Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-20 / 220. szám
A DH várospolitikai fóruma A háttérben fenyegetően növeli szik a piramis... Hová tegyem a szemetem? Miskolc keresi a választ j)c A garázssort folytatni akarják (Kerényi László felvételei) Faoyiivo garázsépítők a Kőporoson ferdén Hová tegyem a szemetem? Ez nem valamiféle bugyuta mondóka, hanem egy olyan kérdés, amelyre szinte minden városnak, településnek választ kell keresnie, van ahol már ma, van ahol hoj- nap. Miskolcon különösen égető az ügy, hiszen a jelenlegi városi szeméttelepen a szeméthegy máris túlnőtte az engedélyezett magasságot, és nincs döntés arról, hogy hol lesz az a hely, ahová a jövőben lerakják a város szemetét. Legutóbb arról határoztak az illetékesek, hogy újabb, sokadik vizsgálódás kezdődik: igaz most már nem hat. hanem csak két lehetséges helyszínt hasonlítanak össze. • MINDENKI A MAGAÉT... A „hová tegyem a szemetem?’ kérdése azért nagyon nehezén megválaszolható többek között, mert ha valahol meg akarnak nyitni egy a körzet számára szolgáló szeméttelepet, az azonnal a környéken élők heves tiltakozását váltja ki érthető módon. Csakhogy az az elv, amit a tiltakozók ilyenkor követelnek — miszerint minden település a saját területén helyezze el szemetét — többnyire nem megvalósítható. Hogy miért? Mert valóra váltása tetemes összegekbe kerülne, másrészt. a települések jelentős hányadában nem is lehet szeméttelep — mert például egv folvó kavic.ságvára épültek a házak és ha ide lerakják a szemetet, elszenv- nveződik az e°ész ivóvíz- készlet. Mindehhez még azt is hozzátesszük: egv úi szeméttelepnek a környezetvédelmieken túl msg kell felelnie a gazda'ágossági követelményeknek is. valamint annak is. hogy ne valósuljon m»g egv olvan szemétkezelési technológia, amely már tervezésekor is korszerűtlen . .. • NEM EGYESÉLYES AZ ÜGY Miskolc esetében 19 szempont szerint vizsgáltak meg különféle területeket, összesen hatot, amelveken egvál talán szóba jöhet eay szeméttelep létesítése. Végezetül két olyan területet lelBefejezőrlött az idei klímaterápiás gyógyüdültetés a jnsvafői Béke-barlangban. A felnőttek mellett az idén is csaknem negyven, Icgzőszer- vi megbetegedésben szenvedő gyermek pihent és gyógyult a föld alatti szanatóriumban. Az idén nyolcadik alkalommal volt lehetőségük a miskolci Gyermekegészségügyi Központ által javasolt gyermekeknek, hogy részt vegyenek a gyógvkúráztatá- son. Megfelelő orvosi és ápotek. amely legjobban megfelelne a céloknak: Sajóvámos—Dióstanya és Sajóbá- bony—Császárhegy. Az Északterv által elvégzett vizsgálódás végső eredménye a két lehetőség közül a sajóbábonyi mellett tette le a voksot. Csakhogy ezt a városi tanács végrehajtó bizottsága nem fogadta el.... A testület végül is azt mondta, hogy nem lehet külön vizsgálni az új szeméttelep létesítésének és a hulladékégető mű felépítésének ügyét. A városi tanács elnöke szerint ma sem vagyunk esélytelenek arra. hogy. létesüljön Miskolc térségében egy égetőmű, s azt ugyebár mindenki tudja, hogy a lerakás csak ideiglenes megoldás, mert a szeméttel előbb-utóbb valamit kezdeni kell. Többféle elképzelésről vitatkoztak már eddig is a szakemberek, és most végül is az irányban vizsgálódnak, hogyan lehetne a hulladékégetést a Borsodi Hőerőműhöz, vagy a Miskolc Városi Fűtőműhöz kapcsolni. Mindenesetre bármi is lenne a fűtőmű-ügyben a vizsgálódás eredménye. a városi tanács testületé több lehetőség közül választva kell, hogy dönthessen a szeméttelep ügyében, ezért kell folytatni a vizsgálatot — mondta a városi tanács elnöke, 9 AZ IDŐ DOLGOZIK A városi polgár az újabb vizsgálódásnak voltaképp örülhet. — még akkor is ha ez pénzbe kerül —. de csak akkor, ha valójában a legjobb döntést segíti maid életre. De milyen lehet ma vajon ez a döntés? Az nem sok jóval kecsegtet, hogy valakinek is komolyan eszébe juthat a városi fűtőmű szemétégetésre való felhasználása. Hiszen városunk levegője így is rendkívüli módon szennyezett. arról nem is beszélve, hogy a mai terhelést is szinte elviselni képtelen úthálózat milyen helyzetbe kerülne, ha nyugati irányba megindulna a városon keresztül a szemét- szállítás. Az sem ígér evors kibontakozást, hogy mindmáig nem sikerült a városi tanácsnak nvilatkozatra bírnia a hazai főhatóságokat ar>-ól. hogy milyen leeven a Miskolcon alkalmazandó lói felügyelet mellett naponta rendszeresen tartózkodtak a gyakorlatilag pormentes, magas relatív páratartalmú, különböző gyógvtényezőket tartalmazó levegőn, a természetes szikraüregben kialakított kényelmes kúrateremben. A gyerekek állapotáról feljegyzések készültek. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy az állapotukban bekövetkezett változásokat figyelembe véve határozzák meg a további kezelést. szeméthasznosítási, vagy égetési technológia. Az ügyet régóta ismerő újságíróban pedig az is felmerül: a mai pénzszűke világban sajnos, meglehetősen nagy esély van arra. nogy olyan döntés szülessen, amely kényszermegoldásokon is alapul, és újabb környezeti ártalmak okozója lehet később. Szerencsére úgy látszik, hogy ezeket az aggályokat a döntéshozók 's osztják, és nagyon óvatosan mondanak csak ki végérvényes megállapításokat. Mondhatnánk azt is. hogy az idő bizonyos fokig a megalapozott döntésnek dolgozik. ha nem magasodna ott a háttérben egyre fenyegetőbben a jelenlegi telepen növekvő szemétpiramis ... A diósgyőri strand területén a legnagyobb épület már csaknem 100 éves. Helyén állott a fatornácos, öreg vendégfogadó, a 19. század leglátogatottabb szórakozóhelye. A lakosság növekvő létszáma miatt a vendégfogadó táncterme a század végén már kicsinek bizonyult, ezért belőle a kocsmát és a konyhát áttelepítették a nyugati fürdő- házba, mert ott fürödni már úgysem lehetett. A vendég- fogadót pedig lebontották és helyére DGY jelű, diósgyőri házat építettek, ami lényegileg egy teremből állt. Napjainkban ez a strand öltözője. Esti megvilágítás két évtizeden át még karbid- 1 .napákkal történt. Ez lett Diósgyőr kultúrközpontja, a népes rendezvények színhelye. Itt tartotta műsoros rendezvényeit a 3 vallásfelekezet nőegylete, az Iparoskor, a Polgári Dalkör és az 1905- ben alakult önkéntes Tűzoltó Egyesület. Itt voltak a hajnalig tartó bálok, és októberben a szüreti táncmulatság. A szóváltás, a virtuskodás, a kötekedés bálok alkalmával gyakori volt. 1908-ban akkora verekedés támadt, hogy a helybeli csendőrök csak a gyors segítség megérkezése után tudtak rendet teremteni. A háborús évek, 1914—1918 elcsendesítették a Tapolca nagytermét. 1918 után azonban megalakult a Magyar Asszonyok Szövetsége, 1920 után a református énekkar Palcsó Sándor kántor-tanító vezetésével, és megalakult a katolikus énekkar. Ismét megszaporodtak a rendezvények. Nagy változást jelenHa valahol Miskolcon garázsokat építenek, az mostanában ritkán megy botrány nélkül. Legutóbb a Bulgárföldön robbant ki indulatos, és szélsőségeket sem tett a villanyvilágítás bevezetése. Erről Diósgyőr elöljárósága először 1912. szeptember 22-én tárgyalt, de a megvalósítás csak a háború után történt. Először az iskolákba kötötték be 1921- ben, majd a Tapolca nagytermébe. Ez lehetővé tette a mozi beindítását, a némafilmek vetítését. Kezdeményezője és sokáig a mozi vezetője, üzemeltetője Weiss József volt 1925-ben, a Márta- Szénbánya mázsamestere. A nagy érdeklődésre való tekintettel széksorokat csináltattak 322 ülőhellyel. Megoldották az ablakok állandó elsötétítését és az előadásokra tűzoltó őrszolgálat vezénylését. Ezután össze kellett hangolni a műsoros rendezvények, a táncmulatságok és a mozielőadások időpontját. 1925-ben megalakult a Levente Egylet Radó Gábor erdőfőmérnök elnökletével. Az önfegyelemre szorító nevelés csökkentette bálok alkalmával a 18 éven felüli fiúk, a „győri bicskások” számát, a kötekedőkét, mert így nevezték őket a vasgyáriak és a perecesiek. 1926. október 17-én hat feldíszített ökrös szekéren hozták az evangélikus templom 2 új harangját és kellékeit. A szekereket fehér ruhás lányok kísérték. Az élen lovas bandérium haladt díszes öltözékben, őket a község elején fejállított díszkapunál a leventék fúvószenekara io- gadta. Október 24-én a harangszentelés után a közebéd a Tapolca nagytermében volt. Ilyenkor az ital- és ételféléket a pincérek az udvaron át a volt fürdőépület) kocsmából hordták. Balázs József nélkülöző vita, amelyet végül is a városi tanács elnöke simított el. Azt is leírtuk már többször is: a garázsépítés körülményei olyanok ma Miskolcon, hogy egyszerűen nem lehet eleget tenni mindenkinek. Csakhogy van olyan eset is, amikor egy nyilvánvalóan észszerűden és meggondolatlan döntéssel az amúgy sem könnyű helyzetet még tovább nehezítik... A Kőporos utcánál, az egyik tízemeletes bérház háta. mögött van egy ga- rászsor, amelyet most kilenc garázzsal megtoldanak. Ez még önmagában nem lenne olyan borzasztó nagy baj. de nézzük csak, hogyan történt mindez ... A garázssor a házat körülölelő útra ferdén fut rá. Ha most megtoldják újabb 9 garázs- zsal, akkor a legszélső garázs úgy rálög a házat kiszolgáló útra, hogy ha oda valaki be akar állni, teljesen elzárja a forgalmat. De akkor is előfordul ez, ha valaki az út szélén áll meg, ne adja isten, a garázsa előtt kíván néhány percet időzni autójával. Nem értjük, hogy miért kellett ezt a kilenc garázst ilyen formában ideerőltetni, egy enyhén szólva visszás helyzetet hozva létre. A 9 garázst a már meglevő sorral szemben, azzal párhuzamosan is lehetett volna építeni. Az már csak az ügy „mel- lékzöngéje’’ hogy a 9 garázsnak csak úgy tudtak helyet csinálni, hogy kivágtak egy öles, idős fát. Helyette kettőt kell ültetni, de azt mindenki tudja, hogy egy idős fát még annyi facsemetével sem lehet pótolni, amelyek összerakva ugyanolyan átmérőt tesznek ki, mint az öreg fa egykoron... Kétségtelen tény, hogy a néhány évvel ezelőtt elfogadott garázstanulmánytervben szerepel ez a terület is, mint bővítési lehetőség. De arról nincs testületi döntés, hogy ezt ilyen ésszerűtlen, barbár módon kell megvalósítani. Egyébként úgy tudjuk, hogy ezek a garázsok is olyan egyszerű betonépítmények lesznek, mint a többi. Holott elhangzott többször is az az ígéret, hogy Miskolcon nem engednek többet lerakni a betondobozokból, és megkövetelik például a magas tetők ráépítését. .. Ez a helyzet tehát most a Kőporoson. A gárázsok épülnek, a lakók pedig dü- höngenek, hiszen tudják: ráadásul jórészt nem is azoknak épülnek a gépkocsitárolók, akik itt laknak a majdan az útra terpeszkedő garázssor tövében ... + A garázsok miatt kivágtak egy termetes, öreg fát is Gyerekek a gyógybarianghan (kiss) Diósgyőri meditációk (27.) A bicskásokból leventék lettek
