Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-15 / 189. szám
1 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Vásárcsarnok, tejüzem, élelmiszerboltok REGGELI HÍRLAP, 1929. AUGUSZTUS 8. A vásárcsarnok előtt a villamosmegállóval szemben egy piaci árus álldogál és monoton hangon ismétli: „Olcsó János, Olcsó János, Olcsó János!” De a kezében tartót: cipőzsinegköteg nem érdekel senkit és a vevőközönség közömbösen halad el mellette, éppen úgy, mint a szerencsét jövendölő asszony mellett, akinek fehér és zöld papagája a nagy munkahiány miatt, békésen szundikál a rúdon. A közönséget a vásárcsarnok belseje és a kirakodóvásár érdekli. Minden talpalatnyi helyen árulnak, s élénk alkudozás folyik az egyes „standok” előtt. Azaz helyesebben szólva alkudozásról szó sincs, mert hiszen a mostani hónapos vásáron „szöszért, babért” adnak mindent és úgyszólván ingyen dobálják a vevő után az árut. Az Olcsó János halvány prológusa annak az olcsósági hullámnak, amely a mostani vásár alatt a Búza téren dühöngött. Szinte kár, hogy lakbéres hónap volt ez az augusztus, különben a háziasszonyok nagyszerű bevásárlásokat végezhettek volna. így aztán csak a felhozatalról lehet elmondani, hogy rendkívül nagy volt, míg maga a vásár csak közepes maradt. Ez azonban nem akadályozta meg az oksóbbodási folyamatot. ÉSZAK-M AGYARORSZÁG, 1949. AUGUSZTUS VI. Hajnali három órát mutat az óra, és már szorgos munkások dolgoznak az Északmagyarországi Tejért N. V. miskolci telepén. Teherautók hozzák a telepre a vidéki tejgyűjtők által összegyűjtött tejmennyiséget és adják át az üzem dolgozóinak, hogy mire eljön a reggel — a pasztőrözési eljárás után — a tej az elárusító fiókoknál legyen és kielégíthessék a város dolgozóinak tejszükségletét A Tejért N. V. az utóbbi időben nagy változáson ment keresztül. Munkás-vezérigazgató vette át az irányítást, ennek eredményeként leváltották a megbízhatatlan alkalmazottakat, és ez magaval hozta a munkafegyelem megszilárdítását, a termelés emelkedését és a tej minőségi javulását. Ma már tudják az üzem dolgozói hogy a politikai nevelés egyik legfontosabb eszköze a termelés meny- nyiségi és minőségi fokozásának. Ennek bizonyítéka az is, hogy az üzem dolgozói szemináriumot szerveztek, ennek 30 szorgalmas tanuló hallgatója van. Átérezve a 3 éves terv sikeres befejezésének jelentőségét, a nehézipari dolgozók példájára most alakulnak a munkabrigádok, hogy meginduljon a nemes vetélkedés a jobb, több és olcsóbb termelésért. DÉLI HÍRLAP, 1910. AUGUSZTUS 1. Az elkövetkező hetekben több új üzlettel gyarapszik városunk élelmiszer-kereskedelmi hálózata. A Stadion étterem mellett az utolsó simításokat végzik az 550 négyzetméter alapterületű ABC-áruházon. Az áruház előreláthatólag augusztus végén, vagy legkésőbb szeptember elején nyílik; 1 millió 200 ezer forintos árukészlettel indul és a számítások szerint havonta másfél millió forint forgalmat bonyolít le. A hejőcsabai ABC-áruházban az építők ígérete szerint, november végén tartják meg a műszaki átadást, az üzlet megnyitását pedig a jövő év elejére tervezik. Ha a tervezettnél lassabban is, de épül a Szentpéteri ■ kapui régen várt kisáruház, a szuperett is. A Miskolei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 150 ezer forintos beruházással áia’akította a Tanácsház téri húselosztó üzletet és ide költöztették a mellette levő tej- és kenyérboltot.. A tej- és kenyérüzlet helyén édesség-, s kávészak üzletet nyitnak, amelyet a Délkerrel közösen látnak el áruval. A Déiker ígérete szerint, ebben a boltban egész évben kapható lesz a déligyümölcs és egyéb importált élelmiszer. A tej-, és kenyérboltot a jövő héten, az édességboltot októberben nyitják meg. Az egyetemen is dolgoznak Külföldi fhtalok építőtábora „Mintatelep,” vagy valami más? 1. klSE&FUltak a lakáspia Az elmúlt napokban ismét ülésezett az a két bizottság, amelyeket annak idején a széles körű nemtetszést kiváltó Sajó-parti alacsony komfortfokozatú telep koncepciójának felülvizsgálata végett hívott életre a városi tanács. Olyan dokumentumok kimunkálása és elfogadása szerepelt a bizottságok munkaprogramjában, amelyik távlatosan és több alternatívában tesz javaslatot a tanácsi testületnek arra vonatkozóan, milyen elvek szerint és mi épüljön a leszerepelt és csak a papíron létező „gettó” helyébe. A bizottság feladatának — úgy tűnik — egy, a korábbinál sokkal oldottabb és toleránsabb légkörű vita keretében meg is felelt. Tehát jóváhagyásra került egy olyan dokumentum, amely most már a konkrét programkészítés alapjául szolgálhat. A vita során azonban felmerült néhány, a tárgyalt témát messze meghaladó probléma, amelyre mindenképpen ki kell térni, és már messze túlmutat egy ilyen ad hoc bizottság illetékességi körén. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel kapcsolatot tartó, a baráti országokban levő felsőoktatási intézményekből újabb diákcsoportok érkeztek a miskolci építőtáborba. Az évek óta kialakult szokásnak és hagvománynak megfelelően az idén is megszervezték ezt a nyári munka- és ismerkedési lehetőséget. A Miskolci’ Egyetemisták Szövetsége által patronált tábor már a második csoportot fogadja: a Szovjetunióból. az NDK-ból és Bulgáriából mintegy 50 fiatal érkezett és állt munkába. Három hetet töltenek a miskolci építőtáborban, a városban épülő létesítményeknél, és az egyetemen folyó felújítási munkákban segédkeznek. A külföldi és főként a fiatal kíváncsi. Megmutatják a vendégeknek Észak-Magyar- országot. a fővárost, és a Dunántúlt is. de nincs hiány szórakozásban sem. A külföldiek után augusztus végén érkeznek az építőtáborba azok a hazai hallgatók. akik szeptember elsejétől elsőévesek. Ily módon kötetlen formában ismerkednek az egyetemmel, az itteni közösségi élettel, egymással, a várossal. A nyári cseretáborok egyébként hasznosak a miskolci egyetemistáknak is. Az idei nyáron mintegy hetvenen utazhattak a Szovjetunióba. az NDK-ba, hogy hasonló nyári fnunka (nyugodtan nevezhetiük szórakozásnak is) keretében pihenjenek, nyaraljanak, és ismerkedjenek olyan városokkal, ahová különben ki, tudja, mikor jutnának el. Gyalogösvény helyett s íj utak ■ Hollóháza és Kéked között a befejező munkálatokat végzi a Miskolci Közúti Építő Vállalat megyénk új közforgalmi útján. A hajdani erdőkön át vezető hegyi gyalogösvény helyett épült meg az a két forgalmisávos, mintegy öt és fél kilométeres közút, amely az isten háta mögötti zempléni településeket is közelebb hozza. Pontosabban megkönnyíti az odaju- tást, mert Hollóházára is, Kékedre is eltaláltunk. A jelek szerint ennek a hónapnak a végén adják át a tanácsi és intézményi ösz- szefogással mintegy 57 millió forintos költséggel épült utat. amelynek elsősorban a Sátoraljaújhelyből induló autósok örülnek; a Hemád völgyén keresztül érhetik el a főközlekedési útvonalakat. A Kesznyéten és Lenin- város közötti új közút szintén a Miskolci Közúti Igazgatóság beruházásaként épül majd meg, a két térség közötti távolságot 16 kilométerrel rövidíti majd meg. Az országos pályázaton szerzett összeget a térségben lévő tanácsok és intézmények egészítették ki, felismerve, hogy a kézben lévő pénzt mindenekelőtt utakra érdemes fordítani. Az összekötőút kivitelezésére a verseny- tárgyalást kiírták, a tervek •szerint szeptemberben elbírálják. A kivitelezés előkészítése megkezdődött az idén, az átadást pedig 1991- re tervezik. A vita talán legmegrendí- tőbb tanulsága az volt — legalábbis a számomra —, hogy a jelenlegi lakásrendszer egész egyszerűen ellehetetlenült. és olyanná vált, amelyben a szociális szempontok szinte egyáltalán nem jutnak érvényre, és amely- lyel a nagyvárosok társadalmi problémái alig-alig kezelhetők. + KÉPTELENEK MEGFIZETNI Á mai lakásrendszer legfontosabb alapkonfliktusának a csak bérből és fizetésből élők jövedelme és a lakásárak közötti olló kinyílása tekinthető. Magyarán, a bérekhez képest a lakásárak, minden támogatás ellenére, egyre magasabbak lesznek, egyre inkább elszakadnak a tömegek fizetőképességétől. Ennek egyik nagyon súlyos következménye az, amit esélydifferenciálódásnak nevezünk a lakáshoz jutásban. A megváltozott támogatási rendszerben az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok jelentős része két szék között a pad alá került. A közvetlen állami szubvenciókból az állami lakásépítés csökkenése miatt maradtak ki. a közvetett támogatásoktól meg azért estek el. mert a piaci lakásépítési, lakásvásárlási lehetőségek még ezekkel a támogatásokkal is megfizethetetlenül drágának bizonyultak számukra. Ilyenformán az alacsony jövedelmű rétegeknek egyetlen lakáshoz jutási lehetőségként á saját munkaerős építkezés maradt, amennyiben persze egyáltalán képesek telekhez jutni. Tekintettel azonban arra, hogy az ő bérükben sincs benne a lakás ára. joggal várják az állami szubvenciók jelentős növelését De ma már ott tartunk, hogy ehhez a lakossági igényhez egyre többen csatlakoznak a relatíve jobban élő. magasabb jövedelmű társadalmi rétegek is. amelyek a lakásárak növekedése és az ettől jócskán elmaradó jövedelemnövekedés következményeként egyre nagyobb hányadban rekesztődnek ki a piaci lakásformákért főivé küzdelemből. Az állami támogatások bővítésére és Ich terjesztésére irányuló lakossági kereslet tehát több forrásból és nagyon gyorsan növekszik. Ez a folyamat vezetett azután a költségvetés ismert gondjaihoz, másrészt számos társadalmi csoportnak a lakáspiacról történő kiszorulásához. + nem A SZABÁLYOZÁSON MŰLIK A jelenlegi helyzetben a lakáspolitikával szemben támasztott követelmények tehát jelentősen módosultak. Mostanában a legfontosabb kritériumokat az előzőekben felsorolt problémák alapjait szokták megfogalmazni az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek. Azt mondják, a szabályozásnak arra keil törekedni, hogy az adott lehetőségek között visszaszorítsa ezeket a fentiekben vázlatosan érintett negatív folyamatokat, mindenekelőtt a bérek és a lakásárak egymástól való viharos távolodását. De világosan látni kell, hogy a jelenlegi gondok csak részben függnek ossz? a lakásrendszerrel, alapvető jelentőségük a gazdaság mű- j ködöséből fakadó következményekben van. Közbevető- leg jegyezzük meg. hogy az 1983-as lakásrendelet, amelyik alapjában módosította a finanszírozási rendszert, nem volt képes gátat vetni ezeknek a negatív tendenciák-, nak. sőt azok felgyorsulását ' okozta. Megítélésünk szerint csak távlatilag, a gazdasági rendszer átalakítása, az első gaz-, daság dinamizálása, a lakás- 1 kiadásoknak a munkabérekbe való beépítése után van lehetőség arra. hogy egy átfogó. piaci elveken alapuló és egyúttal szociálpolitikai biztosítékokkal is ellátott lakáspolitika valósuljon meg. Noha egy ilyen lakáspolitika bevezetése már ma is kívánatos volna, gazdasági feltételek hiányában ennek szorgalmazása veszélyes illúziókat kelthet. Annak illúzióját. hogy a lakásprobléma megoldása egy jobb lakáspolitikai szabályozáson, nem pedig a gazdaság radikális átalakításán, a társadalmi-politikai rendszer reformján és a családok erőfeszítéseinek maximalizálásán múlik. (Folytatjuk) Tóth Pál Idegen nyelvi óvoda Az Avasi Információs Iroda angol és német nyelvi óvodát hirdet. Hetente kétszer lesznek a foglalkozások, amelyekre augusztus 28-ig lehet jelentkezni az irodában (Elek Tamás utca 15.).’ A három hónapos nyelvi óvoda szeptember elején indul. Érdeklődni a 62-947-e* - telefanszámon lehet. Szuvenír lesz a jsigpylőí A Mertcontrol Minőségellenőrző Rt., a Magyar Néphadsereg Elektrotechnikai Javító Üzeme és a bécsi The Trend Connection ötmillió schillinges alaptőkével Trendcontrol Kft. néven vegyes vállalatot hozott létre, amely a magyar műszaki határzár eredeti, hitelesített darabjaiból emléktárgyakat készít és forgalmaz. A budapesti központú kft. a 260 kilométeres jelzőrendszerből 50 kilométernyit kapott meg a Magyar Néphadseregtől erre a célra. Az emléktárgyakat Nyírteleken gyártják a kerítés szénacélelemeiből. Az eredetiségét igazoló tanúbizonyítvánnyal ellátott rózsákat, illetve díszdobozos drótdarabokat bemutatják a New York-i Gift Faire-en, a világ egyik legnagyobb ajándékvásárán is. A kft. azt tervezi, hogy október 1-ig mintegy félmillió „szabadságrózsával”, és más emléktárggyal jelentkezik az amerikai piacon.