Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-08 / 183. szám

Pusztítják az elemek, karcolják a lakók Tetőjavítás, vég nélkül A lapos tetők javításával foglalkozóknak aligha kell a munkanélküliségtől tarta­niuk. Ez a munka — leg­alábbis úgy tűnik — amíg világ a vilár mindig ele­gendő feladatot ad majd a szakembereknek. A MIK ez­zel foglalkozó dolgozói is munkával töltik a nyarat, hiszen meglehetősen sok a tennivalójuk a vakációra egyébként leginkább alkal­mas. meleg hónapokban. A lapos tetők megsérült szigetelésének kijavításával jelenleg hatan foglalkoznak a cégnél, és csak igen in­dokolt esetben engedik el őket szabadságra — hallot­tuk Oros2 Józseftől, a Mis­kolci Ingatlankezelő Válla­lat hibaelhárítási üzemének megbízott vezetőjétől Kérdésünkre válaszolva arról is beszámolt, hogy igyekeznek a legjobban ki­használni a mostani heteket, hiszen — mint az köztu­dott — a szigetelés hibáit csak száraz időben tudják javítani. Nem panaszkod­hatnak. hogy nincs mit csi­nálniuk. hiszen óvatos becs­lések szerint is legalább 8—10 ezer négy- négyzetméternyi a javítás­ra váró felület a miskolci tanácsi lakások tetején. Hogy pontosan mennyi, azt nehéz volna megállapítani, mert a lakások beázásáról tudósító bejelentések után mindig a helyszínen kell 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról triók, irtuk Közbiztonság, egészségügy REGGELI HÍRLAP, 1929. AUGUSZTUS 1L A havonkint elkészülő bűnügyi statisztika azt mu­tatja, hogy Miskolcon kevés a bűnözés, és a közbiz­tonsági állapotok egyre szilárdabbak. Talán ez a kö­rülmény a magyarázata annak, hogy a külvárosban hatalmas területek vannak még mindig rendőr nél­kül. Ezeken a sötét helyeken való közlekedés nem túlságosan barátságos, de egyenesen félős és amellett azt a veszedelmet hozza magával, hogy a betörők és a bűnözők szabadon garázdálkodhatnak. Miskolcon ez idő szerint 130-as rendőrlegénységi létszámmal tartják fenn a rendet. A rendőrség, amely.* széles körű. preventív szolgálatokkal tette lehetővé a közbiztonság megszilárdítását, állandó aggodalomban van a külvárosok elhanyagoltsága miatt. Amíg a mos­tani rendőrlegénységi létszám marad, eladdig ezen a helyzeten változtatni nem lehet, a mostani létszám nem teszi lehetővé az őrszemek felemelését éppen úgy. mint ahogy arra sem gondolhat a rendőrség, hogy a fontos közlekedési pontokra közlekedési rendőrt állít­son. Miskolc városa hatalmas hozzájárulást Tizet a rend­őrség fenntartásához. Az államnak ettől függetlenül is kötelessége volna, hogy megfelelő kiépített szervekkel gondoskodjék a közbiztonságról, de a hozzájárulás után meg kétszeresen kötelessége a városok lakossá­gát vagyonbiztonság szempontjából megvédeni. Emel­jék fel a rendőrlegénység létszámát olyan színvonal­ra, hogy a kapitányság vezetője megfelelő szétosztás­sal, új őrszemek felállításával vethessen véget annak a helyzetnek, hogy hatalmas területek rendőr nélkül legyenek. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. AUGUSZTUS 25. Szeptember 1-én nőgyógyász szakorvosok vezetésé­vel Miskolc területén öt rákszűrő állomást állítanak fel, ezeken teljesen díjmentesen, szakszerűen megvizs­gálják a jelentkező. 35 évnél idősebb nőket, hogy nem találják-e náluk rákos megbetegedés nyomát. Az or­vostudomány legújabb állítása szerint ugyanis a fé­lelmetes betegség, a rák. gyógyítható abban az eset­ben, ha a beteg kellő időben, a betegség korai stá­diumában kerül gyógykezelés alá. A rákszurő vizs­gálatokat megelőzően a Magyar Vöröskereszt Borsod- vármegyei Titkársága Miskolcon, a Széchenyi utca 31. szám alatt levő előadóteremben szeptember 1-ig min­dennap este 7 órától 8 óráig vetítettképes előadásokat tart. A tisztifőorvosi hivatal ezúton hívja fel Miskolc lakosainak figyelmét a rendkívül érdekes és fontos előadásokra, hogy azokon minél nagyobb számban jelenjenek meg. DÉLI HÍRLAP, 1970. AUGUSZTUS 3. Az I. kerületi tanács egészségügyi csoportja rend­szeresen ellenőrzi a munkásszállókat is, s erről Be­számol a végrehajtó bizottságnak. Egy évvel ezelőtt 26 munkásszálló volt a kerületben, s amint megálla­pították: ezek közül hét felelt meg az egészségügyi kö­vetelményeknek. „A több: zsúfolt, elavult. Kevés ben­nük a zuhanyozó, a mosdó. Az ágyak szorosan egy­más mellett állnak, legtöbb helyen emeletesek (pe­dig ezt tiltja a Köjál). A szobák nagy része köves. Az étkezesek lebonyolítására nincs külön helyiség.” Tör­tént-e változás tavaly óta? A legrosszabb három munkásszálló megszűnt. Je­lenleg öt kifogástalan és nyolc elfogadható munkás- szállónk van — mondja dr. Homyák Éva, a kerület közegészségügyi és járványügyi felügyelője, s a töb­biről a következő kifogásokat sorolja: Legnagyobb gond továbbra is a zsúfoltság. Megért­jük, hogy ezen nehéz változtatni, de azt már nem, hogy az ágyneműket nem cserélik elég gyakran, és a napi takarítást, vagy a havi nagytakarítást felüle­tesen végzik. felmérniük, hogy mekkora területen is kell majd az új bitumencsíkokat felragaszta­niuk. A legkisebb sérült fe­lület rendszerint 4—5 négy­zetméter, de akad olyan hely is. ahol a tető teljes szigetelését újabbra kell cse­rélniük. A munkájukat —, amelyhez alvállalkozók se­gítségét is igénybe veszik — rangsor alapján végzik. a legsürgetőbb esetekre kerítenek le először sort. De bármennyire iparkod­nak is, a megbízott üzemvezető sze­rint őszig a' javításnak leg­feljebb csak a kétharmadá­val végezhetnek, s azzal is csak akkor, ha nem szól közbe az időjárás. Az időjárás egyébként a tetőjavítók ősi ellensége. A szakemberek még most is borzongással emlegetik pél­dául a tavaly augusztusi nagy vihart, ami hihetetle­nül sok munkát adott ne­kik, hiszen meglehetősen nagy kárt tett a miskolci lapos tetőkben. De nemcsak a tomboló elemekkel gyűlik még olykor-olykor a MIK- esek baja. Egynémely bér­lőről sincsenek túl jó véle­ménnyel. Néhány lakó ugyanis a tetőre pakolja ki a ház­tartásban feleslegessé vált berendezéseket. Ezek pedig rakodás közben összekar­colják a szigetelést. Mindez csak akkor derül ki, amikor el­ered az eső, s a tető alatt élők lakásában csöpögni kezd a mennyezet... így azután érthető, hogy miért jelent végeláthatatlan mun­kát már évek óta a cégnél a javítás — mondotta a megbízott üzemvezető. B. A. ^ Szerencsés, aki szezonban pihenhet Iroda a vendégek szolgálatában Üdülőjegyek számitógépen A megmaradt beutalókat eladják n Az Idén mintegy 300 ez­ren veszik igénybe a szak- szervezetek kedvezményes üdülési szolgáltatásait. Azok­nak a beutalóknak a sorsa viszont sokáig foglalkoztatta a tagságot, amelyeknek nem akadt időben gazdája, mert Aruházat, iskolát is tervez a Agrober Megélnek a faliak bizalmából Manapság a legtöbb ter­vező vállalat keresi a meg­rendelőket. Mióta kevesebb a beruházás, kevesebb a ter­vezési feladat is. Az Agro­ber miskolci Irodájának is több munkája volt akkori­ban, amikor a mezőgazdasá­gi üzemeknek jutott a fej­lesztésekre, beruházásokra. Miből él meg a mai körül­mények között az Agrober? — kérdeztük Csörgő Gábor főmérnöktől. 1— Huszonkét év alatt so­kat változott a feladatunk mondta — hisz’ valamikor még Mezőber néven kezd­tünk dolgozni. Azóta egyre kevesebb a pénze a mező- gazdasági üzemeknek, s az állami támogatás megszűné­se óta kevés szövetkezetnek telik beruházásra. A térségi fejlesztési programban egy meghatározott összeg elnye­résére lehetett pályázni, s ez elsősorban állattartó telepek férőhelybővítéséhez nyújt támogatást. Ilyen munkákat most többek között Borsod- szirákon végzünk. A tisza- ktszi termelőszövetkezet megbízásából pedig a tehe­nészeti telep rekonstrukciós munkáin dolgozunk. Gele- jen például egy olyan élel­miszer-feldolgozót építünk, amely exportálható termé­keket — kaskavár sajtot — gyárt majd. Miután évekkel ezélőtt az élelmiszerüzemek tervezői is hozzánk kerül­tek, jól képzett szakembe­rekre bízhatjuk ezt a fel­adatot — Csakhogy éppen ezek­ből a megrendelésekből kapnak keveset mostaná­ban. — Ezért vagyunk ma már inkább általános tervező vállalat, s megélhetésünk forrása már nemcsak a me­zőgazdaság. Jól jón ilyenkor a vidéki kapcsolat, hisz a legtöbb megrendelést a köz­ségi tanácsoktól , kapjuk. Több helyütt terveztünk ál­talános iskolát, s miután ez­zel elégedettek voltak, a szomszéd településnek is ja­vasolták, hogy nálunk ter­veztessenek. Aki dolgozóink közül megrendelést tud sze­rezni. annak pénzjutalmat adunk, s ugyanezt tesszük, ha nem a saját munkatár­sunk hozza a munkát. Tíz tervezőnkkel évi 38 millió forint bevételt értünk el ed­dig, s az idén is hasonló be­vételre számítunk. — Az általános tervezé­si feladatokra viszont van elegendő tervező vállalat. Hogy tud versenyben ma­radni az Agrober? — Nem ígérünk alá má­soknak, de nem is dolgo­zunk drágán. Mi a tervezési díjat a beruházás 2—3 szá­zalékában állapítjuk • meg. Azzal akarunk versenyben maradni, hogy a tervezés után elvállaljuk a fővállal­kozó szerepét, s végigkísér­jük a kivitelezési munkála­tokat. Ezért tudunk olyan beruházást átadni, amivel elégedettek megrendelőink. Persze a jövőben az áruház­építés mellett — az Agro­ber tervezte a Bükk áruhá­zát is — számítunk a mező- gazdaság fejlesztési munkái­ra. A Mezőgazdasági Mi­nisztériumban ugyanis most égy új ártámogatási rend­szert dolgoznak ki, ami le­hetővé teszi a 20—50 száza­lékos támogatást is. Ez első­sorban állattartó telepek, ha­lastavak és zöldség-gyü­mölcsfeldolgozó üzemek épí­tésére vonatkozik majd ez és azt jelenti, hogy újra lesz majd dolguk a mezőgazda- sági tervezőknek is. (vadas) sokan nem szerezhettek a lehetőségről tudomást. Az ilyen beutalókat úgyneve­zett forgalmi • áron értéke­sítik, a bevétel a kedvez­ményes beutalás támogatá­sát egészíti ki, némileg el­lensúlyozza az állami hoz­zájárulás reálértékének 1980 óta tartó csökkenését. Hogy ily módon minél több beutaló kerüljön for­galomba, augusztus 21-től a SZOT üdülési főigazgatósá­gán megkezdi munkáját az Üdülővendég-szolgálati Iro­da, amely a szakszervezeti központok által újrafelosz­tásra felajánlott kedvezmé­nyes belföldi és külföldi SZOT-beutalók elhelyezésé­vel értékesítésével foglalko­zik. Az utóbbi két és fél esztendőben az újrafelosz­tásra felajánlott jegyek lis­táját a Népszavában heten­ként kétszer tették közzé, és esetenként ugyanit jelentet­ték meg a forgalmiáras he­lyek tételes jegyzékét is. A szakszervezetek lapjában to­vábbra is rendszeresen köz­ük majd ezeket a szolgál­tatásokat, szükségesnek tart­ják a már említett iroda lét­rehozását is, mert az őszi hónapokra várhatóan na­gyobb jegymennyiséget aján­lanak fel újraelosztásra a szakszervezetek szakmai központjai. Az Üdülőven­dég-szolgálati Iroda hétfőtől péntekig naponta 9—15.30 óra között hívható a SZOT központi telefonszámán: 532- 900, 172-eg és 364-es mellék. Természetesen nemcsak tele­fonon adnak tájékoztatást, hanem személyesen is a megjelölt időpontban. • KEDVEZMÉNY KIS­NYUGDÍJASOKNAK Az eddigi tapasztalatok szerint főleg az üdylési utó­szezonban maradnak asztal­fiókban a beutalójegyek. Nemcsak a II. és III. kate­góriás, komfort nélküli üdü­lők nem keresettek, de sok­szor első osztályú — össz­komfortos ellátást kínáló — helyekre sem mennek. Az Iroda működésével tehát azt szeretnék elérni, hogv egyet­len kedvezményes SZOT-be- utaló se maradjon kihasz­nálatlanul. Természetesen ilyennel nem tudnak szol­gálni a karácsonyi és a szil­veszteri turnusokban. A kedvezményes beutalók igénybevételénél alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok tében még a szakszervezett tagsághoz sém ragaszkodnak,',, A szakszervezetek által szer­vezett külföldi beutalója-' gyekkel többnyire a szocia-' lista országokban lehet ked­vező árom pihenni. Nézzünk néhány példát, hogy a mostani utószezon- . ban, amely szeptember l-’fiJf december 31-i tart, napon-' 5; ta hogyan alakúlriák a ked­vezményes-, térítési . díjak. az. üdülők osztályba sorolása- j tói függően. Gyógy-, vagy magaslati üdülő felnőttek- nek, I/A kategóriában 130, I. osztályon HO, II. osztá- ‘ lyon 90, harmadosztályon pedig napi 70 forint. A Ba­latonon vagy a Dunakanyar- ,, ban az I/A 100, az I. osztá- •! lvú 90, a II. 70, a III. ősz- I tályú pedig 60 forintba ke- j rül. A gyermekek térítési ‘ díja 2—20 év között, kate­góriától függetlenül, napi 70 forint. SZABAD HELYEK - NAPRAKÉSZEN Ha így sem talál gazdára j az üdülőjegy, forgalmi áron 1 értékesítik, amelyek termé- szelesen nem lehetnek ked- í vezményesek, de jóval ol- j csóbbak. mint a kereskedel- mi vendéglátás díjai. Ugyan­is egy személy a SZOT-üdü- ,í lökben a szállásért és a tel­jes ellátásért az idei utósze- ! zonban általában 400—700 forint közötti összeget fizet I naponta. A szabad férőhe­lyeket naprakészen nyilván­tartják, működik a számí­tógépes szolgáltatórendszer, amelyhez terminállal, tele­fonvonalon keresztül kap^ csolódnak a vállalatok szak­szervezeti irodái, illetve a központok. A jó hírek közé tartozik az is, hogy e rendszer fej­lesztésére még lehetőség van. Például vállalkoznak arra is, hogy vállalati üdülők ki­használatlan férőhelyeiről, ha erre igény van, információt , adjanak. O. E. I 4 I Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lenkey Balázs, a MÁV-telepi kisegítő isko­lában, 15—16 óta között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom