Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-18 / 192. szám

Bizottságok helyett szakemberek kellenek Pályázati pénzek sorsa Családi körben — Ünnepre síit a nyéki pék — Kereskedelmi és Ven­jfc Naponta 30 mázsa kenyér sül a nyéki kisüzemben. Az ünnepre pedig még húsz mázsa kerek veknit rendeltek. f A munka nélkül maradók számának növekedése, és az, hogy egyes térségekben töb­ben vannak — lesznek — hatékony intézkedéseket kö­vetelt. A kezdeti félmegoldá­sok után mára egy kiter­jedt, többé-lcevésbé összehan­golt, több elemből álló fog­lalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer létezik. Ez pedig még nem jelenti azt, hogy ezen már semmi javítani va­ló nincs. Közismert, hogy a költség­vetésből elkülönített foglal­koztatási. valamint terület­fejlesztési és szervezési alap­ból beszerezhető összegekre pályázni kell. Éppen ennek az állami segítségnek a mód­ját és gyakorlatát tette kri­tika tárgyává Rácz István, ■rtesttjülc az ntarókőzőnséget, hogy a* augusztus zo-al, sport­csarnok előtti rendezvény miatt 17.3# és kb. 20.00 Orz között az alábbi tömegközlekedési válto- üsok lesznek: *-es, 12-es, 14-es, S4-es. 38-ős járat. A Centrum Aruház Irá­nyába a Népkert megálló he­lyett a Szigligeti tér és az Ifjú­ság Áruház megállókban lehet igénybe venni. 33-as. 3S-os, 37-es és az Avas kilátó—Majális-park rendkívüli f A* autók értékének leg­fontosabb jellemzői közé akár még másfél évtized­del ezelőtt is a gyorsulás, a teljesítmény, a végsebesség tartozott, de ma már az au­tósok szemében az igazi ér­ték, ha egy kocsinak minél kisebb a motorja, és minél kevesebb a fogyasztása, t f A konstruktőrök a fo- ' gyasztás mérséklésének egyik útját a kocsiszekrény alakjának optimális kiala­kításában, vagyis a légellen­állás erőteljes csökkentésé­ben látják. Köztudott ugyan­is, hogy a légellenállás a sebesség négyzetével növek­szik. és mértékét erősen be­folyásolja a kocsi felületé- ! nek nagysága érdessége és a I jármű alakja, áramvonalas- sága. A túlzottan áramvona­las kocsi azonban oldalné­zetben már hasonlít egy re­az Ipari Minisztérium osz­tályvezetője, az Ipari Szem­lében megjelent tanulmányá­ban. A fejlesztésre és beru­házásra szánt összegek nem csekélyek. Odaítélésükről központi és megyei szinten bizottságok döntenek, Rácz István úgy látja, hogy ezek többsége még mindig a ha­gyományos államigazgatási jelleggel oldja meg pénzosztó feladatát. Mert tulajdon­képpen arról van szó. hogy olyan apparátusok és bizott­ságok mondanak véleményt a pályázatokról és juttatnak különféle összegeket, akik teljesen érdektelenek a vár­ható üzleti eredményben. De ennek következtében fele­lősségre sem vonhatók azért, ha hibásan döntöttek, ha az állami tőke nem té­rül meg időben. Tapasztala­tok mutatják, hogy ez a rendszer nem mentes a bi­zottsági döntéshozás általá­nos hibáitól. Nehézkes és formális az előkészítés, sok alacsony színvonalú pályá­zattal is foglalkozni, azok részletei után kutatni kell. Alkalmasint pedig a bizott­ság tagjai nincsenek a bir­tokában a legfontosabb in­formációknak sem. Megjegy­zi a szerző azt is, hogy a je­lenlegi gyakorlatban óhatat­lan, hogy szubjektív szem­pontok is a döntés alapjául szolgáljanak, hiszen ezekből még népszerűséget is lehet kovácsolni. A cikkíró tehát a rend­szer legfőbb hibájának azt. tartja, hogy nincs kellő — tehát személyi — garancia arra nézve, hogy a pénzek „feladói” kötelezettséget vál­lalnak. hogy ellenőrizzék: a pályázó cég arra költötte-e a pénzét, amire kérte, s az valóban olyan gyorsan meg­térül-e, ahogy ígérte. Rácz István szerint, ha ez a pályázati rendszer a jövő­ben így marad, bankok és pénzintézmények szerepének előterébe állításával kell biztosítani, hogy ez a me­chanizmus ne lehessen a ré­gi állami támogatási rend­szer reform-variánsa. A teljesség kedvéért ter­mészetesen megemlíti, hogy az év elejétől életbe lépett a vállalkozási nvereségadó- kedvezmény is. Ez azonban csak az elmaradott térségek­ben, illetve Özdon és kör- nvékén fejlesztő gazdálko­dóknak jár. A cikkíró ezt tartia az első példamutató „reform-komfort” támogatá­si rendszernek. Az igazi cél ugyanis az lenne, hogy a kö­zösségi (községi-városi) tu­lajdon valós tulajdon le­gyen, ahol befektető társa­ságok tudják igazán a kör­nyék emberi és infrastruk­turális adottságait, s nem egy távol levő bizottság. Ha egy térségben adó-, hitel­és kamatkedvezményt tud­nak nyújtani, akkor a ked­vezmények összességével a piacgazdaságot is sikereseb­ben lehet működtetni. Rácz István viszont azt is sugallja, hogy nem elég az emberek­nek, a társaságoknak egy­két évre segítséget nyújtani. A kedvezményeket hosszabb távra kell megadni, hogy mindenki számára biztos tervezési alapot teremthesse­nek. Szinte évente kínálkozik az alkalom arra, hogy a vá­ros saját történetének je­lentős eseményeiről nyilvá­nosan megemlékezzék. A vá­rostörténeti évfordulók jelle­ge, szerepe a megemlékezés formáival együtt, természet­szerűleg más, mint a nem­zeti ünnepeké. Talán a csa­ládok ünnepeihez hasonlíta­nak leginkább, mivel fel­idézik a város örömeit, gyá­szait, sorsfordulóit: segítik a város polgárságának közös­séggé formálódását. Igaz, régóta hiányzik egy olyan mű ehhez, amely fel­öleli azokat a történéseket is. amelyekről az 1911-ben kiadott Szendrei monográfia még nem szólhatott. A Pa- 'noráma Kiadó tárgyi téve­désektől sem mentes, Miskolc című útikönyve 1982-ben je­lent meg utoljára, már rég­óta nem kapható. Ezek hi­ánya sem feledtethet azon­ban néhány eseményt... Augusztus 18-án lesz száz éve. hogy a 12 évi munkával déglátóipari Főiskolát vé­geztem, és azután hosszú éveken át mint étteremveze­tő dolgoztam. Ennyi idő alatt spóroltam össze any- nyit '— kölcsön reményében —, hogy foglalkoztathatott a gondolat, miként legyek a magam gazdája. — Miért éppen Nyéken nyitott pékséget? Étterem- vezetői elögyakorlattal és némi pénzzel sokkal jobb befektetésnek ígérkezett vol­na egy panzió, egy kifőzde, de még egy cukrászda vagy egy fagylaltozó is. — Éppen azért nem akar­tam, mert túl kézenfekvő volt. Nyilvánvalóan anyagi­lag sokkal jobban járok, kevesebb munkával és ke­vesebb befektetéssel sokkal többet profitálhattam volna. De ez egy sokkal izgalma­sabb kenyérkereset. • ÖRÖKÖLT RECEPT — Mit szó« a tervhez a feleség? — Hallani sem akartam róla. Én is a vendéglátóipar­ban dolgoztam. Abban a szakmában éreztem otthono­sabban magam, s úgy vél­tem, ott hasznosabb is lehe­tek. De a férjem addig győz­ködött, míg beadtam a de­rekam. — Azt ígértem, hogy nyu- godtabban fogunk élni. — S be is váltotta? — Sajnos, nem. Állandóan éjszaka dolgozunk, este 8-tól reggel 6-ig tart a műszak. Ha paindent összevetek, 16 órát vagyunk talpon napon­ta. Árubeszerzéssel is kell foglalkozni, s tartani a kap­csolatot a megrendelőkkel. De nem panaszként mondom, hiszen én akartam, hogy így legyen. — A főiskolai végzettség után még a pékmesterség­ről is bizonyítványt kellett szerezni? De honnan egyál­talán az indíttatás? — A nagybátyám Sajóka- zán volt híres pék és én gyerekként mindennap a sü­tőüzemben voltam. Később pedig az élelmiszeripar mik­robiológia! tudnivalóiról el­olvastam mindent, ami a kezem ügyébe került. Nem kellett külön vizsgát ten­nem, és szakmunkás-bizo­nyítványt szereznem, mert amikor az iparengedélyt ki­adták. elfogadták a diplo­mámat azt tanúsítandó, hogy ehhez is érthetek. — Akkor nyilvánvaló hogy a sajókazai pékmester kialakított Népkertet a vá­ros közönsége birtokba vet­te. A területére tervezett sportpályát már leválasztot­ta az új főút. A másik végé­ből modern épületek kértek helyet. A század eleién épüli Vigadó még dacol az idővel, várja az újjászületést, mint a maradék kert fái útjai. A kilencven éve felavatott Er­zsébet királyné szobor, amely körül egyidőben az 5-ösök katonazenekara adta a tér­zenéket a múzeumi magány­ban várja, hogy a legúiabb- kori alkotások közé helyez­zék vissza. Közeleg a cente­náriumi nap. s a jelek sze­rint igaz lesz a megyei la­punkban tavaly ősszel meg­jelent írás szerzőiének. „Ez a centenárium ünnep nélkül marad. Nem lesz beszéd, nem lesz tombola, se gye­rekbál. se tűzijáték.” Tavaly, egy újságcikk ki­vételével más megemlékezés nem történt a „nagy árvíz” száztizedik évfordulóján. Szegeden Idén tavasszal a tiszai árvíz ugyancsak száz­receptje alapján készül most a nyéki kenyér. Mi a titka hogy ezt szívesebben veszik az emberek, mint a nagy­üzemit? — A rejtély kulcsa közis­mert, a hagyományos kis­üzemi technológia. De en­gedje meg, hogy a receptet, amit valóban a nagybátyám­tól örököltem, titokban tart­sam. • AZ UTÁNPÓTLÁS BIZONYTALAN — És lesz módja valaki­nek továbbadni? — Két lányom van. Ani­ta másodéves kozmetikus tanuló, Krisztina pedig jö­vőre érettségizik a Kossuth Gimnázium óvónő szakán. tizedik évfordulóján ünnepi tanácsülést tartottak, és ha­rangzúgással is emlékeztek az egykori tragédiára. Vaion idén augusztus 31-én kerül-e néhány szál virág az 1928- ban emelt árvízi emlékműre, melyet eleink az árvíz 277 halálos áldozatának állítottak „kegyeletes megemlékezé­sül?” Nagy tervek szövődnek pár éve a jövendő városkapuk kialakítására. Eközben még napirendre sem került a tör­ténelmi városkapuk, helyé­nek megjelölése, melyre az idei év kínálja az' „évfordu­lót.” Most van ugyanis 250 éve annak, hogy a város sán­cait. árkait, kapuit utoljára kiigazították, megerősítették. Reményeim szerint a leg- újabbkori történelmi esemé­nyek megünnepléseire indí­tott viták sem vonják el a figyelmet városalapításunk jövő évi. 625. évfordulójáról. Iglói Gyula (Szabán Gabriella felvétele) Tulajdonképpen azt szeret­ném, ha ő ugyanúgy elvé­gezné a főiskolát, mint én,,' mert szereti a biológiát és a kémiát is. De látja, hogy milyen keményen meg kell dolgozni a pék kenyeréért is. — De ha jó anyagi alapo­kat teremt neki, akkor már csak irányító, szervezői mun­kát kell felvállalnia ... — Fejleszteni akkor js& kell. Ml is azt tesszük. Más­fél évvel ezelőtt mindössze egy dupla sütőteres gőzös kemencénk volt, ami újon-, nan 1 millió 300 ezer fo-. rintba került volna. Mi egy használtat vettünk mindösz-... sze 100 ezerért, amit édes-, apám újított fel. Nyáron pe­dig egy finompékárut kér szító új kemencét szereltünk fel. 9 HA LABORJA IS LENNE — További tervei? — Nyaralni nem voltunk, már öt éve. De megengedtem. magamnak azt a luxust, hogy egy hetet eltöltöttem' Düsseldorfban, az élelmi- szeripari világkiállításon. Csodás dolgokat láttam. Kí­nálták is a gépeket, tárgyal­tam is. de egyelőre megfi­zethetetlen. Ha viszont olyan kedvezményeket kapnék^ mint a kezdet kezdetén volt a bankhitel, akkor még be­lefognék egy szuperkisüzem építésébe, aminek laborató­riuma is van. Hogy miért fontos a labor? Mert nem érzék után, szemre, tapin­tásra hagyatkozik az ember, hanem műszerekre. Nem mindig a háziasszóny a hi­bás, ha nem sikerül jól a sütemény A liszt, s az élesz­tő is ludas lehet a dolog­ban. Krizsovenszky István au­gusztus 20-ára több. mint 50 mázsa kenyeret süt. Sok, ötkilós ünnepi kerek vekní^. Az új kenyér ünnepén az ő kenyerét szentelik meg a Mátyás templomi szentmi­sén. és ebből szelnek a csa- nyiki alkotmánvnapi ünnep­ségen is. Jó és szép kenve- rének hírét a borsodi nép-1 művészek juttatják el a fő-A városba. (oláh)! 4' Autóbuszok, más útvonalon * Egy jóformán ideális formakialaküású konstrukció, a: •új. Matra M 25 típusú francia modell. Ez év tavaszán mu­tatták be a 3,47 méter hosszú. 675 kg. súlyú gépkocsit, amely­nek mindössze 1764 köbcentiméteres, de 200 lóerős Renault motorja 650 méteren 250 kmfóra sebességre gyorsítja j. jár­művet. járat. Az Avasról lefelé Jővet a Népkert megálló helyett a Szig­ligeti tér és Szemere u. (OTP előtti) megállóban lehet le- él felszállni. Figyelem! a terelés időszaká­ban a fent említett autóbusz- járatokat a tapolcai elágazás irányába a Népkert megálló he­lyett előrébb — kb. 70 méterre — a múzeum előtti Ideiglenes megállóban lehet igénybe venni. Miskolci Közlekedési Vállalat pülőgépszámy alul lapos, fe­lül ívelt metszetére, ezért a karosszérián nagy sebesség­nél már felhajtóerő is kelet­kezik, ami rontja az útfek- vést, és akár fel is emelheti a járművet. A karosszéria­tervezők ezt a jelenséget úgy ellensúlyozzák, hogy olyan szerkezeti elemeket erősíte­nek a kocsiszekrényre, ame­lyek a légáramlás hatására ellenkező irányú erőket moz­gósítanak, és azok a kocsi- szekrényt az úttestre nyom­ják. A légellenállás csökkenté­sének előnyei egyébként csak számottevő sebességnél mu­tatkoznak meg, s akkor né­hány százalék erejéig befo­lyásolják az üzemanyag-fo­gyasztást. A jó úthálózattal, autópályákkal rendelkező országokban tehát nagyobb jelentősége van az optimá­lis légellenállással való ben­zinmegtakarításnak. O. E, Népkert, nagy árvíz, városkapuk Évfordulók, i Stop, egy percre! Az ideális autóforma

Next

/
Oldalképek
Tartalom