Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-26 / 225. szám

- **'—Sr---­’-----­;-----­—*5«EBHE?S3'“*K9r + Nagyon sok beteg ember fél napokig sorakozik a miskolci Herbária bolt előtt, hátha hozzájut a csodamedicinához Szovjet prostituáltak Szexlázadás mamk&fábeFbam A közelmúltban fellázad- j tak az egyik szovjet javító- j nevelő munkatábor lakói. 1 Ez magában még nem is j rendkívüli dolog, a lázadás j oka viszont annál inkább. j Nos, az elítéltek követelték, ; hogy haladéktalanul helyez- I zék vissza munkakörébe a j tábor egyik női alkalmazott- I ját, akit azért bocsátottak j el, mert tú!on-túl feltűnő- ! en és gyakran adta oda ma- j gát tes testül-lelkes tül a ra- j bóknak. 1 Nem ingyen persze, ha- j nem alkalmankénti. 25—50 i rubelért. A „tábori prostitú- • eió” eme formája mellett j elterjedt az a változat is, I hogy könnyű vérű hölgyek j tekintélyes summa fejében | i elutaznak a táborokhoz, s j ■ ott kínálják szolgáltatásai­kat, azt állítva magukról, hogy az elítéltek „hitves- társai”, és férjeiket jöttek látogatni. i ♦ SZÁLLODAI - HÖLGYEK Mindezekről a szovjet külügyminisztérium egyik intézetének jogásza beszélt a minap a moszkvai Trud eímü lap hasábjain, s a fen­tieken kívül átfogó elem­zést is adott — vizsgálatok­ra támaszkodva — a szov­jetunióbeli protitúció jellem­zőiről. Eszerint három nagy cso­portba tartoznak az utcalá­nyok. Az első ilyen -— lét­számban a legkisebb, de ta­lán a legismertebb — cso­port nem is az. utcán dolgo­zik: fő munkaterületük az Inturiszt nemzetközi szállo­dái. A kizárólag valutáért tevékenykedő hölgyek jöve­delme természetesen nem kevés, a felmerülő kiadáso­kat leszámítva, rubelben, évi 20—30 ezer rubel. (Az átlagkereset havi 200 rubel körül van a Szovjetunió­ban.) S hogy mennyi lehet a bruttó jövedelmük, talán érzékelteti a kiadások egy szűk listája. Ahhoz, hogy egy ilyen éjszakai pillangót be­engedjenek egy nemzetközi szállodába, 5—50 rubel a ke­nőpénz; a ruhatárosnak 1— 5 rubelt, a valutás bárban egy üres asztalért 10—20 rubelt, a hárman vagy a pincér közvetitői szolgála­taiért akár 400 rubelt is le kell szurkolni. Orvosi vizs­gálatért egy tízest, sürgős AIDS-teszt elvégzéséért 120 rubelt kérnek. A város köz­pontjában egy lakás bérleti díja havi 500 rubel. Sápot kér természetesen a futtató­fiú, a strici is. A legdrágább kiadás, hogyha sikerül név­leges házasságot kötni egy külföldivel. Ennek ára mi­nimum 4000 dollár, de az igazoiópapír birtokában a nagymenő prostituált gya- í korlatilag korlátlan lehető­séghez jut a valutakereske- i delemben. A maffiózók test­őri szolgálatait szintén meg j kell fizetni, havi 250—350 rubelért, ám ez nélkülözhe­tetlen, epéikül ugyanis köny- nyen előfordulhat, hogy a szállodából kilépve leütik és kirabolják a hölgyet. + EGY KUPICA VODKÁÉRT A prostituáltak talán leg­nagyobb, am legkevésbé ta­nulmányozott csoportját al­kotják, azok a lányok, és asszonyok, akik 10—20—30 rubelért szereznek alkalmi örömöket az arra rászoruló férfiaknak. Igen nehéz őket nyilvántartani, hiszen java­részt dolgozó nők; laborán­sok, titkárnők, óvónők. Te­vékenységük folytatásához nélkülözhetetlenek a találka­helyek, ahol is egy ágyra nemritkán több tucat „pros­ti” jut. Meghatározó szere­pe van ezen üzelmekben a találkahely tulajdonosának, aki a lányok jövedelmének egy jelentős részét, sokszor a felét is zsebre vágja. Nem kevesen tartoznak a harmadik- réteghez, a tény­leges utcai vagy pályaudva­ri prostituáltakhoz. Ők a le- csúszottak, azok, akik felett már eljárt az idő, megjelen­tek a ráncok, s az alkohol vagy a kábítószer is megte­szi a maga hatását. Általá­ban munka- és lakásnélkü­liek, egyúttal a különböző betegségek legfőbb hordo­zói-terjesztői. Igényeik iga­zán a legminimálisabbak: már egy szendvicsért, vagy egy kupica vodkáért hajlan­dók elmenni bárkivel. * KÉZRŐL KÉZRE Az ismertetett három fő típus mellett létezik még egy rejtett ágazat is, az úgynevezett „kiállítási” vagy „házi” prostituáltak. Ök azok, akik szolgálataikat a Szovjetunióban tartós kikül­detésben dolgozó nyugati üzletembereknek ajánlják fel. Pontosabban nem is ők választanak, hanem kézről kézre adják őket, mintegy örökségként. Azokról az egyetemekről sem feledkez­hetünk meg, ahol pénzes külföldi diákok tanulnak. Itt bizony gyakran egyenlő a diáklány és tanárnője; mindketten testi örömök nyújtásával pótolják a min- denapi betevőre valót... S hogy végül is hányán űzik foglalkozásszerűen az ipart? Erre a kérdésre pontos szá­mot a szakértő sem tud mundani, de bizonyos becs­lések szerint számuk csak Moszkvában 22—25 ezer. Az üzletszerű kéjelgés visszaszorítása természete­sen kiemelt feladata a szov­jet hatóságoknak. Különösen fontosnak tartják a meg- előző-íelvilágo6Ító munkát, annál is inkább, mivel a je­lenlegi törvények adta fe­lelősségre * vonás lehetőségei nem igazán riasztják sem a hölgyeket, sem az őket fut­tató striciket Az első cigaretta A cigarettázás szo­kását 1831-ben figyelte meg Egyiptomban egy európai utazó. A ka­tonák a kanócos pus­káikhoz kiosztott pa- pirhiivelyekbe dugdos- ták bele a dohányt, s elsőként fújták a füs­töt cigarettastílusban. Az első „cigaretteket” a franciák kezdték gyártani 1844-ben. Né­met földön csak 1862- ben kezdődött a ciga­retta sorozatgyártása ,egy drezdai dohány­gyárban. A tengeren­túliak ebben a „ver­senyben” lemaradtak: az USA-ban a ciga­rettagyártás időpontja: 1865. Ami% a Béres-cseppek megszülettek.., A feltaláló a rákellenes kutatásról Nehéz napokat élnek át a miskolci Herbária bolt dol­gozói. A szükségesnél jó­val kevesebb Béres-cseppet kapnak. így hiába kígyózik a hosszú sor az üzlet előtt, a 2—3000 darabos szállít­mányból nem jut mindenki­nek. A boltajtó már elvete­medett az előtte sorakozó tömeg nyomásától, csupán a szerencsének köszönhető, bogy az ablakok még nem törtek be. Naponta ismétlődő jelenet, hogy többen rosszul lesznek a hosszan tartó ácsorgástól, várakozástól. A BM forradalmi rendőrezred negyedik zászlóalja, a Stromfeld laktanya rendőrei már jó ismerősök az üzlet­ben: ők azok, akik önzetle­nül védelmezik az eladókat, s alkalom adtán rendet te­remtenek a sorakozó tö­megben. Valószínű, hogy a jövő héten már több Béres- cseppet kapnak. A szedésé­hez szükséges tájékoztatók­ból azonban még jó ideig hiány lesz. Ezért megkeres­tük dr. Béres Józsefet, meg­tudakoltuk, miként, hogyan szedhetjük a leghatásosab­ban ezt a medicinát, s mi­ként működik a szer hatás- mechanizmusa. Elöljáróban hatásainak történetét ismer­tetjük. A rosszindulatú daganatok keletkezéséről az idők során különféle éknéletek és felté­telezések születtek- De nem­csak a rákos daganatok ke­letkezésének okai voltak tisztázatlanok, hanem a nö­vényi viruebefcegstgdk fel­tartóztatásában sem jutott előbbre a tudomány,. HXít-best még sízóS. írtak, hogy „semsöic adat Dános ás ­ná vona tkctzóuog. fs&gy em­beri daganatok feeiatíoezésé- ben a városoknak szereplőik lehet”. Volt olyan vélemény is, amely szerint „biztosra vehetjük, hogy az öröklődő anyagcsere-változások és a daganat keletkezése között összefüggés állhat fenn”. Voltaik olyan nézeteik is. amelyek szerint „szóba sem jöhet, hogy emberi rosszin­dulatú daganatokat növényi vírusok akoznának.” 1 Sül­ben a daganatok keletkezé­séről szóló elméletekben már megfigyelhető egy bizo­nyos közös vonás, amely szerint „a sejtek bármely fontos alkatrészének a hiá­nya, vagy megzavart műkö­dése nem kívánt sejtosztó­dást, sejtburjánzást idézhet elő”. • Ml VEZETETT LEVÉL­SODRÓDÁSHOZ? Az 1960-as években tö­megesen jelentkezett a bur­gonya leromlása, aminek okát egyesek a kedvezőtlen ökológiai tényezőkben lát­ták, míg mások a tünet fel­lépését vírusoknak,. elsősor­ban az úgynevezett „levél­sodródást” okozó vírusoknak tu la j doni tóttá k. Mivel ez a kóros tünet a mezőgazdaságnak igen je­lentős károkat okozott, ezért vállalkoztam arra, hogy tisz­tázzam a betegség fellépé­sének körülményeit, illetve felderítsem leküzdésének le­hetőségeit. Eredményeket csak összehasonlító vizsgála­toktól remélhettem! -Keres­tem a különbséget a tünet­mentes és a „leyélsodródá- sossá” váló növények ter­mőhelyé és a növények bio­kémiai adottságai között. E munka - során bebizonyoso­dott, hogy a beteg növények úgynevezett „anyagcseréje” kórosan megváltozik, amit a „levélscdródás” tünet fellé­pése követ. Dr. Béres József koráb­ban többször is felkereste szerkesztőségünket, hogy be­számoljon kísérletei ered­ményéről. ral sem sikerült a kóros tü­net kialakulását elfogadha­tóan magyarázni, ezért fel kellett tételeznem, hogy a kóros tünet kialakulásában bizonyos kórt okozó ágén-, seknek szerepük lehet és ezeknek — ha kis számban is — a tünetmentes nö­vényben is jelen kell lenni­ük, Azaz a kóros tünet csak akkor alakulhat ki, ha a ked­vezőtlen ökológiai tényezők jelenlétében felborul a szer­vezett „anyagcseréje”, vele párhuzamosan csökken a szervezet rezisztenciája és a kórt okozó ágensek felsza­porodnak s kialakítják a jel­lemző tüneteket. E feltételezéseket kísérle­teim igazolták. © VESZÉLYES NÖVÉNYI VÍRUSOK Az emberben való daga­natkel étkezés témája iránti érdeklődésemet e tapasztala­tokon kívül több eset is fel­keltette: 1. Amikor intézetünk egyik dolgozója a burgonya­földön a beszabadult serté­se után futott, eközben ví­rusbeteg növény szára szo­rult a lábujjai közé, és a bőrt felsértette. A sérült helyről daganatos burjánzás indult meg, és a dolgozó vi­szonylag rövid idő alatt meg ‘is halt, mivel az orvostu­domány beavatkozása nem járt sikerrel. 2. A vírusbetég növények présnedvével teszteléseket végző leányok finomabb bő­rű testrészein sűrű, malignti- zálódó kiütések jelentkez­tek. Szövettani vizsgálata^)« során a „vírusbeteg” növé­nyek szöveteiben felismer­tekhez hasonló, zöldessárgán fluoreszkáló „zárványokat” találtam, amelyek a kóros tünet súlyosságával arányos mennyiségben voltak jelen. A kiütéses, gyulladásos szö­vetek rendszeres orvosi be­avatkozás ellenére sem gyó­gyultak megnyugtatóan. 3. A jódhianyós megbete­gedésekkel kapcsolatos vizs­gálatok során állatkísérle­tekben golyva helyett emlő­rák keletkezett az egereken, ha bizonyos tápeiemek (ká­lium, foszfor) túlsúlyét biz­tosítottam táplálékukban. Az uralkodó nézetekkel eä-^ lemtétbetrv az a véleményem alakult 1c, hogy növényi ví­rusok, illetve a beteg nö­vény szövetnedve emberi daganatok keletkezését idéz­hetik elő, vagy más beteg­ségeket is indukálhatnak bi­zonyos feltételek kialakulá­sa esetén. Egyébként a ké­sőbbiek során emberi ma- lignus tumorokban fel is is­mertem olyan ágenseket, amelyek azonosaknak bizo­nyultak némely növényben találhatóakkal. (Folytatjuk) I í ulíüt It im — Minden közkatona tar­solyában hordja a mársall- botot! — mondotta a kato­nát buzdító Napóleon. — Meg a könyveit. —- Mond­hatná a Pentagon, az ame­rikai hadügyminisztérium oktatási felelőse, ha lenne ilyen azok után, hogy a tengerészgyalogosok főpa­Japán szenzációk A japán sajtó szenzáció­ként tárta az olvasók elé, hogy botrány várható a császári udvarban: megnő­sül Aya herceg. A hír részletesebb magya­rázatot kíván. Az ország hagyományai szerint a csá­szári családban először a trónörökösnek kell menyasz- szonyt találni, és csak utá­na következhet a másodszü­lött. Márpedig Aya herceg a második gyermeke Akihi­to császárnak. Hito herceg, a trónörökös azonban még nem döntött. Így aztán a 23 éves Aya egy szép na­pon bejelentette, hogy fe­leségül veszi Kiko Kawashi- ma 22 éves pszichológus­hallgatót, az egyik egyete­mi professzor leányát. És ez lenne a második bot- rányszagú szenzáció. Hogy megint egy polgárlány ke­rül az udvarhoz. Az Asahi Shimbun című újság azon­ban megmagyarázta, hogy a döntést tulajdonképpen a demokratikus' . gondolkodás jeleként kell fogadni, hi­szen Akihito, a jelenlegi császár, éppen azzal okozott zavart annak idején, hogy szakított a hagvománnyal: nem nemesi családból vá­lasztott feleséget. Az ese­ményt lelkesen üdvözlő ko­rabeli sajtó már akkor úgy értelmezte az ..újítást”, mint „a császári intézmény­nek a tömegek felé nyitá­sát”. ranesnoka így nyilatkozott: „A nyílt eszű tengerészgya­logos még jobban harcol.” A Le Monde tudni véli, hogy a főparancsnok — a saját állítása szerint — mind a háromezer könyvét elolvasta, ami persze a csúcsnak is tekinthető. És a megdöntéséről dőreség vol­na ábrándozni. A 192 aján­lott műből a közlegények és az altisztek fejadagja mindössze 2—4 könyv, a tiszteké viszont már 3—6.’ „Egy őrmester természetesem nem ugyanazokat a könyve­ket olvassa, mint a kapi- ' tány; és egy szakaszparancs­noknak nyilván nem azt ajánlják, amit a tábornok­nak. Gondosan ügyelnek, hogy betartsák a rendet, és ne erőltessék meg a kato­nák szellemét.” — írta a frmcia lap. Hogy mit tar­talmaz a lista? Nos, min­denekelőtt regényeket, me­lyeknek a hősei katonák, mindegy, hogy melyik kor­ban és háborúban vereked-’ tek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom