Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-26 / 225. szám
Évadnyitó bemutató a színházban Negyven gazfickó... Kuna Károly, Somló István, Maár Ági és Sajranek Károly (Jármay György felvétele) 60, 40, 19 eszfend©;© . Miskolcról irfák,irtuk őszi, téli ellátás, kenyér REGGELI HÍRLAP, 1929. SZEPTEMBER 13. A miskolci városházán a tavalyi kemény tél és a megelőző évek tapasztalatai alapján az idén is felkészülnek a késő őszi és téli hónapokra. Főképpen az őszi és téli időszakban fokozódik fej ugyanis a város szociálpolitikai és népjóléti ügyosztályának a forgalma. Ezeknek a hónapoknak a során a napi, úgynevezett folyóügyeken kívül program kívüli panaszokat kell orvosolnia, sérelmeket megszüntetnie és a nincstelen tömegek keserveit csökkentenie. A munkanélküliség ebben az évben is nagymértékben fenyeget. És ahol sok a munkanélküli, ott emelkedik a koldusok száma. Ahol sok a koldus, ott nagy a nyomor. Ahol a felnőttek keveset keresnek és egy részük egyáltalában nem keres, ott bajok vannak a gyermekpalánták táplálása körül. Tudja ezt a város vezetősége. A polgár- mester Plank tanácsnokkal, a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjével már tárgyalásokat kezdett a jövő sürgős tennivalói ügyében. A munkanélküliek foglalkoztatása, a koldus megreformálása és az iskolákban ingyen tejtízórai bevezetése szerepel a polgármester és a szociálpolitikai tanácsnok népjóléti sürgős tennivalói között. A három voltaképpen szorosan egymásból folyik és egyik a másikának az okozata és következménye. Az aratási és cséplésá munkálatok után felszabaduló tömegek megint a városokba tódulnak a késő őszi és téli hónapok folyamién. Miskolc, amely Csonkafelsőmagyar- ország munkanélküliéinek á gyűjtőállomása, nem nézheti tétlenül az ideözönlő munkanélküliek vergődését. Ki nem tilthatja őket a városból, idejövetelüket meg nem akadályozhatja annak dacára, hogy Miskolc város vezetőségének elég gondot okoz az itteni munka- nélküliek foglalkoztatása. ESZAKMAGYARORSZÄG, 1949. SZEPTEMBER 4. Alig lehet bejutni az üzletbe, olyan nagy a forgalom. Férfiak, asszonyok tolonganak a pultok előtt Röpködnek a szavak, a mérlegek nyelve billeg, kereskedelmi alkalmazottak futnak, számolnak, megelégedett vevők nagyják el a Népbolt 52. számú árudáját. Legnagyobb az érdeklődés a kenyérosztályon, .szinte alig lehet a pulthoz jutni. Gyors kezű dolgozók mérik a kenyeret, gyorsan megy a kiszolgálás. — Óriási munkakönnyebbséget jelent számunkra a szabad kenyér. — Világosít fel bennünket Tordy Katalin, a Népbolt egyik alkalmazottja. — Nem kel'l többé vagdosni, ragaszgatni a jegyeket. Míg kenyérjegy volt, addig soha nem volt egy perc szabadidőnk, éjjelnappal a jegyekkel bíbelődtünk. DÉLI HÍRLAP, 1970. SZEPTEMBER 3. Borsod megye és Miskolc téli zöldség- és gyümölcsellátásához minden évben 1000—1300 vagon terménv raktározására van szükség. A vásárlók már most megmegkérdezik, hogy az idei szeszélyes időjárás és az árvíz okozta tetemes mezőgazdasági kár okozhat-e zavarokat a téli, tavaszi ellátásban? A kérdésre a MÉK-nél egyértelmű választ kaptunk: zöldségből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló készlettel néz a tél elé a megye és a város. Hogy ez a megállapítás nem állja meg a helyét minden összehasonlításban, annak egyéb okai is vannak. A burgonya és a vöröshagyma kivételével ugyanis valószínűnek látszik, hogy a többi élelmezési termék magasabb áron jut el a vásárlókhoz, mint tavaly. Ez várhatóan a télre tárolt termékek megkezdésekor jelentkezik majd érezhetőbben. A csapadékos tavasz é3 nyár miatt lényegesen nagyobb a zöldség- és gyümölcsfélék víztartalma, mint más években. Ez egyben azt is jelenti, hogy a betárolt áru gyorsabban romlik, a raktározásnál jóval nagyobb rothadási százalékkal kell számolni. A nagyobb súlyveszteség egyben keve- ' sebb eladható gyümölcsöt, zöldséget jelent majd a tavaszra. Ami viszont könnyíti az ellátást: az idén a termények nagy részét Borsodból vásárolja fel a MÉK és így a készletek kialakításánál is könnyebb a dolguk. mintha az ország más vidékedről kellene szállítani. a vérbosszúi» 0 A Rónai Művelődési Központban ismét archív filmklub várja a régi filmek kedvelőit: pénteki napokon fél 5-től híres, és népszerű — értéküket tekintve — cseppet sem megfakult kópiákat vetítenek. Ezen a héten az 1939-ben készült Hat hét boldogság látható Tolnay Klárival a főszerepben, egy hét múlva ugyanő, Jávor Pál oldalán a Toprini nász- bon. A nyolc film között ott szerepel a svéd Drága John (1964), valamint az 1949-ben készült Szicíliai vérbosszú, Massimo Girotti alkotása is. Németh László est Ma este 6 órára a Rónai Sándor Művelődési Központ klubtermébe várják az érdeklődőket, ahol Tompa László Magam helyett című előadóestjét tekinthetik meg. A műsor Németh László műveiből készült. Évadnyitó darabként mutatta be a miskolci társulat a cseh sieriő majd’ negyedszázaddal ezelőtt irt darabját. A darab a maga idejében egyike volt a „hosszúcíműeknek”, amilyeneket Peter Weiss, Frid- rich Dürrenmatt, meg a fiatal angol-amerikai szerzők találtak ki előszeretettel, mintegy a címadással is jelezve, Hogy nem kívánnak az ismert és bevált, már-már kanonizált dramaturgiai előírások szerint darabot írni. Ezek közül nem egy cím - például a Marat halála.... vagy az éppen Miskolcon is bemutatott Jaj, apu... - rövidített formában ment be a köztudatba, mint ahogy a Danekét is csak a Negyven gazfickó ... néven emlegették a színházak háza táján. A Negyven gazfickó, meg egy ma született bárány elég jó és kifejező cim volt, mindenesetre jobb és szerencsésebb. mint a Márton László átdolgozta változat, amely Balogh Géza fordításának Negyven gonosztevő és egy darab ártatlanság címet adta. A fordításnak ez az átdolgozása mindjárt egy sereg kérdést vet fel, amelyek mellett nem kellene elmenni említés nélkül. Már csak azért sem, mert Márton László „átdolgozó” hozzápiszká- lása nem maradt meg a valószínűleg kívánatos, és egy negyedszázad elteltével esetleg szükséges dramaturgiai beavatkozás szintjén. A negyven gazfickóból lám. negyven „gonosztevő” lett * a valláserkölcsi szimbólumként is találó, a megszületett betlehemi kisdedet jelképező ma született bárányból „egy darab ártatlanság”,’ ami nyilvánvalóan nem egy és ugyanaz. Az ilyesfajta változtatások aztán sajnos nem pusztán a dramaturgiai, vagy filológiai hűség rovására mennek, hanem igen komolyan — a színjátszás dilettáns kezekre kerülésének arányában — egyre komolyabban vetik feä a kérdést: mit szabad a színházban és mit nem? Azaz, milyen merényletet lehet elkövetni a színpadról a közönséggel szemben, és az hogyan torolható meg a közönség részéről. Mert ez, ebben a mai „közönségínséges” időben nem lehet tovább közömbös senki számára, aki szereti, de legalább tiszteli a színházat. Nem lehet közömbös például, hogy a közönség egy nem elhanyagolható része. tehetetlenségében elhagyja a nézőteret és hazamegy — már a premierről is. Mint ahogy a Danek-darab miskolci bemutatóján tette. A kérdés ugyanis így szól: érdeke ez a színháznak? Érdeke a szerzőnek? Érdeke a színésznek, vagy az előadás akármelyik létrehozójának? — Bizonyos, hogy nem. Akkor mégis mi történt? Egyszerűen az, hogy a közönséget megsértették. Megsértették az előadás első képének elképesztően színvonaltalan. bárgyú, primitiv és viszolyogtató obszcenitásával, amiben se kecs, se szellem, csak tömény hozzá nem értés. ízléshiány és valamilyen beteges perverzitás, gusztustalan „magamutogatás” tükröződött. — Ráadásul indokolatlanul. a szerző szándéka, s az előadás érdeke ellenére. Ez akkor is így van, ha a színészek követték el, s feltehetően a rendező, ez esetben a vendég Csizmadia Tibor utasítására. Utóbbinak annyit ugyanis illene tudnia, hogy saját szándékát mi segíti a színpadon és mi nem — meddig mehet el bizonyos eszközök alkalmazásával anélkül, hogy a színpad és a nézőtér elengedhetetlen érzelmi kapcsolatának rendjét megtörje. Mert ez esetben megtörte. Ügyannyira, hogy jó egynéhány ember a szünetben egyszerűen hazament. és az ünneplésre különben mindig kész miskolci közönség az előadás végén is csak nagyon kényszeredetten és visszafogottan tapsolt. Pedig a színen nem érdektelen és értéktelen darabot látott. Oldrich Danek a ju- deai csecsemőgyilkosság ürügyén, a vérontásba belecsö- mörlött — ma így momdaIndul a miskolci kereskedelmi rádió tíj hang, új szín az éterben Sok muzsikával, információval, októbertől Október 2-től új hang, új I stílus ji miskolci éterben: megkezdi adásait az első helyi kereskedelmi rádió. Az ötlet a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának gárdájától származik, akik is útjára indítják ezt a vállalkozást, amely végül is nem csak a rádiósoké ... Paulo- vits Ágostont, a miskolci stúdió vezetőjét kérdeztük az új kezdeményezésről. — Két egyre hangsúlyosabban jelentkező igénynek szeretnénk megfelelni elsősorban a kereskedelmi rádióadások elindításával. Egyrészt a hallgatók közül rengetegen hiányolták délutáni adásainkat, miután áttértünk a rendszeres reggeli jelentkezésre. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy térségünkben nagy az igény az olyan műsorok iránt, amelyek képesek nagyobb meny- nyiségű reklám befogadására, segítik, pezsdítik az üzleti életet, azaz szolgáltató, gazdaságpolitikai feladatokat is ellátnak. Szándékaink szerint a kereskedelmi rádió egyszerre fog szórakoztatni, rengeteg zenével, informálni sok hírrel és érdekességgel, valamint hidat verni vevők, és eladók között a reklámokkal. Nemcsak a vállalkozásokra, vállalatokra számítunk, hanem a nagyközönségre is, hiszen aki délután 4-ig leadja hirdetését, annak az aznapi adásban el is hangzik a kért szövege... — Hol, miVor és hogyan foghatjuk a rádióadásokat? — .Október 2-től mindennap délután fél 5-től fél 7-ig sugározzuk a kétórás szórakoztató, szolgáltató programot. Az adásokat a miskolci 1.116 KHz hullámon adó berendezés továbbítaná az éterbe, mintegy 40—50 kilométer sugarú körben. Egyszerűbben fogalmazva: ott hallhatjuk a kereskedelmi rádió adásait a középhullámon, ahol régen a körzeti stúdió adása volt fogható. Ezzel még tovább bővülne a rádiós műsorválaszték ezen a területen, hiszen a többi adó adásait is zavartalanul lehet, továbbra is fogni. — A kereskedelmi rádió nemcsak azért újdonság, mert új hangot, új szint jelent majd, hanem mert a gazdasági háttere is újszerűnek számit... — Egy kft szervezésében működne a kereskedelmi rádió. A kft feladata azonban nemcsak a kereskedelmi rádió sikeres üzemeltetése lenne, hanem sok más egyéb kereskedelmi, propagandatevékenység is. Mindez már jelzi is; a kereskedelmi rádió is nyereséges vállalkozás kell. hogy legyen! A kereskedelmi rádiózás a mi esetünkben nemcsak gazdasági értelemben „csapatmunka”, hanem a konkrét napi megvalósításban is, hiszen elképzeléseink szerint a Városi Televízió, a Déli Hírlap és az Észak-Magy .rország munkatársai is részt vennének a műsorok készítésében. Nagyon reméljük, hogy olyan műsorok készülnek majd. amelyek nemcsak segítik térségünk gazdasági törekvéseit, hanem olyan érdekesek. szórakoztatóak lesznek, hogy mindenki bekapcsolja délutánonként a készülékét ... (kiss) nánk — kommandó parancsmegtagadásának drámai fordulataival ma is érvényes kérdést, a bűnelkövetők felelősségének kérdését, s a megtorlás erkölcsösségének kérdését boncolgatja. Azon túl tehát, hogy a rendező, s vele együtt a színészek engedtek egy. az ilyen iellegű és műfajú színháztól teljesen idegen megoldás csábításának — amivel saját munkájukat tették ha egészben nem is, de részben egészen biz-, tosan tönkre —, végeredményben jó és érdekes elő-, adást is láthattunk volna, így sajnos, csak azok munkája értékelhető, akik — hogy így mondjuk — nem kompromittálódtak abban a bizonyos nagyon félresikerült és egyáltalán nem ide való első képben. Safranek Károly, Zubor- nyák Zoltán és ifi- Mucsi Sándor, színészhez méltó fel- 1 adatokban, színészként áll-; tak helyt, s jeleneteikben az előadás lassan kezdett színházi formát ölteni. A rossz kezdés viszont rányomta bélyegét az egész előadásra, s nemigen maradt néző, aki a„ gyilkosságokat végrehajtó különítmény katartikus em-o béri helyzetekbe kerülésé; során, akár egy pillanatig is azonosulni tudott volna an- nak tagjaival, vagy a szírw : pádon látottakkal. A kívánt hatás tehát elmaradt. Kezdeti viszolygá- , sunk tartósabbnak bizonyult* mint amilyen hatásokat 3P* továbbiakban az előadás köz» vetíteni tudott. Reméljük, az évad további előadásai feledtetik a közönséggel ezt a nyilvánvaló kudarcot. , (gyöngyösi) : jft.fi : ?a: fi * A dalárdára emlékeztek A perecesi Oj Bányamées-Baráti Körnek már több, ’ mint 200 tagja van, a tagok - mintegy egynegyede a fiatal korosztályhoz tartozik. A volt orvosi rendelő épületét klubházzá alakítják át a w városi tanács, a MIK és a . Miskolci Bányaüzem társa- dalmii segítségével. Tegnap délután még a párthelyiségben gyűltek ösz- sze, hogy megemlékezzenek az 1907-ben alakult dalárdáról, amely több országos és nemzetközi versenyen dicsérettel szerepelt. Ott volt az egykori dalárda zászlaja is, és néhányan az öreg dalosak közül, akik kis ünnepi műsort rögtönöztek. Megkoszorúzták Baán Zoltán egykori pereces! tanító síremlékét, aki több, mint négy évtizeden keresztül volt a dalárda karnagya. A Lévay József Közművelődési Baráti Kör ma délután 5 órakor, a Kossuth utca 17. szám alatti székházban neveléstörténeti előadást tart: „Izraelita tanító- képzés Miskolcon” címmel. Előadó: Barna István gimnáziumi igazgatóhelyettes. A műsort szavalatok és énekszámok teszik színessé. ,
