapír, az ajtaja nejlon Imre, a csavargó /

Next

/
Oldalképek
Tartalom