Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-02 / 178. szám

A DH várospolitikai fóruma A levéltár-igazgató az utcanevekről A porladó ősök # ntm lilíakozhatnak... Városház tér helyett Tanácshá^ tér? f; 1 I J Nemrég Budapesten egy­szerűen átragasztották a Münnich Ferenc utca nevét Nádor utcára, mintegy vissza­adva a régi elnevezést. A spontán akció jócskán meg­keverte az állóvizet, sokan nyilvánítanak véleményt, a lépést helyeselve, vagy el­ítélve. De nem valószínű, hogy az utcaelnevezések rendjén megreformálásában az átragaszgatás lenne a járható út. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy hazánkból va­lóban jogállam legyen, ak­kor előbb ebben az ügyben is meg kell alkotni a tör­vényesség új kereteit. Ehhez pedig nem árt kikérni a szakértők véleményét. A Megyei Levéltár igaz­gatója a július 26-án meg­jelent cikkünkhöz kíván az alábbiakban hozzáfűzni né­hány érdekes megállapítást. • NEM KELL SZÉGYENKEZNÜNK Ki adja az utcák nevét? — tette fel a kérdést július 26-án a Déli Hírlap cikk­írója. Meg is adja. a választ: • tanács végrehajtó bizott­sága — s arra is utal, hogy a mechanizmus a közeljövő­ben várhatóan változni fog. íPcttebetnénk azonban egy másik kérdést ist ki védi az utcák nevét? Mert korunk­ban bizony sok egyéb mel­lett a neveket is védeni kell. S ha erre is gondoltak volna, akkor nem kerül sor a fővá­rosban az ominózus utcanév­átragasztásra. Ha Miskolc belvárosának utcaneveit szerte-számba vesszük, akkor jólesően álla­píthatjuk meg, hogy egészé­ben nem kell szégyenkez­nünk: hiszen a legkorábbi „ telekkönyv’ az úgynevezett Kötel-könvv 1702-ben emlí­tett utcanevei közül máig él a Hunyad utca (igaz, Hunya­dira torzultan), a Papszer, a Toronyalja utca; csak a Med- gyesalja utca neve változott Bacsó Bélára. Olyan nevek, mint a Búza-vásártér (Búza tér néven), a Szeles utca a Vászonfehérítő, a Füzes, a Salétrom, a Kalló, a Hutás utca csakúgy megmaradtak, mint a négy égtáj felé kive­zető nagy utak; a Csabai kapu. a Zsolcai kapu. a Győri kapu és a Szentpéteri kapu. A múlt századi utca­nevek közül a belvárosban csaknem valamennyi él: a fűút, a Széchenyi utca, an­nak elágazásai (Kazinczy és Szemere utca. Kossuth. Rá­kóczi utca. megvan a Jókai, a Fazekas utca, a Régi posta utca. a Tárkányi utca. a Vörösmarty utca. a Bocskai, a Kont utca. a Martinovics utca. a kuruc vezérekről el­nevezett utcák, a költők utcái közül Arany János. Day ka Gábor, Lévav József utcája és ígv tovább. Ezek a régi utcanevek adnak jel­leget. hangulatot a városnak. • A LOKÁLPATRIÓTA SZEMÉVEL A történész és a higgadt lokálpatrióta szemével néz­ve, felülemelkedve a min­denkori napi politika és pártérdekeken, bízvást ki­mondhatjuk, hogy az 1910- es évekig alkotott belvárosi Utcanevek megváltoztatása sem Miskolcon, sem más te­lepülésen általában nem in­dokolt. Az új városrészekbe is érdemes lehetőleg átmen­teni — legalább részben — a terület dűlőneveit, s azzal is sajátos hangulatot kaphat egy városrész, ha az utca- elnevezései nem ötletszerű- ek. hanem gondolati egységet képeznek (pl. virágnevek, költők neve. városok neve. szabadsághősök neve stb.) Debrecen és Szeged már adott ki a város utcaneveit magyarázó kislexikont, s jó lenne ilyen Miskolcon is, egy nagyobb szabású névrevízió után. Mert a jó példák mel­lett azért elgondolkodtató változtatások is akadnak: miért volt fontos a Werbőczi utcát Dózsa Györgyre keresz­telni? Vagy Soltész, Nagy Kálmán helyett Kun Béla utat kreálni? Az Urak utcája név patináját kár volt Petőfi Sándorra cserélni, hiszen a költőnek eredetileg máshol volt utcája. A Városház tér­ből miért lett Tanácsház tér? Miért sikkadt el egy hajda­ni városrész neve, a Mind­szenti utca? A Temetőalja utca és a Tetemvár tér han­gulata :is sajátos, politikai szempont aligha indokolta eltörlésüket, akárcsak a Gyöngyvirág utca, a Serház utca. a Medgyesaija trtea ne­vének megváltoztatását. Szent István is útban volt, Nagy- váthy János neve jobban csengett. . . Kun József ut­cáját Szabó Lajos kapta. De hosszan sorolhatnánk... © MEG KELL KÉRDEZNI! Az utcanevek és -változ­tatások legnagyobb gyűjte­ményét — természetszerűleg — a levéltár őrzi. Szakem­bereit mégis ritkán kérde­zik meg, s ha igen, akkor is többnyire pusztába kiáltott szó a szakvéleményük. A régi fóliánsok, a porladó ősök nem tunak tiltakoz­ni. .. Amikor sok olyan em­berről nevezünk el utcát, akiknek a városhoz semmi köze, akkor nem árt arra is gondolni, kitől várjuk a mi nagyjaink megbecsülését? Hol nevezzenek el utcát ró- lük, ha nem itt? Ki őrzi meg a dűlőneveket? S nem elég a név, magyarázó táb­la is kell, mert a mai em­ber számára a többszáz éves fogalmak már nem magától értetődőek. s az ..értelmetlen” név fennmaradása pusztán egy-egy táblán még nem a múlt ápolása. _. De. Csati» Csaíba Egy régi történet, mai tanulságokkal Szobor, hegedűszóból Petőfi mostanában sláger­téma lett, hiszen a szenzá­ciós hír, miszerint megta­lálták a költő sírját Szibé­riában, bejárta az egész saj­tót. A dolgok véletlen egy­beesése, hogy Petőfiről mos­tanában Miskolcon is sok szó esik, ugyanis társadalmi ösz- szefogással át akajrják építeni a Petőfi teret, hogy legyen hol megünnepelni március 15-ét. A tervekről már több­ször beszámoltunk, most pe­dig Iglói Gyula küldött egy levelet, amelyben arról ír, hogyan segítette a világhí­rű miskolci hegedűművész, Reményi Ede, egy közada­kozásból létrehozandó Pető- fi-szobor ügyét... Morvái úr, nyilatkozata szerint, arra is áldoz vagyo­nából, hogy Kiskőrösön és Barguzinban két egyforma Petőfi-szobrot emeljenek. Július utolsó vasárnapján Ró,day Mihály újabb részle­tet mutatott be az 1848 49- es emlékhelyről készített filmjéből. Mint láthattuk, az emlékművek áliítói között nemcsak családok, hanem közösségek, egyletek is vol­tak. A műit század ötvenes éveiben kezdődött el az or­szágos adakozás Petőfi-em- lék létesítésére. Városunk szülötte, Reményi Ede, Gör­gey törzskarámalk tagja, he­gedűművész, amikor Ferenc Józseftől kapott amnesztiá­val 1860-ban hazatért, ennek a közadakozásnak az élére állt. A kiegyezés évében a hangversenyeiből és a gyűj­tőíveken már 15 ezer forint gyűlt össze. Á szoborbizott­ság szakértői véleménye sze- iwrrt, melynek ő »oft az et­A belvárosban Hol lesz felújítás jövőre? Sokan élnek ma bizonyta­lanságban a belvárosban: nem tudják, vajon milyen hamar fogják felújítani a lakóházukat, ugyanis van épület, ahol évről-évre ha­lasztódik a munka. Nemrég eldöntötték, mely házak azok. ahol. bizonyosan el­kezdődik a felújítás 1990- bcn. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága által jóváha­gyott lista a teljes felújítá­sokat tartalmazza — tehát azokat a munkákat, amelyek többnyire azzal járnak, hogy ki kell költöztetni a lakó­kat. A listán szerepelnek a Széchenyi út 84.. 86.. 88. és 76. számú házak is. Ez azért lényeges, ugyanis e négy ház ügyében külön is megerősí­tette a testület, hogy itt folytatódjon a Tulipán­tömbbel megkezdődött bel­városi rehabilitáció. A listán olvashatjuk még a Rákóczi u. 4. és 14. számot, a Horváth Lajos u. 20.. a József Attila u. 15., a Mada­rász Viktor u. 19. és 21., va­lamint a Kazinczy u. 28. szá­mokat. Az előzőekben felsorolta­kon túl a Széchenyi út 22., 24.. 26. számú épületek fel­újítását is előkészítik. Erre azért van szükség, mert ezeket a házakat érinti az Aranycsillag kereskedőház kialakításának programja. Olyan döntés született, hogy ha 1990. június 30-ig nem sikerül dűlőre vinni a ke­reskedőház létrehozását, ak­kor a jelenlegi funkciónak megfelelően — étterem, szál­loda és a néhány lakás — újítják fel a házakat. A városi tanács kötele­zettséget vállalt arra, hogy mindezekről —i közvetlenül is tájékoztat­ja a lakosságot, mégpedig ez év szeptember 31-ig. Reméljük, hdgy így min­denki pontosan értesülhet arról, mire számíthat lakó­házát illetően a közeljövő­ben. (kiss) Ilii ill'll if. Egy szép részlet a megújuló miskolci belvárosból ^ Városunk Petófi-szobra nőké, a szobor költségei el­érik a 30 e/.er forintot. Vé­gül is a szoboralapra 67 ezer forint gyűlt össze. A szobor mintáját Izsó Miklós készí­tette el, akinek halála után a végleges szoboralakot Hu­szár Adolf szobrászművész alkotta meg. A pesti szob­rot 1882-ben országos ün­nepség keretében leplezték le. A szoborbizottság elnöké­nek, Reményinek, a Chica­góba címzett levelet nem tudták kézbesíteni, így ezen ő nem lehetett jelen. A szo- borielepleaést követő esté­lyen Jókai köszöntötte az 1876-tó* teüifiö&dön koncerte­ző művészt. Szavai szerint: „a Petőfi-szobor a legdrá­gább emlék a kerekföldön,, mert ez a legcsengőbb érc­ből van öntve: csupa hege­dűszóból készült” ... Reményi, aki 1828-ban vá­rosunkban látta meg a nap­világot, fényes pályát tett meg hegedűjével. Európa, Amerika hangversenytermei­nek közönsége tapsolt játé­kának. Miskolcon 1862 de­cemberében adott, koncertet. Egyiptomban járva egy ki­sebb társasággal a Kheopsz­piramis tetejére Is felment és „hangversenyt” adott. A különös esemény, Klapka, tá­bornok jelenlétében, 1873. január 2-án volt, amikor a piramis tetején nemcsak Chopin -m ű veiket szólaltatta meg hegedűjén, hanem a Szózatot és a Himnuszt is. A sokat vándorló, nyugta­lan muzsikus kezéből San Franciscóban 1898. május 15-én hullott ki a hegedű, hangwársenyezés közben. New York-i temetésén öt cigányzenekar játszott, nó­táik sorát az elhunyt aver— zeményeivsl kezdték: HuH a fának a levefte, Repülj fecs­kém, Isten hozzád édes. Is­ten hozzád kedves, visznek engem a sírba . .. Reménykedem abban, hogy összefogással teret nyerünk a mai Petőfi tér kibővítésével, átrendezésével. Meg abban is, hogy a szabadságharc tá­bori hegedűsének a Zenepa­lotában levő emléktáblájánál is megjelennek majd a ta­vaszi virágcsokrok, ha már sírjához március 15-én nem juthat el a szülőváros tisz­telete. Iglói Gyula Diósgyőri meditációk (20.$ Üpl azly hs'yén A koronauradalomnak 17T5-ben 26 épülete volt Diósgyőrben. A leltárba vé­tel alkalmával a legfonto­sabb tíz háznak az alapraj­zát is elkészítették. Ezek egyike a mai Blaha Lujza utca 20. számú ház. Ezen az alaprajz mellett látható a Szinva és a patakot megosz­tó gát, valamint a gvalogát- ke’ő híd. Ez utóbbiak helyét 1951 után parkosították. Az ispáni házat 1763—64- ben 244 méter hosszú és 96 méter széles üres telekre építették a huszárvár bon­tási köveiből: benne hat he­lyiség volt. Ez volt az ura­dalmi ispánok szolgálati la­kása. Maga az isnán az ura­dalom részéről közvetlen fe­lettese volt a mezőváros ve­zetőségének. ő elnökölt a bíróválasztás alkalmával, és ő jelölte azt a négv személyt, akik közül titkosan, szava­zati többséggel a főbírót vá­lasztották. Figyelemmel kí­sérte Diósgyőr gazdálkodá­sát, és jelen Volt a szőlőte­rületek osztályozásánál. In­tézkedését parancsként fo­gadták. Az uradalomnak Diós­győrben külön hasznot hozó gazdasági egysége volt az uradalmi major. Felügyele­tét, irányítását szintén az is­pán látta el. A mai Ady Endre Művelődési Ház he­lyén, környékén, a „páston” — majorpást — állt a ma­joros háza és két istálló. Áz egyikben 32 igavonó állatot, a másikban pedig 25. lovat tartottak 1775-ben. A régi major helyén volt még a ju­hász háza es a juhnodály. Az uradalmi birtok része volt a kőkertesi, a lyukó- völgyi, a csűröskerti és a Varga hegyoldal alatti szán­tóföld, továbbá a rétek, a kaszálók a Lyukóban. a Máté-kútnál, a Petőréten, Erényében és a Szentiéleken. Az uradalmi haltartó pedig a mai Blaha Luiza utcai 19—21. számú házak helvér» volt, a Szinva-gát közelében- Balázs József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom