Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-27 / 226. szám

Hogyan használnak a Béres-cseppek? BÖLCSESSÉG „Az eszkimók a leg­szívesebben ősszel kötnek házasságot, mert akkor a nászéj­szaka márciusig tart". (Jens Jörgensen utazó) fiinmó A Kristiansborg pa­lotába bejutó idegen meglepetéssel tapasz­talhatja, hogy az épü­letben közlekedő tit­kárnők és munkatár­sak, egy-egy ajtó előtt füttyentenek, mielőtt bemeheinének. A fü- työrészés oka az, hogy a koppenhágai palotá­ban a biztonsági őrök nem igazolvány jelmu­tatására vagy jelszóra nyitják ki az ajtókat, hanem füttyjelre. A füttyszó különböző változatokban szolgál azonosítási jelként az ott dolgozók számára. zónák csak egy fejlődési stádiuma! Ez a fejlődési mód jelenti e kutatásban az eddig tv.1 nem tárt t:t >k- zatosságot és az élő szerve­zetek katasztrófáját is! E kórokozók tehát a magúié sajátosan változó „arculatú'’, rendkívül primitív életüket élik a számukra kialakuló — vagy általuk kialakított — kedvező környezetben. Ezek az endoparaziták le­hetnek obiigát- vagy .holopa- raziták, amelyek ősidők óta adaptálódtak a gazdaszerve­zet sejt- és szövetrendszeré­hez, melynek ,.rékező’'-me- chanizmusától függ szaporo­dásuk intenzitása. Ennélfog­va a burjánzó sejtek soha sem tartoztak a „központi idegrendszer irányítása alá’’, mint ahogyan ezt egyesek vélik. • TIZENHÉT-FÉLE HATÓANYAG A tumor eltávolítása ezéot nem tekinthető „végleges" és „egyedüli” jó megoldás­nak a szervezet gyógyulása szempontjából, mivel a kór­okozók nemcsak a tumor­ban, hanem a szervezet vér­es nyirokkeringésében is mindenütt jelen vannak. Ezek a kórokozók fizikai és kémiai hatásokkal szemben is rendkívül ellenalloak, ezért fiziológiás körülmé­nyek között, tehát az élő szervezetben elpusztítani ókét — az emberi szervezet súlyos és végzetes károsodé-’ sa nélkül — nem lehet. A kór megelőzése és gyó­gyítása szempontjából csak olyan megoldások jöhetnek számításba, amelyek egy­idejűleg és folyamatosa» biztosítják: 1. az immunrendszer funk­cióinak érvényesülését; 2. a szervezet anyagcseré­je normális rendjének fenn­tartását, helyreállítását, va­lamint elkezdik és elősegítik 3. a kórokozó ágensek sza­porodásának gátlását és a szervezeten belüli koncent­rációjának folyamatos, lé­nyeges csökkentését. A kór különleges termé­szetéből következik, hogy kicsi annak a valószínűsége, hogy csupán egyetlen ható­anyaggal valaha is ki le­hessen védeni a betegséget! A komplex hatásban viszont egyes hatóanyagoknak is fontos szerepük lehet. Szer­vezetünk genetikailag rög­zített tulajdonságokkal ren­delkezik. A „eivilizálódás- sal”, amely figyelmen kívül hagyja e tulajdonságok könnyen és gyorsan meg nem változtatható rendjét, még tovább csökkennek esé­lyeink! Ezért tévesnek kell tekinteni azt a teóriát is, amely szerint a rák kelet­kezésének okát a DNS (dez- oxiribonukleinsav) megvál­tozott „génlocusaiban”, illet­ve téves kódolásában kell keresni! Az előzőekben leírt kö­rülmények és tényezők meg­ismerése és fievelembe vé­tele vezetett el a Béres- csepo előállításához. Tizen­hét-féle hatóan ■'»aga között — a különböző megalapo­zatlan vélekedésekkel szem­ben — sem vitaminokat, sem hormonokat nem tartal­maz. Viszont a vitaminok felszívódásában, raktározásá­ban, érvényesülésében, és a szervezet számára szükséges minőségű és mennyiségűi hormonok termelődésében szerepe van. (Folytatjuk) Megtette hatását Az utol­só szó jogán című film. A sokáig dobozokba zárt mű megrendítő képsorai feltár­ták az illetékesek közöm­bösségét, amit a medicina cs a feltaláló iránt tanúsí­tottak. Mindenki tudott ar­ról, hogy bizonyos esetek­ben csodát művelt a Béres- csepp, mégis csak küzdel­mes harc árán került a gyógynövényboltok pultjai­ra. S most. hogy a filmben feltárták a szer hatásmecha­nizmusát, ismertették a ha­tékonyságát, valóságos ost­romállapot alakult ki a Her- bária-boltok körül. Többen nagy mennyiségben vásá­rolják, és jó pénzért adják tovább a szomszédos orszá­gokban, ahol ugyancsak megnézték a tévéfilmsoro­zatot. Dr. Béres József tudomá­nyos alapossággal elemezte a kóros daganatok keletkezé­sének okait, hogy elíenszei-t keressen a megszüntetésük­re. Érdemes megfigyelni a kisérletsorozat logikai rend­jét. Az emberi daganatkeletke­zés okainak tisztázását segí­tette elő egy Kossuth-dijas egyetemi tanár, kórboncnok főorvos, aki felismerte be­szélgetéseink során az álta­lam követett kutatási irány­zat jelentőségét, és több éven át biztosított vizsgála­taimhoz emberi egészséges és rákos szöveteket. Ezeknél is összehasonlító vizsgálato­kat végeztem. Az eredmé­nyekből levont következte­tések során rádöbbentem olyan tényezőkre, amelyek a > rákkeletkezés és a növényi „vírusfertőzések” ieküzdhe- tetlenségének rejtélyeit is megvilágították előttem. • KÓROSAN VÁLTOZIK AZ ANYAGCSERE Ezek alapján állíthatom, hogy a rosszindulatú, rákos daganatok kialakulásában két alapvető tényező ját­szik szerepet: 1. Az 5 napos csecsemőtől a 96 éves korú felnőttig vizsgált valamennyi személy vérében a kor előrehaladtá­val növekvő mennyiségben található rákot okozó ágen­sek jelenléte; 2. az anyagcsere rendjé­nek a szervezet egy vágj7 több szövetrendszerében, vagy az egész szervezetben jelentkező károsodása, s ez­zel együtt az immunrend­szer e kórokozókkal szem­beni aktivitásának csök­kenése, illetve olj7an bioló­giai-biokémiai körülmény kialakulása, amely a kór­okozó ágens gátlástalan sza­porodásához vezet. A kórosan megváltozott anyagcsere fogalmába fizi­kai és kémiai tényezők tar­toznak. Ilyenek pl. a sugar- hatások (Uékesibolya, iboiya, utraibolya, röntgensugarak stb.), a traumák (az elhaló és újraképzódö szövetrend­szerek, amelyek balesetek, a gyomor-, bél-, méh-, pete­fészek-, emlő-, gége- és tü­dőnyálkahártyák stb. sérülé­sei miatt keletkeznek), a karcinogén vegyületek (pl. a benzpirén, vaj sárga, metil- cholantrén, vagy egyéb aro­más aminok stb.), minden maró hatású anyag, vagy az olyan vegyületek, gyógysze­rek, amelyek az adott szö­vetre jellemző kémhatásér­téket alkaiikus irányba tol­ják el: a telítetlen szénhid­rogének, szteránvázas ve­gyületek, toxinok, kalcium, kálium, foszfor túlsúlya; a nehézfémek (pl. 1 higany, ólom. króm, kadmiumj gya­kori, vagy túlzott bevitele; adott szövet gyakori gyulla­dása; minden olyan anyag hiánya vagy túlsúlya, amely­nek szerepe van pl. a transzamináz-, citokróm- oxidáz-, kataláz-, diamino- oxidáz-, xantinoxidáz-enzi- mek gátlásában, inaktiválá­sában. • „SOKARCÚ” PARAZITÁK Gyakran — a civilizáló- dással párhuzamosan — több tényező együttes, egy idő­ben való hatása, esetleg va­lamely tényező eövedüli ir­ritáló hatása alakítja ki a rákot előző állapotot, ami­kor is „mellékvágányra'’ jut az anyagcsere, és ennek Következtében lehetővé vá­lik a kórokozó ágens felsza­porodása akár az egész szervezetben. A tumor csu­pán — egy vagy több szö­veten jelentkező — szimptó- mája a szervezet betegségé­nek. Ezért nem helyes arról beszélni, hogy egy, vagy több tumor eltávolításával „véglegesen” meg van old­va a beteg helyzete. sfc A Herbaria tolnai üzemében — az országban egyedül itt gyár jak ezt a szert — az eddigi egy helyett három műszakot kellett szervezni. Jelenleg naponta 12 ezer üveg Bé- res-cseppet készítenek. 1 itohzatos falmaradványok Atlantisz nyomában A Gibraltártól néhány I száz mérföldnyire levő el­süllyedt Ampere-szigetcso- port — a feltételezések sze- I rint — a legendás Atlantisz maradványa. A mélyben el­helyezkedő, jobbára azonos szélességű kőtömbökről ké­szült régészeti fényképfelvé­telek elemzése arra vall, hogy ezek mesterséges ere­detűek — állítja Andrej Mu- nyin neves szovjet óceán­kutató, a Kurcsatov akadé­mikus kutatóhajó fedélze­tén tevékenykedő szovjet expedíció vezetője. Először teljesen véletlenül készítettek fényképfelvétele­ket az óceánmélyi különös szerkezetekről az Ampere- szigetcsoport lankáinak tér­ségében. A felvételeket ele­mezve a régészek feltételez­ték. hogy a különös szerke­zetek valamilyen ősi'falazat maradványai. Ezt a feltevést ellenőrizte a Kurcsatov akadémikus ku­tatóhajó, a fedélzetén elhe­lyezett mérőberendezéssel, amely 1979 decemberében száz méteres mélységbe ereszkedett, de semmit sem talált. A múlt évben azon­ban rámosolygott a szeren­cse a kutatókra. A több száz fényképfelvételen külö­nös négvszögletes szerkeze­tekre bukkantak a hegység északkelet: oldalán. Az egyik felvételen 40 centimé­teres tömbökből összeállított fal maradványai láthatók, másokon szabályos forrná 'ú és egymáshoz csatlakozó kő­tömbök. EROS FEGYVER R RÜH ELLEH És mégis visit awIBItsrn&s.mm Ne*n is olyan régen a Miskolci villamoson címmel meg­jelent egy műsoros kazetta, amely különféle nótákat, mű- dalokat tartalmazott. Aki mostanában sétálgat a belváros­ban. a villamossínek mentén, vagy ne adja isten a Széche­nyi úton lakik, annak könnyen eszébe juthat, hogy erre a kazettára stílszerűen nem kuplékat, hanem azt a vouyitó, vijjogó, visító hangot kellett volna felvenni, amit azóta hal­latnak a miskolci villamosok, mióta új a pálya. Bárki meg­győződhet róla, hogy a vadonatúj pályaszakaszon, de külö­nösen a Tanácsház tér és a Sötétkapu között a villamosok úgy visítanak, hogy attól égnek áll az ember haja. Képzel­jük csak el. hogy akik itt laknak, azok akkor alszanak el, amikor az utolsó viiiafnos végigvonyít a házuk előtt, és ak­kor ülnek föl először ágyukban, amikor hajnalban az első szerelvény ideér. A szakemberek magyarázkodnak. Mond­ják, hogy például az is lehet az ok. hogy szeméttel telik meg a villamossín vályúja. Nos, kisöpörték a lerakodott port, törmeléket, de ez sem sokat segített. Azt is mondják, hogy a miskolci villamosok nem forgózsámolyosok, azaz ke­rekük nem fordul a kanyarban, ezért nem tudnak olyan zajtalanul közlekedni, mint a korszerű szerelvények. Az ér­dekes az ügyben azonban az, hagy a regi pályával nem Toltak ilyen „visítós” panaszok ... Ha kedvünk lenne humorizálni ezen, az érintett lakók számára idegtépő ügyön, akkor azt is mondhatnánk, hogy Miskolc az a város, ahol sikerült megoldani: a villamos is szennyezze környezetét, mert ugyebár a fülsértő zaj ugyan­olyan ártalmas a szervezetre, mint a levegőben lebegő por. Persze, a sínek mellett élőkön nem segít az, ha mi élcclő- dünk, a szakértők magyarázkodnak, a villamos pedig visít tovább. Ü.j. korszerű, halk szerelvények sajnos egyhamar nem lesznek Miskolcon. Tehát jó lenne ha végre elszánnák magukat az illetékesek, és végeznének egy precíz vizsgála­tot, hátha lehet találni valami megoldást a zaj enyhítésére. Mindezen meditálva, az a József Attila-vers jutott eszünk­be, amelyben a villamos „álmában csenget egy picit”. Mis­kolcon nem tudjuk, hogy csengetnek-e a villamosok, ha nyugovóra térnek. De az biztos, hogy nyugodt álmuk csak nekik van ... (kiss) A kórt okozó ágensek cse­csemőkorban az anyatejjel is bejuthatnak a gyermek szervezetébe, és ha a szer­vezet anyagcseréje biológi­ailag kedvezően alakul, im­munbiológiai aktivitása e kórokozókkal szemben jól működik, daganatos tünet még évtizedek múlva sem fog jelentkezni. Azért beszélek kórokozó ágensekről, mert mind a növényi yírusbetegségek, mind az eddig megvizsgált daganatos betegségek (a leukémiát, Hodgkin-kórt, stb.-t is ideértve) tünetei­nek a hátterében a kórt okozónak nemcsak „vírus méretű” szaporodási alakja és módja van. Ez a ré­szecske ugj’anis a kóroko­Hazánkban ma félóránként jelenik meg egy új könyv, azaz naponta negyvennyolc, ezek közül negyvenhatnak a szex a témája. Lehetetlen lépést tartani a könyváradattal, az ember nem hogy napra kész. de órára kész sem lehet. Mi most a legutóbbi percek terméséből ajánlunk néhányat olvasóink figyelmébe. EGY BÉKEBELI BUGYI EMLÉKIRATAI VÁGYAK, ÁGYAK, TÁRGYAK FELKORBÁCSOLT ÖSZTÖNÖK LILIOMOK, MELEGÁGYBAN ÖRÖMANYA ÖRÖMLÁNYA SZŐKE ÖZVEGY, FEKETE BÖRCSIZ- MÁBAN ÜSS MEG, HA SZERETSZ! HARMAN A FÜRDŐKÁDBAN NÁSZÉJSZAKA A TEMETŐBEN ÖLELEM AZ ÖLEBEM A NEMISÉG BETEGE SEGÍTS MAGADON!... FÉLSZÜZEK ALKONYA HARISNYATARTÓ A HALÖT ARS AM FÜRESZELÉS A FATELEPEN EZER UTÁN NEM SZÁMOLTAM AKIT HATLÖVETŰNEK HÍVTAK SEGÍTŐKÉSZ SÓGORNŐK AZT SEM TUDOM, FIÜ VAGYOK-E, VAGY LÁNY Sz. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom